Békés Megyei Hírlap, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-06-07 / 31. szám
1993. február 6-7., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR áRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP „Nincs több erőm...” A titkár már nem védekezik Ufók és természetgyógyászok Békésen, a művelődési központban február 6-án, ma 16 órai kezdettel az ufókutatásról és természetgyógyászatról tart előadást Horváth Imre magyar születésű, svéd állampolgárságú ufókutató. Prózamondó verseny A békéscsabai általános iskolák prózamondó versenyét ma délelőtt 9 órától rendezik meg a Madách utcai Általános Iskolában. Külön kategóriában mérik össze tudásukat az 5-6 és a 7-8. osztályosok, minden tanuló két prózarészlettel versenyez. A városi prózamondó versenyt az idén rendezik meg másodszor. A Kodály Vonósnégyes Szarvason Február 8-án, hétfőn 19 órakor a Szarvasi Művelődési Központban lesz a Kodály Vonósnégyes és Jandó Jenő zongoraestje. A műsoron Mozart, Beethoven és Schumann művei szerepelnek. Takács János és Hoffmann Antal felettébb ingerültek. — Megvan rá az okunk — kezd megismertetni jövetelük céljával Hoffmann úr — Egy munkatársunkról van szó, aki ráadásul önkormányzati képviselő. Példát kellene mutatnia, de az ellenkezőjét tapasztaljuk. — Talán tartsunk sort, hogy megértsem amiért felkerestek... — Igaza van, ne haragudjon. A Körös Volán dolgozói vagyunk. Úgy hozta a jó vagy rossz sorsunk, hogy rájöttünk Szeverényi Pálnak, a szakszervezeti titkárunknak néhány manipulációjára. —Egy pillanat, mielőtt folytatnák... Bizonyítani is tudják azokat a „manipulációkat” ? — Természetesen... Bele is vágok a felsorolásokba. Szak- szervezeti bizalmiak vagyunk, volt hát lehetőségünk betekinteni egy-két dologba. Jártunk mi is különböző ülésekre, s amikor az egyikre menet megreggeliztünk, leadtuk a számlánkat. Mondja a gazdasági vezető, diktáljuk csak le, ki reggelizett, név szerint, mert Szeverényi Pál is reggeliztetett tizennyolc embert és amikor arra került sor, kik voltak ők, egyetlen nevet sem tudott felsorolni. Ez volt az első eset, amin fennakadtunk és belenéztünk a naplófőkönyvbe. Egyúttal kiírtuk, hogy mikor volt útiköltség-elszámolása. Rákérdeztünk, hogy hány alkalommal vett részt értekezleteken, s válasza alapján korántsem egyezett azzal, ami írásban volt. Huszonkilenc alkalommal vette fel az útiköltséget a vállalattól és a szakszervezettől, közben bizonyítottan csak hétszer volt értekezleten. —Lehetett máshol is dolga... — Elismerte, hogy vétett, de az útjait mind tudja igazolni. Megállapodtunk vele, hogy nem magyarázkodik, elégtétel lesz, ha lemond. Meg is írta a lemondást, de visszavonta. Nézze, bizonyíthatóan 60 ezer forintot zsebelt be saját gépkocsi használatra, holott a vállalati kocsival járt. Sőt 500 kilométer átalányt is élvez. De ezzel nincs vége. Szeverényi Pál a 34 ezer forintos fizetésére 1991-ben is és 1992-ben is szociális segélyt vett fel. A jobban rászorulóknak ennyivel kevesebb jutott. Ezek joggal irritálják az embert. ¥ Szeverényi Pálról sem mondhatom, hogy nyugodtan fogadná a hírt, miszerint rendőrségi feljelentést is tettek ellene, — Ha igaztalanul vádolnák, Ön sem lenne nyugodt. Márpedig én semmiféle visszaélést nem követtem el. Takács és Hoffmann urak több hónapja támadnak. —Ön szerint miért? — Két oka van. Az egyik személyes ellentét, a másik a munkámmal kapcsolatos alapvető információk hiánya. Egyáltalán nem bánnám, ha a sajtó akkor foglalkozna az üggyel, ha lezárul a vizsgálat. — Gondolom Ón a vizsgálat után sem tudna mást mondani, mint most. — Nem, de a rendőri vizsgálat befejezte igazolna engem. —Ha így van, természetesen arról is hírt adunk majd. —- Egyetlen szakszervezeti forint sem tapad a kezemhez. Hajlandó vagyok elszámolni mindennel, legyen az szakszervezeti munka vagy pénzügyi kérdés.-—Nagy felelősség rágalmazni egy ártatlan embert, ez tény. Nyilván megkapja a két úr a maga büntetését, ha kiderül, hogy nincs igazuk. De nekem fehéren, feketén bizonyították, hogy a valóságot mondják... — Úgy látom, kénytelen vagyok mosakodni. Az étkeztetésről annyit; nem kell bizonyítanom név szerint, hogy kiket ebédeltettem. Hogy szociális segélyt vettem fel? Nekem is jogom van hozzá. Akkor éppen magánjellegű problémáim voltak, szükségem volt minden fillérre. Az útiköltségekkel kapcsolatban pedig annyit, hogy két típusú felhasználási kötelezettségem volt, egyrészt vállalati, másrészt szakszervezeti. Mellesleg kértem magam ellen vizsgálatot. Megállapították, hogy a 90—91-es év alapján pénzügyi szabálytalanságot és visszaélést nem követtem el. Nem tudok mást mondani, mint azt, hogy nem vagyok csaló, s a két úr ellen feljelentést teszek. — Igaz-e, hogy arra kérték, békésen mondjon le és akkor sehol nem tesznek feljelentést? — Megzsaroltak. Megírtam a felmondást, aztán rájöttem, nem adhatom i lyen könnyen fel. Visszavontam. * Szeverényi Pállal a beszélgetésünk január közepe táján itt félbeszakadt. Ismételt találkozásra február 4-én került sor. —Szeverényi úr! Ón véleményem szerint most elkövetett egy taktikai hibát. Február I-jével mégiscsak lemondott a szak- szervezeti tisztségéről. Az emberek azt mondják, lám, lám Szeverényi ezzel elismerte a bűnösségét. Pedig jobban hittünk volna az ártatlanságában, ha kitan... — A botránytól függetlenül ezelőtt nyolc hónappal már azt terveztem, hogy visszamegyek gazdasági területre dolgozni. Ez az egyik. A másik, hogy annyira megromlott az egészségi állapotom, hogy nincs erőm tovább harcolni. Sem idegileg, sem lelkileg nem bírom. Béla Vali Körkép a telefonhelyzetről Csicsereg, búg vagy elutasít? (Folytatás az 1. oldalról) telefont beszerelték, de még nem „élt”, mégis kiküldték a számlát az alapdíjról. Hogyan lehetséges ez? — Elismerjük, hogy az utóbbihoz hasonló esetek erkölcsi kárt jelentenek számunkra, de az eset jóhiszemű volt. Akinél bevezettük a vonalat, reméltük, hogy január 15-éig élő lesz. Külsőkivitelezővel is dolgoztattunk. Tanulság számunkra és a jogos reklamáció esetén jóváírjuk a túlfizetést. Aki külön kéri, annak tételesen készített számlát tudunk adni, mikor, milyen számmal, mennyi ideig beszélt. A vizsgálataink szerint a reklamációk 95-96 százaléka nem jogos, a többit lehetőség szerint orvosoljuk. Az indokolt reklamációk többsége a központ vagy a hálózat hibájából adódik. Még az is előfordul, hogy valakinek a vonalát (esetleg a kerékpártárolóban van a kábelelosztó) más használta, a telefontulajdonos pedig elámulhatott a hatalmas számlán. — Tervek? — Az idén Békéscsabán mintegy 4500 állomást bekapcsolunk. Tavaly év végén a megyeszékhelyen 9000 volt az igénylő. Az álmunk a világbanki támogatás, akkor valóban elérhetnénk, hogy a megyeszékhely minden második lakásában telefon legyen. Kérdés persze, hogy lesz-e fizetőHálózatbővítés a Lencsési út jobb oldalán. Remélhetően az utolsó negyedévben már az itt felszerelt telefonokon is lehet beszélni fotó: kovács Erzsébet képes kereslet? A fehér foltokat szeretnénk eltüntetni; Ja- mina telefonhiányosságait, a Bartók Béla út bal oldalát, a hatodik és a negyedik kerület, Telekgerendás, Mezőmegyer, Gerla hálózatait szeretnénk tovább fejleszteni. Világbanktól függetlenül 1-1 kis központot kap a három utóbbi település, de akkor hálózat nem épül. — Mit tudnak tenni az adósaikkal? — Húszmillió forint körüli a kintlévőségünk a magán és közületi telefontulajdonosoknál. Egy hónapot várunk, küldjük az első felszólítást, újabb egy hónap múlva a másodikat. Ezt követi az egyhavi üzemszünet, ha így sem találunk közös megoldást, sajnos meg kell válni a telefontól. A nagyadósokkal tárgyalunk, a nevüket diszkréten kezeljük, időmódosítással, részletfizetési kedvezménnyel próbálunk segíteni. A csődeljárás alatt biztosítjuk a telefont. Nem kívánunk senkit életképtelenné tenni, egy vonalat meghagyunk, őket kintről pedig bárki hívhatja. Visszatérve a békéscsabai fejlesztésekre, bizonyos, hogy a hálózat hamarabb készen lesz, mint ahogyan az új központok üzembe lépnek. A harmadik negyedévtől nagyarányú javulást remélünk a távbeszélési lehetőségekben. Bede Zsóka Olvasóink írják Miről meséljünk?... Mint arról már a televízióból, a rádióból értesülhettünk, aTv2 a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Intézetének közreműködésével mesemondó találkozót szervez Budapesten, 1993 őszén. Itt az alkalom tehát, kedves nagymamák, nagypapák, anyukák, apukák, gyerekek! Meséljünk... Hogy miről? Talán a szépséges tündérről, a bátor királyfiról, a póruljárt rókáról meg a farkasról, a szegényember szerencséjéről és még sok mindenről, hiszen a klasszikus mesék birodalma hatalmas. De a modern mesék világába sem árt betekintenünk... Egyszóval olyan mesét válasszunk magunknak, amely zaklatott lelkivilágunkat megnyugtatja, mely feledtetni tudja velünk a napi gondokat. Oláh Ferenc A vén zászlótartó Petőfi, kinek nevével a történelem folyamán oly sokan hivalkodnak, így írt édesapjáról. Akaratlanul is az én apám jutott eszembe. Az ember földi élete véges, s a sírba semmit nem visz magával, hiába gazdag. Ha már egyszer úgyis elmegy, akkor ne menjen el nyomtalanul. Az életet ugyanis kölcsön kaptuk unokáinktól, hogy egy szebb, emberibb jövőért munkálkodjunk. Az a nép, amely letér a szeretet és becsület útjáról, el van veszve. A gonoszság és sötétség erői tálcán kínálják a luxus életvitelt, de nem mindenki fogadja el. Az szinte teljesen mindegy, hogy valaki ötszáz forintot lop el a kollégájától vagy milliókat a nemzeti vagyonból. A tolvaj ugyanis, ha eljut a ranglétra magasabb fokára, akkor ugyanúgy fog viselkedni, mint egy gengszter. A szegénység nem ok arra, hogy embertársainkat meglopjuk. Amikor a munkahelyi WC-ben egy tömött pénztárcát találtam, akkor egyből az a szerencsétlen kollégám jutott eszembe, akinek fizetését a családja várja, s első dolgom volt, hogy előkerítsem. Édesapám, aki egész életét a társadalomnak adta, számtalan lehetőséget kapott arra, hogy bűnbe essen. Kezdve az illegálisan külföldre távozni akarók üzleti ajánlataitól az okirathamisításra buzdításig mindenféle lehetőségek, amelyeket nem fogadott el. Helyette emberi sorsok formálásával foglalkozott. A hasonló emberek nem mennek el nyomtalanul és örök életet nyernek. Édesapám! Síromig követni foglak. A HIVALKODÁS LÁTSZATÁNAK ELKERÜLÉSE VÉGETT NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN A minőség igénye Sokat olvasni manapság a minőségi sertéshús előállításáról. Nem akarom részletesen boncolgatni a témát, csak annyi hozzáfűznivalóm lenne, hogy teljesen jogos a minőségi igény, ez lehet a jövő útja. Ennek elérésében többek között nagyon fontos szerepe van a megfelelő tény észállománynak, s be kell vallanunk, a kistermelőik körében ez nem a legmegfelelőbb még. Jó minőségű tenyészállatokhoz hozzá lehet jutni, de több okból kifolyólag kant azt kevés helyen tartanak. Persze erre mindenfelé van megoldás, a mesterséges megtermékenyítő, s habár a falunkba is jár Battonyáról a „műkanos”, ahogy őt hívják, de csak a tehenekhez van anyaga, a sertésekhez nincs. Igény pedig volna, s az is, aki foglalkozzon vele, csak olyan valaki kellene, aki ellátná a környéket megfelelő anyaggal. Talán ez is hozzájárulhatna a minőség javításához. Bakai Tibor, Kisdombegyház HIRDETMÉNY! Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának jegyzője a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. tv. 3. paragrafus (1) bekezdése alapján a földkiadó bizottság megválasztása céljából részarány-földtulajdonosok részközgyűléseit összehívja. A részközgyűlések helyszíne minden esetben: Békéscsabai Ifjúsági Ház és Társaskör nagyterme, Békéscsaba, Derkovits sor 2. A részközgyűlések ideie: 1. Csabatáj Szövetkezet gazdálkodási területén érintett részarány-földtulajdonosok részére 1993. február 16. (kedd) 9 óra 2. Megyer, Béke Mg. Szöv. 1993. február 17. (szerda) 10 óra 3. Szabadság Szöv., Aranykorona Szöv., Szabadi Szöv. 1993. február 18 (csütörtök) 10 óra 4. Május 1. Szöv. 1993. február 19. (péntek) 9 óra. Részközgyűlések napirendje: 1. A törvény rendelkezéseinek és a földkiadó bizottság feladatainak ismertetése. 2. A bizottság tagjainak jelölésére és a határozathozatal módjára vonatkozó szabályok megállapítása. 3. A bizottság tagjainak megválasztása. Az ismert részarány-földtulajdonosok a részközgyűlések idejéről és helyszínéről külön értesítést is kapnak. A részközgyűlés határozatképességének érdekében kérem, hogy az érintettek megjelenni szíveskedjenek. Dr. Simon Mihály jegyző
