Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-06 / 158. szám
A battonyai emlékmű makettje Az oldalt szerkesztette: Ménesi György. Telefon: Battonya310 A makett már kész Battonya. — Návay Sándor szobrászművész elkészítette a Battonyán felállítandó II. világháborús emlékmű makettjét. Az emlékoszlop anyaga ruskicai fehér márvány. Az oszlop tetején egy turulmadár látható, karmaiban tölgyfaággal. A kör alakú díszburkolatot egy másfél méter széles járdán lehet majd megközelíteni. Ezt a kört az oszlop mögött egy terepszintbe simuló földsánc karéjozza, a felületét pázsit borítja, erre helyezik rá az áldozatok neveit megörökítő márványlapokat. Az emlékmű felállítására várhatóan a jövő évben kerül sor, a költségek jelentős részét az önkormányzat fedezi. Járda mindkét oldalon Ke vermes. — Végre teljesül a Kossuth utca lakóinak vágya: a régi, megkopott járda helyén új épül, mintegy 1200 méter hosszúságban. A felújítás során felszabaduló cementlapokat áthelyezik az utca ritkábban lakott oldalára. Átalakulás előtt Dombegyház. — A Petőfi Mgtsz üzemi konyháján ma 13 órakor nyugdíjastanácskozást tartanak. Az összejövetelen a termelőszövetkezet átalakulását vitatják meg. Bérfejlesztés Battonya. — 1992. július 1- jétől tízszázalékos bérfejlesztésben részesültek a polgár- mesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők és a város polgármestere. A béremelést az önkormányzat második negyedévi kamatbevételeiből fedezik. Közhasznú munkásokkal Kisdombegyház — Közhasznú munkások dolgoznak a volt termelőszövetkezeti iroda közösségi házzá való átalakításán. Folytatják a községben a régi iskola tatarozását és a járdaépítést is. Többet kapnak Battonya. — Az önkormányzat a szerb általános iskola költségvetését 1 millió 613 ezer Ft-tal. a román iskoláét pedig 1 millió 195 ezer Ft-tal egészítette ki. Mindkét intézmény 1992. augusztus 1-jétől válik önállóvá. Az oldal fotóit Lehoczky Péter és Ménesi György készítette. BATTONYA ÉS KÖRNYÉKE Több mint ezer új telefon Battonya és környéke. — Nagyszabású telefonhálózatfejlesztési programba kezdtek a battonyai és a Battonya környéki települések önkormányzatai. A Magyar Távközlési Vállalattal kötött megállapodások alapján 1992. december 31-éig Battonyán, Dombegyházon, Dombiratoson, Kevermesen, Kisdombegyházon és Kunágo- tán annyi új vonalat kötnek be, amennyit csak elbír az adott település telefonközpontja. Ez falvanként általában 2-300, az érintett térséget illetően pedig több mint ezer új távbeszélőállomás létesítését jelenti. Mivel önerős lakossági hálózatfejlesztésről van szó, kulcskérdés a finanszírozás. Vajon elő tud-e teremteni 40 ezer forintot július 31-éig minden- igénylő? Mert a MATÁV csak akkor kezdi el a kivitelezési munkákat, ha a központok szabad kapacitásainak legalább 90 százalékára készpénzes telefonigénylők jelentkeznek. — Ez óriási lehetőség az érintett települések számára — Karsai István: „Kár lenne elszalasztani a lehetőséget” mondja Karsai István, az OTP battonyai fiókjának vezetője. — Ha most nem hajtanák végre ezt a közműfejlesztést, ki tudja, mikor adódna ismét ilyen kedvező alkalom. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy — a távközlési üzemtől kapott információ szerint — a mostani fejlesztés után mindaddig nem lesz lehetőség újabb lakossági igények kielégítésére, amíg a jelenleg üzemelő központokat le nem cserélik. Erezve a kérdés súlyát, az OTP úgy döntött, hogy kedvezményes kamatozású hitellel siet valamennyi telefonigénylő segítségére. — Mekkora összegű hitelt tudnak e célra nyújtani az önökhöz fordulóknak? — Mivel közműfejlesztési hitelről van szó, a bekerülési költség 70 százalékával állhatunk ügyfeleink rendelkezésére. Ez 28 ezer forint, amit kétéves futamidőre érdemes felvenni. Ekkor 1280 forint a havi törlesztőrészlet, s ez magában foglalja a két évre szóló 2700 forint kamatot is. — Mikortól jöhetnek önökhöz kölcsönért a telefonra várók? — Kivételesen azt mondom: ne hozzánk, hanem a helyi ön- kormányzathoz forduljanak, tudniillik nagyon jó együttműködést alakítottunk ki a polgár- mesteri hivatalokkal ebben az ügyben. A kölcsönigénylőlapokat helyben töltik ki, s a vidéki ügyfeleinknek még a szerződés megkötésére sem kell beutazniuk Battonyára. Két rajjal az országos döntőn A kevermesi felnőtt férfi csapat gyakorlat közben Kevermes. — 1992. június 19-én és 20-án tartották Miskolcon az önkéntes tűzoltók versenyének területi döntőjét. Megyénket a kevermesiek képviselték 4 csapattal. Ezek a következők voltak: serdülő leány, ifjúsági leány, ifjúsági fiú és felnőtt férfi raj. Domsik Jánost, a kevermesi önkéntes tűzoltók parancsnokát, a versenyzők felkészítőjét először arról kérdeztük, milyen eredményt értek el Miskolcon. — Némileg balszerencsések voltunk — sóhajt egy nagyot Domsik úr. — De mint mondani szokás, minden jó, ha a vége jó. A felnőtt férfi csapatunk első helyezéssel, a serdülő leány csapat pedig második helyezéssel jutott be az országos döntőbe. Az ifjúsági leánycsapatunk ötödik helyen végzett, ez is ragyogó eredmény. —Hol itt a halszerencse!? — Az ifjúsági fiú rajunknak szétdurrant a tömlője, így ők nem értek el helyezést, illetve csak tizedikek lettek. A motorunk is makrancoskodott, a tabdiak segítettek ki bennünket, eredményeinket a tőlük kapott kölcsönmotorral értük el. Önzetlenségükért ezúton is szeretnék köszönetét mondani nekik. — Gyakorlatozás közben zavarom önöket. Nyilván most is az országos döntőre készülnek. — Igen, a Dunán inneni országrész képviselői között ott lesz a mi két csapatunk is. A döntőre július 4-én Zalaegerszegen kerül sor. Igyekszünk tudásunk legjavát adni, hiszen falunkat, megyénket, sőt ezt a régiót fogjuk képviselni. — Sok sikert kívánok önöknek. De engedjen meg egy .anyagias” kérdést: hogyan győzik pénzzel? — Legfőbb támogatónk a megyei önkormányzat, de jelentős az a segítség is, amelyet a Keve-COOP Rt.-tői, a helyi takarékszövetkezettől és az önkormányzattól kaptunk. Lényegében a tűzvédelem valamennyiünk közös érdeke, így bárkihez fordulhattunk segítségért, senki nem utasított vissza bennünket. A Patex megengedte például, hogy a helyi üzem tűzcsapjára csatlakozzunk. Ilyen szinten a felkészülés ugyanis rengeteg vizet igényel. Láthatja: időre, „élesben” gyakorolunk. Nemcsak játszanak, nemcsak pihennek, dolgoznak is a gyerekek a battonyai S. O. S. gyermekfaluban 1992. július 6., hétfő Magyarázkodás helyett A mai városoldalon szerepel egy írás, amely nem tőlem származik. A szerzője Holló László, a battonyai zeneiskola igazgatója. Szívből örülök e néhány sornak, még a bíráló részeknek is. Holló igazgató úr annak a meggyőződésének ad hangot, hogy jelentőségéhez mérten keveset foglalkoztunk a Nemzetiségi Népzenei Táborral. Mondom, örülök az írásnak, hiszen számomra azt is bizonyítja, hogy a szerző töretlen bizalommal viseltetik lapunk iránt, csúnya szóval: elvárásai vannak vele szemben. Magától értetődik, hogy a jövőben is szeretnénk méltóak lenni minden olvasónk bizalmára. Becsülettel igyekszünk megírni a mindennapok örömeit, gondjait, eredményeit, kudarcait. Ez a dolgunk, s hogy közben néha eltévesztjük az arányt? Bizony, előfordulhat, amint ezt az iménti példa is tanúsítja. ,,Csak aki nem dolgozik, az nem vét hibát” —mentegetőzhetnénk a közhelyes igazsággal, de nem tesszük, mert nincs értelme a magyarázkodásnak. Az olvasónak mindig igaza van, s ha igazát bizonyítandó tollat is ragad, azért külön köszönet illeti. S ilyenkor én csak egyet tehetek: a ,ßattonya és környéke” című városoldalon nyilvánosságra hozom az ilyen írásokat. Ezután is várom tehát a Battonyán és környékén élők leveleit, telefonhívásait. | , Népzenei tábor Békés megyei napilapunk—a nem megfelelő propaganda miatt — egy szűk mondat erejéig tájékoztatta az olvasókat arról, hogy a Battonyán megrendezett III. Dél-Alföldi Nemzetiségi Néptánctábor mellett népzenei és anyanyelvi képzés is szerepelt a programban. Nos, ennél jóval többről van szó! Az idei rendezvény, amelyet nem hivatalosan a „komplex” jelzővel illettünk, 3 művészeti ág összefonódását jelentette a június 27-ei gálaműsorban, valamint közös programokat a zsúfolt, kicsit megterhelő foglalkozások után. A battonyai zeneiskola adott otthont 1992. június 22—27-éig a Nemzetiségi Népzenei Tábornak, ahol a gyerekek 5 hangszeren (jórészt a zeneiskola tanárainak közreműködésével) gyakorolhatták, illetve tanulhatták az előírt anyagot. Az így, alkalmilag összeállt tamburazene- kar a zeneiskola népi hangszeren tanuló diákjaira támaszkodhatott, de volt pomázi és budapesti gyerekük is. Először Mezőhegyesen, majd a szombati gálaműsorban hallhatta a hálás közönség azt az öt, most már zenekarra hangszerelt szerb népdalfeldolgozást, táncot, amelyet a tábor ideje alatt megtanultak a kis hangszeresek. Reméljük, hogy az iskola nyitottsága, új profilja maradandó élményben részesíti a résztvevőket, és jövőre már mint a II. Nemzetiségi Népzenei Tábor résztvevőit köszönthetjük iskolánkban a régi és új jelentkezőket. Holló László Hogy vita nélkül érvényesüljön a jog Magánközjegyzőség Battonyán Battonya. — Hűl iné dr. Suso- ra Márta magánközjegyzőt a Fő utca 49. szám alatti irodájában kerestem fel. Korábban Battonyán állami közjegyző- ség működött a bíróság épületében, dr. Susora Márta is ott dolgozott. — 1992. január 1-je óta tevékenykedem magánközjegyzőként — mondja. — A magánközjegyzőség intézményét az 1991. évi XLI. sz. törvény hozta létre, megszüntetve egyidejűleg az állami közjegyző- ségeket. — Mi ennek a magyarázata? — E törvény következtében a közjegyzők kikerültek a bírósági szervezetből, megalakult a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, és létrejöttek a területi kamarák is. Békés megye a Szegedi Közjegyzői Kamarához tartozik. — Hány település tartozik önökhöz? — Ugyanaz a 17 település, amely eddig is idetartozott. A legszembetűnőbb változás az, hogy az ügyfeleknek ettől az évtől kezdve nem a bíróság épületében állok rendelkezésükre. hanem itt. A költözés logikus következménye a már idézett törvénynek. Egyébként a közjegyző hatáskörébe tartozó ügyeket a fent idézett törvény és annak végrehajtási rendeleté szabályozza. Hozzánk tartoznak többek között a hagyatéki ügyek. A közjegyzők ugyanakkor általában jelen vannak az árveréseken, sorsolásokon, az ügyfeleknek adásvételi, öröklési, ajándékozási és egyéb szerződéseket készítenek, tanúsítványokat állítanak ki, és még sorolhatnám. — Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnia a közjegyző feladatát, hogyan fogalmazna? — A közjegyző elsődleges szerepre a jog vita nélküli érvényesülésének előmozdítása. — Magyarán: amiből nem feltétlenül muszáj, abból ne legyen per. Gondolom, ez az olcsóbb megoldás. — Ha a közjegyzői díjakra céloz, elmondhatom, hogy összességében a magán-köz- jegyzőségi tarifák nem haladják meg a korábban megszokott illetékeket. Egyébként az igazságügy-miniszter 14/ 1991. (XI. 26.) IM rendeleté tartalmazza a közjegyzői díjszabást.
