Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-07 / 261. szám
1991. november 7., csütörtök 0 MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE Bartóki József: a herényi német evangélikus templom (olajfestmény) Az oldalt készítette Szekeres András Telefon: (66) 27-844 Takarékosak a csárdaszállásiak Az ország legnagyobb takarékszövetkezete az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet, melynek kilenc kirendeltsége közül legkisebb a csárdaszállási. Makai Gyuláné kirendeltségvezető elmondta: a csárdaszállási emberek jövedelmükhöz képest igencsak takarékosak. A betétállomány megközelíti a 9,2 millió forintot, ami úgy is tekinthető, hogy minden egyes csárdaszállási felnőttnek van egy-egy betétje. A településen a hitel- állomány 2,4 millió forint, a kölcsönt igénylők kétharmada fogyasztási cikkek vásárlására vette igénybe a hitelt. Rendkívüli segély Köröstarcsán az idén már csaknem 180-an fordultak rendkívüli segélyért az önkormányzathoz, s csaknem valamennyien meg is kapták. Összesen 366 ezer forintot fordítottak a rászorulók támogatására. Legtöbben — főleg idősek — tüzelővásárlásra igényeltek pénzt, de mind többen — fiatalok is — fordulnak támogatásért az önkormányzathoz, hogy segítsenek mindennapi megélhetési gondjaik enyhítésében. Pályázat céltámogatásra A mezőberényi képviselő-testület a jövő évi költségvetésében saját erőből a szennyvíztelep bővítésére 9,9 millió forintot, a 2. Számú Általános Iskola tornatermének építésére pedig 5 millió forintot biztosít. A pályázat elnyerése esetén az előbbi beruházásnál 60, az utóbbinál pedig 40 százalékos az állami támogatás mértéke. Szeméttelep — 1,9 millió forintért Köröstarcsán 1,9 millió forintos költséggel elkészült — az összegből 700 ezer forint a céltámogatás — a fóliaborítású, környezetvédő, lakossági szeméttároló első üteme. Az üzembehelyezést viszont akadályozza az alacsony talajvízszint, ugyanis az ellenőrző kutakból vizsgálati célokra lehetetlen vízmintát venni. Az új szeméttelep elkészültével megkezdődött a régi, a paprévzugi holtág melletti szeméttelep eltakarítása, melyre eddig 100 ezer forintot fordítottak. A teljes terület rekultivációjához további 100 ezer forint szükséges. Versenyben a téglapiacon Az egyik legősibb mesterséges építőanyag a tégla. A világban való elterjedésével úgymond forradalmasította az építkezéseket. A gyártási technológiák szüntelen fejlődésével viszonylag gyorsan terjeszkedhetett az iparág, az agyagnyefő helyek környékén gyárak épültek. Az elmúlt század utolsó évtizedeiben Mezőberényben is már hagyományai voltak a téglagyártásnak, a századforduló éveiben több gyár is kínálta portékáját, az égetett agyagtéglát és a tetőfedő cserepet. A fellendülés az ötvenes évek elejére tehető, az előrelépést mégis a hatvanas évek hozták meg: Berényben a 2. Számú Téglagyárban elkészült az ország első, még széntüzelésű alagút- kemencéje, melyet egy évtized múltán állítottak át földgázüzeműre. — Szükség volt a falazóanyagra, a régi alagútkemence szinte folyamatosan üzemelt, volt olyan időszaka, amikor 4—5 évig még karbantartásra sem állítottuk le. Aztán szép lassan elavult, tönkrement, mígnem egy éve leállt, s a nyáron átadta helyét az új, a korszerűbb energiatakarékos alagútkemen- cének — magyarázza Zolnai György műszaki vezető. Az utóbbi esztendőben a beruházási lehetőségek csökkenésével, mint az országban mindenhol, a herényi gyár piaci pozíciói is visszaestek. Évente 20 millió darab kisméretű téglaegységnek megfelelő falazóanyagot gyártanak, 12 féle termékből. Gyártókapacitásuk ennél viszont nagyobb. Újra gyártják a kisméretű égetett agyagtéglát, amit korábban száműztek. — Bebizonyosodott: a vásárlók elé kell mennünk, ma már egy termékből nem lehet megélni. Nekünk az a jó, ha egy építkezéshez mindenféle téglát nálunk vesznek, amit mi csomagolva, raklapokon házhoz szállítunk. A vevőhöz csak egy kérésünk van, hogy a nagymama legyen otthon és mutassa meg, hová tegyük a téglát — folytatja Wágner Márton főművezető. Megtudom még: a gyár agyagbányájában 22 méteres agyagréteg húzódik, s az eddigi feltárások szerint legalább 15 évre elegendő itt a nyersanyag. — Hallani az önállósodási törekvéseikről — fordulok Szilágyi Sándor gyárvezetőhöz. — Felvetődött, de korai még ez a kérdés. Ami biztos: lépnünk kell valamerre, de mi a jövőben is téglát szeretnénk gyártani, s ebből akarunk megélni — mondja búcsúzáskor. Az udvaron magasodó, a nyugdíjkorhatárt bőven betöltő piros-fehér gyárkémény, rajta feketével a felirat: BERÉNY, vagyis e márkanéven hirdeti a gyár termékeit. Uj telefonközpontot avattak Köröstarcsán Egy 400 állomásos konténer telefonközpontot kapott Körös- tarcsa, ahol három esztendővel ezelőtt kezdődött a telefonhálózat bővítése. A beruházáshoz az önkormányzat 5,5 millió forinttal, a lakosság, vagyis a telefont igénylők 30 ezer forinttal járultak hozzá. A települést egyébként egy éve a mezőberényi központhoz kapcsolták, s akkor már bekötötték az országos távhívó hálózatba. Most 200 állomást kapcsoltak az új crossbar rendszerre. Az év végéig még 57 igényt elégítenek ki, s a korábbiak átkapcsolásával még 80 szabad vonal marad. Az új konténer telefonközponttal egyidőben négy nyilvános telefonfülkét is telepítettek, s jövőre további négyet helyeznek majd üzembe. Az átkötésekkel a már meglévő telefonszámok is megváltoztak: Körös- tarcsa 66-os körzetszáma maradt, a község hívószámai viszont nyolcassal kezdődnek. Emlékműavatás A II. világháború köröstar- csai áldozatai emlékére állított emlékmű avatására november 10-én, vasárnap délelőtt kerül sor. A köröstarcsai református templomban fél 9-kor kezdődő istentiszteleten Nagy László, a békési református egyházmegye esperese hirdet igét, majd ezt követően a templomkertben dr. Pásztor Gyula, a választókerület országgyűlési képviselője mond avatóbeszédet és leplezi le Mladonyiczki Béla békéscsabai szobrász alkotását. Megtorpedózták a szennyvíztisztító telepet Köröstarcsán a lakossági és intézményi tisztítatlan szennyvizeket a derítőkből, a szikkasztókból szippantok hordják a büngösdi holtág melletti nyitott szikkasztóba, ami nemAis mértékben szennyezi a környezetet. Éppen ezért felvetődött a községi szennyvíztisztító telep létesítése, melynek tanulmánytervét a Kövizig mérnöki irodája készítette el. A terveket kétszer átdolgozták, majd a pályázatra benyújtandó munkájukat letették az önkormányzat asztalára, melyet a testület a napokban vitatott meg. A 23,5 millió forintra tervezett beruházás megvalósítását két esztendőre tervezték, melynek első üteme 4,8 millió forint saját erőforrásból, és 7,2 millió forint állami támogatással jövőre készült volna el, míg a befejező munkák 60 százalékos állami támogatással '93-ban kerültek volna átadásra. Végül is az önkormányzati testület kemény vita után elvetette a szenny víztelep építését: a javaslatot öten támogatták, hatan ellenezték, s egy képviselő tartózkodott a szavazásnál. A nemmel szavazók indoklásukban hangsúlyozták: a település költség- vetésében nem látták biztosítottnak azt a 4,8 millió forintot, amelyet saját erőből, vagyis az önkormányzat költségvetéséből kellett volna biztosítani. A legjobb napraforgó-adapter A Békéscsabai Mezőgép Mezőberényi Gyárának várható idei termelése megközelíti majd a 180 millió forintot, s ezzel a produktummal a vállalati termelésnek egyharmadát adja. A herényi mezőgép termékskálája széles, főként a hagyományos kerti kisgépek — a Robi családhoz tartozó pótkocsik, rotációs kapák, ekék — munkaeszközeit, mezőgazdasági gépek pót- alkatrészeit, valamint több típusú kombájnra hat- és nyolcsoros betakarítóadaptereket gyártanak. — Napraforgó-adaptereink nagyon jó hatásfokúak, betakarítási veszteségük alig félszázalékos. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemtől kaptuk ezt a minősítést, ahol a közelmúltban vizsgálták a Magyarországon forgalomban lévő adaptereket -— magyarázza Véha Illés, igazgatóhelyettes. A herényi gyár termelésének fele nyugati exportra kerül, a volt szocialista országokba az idén csupán 2,5 millió forintnyi terméket szállítanak, míg termelésük többi részét belföldön értékesítik. A mezőgazdasági gépgyártáson túl különböző fémmegmunkáló gépek forgácsszállító berendezéseit is gyártják, melyek zöme beépítve, közvetett úton kerül nyugati exportra. — Gyártunk és szállítunk alkatrészeket és részegységeket világhírű nyugati gépgyáraknak, a legtöbbet, csaknem 50 millió forint értékben, a német JUNGHENRICH emelővillás targoncagyámak — folytatja az igazgatóhelyettes. S mi lesz jövőre? Van megrendelésük, de az már biztos: a belföldi igények csökkennek, s úgy tűnik, januártól leány- vállalati formában dolgoznak tovább. A vállalati tanács döntése alapján megkezdődhetnek a leányvállalat alapításával kapcsolatos előkészületek. A Berényben készült napraforgó-adapterek betakarítási vesztesége csupán fél- százalékos Hőstett?! Mintha gonosz óriás lépdelt volna a mezőberényi gyermekkönyvtár előtt. Talán mázsás léptei nyomán vagy talán más miatt, a téglakerítés ugyancsak megrongálódott, ledőlt. Nem sokkal arrébb, a város centrumában a pihenőpadokat szaggatták fel erős kezek, fiatal fákat törtek derékba, kitépték a földből a közúti jelzőtáblákat. A telefon- fülkék kirugdalt üveg oldalfalai, a letépett, tönkretett, olykor életet mentő telefonkészülékek jelezték a pusztítást. Vagy talán nem is egy óriás tetteit láthatjuk? Azt hiszem, az esetek zömében ,,törékeny emberkék” pontosabban fogalmazva „emberpalánták” a tettesek. Olyanok, akik többet ittak a kelleténél, fejükbe szállt a gőz jócskán merítettek erőt az alkoholból. S ilyenkor elvadultan randalíroznak, tombolnak, rombolnak, mindenütt a pusztítás jelzi útvonalukat, tönkretéve mások munkáját. A jelenség sajnos nem egyedi, s a példa nem csak mezőberényi. Valahol olvastam: megyénk településein évente együttesen több tízmillióra rúgnak a szándékosan okozott rongálások, károk. Gondoljunk csak bele: mi mindenre lehetne ezt a pénzt fordítani? Vagy ennyire gazdagok vagyunk? <2^1 Két körzetben egy orvos Romániából, egészen pontosan Marosvásárhelyről áttelepült dr. Dóczy Balázs személyében a nyáron új körzeti orvos látott munkához Mezőberényben és Csárdaszálláson. Pályázat útján nyerte el az állást. — Egy esztendővel ezelőtt hétévi szakadatlan próbálkozás után települtünk át Magyarországra. Kérelmünket először 1984-ben a magyar, majd ezt követően a román hatóságok sorozatban utasították vissza. Végül is próbálkozásunkat siker koronázta. Először Veszprémbe kerültem, az ottani kórházban belgyógyászként dolgoztam. Az állást elnyerve Mezőbe- rény belvárosa, valamint Csárdaszállás, s a két települést ösz- szekötő tanyavilág alkotja körzetét. Naponta asszisztenciával jár ki Csárdaszállásra és várja betegeit. —Hogyan sikerült a letelepedése, beilleszkedése? — Nyugodt szívvel mondhatom, zökkenőmentesen, kaptunk szolgálati lakást is. Feleségemmel, aki laboratóriumi szak- asszisztens, Mezőberényben igazán otthonra leltünk. Öt hete megszületett második gyermekünk, s ő már igazi herényinek számít. Munkahelyemet megszoktam, megszerettem. A két körzetben naponta átlagosan ötven beteg fordul meg nálam. Ez egy kicsit sok, a rendelési idő zsúfolt, s az időkényszer néha nyomasztó. — Mennyire egészségesek a csárdaszállásiak? —Nem dicsekedhetnek, a lakosság lélekszámúhoz viszonyítva sajnos sok a krónikus beteg. Egy-egy esetben a túlhajszoltság jelei mutatkoznak, annak ellenére, hogy Csárdaszálláson nyugodtabbnak tűnik az élet. Vendégek Münsingenböl November második felében Mező- berénybe látogat a bajorországi Miin- singen város tanácsának delegációja. A München és Stuttgart között fekvő város küldöttsége a nyáron már járt Berényben kapcsolatfelvételen, s most azzal a szándékkal érkeznek, hogy a két település vegye fel a testvérvárosi kapcsolatokat. Olaj helyett gázfűtés Köröstarcsán tovább folyik a gázprogram, s az intézményekben az olajtüzelésről áttérnek a földgázfűtésre. A községben a gáz gerincvezeték hossza közel 23 kilométer, s 756 lakásban fűtenek vezetékes gázzal. Az idén még több lakásba bekötik a gázt. Az intézmények közül jövőre a művelődési házban, a könyvtárban, a moziban és a nyugdíjasklubban térnek át a földgázfűtésre. Még az idén: részlegesen nyit a múzeum Megkezdődött a mezőberényi múzeum anyagának rendezése, feldolgozása. — Lassanként megismerem a helytörténeti gyűjteményt, ami nagyon szép és gazdag, ugyanakkor rengeteg még a feldolgozatlan anyag, amit az adományozók és a gyerekek adtak ösz- sze, s ezek egy része még raktárban van — kezdi Csele Gyula, aki alig két hónapja a debreceni Déri Múzeumból került Mező- berénybe. — Vétek lenne veszni hagyni ezt a gazdag gyűjteményt, amely múltunknak, őseink életének egy része — folytatja, majd Hehtz Lajos hagyatékáról beszél, ami főként néprajzi és helytörténeti értékeket tartalmaz. A gazdag Petőfi- gyűjtemény Irányi István hagyatéka, s hamarosan közönség elé kerül. A múzeumnak hat kiállítóterme lesz. Az első kettőben helyezik el a Hentz-hagyatékot, a harmadik és negyedik teremben kap helyet a helytörténeti gyűjtemény, az ötödik teremben lesz a patikaszoba, míg a hatodikban kerül bemutatásra a régészeti gyűjtemény. Az elképzelések szerint még az idén szeretnék részlegesen megnyitni a herényi múzeumot.
