Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-22-23 / 248. szám
1991. október 22-23., kedd-szerda KÜLFÖLDRŐL ITTHONRÓL A hidegben viszonylagos nyugalom a harctereken „Horvátországban hétfőre virradóra viszonylag nyugodtabb volt a helyzet. Mindamellett harcokat jelentettek még Vuko- várról és Dubrovnik környékéről. A többi hadszíntéren, beleértve Eszék körzetét is, hallgattak a. fegyverek. Ezt azzal magyarázzák, hogy a hirtelen beköszöntött hideg időjárás miatt a hadviselés feltételei megkeményedtek. Volt, ahol már havazott. A csonka jugoszláv elnökség az Európai Közösségek javaslatait lényegében elutasítva arról döntött, hogy levélben tájékoztatja álláspontjáról a hágai konferencia és az EK képviselőit: Jugoszlávia igenis létezik, s hogy annak sorsáról csakis a köztársasági és szövetségi Szkupstinában mondhatják ki a végső szót. Az elnökség szerb szárnya vasárnap este közzétett állás- foglalásában Horvátországra hárítja a felelősséget a tűzszünet megsértéséért. Szerinte a fegyvernyugvás életbe lépése ellenére egyetlen laktanya zárlatát sem oldották fel, a zárlat csak erősebb lett a katonai létesítmények körül. Seselj csetnikvajda, a radikálisok vezetője úgy nyilatkozott, hogy az Európai Közösségek javaslata ugyanolyan, mint az I. világháború kirobbanásához vezető osztrák—magyar ultimátum volt, s hogy ezt az ultimátumot is elutasítja a szerb nép. Jovic, az elnökség szerb tagja szerint az egyesült Németország Európában átvette a vezető szerepet; ez az állam már több ízben megpróbált behatolni a balkáni térségre, s az északi és déli tengerhez történő kijutása valójában kettészelné Európát. Németország céljait tisztán stratégiai megfontolásból támogatja Ausztria és Magyarország is — így Jovic, aki szerint bizonyos európai erők, amelyek ebben a térségben két világháborút elvesztettek, most megpróbálják semmissé tenni ezeknek a háborúknak a következményét. Veszélyes és felelőtlen törekvések Öt köztársaság tüntető távollétében kezdte meg munkáját a szovjet törvényhozás. Mihail Gorbacsov elnök a parlamentben elhangzott beszédében kijelentette, hogy egyetlen köztársaságot sem fognak a szövetségben maradásra kényszeríteni. Ezzel együtt sürgette, hogy távolmaradókkal — Ukrajnával, Moldovával, Azerbajdzsánnal, Örményországgal és Grúziával — folytassanak konzultációkat. Szovjetuniót jelenleg — legalábbis papíron — alkotó tizenkét köztársaságából Oroszország, Belorusszia, Kazahsztán, Kirgizia, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Türkménia küldte el képviselőit. Ily módon az új ösz- szetételű szovjet Legfelsőbb Tanács felére fogyatkozott létszámmal látott munkához, hogy betöltse az átmeneti időszakban ráháruló feladatát. A szovjet elnök hangsúlyozta: az önállósodás gondolatával kacérkodó köztársaságoknak számot kell vetniük lépésük politikai, gazdasági, katonai és társadalmi következményeivel. Veszélyes és felelőtlen, alkotmányba ütköző törekvésnek nevezte egyes köztársaságok önálló hadseregek alakítására vonatkozó elképzeléseit. Velük szemben jogi lépéseket helyezett kilátásba. A késő délutáni órákban külön ülést tart a parlament két háza, a Szövetségi Tanács és a Köztársasági Tanács. Nincs válasz Péntektől vasárnapig 25 jugoszláv állampolgár kért ideiglenes menedéket a határőrségtől, miközben 129-en hazatértek — mondta hétfőn az MTI érdeklődésére Zubek János szóvivő. Azt is közölte, hogy továbbra sincs válasz a magyar határőrség parancsnokának arra a jegyzékére, amelyben sürgeti a jugo- szlávok által telepített aknazár azonnali felszámolását. (Mint ismert, az elmúlt hét elején Iván- dárda magyar faluval szemben, néhány méterre a határtól 60 méter hosszan aknákat telepítettek.) A NATO létfontosságú Jeszenszky Géza külügyminiszter Madridban az Észak-atlanti Közgyűlés, a NATO-tagál- lamok parlamentjei tanácskozó testületének ülésszakán kijelentette: a NATO stabilizáló hatása még formális biztosítékok nélkül is létfontosságú az új, fejlődő demokráciák számára ahhoz, hogy bizonytalanság és zavarok nélkül, a külső fenyegetésektől vagy a politikai választás terén rájuk kényszerített korlátozások nélkül fejlesszék ki képességeiket. A közgyűlés a minisztert hívta meg az ülésszakra előadóul. Az ülésen társult tagként jelen van a magyar országgyűlés küldöttsége is. Határtalan bűnözés — Nem arról van szó, hogy a külföldiek inkább hajlamosak lennének a bűnözésre, mint az osztrákok — mentegetőzött Franz Löschnack osztrák belügyminiszter, amikor a minap a Litschauban megrendezett biztonsági konferencián, külföldi kollegák jelenlétében statisztikák is napvilágra kerültek. Statisztikák arról, hogy minden harmadik bűnelkövető külföldi állampolgár; hogy az osztrák börtönökben jelenleg 1500 külföldit tartanak fogva —- ami az összes bebörtönzöttek 22 százaléka. A szovjet—csehszlovák—magyar—szlovén körben megrendezett tanácskozáson egyebek között az volt a cél, hogy valamiféle közös védekezést alakítsanak ki a növekvő bűnözéssel szemben, ami mellesleg láthatóan összefügg a nyitottá vált határokkal. Éppen a szabad utazás időszakában váltak Ausztriában riasztóvá az adatok, és elsősorban a kisebb bűncselekmények száma nőtt meg ugrásszerűen—85 százalékkal több volt tavaly az autófeltörés, a zsebtolvajlás, a bolti lopás, a kisebb betörés, mint korábban. Nem az számít, ki milyen állampolgár valaki, hanem a körülmények, a létbizonytalanság szüli a bűnözést—folytatta a gondolatmenetet Löschnack. A külföldi vendégek országukból hasonló gondokról számoltak be, és az sem nyugtatta meg az osztrák házigazdákat, ahogyan Anatolij Olejnyikov a KGB vezetőhelyettese egyszerűen széttárta a karját: „Nem lehet őket feltartóztatni. Egy szép napon veszik a cókmókjukat és mennek, százezerszámra, menekülnek a káosz, a bizonytalanság elől, szerencsét próbálnak valahol Nyugaton. Önöknél, Ausztriában, de sokan meg se állnak Németországig’’. És beszámolt arról is, hogy a szovjet biztonsági apparátus összeomlott; a köztársaságok most kezdik megteremteni a struktúrát. Ahol már megvan, ott a pénz hiányzik. A külföldi bűnelkövetők arányáról és az okokról azért az osztrák szakembereknek meglehetősen árnyalt véleményük van. Ha például — mondják — arról is készülne elemzés, hányán követnek el törvénybe ütköző cselekményt azok közül, akik valamelyik tartományból kerültek föl Bécsbe, akkor kiderülne: a döntő, vajon otthon vagy idegenben él-e az illető. És ugyanez vonatkozik a külföldön élő osztrákokra, akik szégyenteljesen veszik ki a részüket az ottani bűnözésből—mondja Wolfgang Zeiner, a belügyminisztérium kriminalisztikai osztályának vezetője. Az igazságügyi minisztériumban viszont csoportokba osztották a külföldieket igen tanulságos eredménnyel.. rit szoi a Ft IRODA telefon: (66) 26-966/269 mellék Egyéni és társas vállalkozók, figyelem! Tanfolyamot indít az ÉPTECH/BUILD Programiroda Kisvállalkozás alapítása, üzleti terv készítése címmel 1991. november 4—8-a között Békéscsabán. A tanfolyamot elvégzettek bizonyítványt kapnak a holland tananyagú intenzív oktatás végén. A tanfolyam ára: 15 000 Ft. Jelentkezés írásban:5630 Békés. pf. 106. A londoni Arvind Rabadia saját készítésű napelemes motorkerékpárjával készül a napautóknak és elektromos autóknak kiírt nagydíjra Hang a vadonban Angol könyv Nagy Imréről „Nagy Imre 1989-es újratemetésével kezdődtek azok az események, amelyek fél éven belül átformálták Közép- és Ke- let-Európát. Magyarország megnyitotta határait, amelyeken át a keletnémetek Nyugatra menekülhettek. A Honecker- rezsim összeomlott, majd Csehszlovákia és utána Románia következett. Harmincnégy évvel korábban Nagy Imre indította meg a totális terror felszámolásának folyamatát Kelet- Európában. Szelleme ott volt a folyamat befejezésében” — e szavakkal ajánlja az angol olvasóknak „Hang a vadonban — Nagy Imre és a magyar forradalom” című könyvét Peter Unwin, a (brit) Nemzetközösség gazdasági ügyekért felelős főtitkárhelyettese, 1956. októberének évfordulójára. A MacDonald és Társai londoni kiadónál most megjelent 250 oldalas izgalmas tanulmány szerzőjét nem csak irodalmi érdeklődés fűzi témájához. Először 1958-ban, egy hónappal Nagy Imre kivégzése után érkezett Magyarországra, s három évig volt a budapesti brit nagy- követség munkatársa. Másodszor 1983-ban tért vissza, ismét három évre, ezúttal nagykövetként. Elkísérte Kádár Jánost nagy-britanniai látogatására, majd Margaret Thatchert kalauzolta Budapesten az emlékezetes „fokhagymás látogatáson” — az volt a brit kormányfő első hivatalos útja egy kelet-európai országba. — Könyvem az általános érdeklődésű, művelt nyugati olvasónak szól, aki nem sokat tud sem Magyarországról, sem Nagy Imréről, de felkeltették figyelmét az utóbbi évek eseményei. Ki akartam mutatni, hogy Nagy Imre tevékenységétől, halálától és rehabilitálásától elválaszthatatlan a kelet-európai átalakulás, az az események egyik kulcsa — mondta az MTI-nek Londonban Peter Unwin. A sok fényképpel illusztrált könyv szemlátomást nem az utóbbi rövid, „szenzációs” idők terméke, hanem elmélyült munka. A jó pozícióban levő nyugati megfigyelő szemével tekintettem Magyarországra, de ez nem jelenti, hogy könnyű lett volna a kutatás. Első három magyarországi évem alatt minden elérhe- tőt elolvastam Nagy Imréről, de ezek főleg hivatalos termékek voltak, például a magyar kormány Fehér Könyve. Hozzájutottam Nagy Imre tanulmányaihoz is, de azután elsősorban a Nyugaton megjelent irodalmat vettem kézbe. Ebből raktam ösz- sze élettörténetét. Az első változat már a hatvanas években elkészült, de nem sikerült kiadatni. Nagykövet koromban tovább kérdeztem Nagy Imréről, majd 1989—90-ben ismét többször Magyarországon jártam, sok mindenkivel beszélgettem. Az addig alapjában Nyugatról szerzett információk kiegészültek Nagy Imre szellemi utóéletével és az 1990. májusig tartó eseményekkel: így lett egész ez a könyv — mondta Peter Unwin. A hatvanas éveiben járó nős, négygyermekes diplomata második fia, Stephen Budapesten született, s Mindszenty József keresztelte meg az amerikai nagykövetségen. Érzelmek mégsem befolyásolták a szerzőt tárgyilagosságában. Ennek szembeötlő példája épp az ellenpont, Kádár János megítélése: „Moszkva követelte Nagy fejét. Kádár semmit sem tehetett megmentésére, hacsak nem vállalja a lemondás végső kockázatát, ami alkalmasint nem nagyon segített volna, viszont veszélybe sodorhatta volna saját életét és árthatott volna Magyarországnak” — vélekedik könyvében az angol diplomata. — Szenvedélyektől mentesen írtam, ez helyzetemből következik. Nem vagyok sem Nagy Imre ellen, sem mellette, hanem őszintén elmondom történetét, úgy, ahogyan a külföldi látja őt és az elmúlt negyven év magyar történetét. Szerintem ez érdekelheti a magyar olvasót is. Remélhetőleg lesz magyar fordítás is, a MacDonald cég már keres magyar kiadót — mondta Peter Unwin az MTI-nek. Az angol Nagy Imre-könyv- höz Göncz Árpád írt előszót. Szerinte a könyv tökéletesen megragadja Nagy Imre lényegét, jelzi, hogy Magyarországnak mindig voltak barátai Nyugaton, és jó hátteret ad a magyar kormány és a magyar nép törekvéséhez, hogy jobb helyet biztosíthassanak Magyarországnak a szélesebb Európai Közösségekben. A MacDonald kiadó október közepén indított londoni terjesztési kampánya—a „Hang a vadonban” minden nagyobb londoni könyvesboltban kapható már — ezt az üzenetet is elviszi az olvasókhoz. A béke osztaléka A „béke osztalékát” már eddig is nyögő brit hadiiparra újabb csapást mért a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának hétvégi londoni megállapodása arról, hogy kerülni kell a fegyver- exportot a konfliktuskorzetek- be. Márpedig, hol másutt van még virágzó fegyverpiac? A legnagyobb nyugat-európai hadiipar, a brit, csakúgy, mint a kelet-európai országoké, nehéz helyzetbe került a hidegháború végeztével. A „béke osztaléka” jó az országnak, de nem jó a cégeknek. Persze, koránt sincs akkora összeomlás, mint Kelet-Európábán. Nagy- Britanniában a hadikiadások hat év alatt a GDP 5,4 százalékáról 4 százalékára csökkentek, miközben a védelmi költségvetés abszolút értékben 15,5 milliárd fontról 21,2 milliárd fontra nőtt. A legutóbbi költségvetési évben a brit hadiipar még mindig 10,5 milliárd fontnyi kormánymegrendelést kapott. Ám ez már nem elég sem a részvényesek boldogságához, sem az egymillió, közvetve vagy közvetlenül hadiiparban foglalkoztatott polgár munkahelyének megtartásához. A brit hadiipar fájdalmas szerkezet- váltással alkalmazkodik és igyekszik nemzetközivé válni. A British Aerospace az elmúlt években fölvásárolta a Royal Ordnance brit lőszergyárat és a Heckler und Koch német kézifegyver-gyárat. A General Electric Company (GEC) megvette a Plessey-t, a második legnagyobb brit elektronikai céget és a Ferranti egyes részlegeit. A konzervatív kormánypárt szerint az ellenzék felé részre- hajlóan számolt be a t\-híradó a konzervatívok kongresszusáról. Félreértések elkerülése végett a hír Nagv-Britanniából érkezett, és a BBC-ről van szó. 40% 40% Újabb árengedmény! — Lada komplett motor49 000 Ft —Wartburgmotor 24 900 Ft —T rabant 12 V-os tirisztoros generátoros motor 28 000 Ft —T rabant-karosszéria 18 000 Ft-tól 30 000 Ft-ig. Fagyálló, autóköpeny, sok egyéb alkatrész stb. 40% árengedménnyel. Autósbolt (nagy- és kiskereskedés), Gyula, Nagyváradi u. 10. Telefon/telefax: 62-093.
