Békés Megyei Hírlap, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-24 / 224. szám

KÖRKÉP 1991. szeptember 24., kedd Az Alkotmánybíróság határozathirdeté se Közéleti színházat szeretnénk Sík Ferenc évad végi visszatekintése a köztársasági elnök jogköréről Dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke a Magyar Köztársaság nevében kihirdette a honvédelmi miniszternek, az igazságügy-miniszternek, valamint az Országgyűlés kulturális bizottságának egyesített indítványa tárgyában hozott határoza­tát. Sólyom László hangsúlyozta, hogy a határozat meghatáro­zott részében három bírónak külön véleménye, további hat alkotmánybírónak pedig egy-egy párhuzamos véleménye volt. Az Alkotmánybíróság hatá­rozata szerint a fegyveres erők irányításában az alkotmányban rögzített szervek mindegyiké­nek részt kell vennie, az alkot­mányban meghatározott jogkö­rök szerint. Az irányítástól füg­getlen vezetői hatásköröket al­kotmányosan nem lehet megál­lapítani. Az Alkotmánybíróság kimondta: az alkotmánynak az a rendelkezése, amely szerint a köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka, nem hatás­köri szabály. A fegyveres erők főparancsnoka a fegyveres erő­kön kívül áll, azoknak irányítója és nem vezetője. A főparancs­nok tehát a fegyveres erők egyi­kének sem szolgálati elöljárója. Sólyom László hangsúlyozta: a Ahhoz, hogy a telefonok frontján ne legyen szégyenkezni valónk, 5—600 milliárd forintra lenne szükség. Ekkora tőkével két év alatt 1 millió telefonvo­nallal bővülhetne a jelenlegi há­lózat. A helyzet azonban nem ilyen rózsás—mondotta tegnap Békéscsabán, a megyeházán Vojnár László, a Szegedi Táv­közlési Igazgatóság vezetője a megye jónéhány településének képviselője előtt —, hiszen a vállalat vagyona ma hozzávető­leg 120 milliárd forint. A szakember röviden vázolta a már korábban elkészített há­roméves fejlesztési terv céljait, amelynek lényege: 500 ezer új telefonállomást szerelnek fel, pontosan meghatározott fontos­sági sorrendben. Az első lépés a meglévő telefonhálózat műkö­dőképességének biztosítása, a második pedig az, hogy az új fejlesztések számára életteret, csatlakozási lehetőséget teremt­senek. A tervek szerint valamennyi megyeszékhely (így Békéscsa­ba is) új, automata telefonköz­pontot kap, amellyel kínálati pozícióba kerül az ellátás). Azo­fegyveres erők működésének irányítása a kormány a hatáskö­rébe tartozik. A határozat B-része a köztár­sasági elnök kinevezési jogkö­rével és a miniszteri ellenjegy­zéssel kapcsolatban az alkot­mányban meghatározott esetek­ben a köztársasági elnök kineve­zési, előléptetési, jóváhagyási intézkedéséhez a miniszterel­nök, vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges. Az el­lenjegyzés a köztársasági elnök aktusának érvényességi kelléke. A határozat kimondja: a köztár­sasági elnöknek meg kell tagad­nia a kinevezést, illetve jóváha­gyást, ha észleli, hogy ahhoz a jogszabályban előírt feltételek kon a településeken, ahol már kiépítették a crossbart, 1992- ben a jelenlegi duplájára bővítik a rendszert, ily módon 4-5 évre megnyugtató telefonellátást biztosítanak. Ahol pedig az úgy­nevezett önerős fejlesztéssel próbálkoztak, nincs lehetőség a továbblépésre, mert a vállalat rövidesen részvénytársasággá alakul. Csupán arra lesz mód, hogy bárki részvényese lehet a társaságnak (ezzel a várakozási listán elsőbbségi pozícióba ke­rülhet). Az elképzeléseket, a távlati koncepciók kidolgozását a táv­közlési törvény hiánya akadá­lyozza — hangsúlyozta Vojnár László —, s ettől olyan fonák a helyzet. Ez a törvény adhat ugyanis garanciákat a befekte­tőknek, a tőkéseknek. Kádár Pé­ter országgyűlési képviselő az igazgatóság vezetőjétől meg­kérdezte: ha az ágazati törvény­ből kikerülne a külföldiek szá­mára megjelölt 50 százalékos tőkebeviteli felső határ, meg- gyorsuina-e a fejlődési folya­mat? Vojnár László szerint igen, s ez sokat segítene a távközlés bizonyos szektoraiban. L.E. nem teljesültek. Az Országgyű­lés kulturális bizottsága kérdé­sével kapcsolatban a határozat úgy foglal állást, hogy az eljá­rásban közreműködő szerv ál­lásfoglalását a köztársasági el­nök akkor köteles figyelembe venni, ha a törvény kifejezetten így rendelkezik. Az Alkotmánybíróság hatá­rozatának C-része megállapítja: a köztársasági elnök személyé­nek sérthetetlensége a köztársa­sági elnök alkotmányjogi jogál­lásának része. A sérthetetlenség folytán a köztársasági elnök nem visel politikai felelősséget az Országgyűléssel szemben, jogi felelőssége pedig kizárólag az alkotmány meghatározott része szerint áll fenn. Az Alkot­mánybíróság szerint a köztársa­sági elnök büntetőjogi védelmé­ről az Országgyűlés által hozott törvényben kell rendelkezni. A rendelkező részek ismertetése után Sólyom László az indoko­lást ismertette. Halál hajnalban Tragédia a határon (Folytatás az 1. oldalról) Az akcióra tizennyolcunkat hívtak be 22-én hajnalban — sorolja a törzszázlós. — Gyula­vári és Dénesmajor környékét zártuk, s ezen a részen is infor­málódtunk. Sikerrel. Az egyik ott lakó közölte, hogy látott va­lakit egy kukoricatáblából a másikba átfutni. Zártuk a terepet és csatárláncban fésültük át a kukoricást. Végül is a csapat több részre oszlott. Budai Béla főhadnagy és én egy kocsival a feltételezett kukoricatáblát vet­tük célba. A főhadnagy úr a ko­csiban maradt, hogy elvágja az esetleges menekülés útját. Egy pillanatra felbukkant valaki, aki természetesen lehetett egy ku­koricatolvaj is, de gondolkodni nem sok idő maradt. Kergetőz- tünk egy darabig, aztán kényte­len voltam egy figyelmeztető lö­vést leadni. Felszólítva ezzel nyomatékosan, hogy adja meg magát. Pár lépés után észrevet­tem, hogy térdel a földön, csap- zottan, a szemében félelemmel. Mondtam neki ,holtán, miért tette, miért menekült?” Teljesen megtört, amikor válaszolt: „Nekem már mindegy. Hogyan nézzek az enyéim és a Gyuszí családjának a szemébe?” Bor­zasztó idegállapotban volt. Az­tán megadta magát a sorsának, nem tiltakozott, amikor a bilinc­set a csuklójára csatoltam... Búcsúzóul még egyszer át­ölelt a nyár. Frissiben szedett szilvát eszegettünk, s a langyos napsugár az inget is lecsalogatta rólunk. Szél se lebbent, ág se rezzent a gyulai tanya udvarán. Elterpeszkedtünk egy-egy nyugágyon, s az idilli környezet furcsa hátteret adott beszélgeté­sünknek. Sík Ferenc, a Gyulai Várszínház művészeti vezetője, aki a közelmúltban a Nemzeti Színház főrendezője lett, az idei várszínházi évadra emlékezett. — Tizennyolc éve, mióta Havasi Istvánnal közösen vezet­jük a Gyulai Várszínházát, igyekszünk évről évre megtalál­ni azokat az újdonságokat, ami­től egy színház élő lesz — mondta Sík Ferenc. — Remé­lem, sikerült a meglepetéseket és a pályamódosításokat úgy alakítani, hogy a színház műkö­désében kitapintható legyen a folyamatosság és a változások jó aránya. Az idei szezon újdon­sága a Shakespeare-ciklus elin­dítása volt. Valójában a várud­var szinte felkínálkozik a Ham­let, a Machbet és a III. Richárd életre keltésére. Mivel az idén még nem tudtunk visszakerülni a várba, ezért tűztük műsorra az Antonius és Kleopátrát. S ha a fent említett darabokat eljátszot- tuk, akkor majd folytatjuk a Lear királlyal, és befejezzük a soro­zatot a Vihar című drámával. —Utána több is jön talán? — Olyan dolog ez, mint a faültetés. Aki a csemetét gon­dozza, nem biztos, hogy a gyü­mölcsét is ő élvezi. Bárhogy ala­kul a színházi világ, a Shakes­peare-ciklus után majd folytatni lehet a munkát az európai drá­maírás olyan kiemelkedő törté­nelmi darabjaival, mint például a Szent Johanna. Ezek a drámák világszerte ismertek, szinte nyelvtudás nélkül is élvezhetők, s a műsor ilyen bővítése az ide­genforgalommal való kapcsola­tot is szolgálja. — Mint ahogy a zenei prog­ram erősödése is erre vall. — Igen. A Mozart emlékére összeállított évadnyitás, az ope­rai bemutató és a Légy jó mind­halálig című rock-opera műsor­Tömeges karambol az M5-ösön A hétfőre virradó éjszaka egy kamion és négy személygépkocsi részvételével történt tömeges ka­rambol az M5-ÖS autópálya 47-es ki­lométerénél. Az előzetes vizsgálatok szerint egy személygépkocsi neki­ment a kamion hátsó kerekének, amely szétdurrant, majd az egész járműszerelvény felborult és rádőlt egy mikrobuszra. Ezt követően mindkét irányból egy-egy személy- gépkocsi nekirohant az utat teljesen eltorlaszoló kamionnak. A baleset következtében két személy a helyszí­nen életét vesztette, ketten súlyos, életveszélyes, ketten súlyos és ketten könnyű sérülést szenvedtek. ra tűzése is a zenei kultúra szol­gálatát jelzi. A néptánctalálkozó — amely közeli rokonságban van a nálunk hagyományos lírai fesztivállal — és a gyulai tűzol­tók által megszervezett fúvósze­nei találkozó, az eljövendő éva­dokban is erőssége, üde színfolt­ja lesz a nyári programoknak. —Úgy tűnt, hogy idén is külö­nös gondot fordítottak a prózai és zenei produkciók arányaira. — Örülök, ha ezt a törekvé­sünket észre lehet venni. Az egyensúly megtartása jegyében mutattuk be Székely János, Mó­rok című drámája mellett Sipos- hegyi Péter, Trianoni emberek című darabját. Ez a két mű lát­szólag semmi rokonságban sincs egymással, valójában na­gyon aktuális, húsbavágó kérdé­sekkel foglalkoznak. Arról szól­nak, hogy földrészünk békéje érdekében újra kell gondolni azon népek együttélését, ame­lyek éppen napjainkban nehe­zen békéinek. Kényes kérdések mindig voltak és lesznek, s amit a nagypolitika nem tud e téren megtenni, azt a színház megte­heti. — Vállalva a politizáló szín­ház megnevezést? — Mi abszolút közéleti szín­házat, ha úgy tetszik, politizáló színházat szeretnénk csinálni. Nem pártpolitikára, hanem álta­lánosabb érvényű politikára gondolok. Olyan dolgokra, mint az, hogy a nemzetiségi ellenté­tek nem oldhatók meg magasz­tos szavakkal, s e kérdések újra­gondolása létfontosságú mind­nyájunk számára. —S ha már a politikánál tar­tunk, el nem kerülhető a kérdés: hogyan élte meg a Gyulai Vár­színház az elmúlt másfél év tör­ténéseit? — Semmi megrázkódtatást nem jelentett számunkra az úgy­nevezett rendszerváltozás. Nem kellett lépést váltanunk, mert pontosan azt valósítottuk meg, amit évekkel korábban elhatá­roztunk. Három évvel ezelőtt valószínű több ravaszságra volt - szükség, sokat kellett taktikáz­ni. Most jobban lehet figyelni a produkcióra, hiszen a különbö­ző hivatalok kijátszásának ma­nőverei nem emésztik fel az energiákat. — Pénzszűke időkben nem ingerelte a színházi szakmát, hogy Gyulán gazdag program várta a közönséget? — Mióta az eszem tudom, mindig a nagyon gyéren csordo­gáló állami dotációkból és a kü­lönböző helyekről összekoldult pénzekből tartottuk fenn ma­gunkat. Számunkra nem jelen­tett meglepetést a mostani hely­zet, hiszem már hozzászoktunk. Az önkormányzatok által fenn­tartott kőszínházak rövidesen ugyanerre a sorsra kényszerül­nek, és az lesz a jó igazgató, aki a működéshez szükséges pénzt valahonnan elő tudja teremteni. —A közelmúltban nevezték ki a Nemzeti Színház főrendezőjé­nek, de ugye hazahúz a szíve Gyulára? — Bő másfél évtizede, hogy a Gyulai Várszínház az életem ér­telme, és ez nem változhat. Egy neves magyar drámaíró szerint a legsanyarúbb években, amikor eszmeileg meghalt a Nemzeti Színház, akkor a Gyulai Vár­színház képviselte a nemzet színházának eszmeiségét. Ami­kor Ablonczy László lett a Nem­zeti Színház igazgatója, ő is ugyanezt mondta, és még azt, hogy nagyon örül, ha az együtt­működésünk továbbra is él. Fő­rendezői beosztásomban is azt szeretném szolgálni, hogy e két intézmény kapcsolata olajozot­tan működjön. Andódy Tibor „AZ URALOMNAK ROSSZ ORE A FELELEM.’ (Seneca) B.V Szórják a műtrágyát a Békési Egyetértés Tsz területén, melyet mélyszántás követ. Az így előkészített talajba őszi árpa kerül Fotó: Kovács Erzsébet Tisztelt Kereskedők, Vendéglátók! Ez az, amiből nem szabad kimaradni!!! Az országban másodikként Szeged után Békéscsabán is megjelenik a MEDIA-MIX népszerű kiadványa: MIT... HOL... KITOL? SZOLGÁLTATÓ CÍMTÁR, a fogyasztók iránytűje! Benne sok száz békéscsabai, békési, gyulai szolgáltató, kereskedő, iparos, orvos, ügyvéd, vállalkozó címen, ajánlata. Az első kiadás lOezer példányban jelenik meg, melyet a Békés Megyei Hírlap segítségével ingyen kapnak az érdeklődők! Aki benne lesz, az több ügyfélre, vásárlóra, páciensre számíthat. Csak az lesz benne, aki kéri címe, ajánlata közzétételét! Üzletkötőink Békéscsabán, Gyulán házhoz mennek és díjtalanul tájékoztatják Önt, ha az alábbi telefonszámon hívja őket: (66) 24-140. Tisztelt Asszonyom, Uram! Gondolt-e Ön arra, hogy ezzel a kiadvánnyal folyamatosan bővítheti ügyfélkörét, és 10 ezer példányban jut el a könyvben az Ön címe, telefonszáma, fogadóórája minden lehetséges ügyfélhez. Kérjük, hogy az alábbi szelvényt kitöltve juttassa vissza a Békés Megyei Hírlap szerkesztőségébe (Békéscsaba, Mpnkácsy u. 4.) vagy dobja be reklámdobozainkba, melyek a Skála Divatsarok bejáratánál, a főposta melletti könyvesbolt földszintjén, a főposta helyiségében és a Békés Megyei Hírlap hirdetőirodájában vannak elhelyezve. Kérjük címünkre kitöltve visszajuttatni! Név: Cím: Telefon: Kérem, hogy az üzletkötőjük az alábbi időpontban keressen fel: Keresse emblémánkat! Tisztelettel: , r\ / HEDfA ügyvezető Segélyhívás a Parlamentbe: távközlési törvényt a fejlődéshez! Halló telefon, itt a piac beszél!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom