Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-19 / 220. szám

klÉDMKÁ^ 1990. szeptember 19., szerda INCrUJDAv — ; U Befejeződtek a jelöltállítások „Viharok” nélkül flz utolsó tanácsülés Gyulán Mi búcsúzunk és elmegyünk... A privatizációs törvényről döntött az Országgyűlés Hol van Eperjes? Az ész megáll. A T. Ház tegnap délután hosszú per- ceken át „földrajztudományt kérdéssel" volt kénytelen bíbelődni. Történetesen arról folyt a vita, hol is található voltaképpen Eperjes. Először Tölgyessy Péternek a szá­ját hagyta el ez a helységnév, mégpedig akkor, amikor a Heti Világgazdaságból nyert információra hivatkozva í\zzal a váddal illette az Antall-kormányt: az elmúlt hónapokban mindössze három vállalat szanálását hatá­rozta el, köztük az eperjesi zsákgyárat. „Az nem is Magyarországon van!” — legyintett a miniszterelnök, aztán Torgyán József is rátett egy lapáttal: „Nem ártana, ha egyesek tisztában lennének azzal, hová került Tria­non után Eperjes.” Ekkora tájékozatlanság láttán már éppen levenni ké­szültem szememet a tévé képernyőjéről, amikor felhívta szerkesztőségünket egy hölgy, azt kérdezve: „Uram, jól hallom, a képviselő urak nem tudják, hol van Eperjes?” Jól hallja, mondtam, és magamban azon fohászkodtam, bárcsak még a közvetítés lejárta előtt „megjönne kép­viselőink esze”. Szerencsére nem kellett csalatkoznom honatyáinkban. Tölgyessy Péter mintegy óra múltán felhívta képviselő- társai figyelmét arra, hogy Eperjes Magyarországon, Fábiánsebestyén és Gádoros között található, mégpedig Békés megyében. Igaz, az utolsó szót ezen kardinális kérdésben mégis az időközben szintén „megvilágosult elméjű” Torgyán József mondta ki: „Az ám, csakhogy Csongrád megyében!” De jó is lenne, ha mindenben ilyen gyorsan jutna dűlőre a Parlament! Ugye? <d. L) Halkan és méltósággal gör­dült le a függöny a tanács- rendszer negyven éve mö­gött a gyulai tanács tegnapi búcsúülésén. A tanácstagok határozatképes számban je­lentek njeg, az új képviselő- testület jelöltjei viszont — az egyik hozzászóló megálla­pítása szerint is — mutatóba is alig. Dr. Horváth Mihály vb- titkár a választási statiszti­kából idézett: 84 pártlistás és 87 egyéni választókerületi jelölt mérettetheti meg ma­gát szeptember 30-án. A 27 fősre tervezett képviselőtes­tületnek azonban akár 30 tagja is lehet, ha a német és a román nemzetiségűek párt­listájáról is bejut egy-egy személy a testületbe, illetve a polgármester nem a váro­si képviselők közül kerül ki. Dr. Gyarmati Sándor be­jelentette, hogy 21-én, pén­teken 19 órakor a Jókai Mű­velődési Házban a kisgazdák vendége lesz a nyilvános fó­rumot tartó Nagy Ferenc Jó­zsef földművelésügyi minisz­ter. A Gyula közegészségügyi és Járványügyi helyzetéről szóló beszámoló elfogadása után a város területén fo­lyamatban lévő és a tanács által a jövőben megvalósí­tásira javasolt feladatok jegyzékét tekintették át. Egy kérdés a Thermál Invest és a gyulai kastély kapcsolatát firtatta. A válaszadó Hild György, a tanács társadal­(Folytatás az 1. oldalról) — Kezdjük az étolajjal — sorolja — a múlt héten nem volt, majd 800 palackot kap­tunk, és pillanatok alatt el is fogyott. Személyes össze­köttetésnek köszönhetően kedden reggel Győrbe ér­kezett 2000 palack étolaj, csakhogy így drágább, 56,50 helyett 62,50, a szállítás ugyanis sokba kerül. Ez a kétezer palack olaj egyéb­ként máskor három hét alatt fogy el nálunk. — Kristálycukrot lehet-e kapni? — Jelenleg' van 100 má­zsa. Körülbelül másfél hete hallottam, hogy esetleg gond lesz, akkor még volt raktá­ron cukrunk, de gondoltam, nem árt, ha van tartalék, ezért szereztünk még be. Hozzá kell tennem, hogy itt, a Kunság Füszértnél csak úgynevezett lédig, tehát öt­ven kilogrammos zsákolt kristálycukor van, kilója 40 forint 30 fillér, de arra nem vagyunk itt a boltban felké­szülve, hogy kilós tasakokba kimérjük. Ami kilós cukrot beszereztünk, azt 38,80-ért tudjuk adni, tehát még min­dig olcsóbb, mint a zsákos cukor. Érdeklődtünk egy kisebb településen, nevezetesen Csa- nádapácán is, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ ABC-áru- házában. — Hétfőtől egy kis moz­gás érezhető: nem egy, ha­nem négy-öt flakon olajat is visznek, és ugyanez áll a kristálycukorra is — mond­ja Bartyik István üzletveze­tő. — Igaz, csak finomított kristálycukrunk van, 40 fo­rint 30 fillérért, és a zsá­kokból kimérve, 41 forintért. Az áfész árcsoport-utasítás szerint szeptember 17-étől hivatalosan 37 forint helyett 44 forint a kilós kristálycu­kor, 34,30 helyett 41 forint a lédig, vagyis a zsákból ki­mért kristálycukor kilója. Apii nem változott, az a fi­nomított cukor. mi elnökhelyettese és a mű­szaki osztály vezetője kifej­tette: a tanácsnak ebben az ügyben nincs további elkö­telezettsége a Thermál In- vesttel szemben, a döntés azonban az új önkormány­zati testület kezébe került. Hild György kérte a gyu­laiákat: jelezzék — kötele­zettségvállalás terhe nélkül — telefonigényüket. Azt ter­vezik, hogy 1993 végére — a lakosság anyagi erejére is támaszkodva — átadnak egy 27 ezer állomásos tele­fonközpontot. Az 1,1 milli­árd forintos beruházás fede­zésének 20 százalékát a la­kosságtól igyekeznek besze­rezni. Mihucza József, az OTP gyulai fiókjának veze­tője elmondta, hogy a Ma­gyar Távközlési Vállalat té­vesen tájékoztatta a lakos­ságot: a telefonigénylést tá­mogató kedvezményes ka­matozású hitelről — bár jó szívvel segítenének — még nincs semmiféle megállapo­dás a vállalat és az OTP Bé­kés Megyei Igazgatósága kö­zött. A tanács ezt követően el­fogadta Barcsné Kajtor Len­ke pénzügyi, terv- és mun­kaügyi osztályvezetőnek az éves költségvetési előirány­zat módosítását indítványo­zó javaslatát. Az ülés dr. Szigeti Zoltán megbízott tanácselnök ta­nácsrendszert értékelő meg­emlékezésével ért véget. K. A. J. — Meddig lesz elég az ét- . olaj? — Már nem sok van a pol­cokon, de csütörtökre varunk árut. Talán a kereslet is mérsékelt marad, hiszen fa­lun még sok helyen inkább a házi sertészsírt használják. Egyébként hétvégeken már rendre kérdezik a vevők, no, most mi lesz drágább, mert­hogy, ha hétfő, akkor biz­tosan áremelés. Végül megkérdeztük Bé­késcsabán a Kunság Füszért igazgatóhelyettesét, Szokai Jánost is: tapasztalták-e, hogy a napokban a szoká­sosnál nagyobb a kereslet a szóbanforgó áruk iránt? — Ajaj! Igen keményen! Én ugyan nem hallottam a hét végén a rádióban a mi­niszter úr nyilatkozatát, de a témában járatos ismerő­seim szerint az emberek fél­reérthették a miniszter sza­vait, és azt a következtetést vonták le, hogy hiánycikk lesz az olaj, a cukor. A hír tehát felröppent, és megro­hantak bennünket az üzlet­vezetők, magánkereskedők. A gond az, hogy csak zsá­kos cukrot tudunk adni, ab­ból viszont van bőven. Saj­nos, a cukorgyár csomagoló- kapacilása véges, így nem tud korlátlan mennyiségű ki­lós kiszerelésű kristálycuk­rot szállítani- nekünk, de hangsúlyozom, cukor van. Az étolajjal az a helyzet, ami ilyenkor mindig: a ré­gi termés kifutott, az új még most kerül a gyártósorra, ét­olajunk tehát nincs. — Mikor lesz? —A hét végén kaptunk egy vagonnal, az hatszáz karton, és hétfőn az összes elfogyott. Ez a mennyiség pedig elegendő lenne a fo­lyamatos szállításunkhoz. Most ismét várunk egy 'va­gonnal. Egyébként közvetve tudjuk a kereskedőktől, hogy nemcsak a cukrot és az ola­jat, de jobban viszik a lisz­tet, sót, rizst is. T. I. (Folytatás az 1. oldalról) legszélesebb tagsága és az újságíró-társadalom is meg­győződéssel vallja, hogy saj­tószabadság van. Nem felel meg a valóság­nak — hangoztatta —, hogy a kormány nem mondta meg: Magyarország súlyos állapotban van. A kormány programon mindig is egy há­roméves kormányzati perió­dust értett, nem pedig az el­ső hónapokat. Az új Parla­ment és a kormány rende­zett körülmények között va­lósította meg a rendszervál­tozást az állami élet csú­csain, a Parlament a nem­zeti egyetértés jegyében, kö­zös elhatározással, a .koalí­ciós pártokat beleértve, vá­lasztotta meg a köztársasá­gi elnököt, pedig egy nép- szavazási kezdeményezés kö­vetkeztében még belpoliti­kai zavarok is keletkeztek. Az egész rendszerváltozás békés formában, bármiféle erőszakosság nélkül zajlott le. Ez olyan teljesítménye a magyar társadalom egészé­nek, amire büszke lehet. A külföldi partnerek is elis­meréssel szóltak a magyar nemzet érettségéről. Végezetül a miniszterelnök annak a véleménynek adott hangot: a kérdés ebben a formában nem tipikusan in­terpelláció. sokkal inkább egy széleskörű parlamenti általános vita témája. Ezért a maga részéről egyetértene azzal, ha az Országgyűlés át­fogó vitákat tartana példá­ul olyan kérdésekről, mint a külpolitika, a pénzügy, a mű­velődéspolitika. Erre rend­szeresen időt kellene szakí­tania, így a félreértések is eloszthatók lennének, s az ország megnyugtatását is szolgálnák. Az Országgyűlés Antall Jó­zsef tájékoztatóját 182 egyet­értő, 94 ellenszavazattal és 20 tartózkodással elfogadta. További interpellációk és válaszok következtek, majd Kónya Imre figyelmeztette a jelenlevőket, hogy a Házbi­zottság határozata értelmé­ben hat óra után már, csak kérdések kerülhetnek a plé- num elé, tekintettel arra, hogy számos vidéki képvise­lőnek e kora esti órán már indul a vonata, így nem tud­nának érdemben állást fog­lalni az interpellációkra adott válaszoknál. A határo­zatképtelenségtől való féle­lem nem volt alaptalan, hi­szen három rövid kérdés, s az arra • adott válasz után Szűrös Mátyás létszámellen­őrzést rendelt el. Mivel ek­korra már a képviselőknek kevesebb mint 30 százaléka volt jelen a teremben, rö­viddel este fél hét után az ülést be kellett rekeszteni. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az önkormányzati vá­lasztásokra tekintettel a Parlament plenáris munkája szünetel, s legközelebb októ­ber 15-én gyűlnek egybe a képviselők. Ügy tűnik, a „politikai forráspont” idén a tavaszi parlamenti választások ide­jére esett, hiszen most a vártnál is csendesebb kam­pányt folytattak a pártok, a különböző szervezetek és a független jelöltek a helyha­tósági választások előtt. Legalábbis, túl a jelöltállí­tásra meghatározott idősza­kon, eddig nem sok mun­kája akadt a helyi választá­si bizottságoknak. A megyei választási bi­zottság szeptember 17-én döntött a beérkezett kifogá­sokról, amelyek egy része egyébként korábban lapunk­ban is ismertté vált. Dr. Bi- ri István, a megyei válasz­tási szakértői csoport jogi munkabizottságának vezető­je részletekkel is szolgált. Ismeretes, hogy Lökösházán néhányan tudini vélték: a kopogtató cédulák „házhoz szállításával” együtt az ajánlószelvényeket is alá­íratták és elvitték azokat. A helyi választási bizottság megvizsgálta az esetet, s ki­derült, pusztán az ajánló­szelvények átvételét íratták alá, de a megnevezettek kö­zül senki nem küldte be ajánlócéduláját a tanácshoz. Geszten amiattj fordultak a választási bizottsághoz, mert az egyik jelöltet támogató tizennégy szelvény közül' nyolcon ugyanazon kézírást fedeztek fel. (A faluban egyébként éppen nyolc aján­lócédula kellett a jelöltté váláshoz.) Ezt a kifogást is elutasították, mert az érin­tettek elismerték, hogy tá­mogatták az illető képviselő- jelöltet. Nagykamaráson sa­játos helyzet alakult ki; a helybéli kisgazdapártból ket­ten is indultak polgármes­terjelöltként. Egyikük azért emelt kifogást, hogy a má­sikat ne vegyék fel a lis­tára, csupán képviselőjelölt­nek. Természetesen ez ellen is tiltakoztak, ám végül sa­lamoni döntés született: Nagykamarásnak két kisgaz­dapárti polgármesterjelöltje van, ugyanis a törvény nem tiltja, hogy egy párt több Eddig pontosan ki nem derített okók miatt, a múlt hét péntekje óta, egymást üldöző, garázdálkodó, husán­gokkal, nyársakkal, láncok­kal, késekkel felfegyverzett, fiatalokból álló bandák tart­ják rettegésben az egri pol­gárokat. A fő „hadszíntér” a csebokszári lakótelep, ahol szeptember 14-én, pénteken este 8 óra tájban megjelent egy 100-150 fős — bőrfejűek- ből, fiatal lányokból álló — csoport, azzal a szándékkal, hogy megtisztítják a kör­nyéket a cigányoktól. A személyt is indítson erre a posztra. A békéscsabai vá­lasztási bizottság határozatát is helybenhagyták hétfőn, melynek lényege „A nemze­ti és etnikai kisebbségi lis­tára csak az etnikai kisebb­ségek által indított vagy függetlenként indult nemze­tiségi jelöltek vehetők fel...” Ily módon nincs erre lehe­tőségük a pártszínekben ver­sengő jelölteknek. A döntés egyébként annak következ­tében született, hogy az MSZP egyéni választókerü­letben is indítani kívánta azt a két jelöltet, akik egy­ben nemzetiségi listán is szerepeltek volna. Mivel azonban a nemzetiségi lis­tán szereplőket a választójo­gi törvény értelmében bizo­nyos előnyök illetnek, néni lenne helyes, ha. ezeket a „kiváltságokat” olyanok is élveznék, akik egyéni vá­lasztókerületben pártszínek­ben indulnak. Azoknak a nevét, akik el­érték a jelöltté váláshoz szükséges ajánlások 6zámát, tehát nyilvántartásba vették őket, a helyi tanácsoknál — később hirdetmények for­májában is — kifüggesztik, nyilvánosságra hozzák. A megyei választási bi­zottságnál többen is érdek­lődtek az iránt, hogy a je­lölteket támogatják-e anya­gilag központi vagy helyi forrásból. Dr. Biri István el­mondta, hogy kizárólag csak nemzetiségieket támogatnak egy központi keretből; a képviselőjelölteket kétezer, a polgármesterjelölteket négy­ezer, a nemzetiségi listáso­kat pedig 10 ezer forinttal. * * * A Békés Megyei Területi Választási Bizottság felkéri a megyei kiadású sajtó, il­letve a helyi választási mun­kacsoport vezetőit, hogy az önkormányzati képviselővá­lasztások során fokozottan tartsák be az esélyegyenlő­ség követelményét, és ennek mellőzésével ne biztosítsa­nak egyes jelöltek számára kedvezményeket. vendéglők, presszók, kocs­mák környékén, a játszóte­reken késő estig zajlottak az események: verekedtek, tör- tek-zúzták, s belekötöttek mindenkibe, akinek — úgy­mond — cigány kinézete van. A csetepaték szombaton, vasárnap és hétfőn is foly­tatódták. A rendőrség — egyelőre — úgyszólván tehe­tetlen, mert mire a helyszín­re érkeznek a járőrök, a randalírozók már kereket oldanak. Éppen ezért eddig még senkit nem vettek őri­zetbe. Mit ér a libahús, ha ingyenes? Az akció „bűzös” véget ért Ismét liba-galiba! Ki tudja, hányszor cikkeztünk már a megyeszerte híressé, hírhedtté vált, sok helyen botrányba torkollott Ingyenes libaosztásokról!? Azt hihettük, hogy az álruhás haszonlesőkről, a jómódú rászorulókról, a fehér szárnyasokért öklözőkről kapott és adott információink ki­merítették az úgymond LIBAÜGY FOGALMAT. Az élet azonban mindig tartogat újabbnál újabb meglepetéseket... * * * Történetünk helyszíne ezúttal Orosháza. A legutóbbi liba­osztás alkalmával nemcsak azok kaptak vacsorának valót, akik a vásártéren békésen kivárták sorukat, hanem a kör­zeti orvosok szakasszisztensei, védőnői is. Az ő feladatuk az volt, hogy körzetükben eljuttassák a rászorulóknak a szárnyasokat. A szociális otthonok szintén részesültek az adományból. És itt javaslom, időzzünk el egy kicsit! A rész­letekből kitűnik majd, mit ér a libahús, ha ingyenes? Mit ér az ember, ha elszálltak felette az évek? Mit ér a segítő szándék, ha a félelem igazgat? ... A tények: a szociális otthon (az 1-es és a 2-es, vagyis a Táncsics úti és a Teréz utcai) libákat kapott. A barneváli dolgozók megkopasztották a szárnyasokat és egy pénteki napon leszállították. A béltől meg nem szabadított liba- tetemek hűtőbe kerültek. Másnap a szociális otthon konyhá- sai kibelezték, majd ismét hidegre tették a húsokat, a kö­vetkező hét elején pedig már fel is darabolták. A „trancsi­rozás” azonban némi szaggal járt, ezért az ecetes vizet „hív­ták segítségül”. A konyhás rafinéria ki tudja, milyen ered­ménnyel zárult, a lényeg az, hogy a hús egy része ismét hűtőbe került (nem fagyasztóba), a másik részét pedig át­szállították az 1-es otthonba. Igen ám, de az ottani konyha dolgozói a zöldes színű, kétes minőségű húst nem fogadták el. A sofőrt a szállítmánnyal együtt elküldték. A hír hal­latán az igazgatónő fegyelmivel fenyegetőzött. Eközben a Köjál is szimatot kapott és ellátogatott a 2-es otthonba. (Előző nap a Táncsics utcán is jártak a szakem­berek.) Libasült készült aznap a Teréz utcai otthonban. A tojásleves, a burgonyapüré és a párolt káposzta mellé. A köjálosok az előírásnak megfelelően ételmintát vettek a sültekből, de semmi különöset nem tapasztaltak. Hacsak a különleges; alapos fűszerezést, főzést nem lehet annak te­kinteni. Lényeg a lényeg, az ebéd elkészült, a főzés pedig valószínűleg semlegesítette az egészségre ártalmas anyago­kat ... Aki ismerte az előzményeket, aznap éhen maradt; a gondozottak viszont jóllaktak. ' Azóta mindenki hallgat és találgat. Vajon miért nem vállalták a Táncsics utcán az „ínyencfalatok” megsütését? Hová lett az aprólék? Mit mutat az ételminta? Ez utóbbira már mi is tudunk válaszolni: minden megfelelő — olvastuk a szakvéleményben. VAGY MÉGSEM??? (Csete) Hétfő, te drága! Veszik, viszik, mint a — cukrot... Börfejű banda Egerben

Next

/
Oldalképek
Tartalom