Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-18 / 115. szám

BÉKÉS MEGYEI N HÁZI MINDEN ELfiTT NÉPÚJSÁG 1990. MÁJUS 18., PÉNTEK POLITIKAI NAPILAP Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 115. SZÁM Hatvan perc biztosította a halhatatlanságot Telefonhálózatról a távközlési világnapon Graham Bell 60 perccel előzte meg 1876. február 14- én a telefonszabadalmi bejelentésével Eliska Grayt. Ez a hatvan perc Bell számára a halhatatlanságot jelentet­te. így ír erről: „Az az érzésem, hogy nagy problémát oldottam meg. Eljön a nap, amikor telefondrótokat visz­nek be a házakba, úgy, ahogy a vizet vagy a gázt ve­zetik be és barátok beszélgetnek egymással anélkül, hogy lakásukat elhagynák.” Ez a prófécia nagyobb mér­tékben vált valóra, mint ahogy bárki elképzelhette vol­na. Utolsó ülését tartotta a leköszönő kormány Tegnap a 22. távközlési világnap alkalmából Vojnár László, a Szegedi Távközlé­si Igazgatóság igazgatója Szegeden emlékezett meg a 166 tagországot számláló Nemzetközi Távközlési Szö­vetségről, amelynek főtitká­ra, Pekka Tarjanne fogal­mazta meg az ipar és a távközlés fejlődésének szo­ros összetartozását. Magyarországnak fel kell zárkóznia a korszerű kom- munikációjú, gazdaságú or­szágokhoz, magasabb szintű és árú, megváltozott szolgál­tatást nyújtó technológiát kell alkalmaznunk. A szege­di igazgatóság három me­gyében majdnem hárommil­lió ember kommunikációját segítheti a terület 90 ezer telefonjával, kettőezer nyil­vános állomásával. A terü­let 85 százalékban automa­A XXVII. országos mező- gazdasági gépesítési tanács­kozást május 29-én és 30-án rendezi meg a Magyar Ag~ rártudományi Egyesület a szolnoki művelődési központ­ban — jelentették be csü­törtökön a MTESZ-székház- ban tartott sajtótájékoztatón. Ti bold Vilmos, a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­tem professzora, a szervező- bizottság vezetője elmondta: az országos tanácskozásra, tizált központokkal rendel­kezik, 80 százaléka a belföl­di távhívás, 67 százaléka a nemzetközi távhívás részé. Mindezek ellenére egyál­talán nem dicsekedhetünk távközlésünk színvonalának fejlettségével. A telefonvo­nalak gyakran süketek, hi­szen sokszorosan túlterhel­ték, technikánk elavult, az igénylők száma ot év alatt is többszöröse a korábbi­nak, az igazgatóságnál tud­nak 15-20 éves kielégítetlen telefonigényekről is. A posta vezérkara a hé­ten írja alá a szindikátusi szerződést, amellyel szétvá­lásuk után biztosítják az utódvállalatok közötti együttműködést, vagyoni, jo­gi feltételeket. Az bizonyos, hogy a távközlési igazgató­ság július 1-jétől még nem lesz részvénytársaság. Nem valamint a május 30—31-én a közeli Zagyvarékason meg­rendezendő nagyüzemi, illet­ve farmergazdasági gépbe­mutatóra csaknem 4000 szak­embert, köztük 250 külföldi résztvevőt várnak. A tanács­kozás kiemelt témaköre az idén a takarmánytermesztés gépesítése. Sziráki András, a Szolno­ki Mezőgép Vállalat vezér- igazgatója a sajtótájékozta­tón közölte: vállalatuk ha­változott ugyan feladatköre és a privatizációról sem sok újat tudtak mondani. Az országban óriási Összegeket emlegetnek a korszerű táv­közlési hálózat kialakításá­nak költségeként . (300-600 milliárd forintot). Ezt belső erőforrásból nem tudják biztosítani, szükséges a meg­felelő arányú bank-, állami tőke és némi külföldi ré­szesedés. (Azért csak „né­mi”, mert a távközlés olyan profittermelő erő, amely el­sősorban nemzeti érték kell, hogy maradjon.) A szegedi távközlés esz­közállományának értéke 3 milliárd forint, de haszno­síthatósága, jövedelmezősége miatt a piaci értéke maga­sabb a megfogalmazott fo­rintoknál. A technikai fej­lesztésre fel kell készülni, olvasható már az ezredfor­dulóig szóló, tízéves prog­ramterv. A meglévő telefon­hálózatot szükséges re­konstruálni és fölé fokozato­san fejleszteni egy digitális hálózati síkot. Az a cél, hogy 1993-ra legalább minden me­gyeszékhelyen elektronikus telefonközpont irányítsa a távbeszélést, majd újabb két- három év alatt az egész or­szágra kiterjeszteni az au­tomatikus hálózatot. tónk egyik legjelentősebb fca- karmánybetakarítógép- gyártója. Cégük évi mint­egy 3,5 milliárd forintos ár­bevételének több mint 40 százaléka a konvertibilis el­számolású piacokról szárma­zik. A nyugati vevők meg­rendelésére csaknem másfél évtizede sorozatban gyárta­nak a farmergazdaságok szá­mára alkalmas eszközöket. Több hazai mezőgépgyártő- val együtt készek a leendő Piacorientált a távközlési igazgatóság, hamarosan ők is kínálnak olyan berende­zéseket, készülékeket, ame­lyekkel még csak a külföldi szállítók jelentek meg. Kí­nálják majd és gyorsszolgá­lati csapatokkal legkésőbb 80 •nap alatt felszerelik a meg­rendelőknek. Az igazi áttö­rést, változást a telefontár­saságok megjelenése jelenti. Az igazgató szólt még a jú­liustól várható bérfejleszté­sekről, amelyért cserébe fo­kozottan fegyelmezett, pon­tos munkát várnak el. Ha szükséges, kevesebb ember, magasabb bérért és színvo­nalon dolgozzon. A vállalati technikai fejlesztési straté­giát nagyban befolyásolja a nemzetközi távközlési fej­lesztési pályázat végeredmé­nye. Világcégek érdeklődtek, és jelentkeztek a magyar távközlés korszerűsítésére. Az illetékesek 2-3 hónap múlva döntenek. Választani lehet, van miből, nyugaton számos korszerű technika áll rendelkezésre, a megvalósí­tás már bonyolultabb dolog lesz és ez nem csak tőke kér­dése. • Mindenesetre, mi, bánatos hétköznapi honpolgárok, csak arra várunk, hogy mi­kor lesz már végre telefo­nunk? B. Zs. magyar farmerek igényét is kielégíteni. Nem ritka, hogy naponta 10-15 hazai vállal­kozó keresi fel őket, gép-, il­letve árajánlatot kérve. Az országos gépesítési ta­nácskozáson részletesen elemzik a mezőgazdaságigép­kereskedelem, valamint a szerviz és a vevőszolgálati tevékenység jelenlegi hely­zetét, valamint a hitelhez ju­tás lehetőségét. Utolsó ülését tartotta csü­törtökön Németh Miklós ügyvezető miniszterelnök le­köszönő kormánya. A bú­csúzó testület tanácskozásán elhangzottakról Bajnok Zsolt, a kormánnyal együtt távozó szóvivő tájékozhatta a magyar és a külföldi új­ságírókat. Mindenekelőtt azokról az adatokról adott áttekintést, amelyek az idei esztendő első három hó­napjának gazdasági folya­matait jellemzik. A kor- mányváltotóssal ugyancsak megszűnő-átalakuló Orszá­gos Tervhivatal felmérése szerint vegyes kép jellemzi a magyar gazdaság állapo­tát. A kedvező fordulat elő­jele. hogy a rubel elszámo­lású forgalomban a korábbi tetemes kiviteli többlettel szemben már 250 millió ru­bel a behozatal aktívuma. A vállalatok körében erősödik a tőkés piaci orientáció, ami ugyancsak megfelel hazánk gazdasági törekvéseinek. Gyors ütemben növekednek a gazdasági társulások; a tavalyi négyezer ilyen jelle­gű gazdálkodó egység mel­lett az év első negyedében újabb kétezer alakúit. Öt­szörös a növekedés a ve­gyes vállalatok gazdasági te­vékenységében. Ami a gaz­daságpolitika egyik alapel­vét. a szigorú pénzügyi po­— Itt a fagylaltos jár a legjobban! — mondta tré­fálkozva csabai hírmondós kolléganőm a Békéscsabai József Attila ^lakótelepi Ál­talános Iskolában, ahol teg­nap délután megismételték a május 10-i igazgatóválasz­tást. A szavazat-összeszám- lálás maratoni szünetében ugyanis több pedagógus igen találékonyan a szomszédos fagyizóban hűtöthe mind aiz időjárás okozta, mind pedig az ismételt szavazással já­ró melegséget. Mert a forró hangulat, amely az első vá­lasztást, s az azt megelőző időszakot jellemezte, most is kísérője volt a történtek­nek. Az ismétlés oka a követ­kező: Az iskola felett tür- nyességi felügyeletet gya­korló városi tanácshoz szó­beli bejelentés érkezett, mi­szerint négy kolléga, akik­nek a rendelkezés érteimé- . ben szavazati joguk lett volna, az elmúílit héten ki­maradtak a véleménynyil­vánításból. Szavazott vi­szont az iskola gazdasági litikát illeti, elmondható, hogy ennek révén sikerült biztosítani az ország hitel­felvételi lehetőségeit A ked­vezőtlen tendenciákat fel­soroló listát az ipari terme­lés 6-7 százalékos csökkené­se vezeti, ami elsősorban a piac beszűkülésével magya­rázható. A társadalmi fe­szültségek növekedését vetí­ti előre, hogy a munkanél­küliek száma hónapról hó­napra növekszik; az év vé­gére a munka nélkül mara­dók aránya elérheti a fog­lalkoztatottak számának 2 százalékát, ami abszolút ér­tékben mintegy százezer embert érinthet. Á szokásos szóvivői tájé­koztatók rendje némileg fel­borult, amikor a leköszönő kormány nevében az ügyve­zető miniszterelnök rögtön­zött sajtófogadáson mondott köszönetét az újságíróknak azért a hathatós támogatá­sért, amellyel hozzájárultak a békés átmenet megvaló­sításához. A személyes hang­vételű búcsúzás alkalmával Németh Miklós elmondta, hogy a nyarat főként pihe­néssel fogja tölteni, majd szeptember táján dönt arról, hogy politikusként folytas­sa-e pályafutását, vagy köz- gazdasági szakképzettségé­nek megfelelő tevékenysé­get válasszon-e. vezetője, akinek a rendelke­zés értelmében nem lett volna szabad, hiszen nem rendelkezik felsőfokú vég­zettséggel. A városi tanács művelődési osztálya felül­vizsgálva és jogosnak ítél­ve a kérelmet, helyt adott az újabb véleménynyilvání­tásnak. A szavazBit-összeszámlálás hosszúra nyúlt percei után eredményhirdetés követke­zett, amely ismét azt igazol­ta, a két pályázó, Fischer Katalin (az iskola volt ko­rábbi igazgatóhelyettese) és Klampeczki Béla (a megyei tanács művelődési osztály­vezető-helyettese) most is fej-fej melllett került ki a „versenyből”. Az arány azonban ezúttal! a másik ol­dalra tolódott: Klampeczki Béla 39. Fischer Katalin 36 igen szavazatot kapott. A tantestületi éllliásfogla- lós május 24-én kerül a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága elé, ahol várhatóan végleges döntés születik majd az igazgatói pályáza­tok ügyében. M. M. Május 29—30.: gépesítési tanácskozás II farmergazdaságokra is gondolnak a bemutatón Ismételt igazgatóválasztás a békéscsabai József flttila-iskolában fl fagylaltos járt legjobban... PANCSOLOK A BÉKÉSCSABAI SZÖKÖKŰTNAL Fotó Málenkij robot Történeti mű korunk rabszolgaságáról Befejeződött az első tudo­mányos igényű feltárómun­ka a háborút követő súlyos emberi tragédiájáról: a Szovjetunióba hurcolt ma­gyar állampolgárók kálváriá­járól. „Málenkij robot”, az­az kis munka néven ismerte meg az ország lakossága az utólag szemérmesen vagy in­kább szemérmetlenül jóvá­tétel! közmunkának minősí­tett államközi kötelezettsé­get, amelynek értelmében ártatlan nők és férfiak tíz­ezreit szállították kényszer- munkára a szovjet lágerek­be. Füzes Miklós pécsi le­véltáros több mint egy évti­zeden át kutatta az 1944 és 1949 között lezajlott esemé­nyeket, s ennek nyomán ösz- szeállt a megrendítő,-ugyan­akkor hiteles és érzékletes kép a kényszermunkások sorsáról. A pécsi Lenau-házban — a dél-dunántúli németek kul­turális központjában — saj­tótájékoztatót rendeztek csü­törtökön, s ez alkalommal mutatták be a mintegy hat­száz oldalas kéziratos művet, és nyilvánosságra hozták a benne szereplő megdöbbentő adatokat. A tájékoztatón részt vett több túlélő, a szov­jet munkatáborokból haza­tért baranyai polgár, akik maguk is közreműködői vol­tak a dokumentáció össze­állításának. A kutató-szerző meggyőző érvekkel bizonyí­totta, hogy a kényszermun­kára fogott emberek jogállá­sa, a velük való bánásmód, életük és haláluk esetleges­sége kimerítette a rabszol­gaság fogalmának minden kritériumát. A korunk rab­szolgasága által leginkább sújtott terület Dél-Dunántúl volt. Füzes Miklós adatai szerint csupán ebből a tér­ségből majdnem tízezer em­bert hurcoltak el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom