Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-13 / 11. szám

A BM-botrányról SZDSZ-szemszögböl — Gyulán Rajk László megrágalmazta Pozsgay Imrét? 1990. január 13., szombat Gyulán, a volt Erkel moziban tegnap este Rajk László, a Szabad Demokraták Szövet­ségének ügyvivője tájékoztatót tartott. A népszavazást értékelve először is ki­jelentette: „Az SZDSZ és a Fidesz jóvoltá­ból elhárult az a veszély, hogy Pozsgay Imre köztársasági elnökként a nyakunkra üljön.” Ügy látszik, a lehallgatási botrány kellett ahhoz, hogy az a Horváth István belügyminiszter meginogjon a posztján, aki nagy valószínűséggel a népszavazást sem kezelte korrekt módon. A Belügyminiszté­riumot ebben az állapotában nem lehet át­adni a majdani koalíciós kormánynak — az SZDSZ ezért is „piszkálta meg a dol­got". Az SZDSZ ügyvivője szerint a belügymi­nisztert „ki kell rúgni a Parlamentből is, nem teheti be a lábát többé az épületbe sem”. Ügynökökkel, besúgókkal és spiclik­kel szórta tele az országot, a levéltitkot megsértették, és lehallgatták a telefonokat. Nyilvánosságra kell hozni a beépített em­berek névsorát, tette hozzá, hogy bűnbo­csánatot nyerhessenek. Pozsgay Imre ál­lamminiszterről pedig így szólt: — Én azt hiszem — bár erre nincs bizo­nyítékom —, hogy a lehallgatási botrány szálai Pozsgay Imre asztalához vezetnek. Mint az MSZP választási kampányának ve­zetője, felhasználja a titkos jelentéseket. Lehet, hogy most megrágalmaztam őt, de nem tudok mást mondani. Rajk László végkövetkeztetése szerint ki kell nevezni egy kormánybiztost, és a füg­getlen ellenzéki pártok képviselőiből álló bizottságot a BM-botrány körülményeinek kivizsgálására, s a kormánybiztosnak végül majd át kell vennie a belügyi tárcát. (A témára későbbi lapszámunkban bő­vebben visszatérünk.) (dányi) Fotó: Fazekas Ferenc Aczél Endre: Puccs a televízió híradójában A Tv-híradó szerkesztőségi életében végrehajtott vál­toztatás puccs volt, figyelmeztető erejű beavatkozás, amely korántsem a tv-ről szól — szögezte le Aczél Endre, a Tv-híradó éléről a napokban eltávolított fő- szerkesztő pénteken egy „félnyilvános” összejövetelen. A tv székháza mögötti Nimród étteremben tartott tá­jékoztatón ott voltak a főszerkesztővel szolidaritást vál­laló fel- és lemondott, vezető beosztású kollégák: Ran­gos Katalin, Elek János, Káplár F. József és Sándor Ist­ván. A főszerkesztő, még mi­előtt részletesen ismertette volna hányattatásai történe­tét, távozásra szólította fel volt kollégáját, Murányi Lászlót, mondván: jelenléte nem kívánatos. Rövid szó­párbaj után Murányi László eleget tett a felszólításnak. Aczél Endre hangsúlyozta: nyilvánosságot, világosságot szeretne, ezért tett eleget ba­rátai és kollégái felkérésé­nek, hogy ismertesse azokat a tényeket, amelyekről tu­domása van. Tartozik ezzel mindazoknak, akik értetle­nül, felháborodva állnak a televízióban bekövetkezett változások előtt. A volt fő- szerkesztő érthetetlennek ne­vezte, hogy miközben a hír­adó stábja a romániai for­radalom időszakában min­dent megtett a valósághű tájékoztatásért, „hipp-hopp” előbukkant az elnökség, amelynek első ténykedése a Tv-híradó szerkesztőségének szétverése volt. Kinek az érdeke lehetett a főszer­kesztőváltás? — kérdezik mindenfelé, hiszen szakmai kifogások nem érték a szer­kesztőség munkáját. A kol­lektíva eredményesen tevé­kenykedik, így látszólag a főszerkesztő „kinyírásáról” van szó, s Aczél Endre a körülményeket nem kíván­ta homályban hagyni. „Az ország torkig van a titkos paktumokkal, az átláthatat­lan nepotista kijelentésekkel, barátság szülte érdek-össze­fonódásokkal”, s ezért nem hallgathat — mondotta. A volt főszerkesztő napról napra idézte fel az elmúlt hét csütörtöké óta a kizáró­lag személyét érintő esemé­nyeket. Szerinte Pálfy G. Istvánnak, a Népszava fris­sen kinevezett főszerkesztő­jének beválasztását az MTV elnökségébe az a szándék vezette, hogy előkészítsék helyét a televízióban. Fur­csállotta azt is, hogy míg külföldön tartózkodott, da­cára annak, hogy helyette­sei itthon voltak, bizonyos ellenőrző feladattal bízták meg Pálfyt. Ezt — Aczél sze­rint — hibás lépésnek ítél­te Nemeskürty István is. Az elnök az elmúlt hét pénte­kén felajánlotta számára, hogy maradhatna A Hét fő- szerkesztője, s lehetne eset­leg külföldi tudósító. Aczél Endre azonban a lefokozásá­val egyenértékű ajánlatot nem fogadta el. Az elnök ekkor ígérte meg, hogy meghagyja funk­cióiban, s Pálfy G. István­nak keresnek valami más helyet a televízióban. A ma­gánbeszélgetésen közölte azt is a főszerkesztővel — se mondat pontos idézését kér­te az újságíróktól Aczél Endre —, hogy a háttérben az államminiszter áll. ..Pozsgay Imre azt az óha­ját fejezte ki előttem (értsd: Nemeskürty István), hogy téged (Aczél Endre) váltsa­lak le, és nevezzem ki a híradó főszerkesztőjének Pálfyt, aki Pozsgay teljes bizalmát élvezi”. Szombaton az elnök még azon a véle­ményen volt, hogy az óhaj­nak nem fog helyet és teret adni. Álláspontja hétfőre megváltozott, az elnök úgy tűnik engedett a nyomás­nak. Nem lehet véletlen, hogy csupán egyetlen gyen­gécske érvet talált: kitartott volna Aczél Endre mellett, ha nem jelenik meg a vele készített interjú a Mai Nap vasárnapi számában, amely­ben az elnökséget bírálta. Mindez a híradó hétfőre összehívott főszerkesztőségi értekezletén kapott nyilvá­nosságot, ezt megelőzően azonban az elnökség Aczél Endrének tudomására hozta döntését. A testület előtt a főszerkesztő kérte az elnö­köt. hogy ismertesse Pozs­gay Imre sugalmazását. Mi­után erre nem volt hajlan­dó, helyette a főszerkesztő tette meg, ezt azonban Ne­meskürty István tagadta, ■mondván: „Én ilyet neked nem mondtam. Egyébként se feszítsük a húrt tovább”. A „halálos ítéletét” ezután is­mertették a szerkesztőségi értekezleten. Az elnökség ál­lítólag egyhangúlag döntött, bár arról is hallani, hogy szavazás nem volt. Igaz ugyan, hogy a kihirdetéskor az elnökség tagjai közül sen­ki sem tiltakozott — tette hozzá Aczél Endre. A tájékoztatón jelenlevő újságírók több kérdést tet­tek fel a volt főszerkesztő­nek. Válaszából egyebek kö­zött megtudhatták, hogy rendelkezési állományban maradt, eddig semmiféle pa­pírt nem kapott. Amennyi­ben megkapja felmondóle­velét, élni fog munkaválla­lói jogával: bizonyítási eljá­rást kér, érveket alkalmat­lanságára. Nem tudja ugyan­is, mi az, ami politikailag, szakmailag és erkölcsileg nála alkalmasabbá teszi az úi főszerkesztőt e posztra. A visszatérés gondolatával egyelőre nem foglalkozik, nyilvánosságot és elégtételt óhajt. Arra a kérdésre vála­szolva. hogy a híradó kol­lektívája esetleg gondolt-e munkabeszüntetésre. el­mondta: nem sztrájkpárti, a közönséget a belső torzsal­kodások nem érdeklik. Ez lelkiismereti kérdés, ame­lyet nem kívánt befolyásol­ni. A tájékoztatón jelen le­vő vezető beosztású kollé­gái fel- és lemondásuk in­dokául azt hozták fel, hogy azzal, ami és ahogyan tör­tént, nem tudtak azonosul­ni. Aczél Endre végezetül ki­jelentette: helyesnek tarta­ná. ha mindazok lemonda­nának, akik részt vettek a puccs kitervelésében és vég­rehajtásában, Indokoltnak tartaná, hogy a kormány el­nöke vizsgálja meg a kiala­kult helyzetet, mert sok em­ber egzisztenciája forog koc­kán. (MTI) Csabacsiid elcsendesült Új elnök a Lenin Tsz-ben Csütörtökön reggel: Figyelmeztető sztrájk a Volánnál A Körös Volán tájékozta­tása szerint a közúti közle­kedési dolgozók 1990. január 18-án reggel 7 és 9 óra kö­zött meghirdetett figyelmez­tető munkabeszüntetése mi­att az alábbi változásokkal kell számolni: január 18-án reggel 7 és 9 óra között a Volán vállalatok által üze­meltetett helyi, helyközi, tá­volsági, szerződéses és kü­lönjáratok nem közlekednek. Mindazok a menetrend sze­rinti helyi és helyközi jára­tok, melyek 7 óra előtt in­dultak, és 1/4 8-ig a végállo­másra éskeznek, a járatot befejezik! Kivételt képez néhány helyközi járat, mely ugyan 1/4 8 után érkezik a végállomásra, de a járatot ezek is befejezik. Ezen já­ratokról részletes informá­ciót a szolgálati helyek, il­letve a járati személyzet ad. A távolsági járatok 7 óra körüli időponthoz legköze­lebb eső időpontban olyan, menetrendben szereplő autó- buszállomáson, illetve meg­állóhelyen állnak ki, ahol fűtött helyen lehet várakoz­ni. Ezen járatok 9 órakor in­dulnak tovább! A kiállítási helyekről az autóbuszállo­mások, illetve a járati sze­mélyzet tájékoztatást ad. A menetrend szerint 7 és 9 óra közt induló távolsági járatok késleltetve, 9 órakor indul­nak el a végállomásról. A munkabeszüntetés miatt a 9 óra utáni időszakban is késésekkel, járatkimaradá­sokkal kell számolni. '■ ... Feszültségekkel teltek az elmúlt hetek a Csabacsüdi Lenin Tsz-ben. Miközben a korábbi évek nyereségét megháromszorozva, várha­tóan több, mint 30 százalé­kos jövedelemnövekedéssel zárják az 1989-es gazdasági évet, a tagság egy része mé­gis elégedetlenkedett. Alá­írásgyűjtési akció indult, előbb csak az elnököt, ké­sőbb az egész vezetőséget vissza akarták hívni. A visz- szahívás ugyan- elmaradt, mert az erre összehívott közgyűlés nem volt határo­zatképes, az elnök azonban bejelentette lemondását és január 15-ével nyugdíjba- vonulását. A vezetőség ak­kor még maradt. Január 12- ére hívták össze az elnökvá­lasztó közgyűlést, előtte két nappal a vezetőség testüle­tileg lemondott. Ilyen előzmények után, nem várt nyugalommal gyü­lekezett a tsz-tagság a pén­teki elnökválasztásra. A várható esélyekről a sza­vazás előtt senki nem akart nyilatkozni, egyedül Kiszely Tamás, a megelőző esemé­nyek egyik főszereplője mondta határozottan, hogy itt ma a tagság megegye­zésre jut, s biztos, hogy lesz elnöke a tsz-nek. „Jóslata” bevált, délelőtt 10 órakor kezdődött a közgyűlés és fél 12-től első fordulóval, 69,5 százalékos többséggel, megválasztott új elnöke van a tsz-nek. „Elérkezett nálunk is megbékélés ideje” — ezek­kel a szavakkal kezdte mon­dandóját Adamik Mihály, a jelölőbizottság elnöke. Két jelölt közötti választásra tett javaslatot, * annak el­lenére, hogy a jelölés során tíz személy neve került szó­ba. Volt ezek között két ta­nácselnök, nyugdíjas tsz- elnök, állami, gazdasági ke­rületvezető, jogász is. Még pályázat kiírása is felvető­dött, de a rövid idő miatt, végül erre nem került sor. A tagság legnagyobb támo­gatását élvező Antal György növénytermesztési ágazat­vezető nem vállalta a je­löltséget, őt követően, leg­többen Lestyán G. Pál nö­vénytermesztési főágazat- vezető és Pisljar Mihály ter­melési elnökhelyettes mel­lett szóltak, így ők ketten lettek a jelöltek. A szavazás rendben, fe­gyelmezetten zajlott le, s 198 érvényes szavazattal Lestyán Goda Pál lett a Csabacsüdi Lenin Tsz el­nöke. Egyetlen hozzászóló tette szóvá, hogy a vezető­ség hamarabb is meggon­dolhatta volna a lemondást, mert akkor, most egy köz­gyűlésen veztőséget is vá­laszthatott volna a tagság. Így március 31-ig ismét összehívják a közgyűlést, amikor az alapszabály mó­dosítására, és az új vezető­ség megválasztására kerül sor. M. Kovács Mária II körzetszám: 66 Halló, Elek, délegyháza, Lökösháza, Bélmegyer! Csendes sikert könyvelt a múlt év végén a posta me­gyei távközlési üzeme: de­cemberre elkészült Békés­ben négy új automata táv­beszélőközpont. Ezzel köze­lebb került a városokhoz, a megyeszékhelyhez, és nem túlzás, a világhoz Elek, Két- egyháza, Lökösháza és Bél- megyer, ahol eddig kézi kapcsolással működött a te­lefon. S ha bezárt a posta, akkor bizony nem volt egy­szerű kapcsolatot teremteni a helybélieknek a külvilág­gal. A Szegedi Postaigazgató­ság legkeletibb megyéjét, Békést a nagyarányú fej­lesztések kevéssé érintették. Valamelyes felzárkózást je­lent ez az 1989-es korszerű­sítés, amelyet anyagiakkal segítettek az érintett telepü­lések tanácsai és a lakosság is. Eleken és Kétegyházán helyi hálózat kiépítésére együttesen 625-en fizették be a 25 ezer forint fejlesz­tési hozzárjárulást. így Ele­ken 600, Kétegyházán pedig 400 készülék bekapcsolására alkalmas automata, úgyne­vezett kisvégközpontot tele­pítettek, és ez a kapacitás tovább bővíthető. Lököshá- zán az üzembe helyezett központ 90, Bélmegyeren pe­dig 200 állomást bír el je­lenleg. Amint Slyuch András, a megyei távközlési üzem ve­zetőhelyettese elmondta, mind a négy végközpont a békéscsabai távhívó közpon­ton keresztül épült ki, így, megegyezően a békéscsabai­val, Eleken, Kétegyházán, Lökösházán és Bélmegyeren is 66-os a körzet hívószáma. Az említett 4 település a bel­földi és a külföldi távhívó­hálózatba is bekapcsolódott. A régi előfizetőket átkap­csolták, az új állomások be­kötése pedig az idén folya­matosan történik. Kérdésünkre, hogy Tót­komlós és az Orosháza kör­nyéki- települések távhívó­rendszere mikor lesz kor­szerűbb, elmondta a szak­ember. hogy most kezdődik az új telefonközpont építése Orosházán, s ehhez a góc­hoz kapcsolódik az említett térség, ám végleges döntés még nem született. A telefon témájához kap­csolódva arról is érdek­lődtünk, vaion mikor jele­nik meg végre az új Békés megyei telefonkönyv. Nos, az üzemvezető-helyettes el­mondta: már tavaly meg kellett volna jelennie, szep­tember végével zárták le az adatokat, tehát az addigi változások szerepelnek ben­ne. Nem a megyében készül a kiadvány, hanem közpon­tilag. s nem tudni, mi lehet a késés oka. T. I. Sokba került Petárdadurrogtatók Emlékeznek még az ün­nepekre? Az ajándékokra, a szépen feldíszített fenyőfá­ra, az ünnepi asztalra, s aztán az óév utolsó napjai­nak hangulatára, ina és ... a hatalmasat szóló petárdák­ra? A békéscsabai Kulich- lakótelep lakói ez utóbbira bizonyosan. December 30-á:n éjfél felé, ugyanis többen „robbanássorozatra” * ébred­tek. Néhányan — az akkori romániai eseményekre gon­dolva — rémülten fordítot­tak még egyet a bejárati ajtó kulcsán, a bátrabbak óvatosan kilestek az erké­lyen, páran. pedig feltár­csázták a rendőrséget. A járőrkocsi hamar a helyszín­re ért, s két rendőr gyor­san lefülelte a petárdarofj- bantókat, Vincze Zoltán 19 éves és Cs. Béla 17 éves bé­késcsabai fiatalokat. Mint kiderült, a garázdál­kodásnak ezúttal is elsősor­ban az ital volt az oka. Vincze Zoltán, a Lencsési- lakótelepi „Pocokban” kez­dett szórakozni aznap este, majd átment a Galamb­ba, ahol fél deci vodkát, egy üveg sört, és fél üveg pezsgőt ivott barátaival. Itt találkozott össze Cs. Bélá­val, s közösen folytatták az éjszakai programot. Cs. Bé­la kabátzsebében 5-6, ciga­retta nagyságú petárda la­pult, melyet még nyáron vá­sárolt, a Balatonnál. Jó heccnek tűnt, hogy ezzel riogassák a környék lakóit. Ügy gondolták, hogy taxit kerítenek és vissza­mennek a „Pocokba”. A Galambból elindultak a Ka­zinczy utcán, s közben Cs. Béla, a zsebében lévő ösz- szes petárdát felrobbantotta. Elmondásuk szerint nem ők voltak az egyetlenek, akik ezen az éjszakán hasonló­képpen „szórakoztak”. Amint meglátták a rendőr­kocsit, befutottak az egyik lépcsőházba, ott találtak rá­juk a rendőrök. A Békéscsabai Városi Rendőrkapitányság szabály­sértési eljárást indított el­lenük, melynek során Vincze Bélát 3000 forint pénzbír­ságra, vagy 30 nap elzárás­ra ítélték. A fiatalkorú Cs. Béla ügyét a városi tanács gyámügyi hatóságára továb­bították. Unyatinszki Ádám hadnagy, az igazgatásrendé­szeti osztály szabálysértési előadója elmondta, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a petárdarobbantások, s az effajta garázda cselekmé­nyek, melyeket általában fiatalok követnek el, s nem mérlegelik tettük súlyát, kö­vetkezményei t. G. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom