Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-19 / 142. szám

1989. június 19., hétfő o IgHiWt-TiH» „Igyekezett segíteni” Választókerületi vélemény Szabó Miklós visszahívásáról Az 1989. június 12-i, hét­fői lapban olvashattunk ró­la-, és Gyulán plakátok is megjelentek, hogy városunk ország-gyűlési képviselőjének visszahívását kezdeményezi a Fidesz helyi csoportja. Eb­ben a közléménytúl'tengéses időben- az késztetett írásra, hogy Szabó Miklós ország- gyűlési képviselőnek a nagy nyilvánosság előtt is köszö­netét mondjak választókör­zetem nevében, miután saj­nos, ma a hangos szónak na­gyobb ereje van, mint a csendes tettnek. Rövid visszatekintéssel keli kezdenem: Gyulán, a 32. szám-ú tanácsi választó- kerületben (Galbácsk-ert) sárral, porral, pocsolyával kellett nap mint nap rnegp vívni. így 1986-ban elhatá­roztuk, ho-gy közös erővel változtatunk mostoha hely­zetünkön-. Lakossági erőből júniustól szeptemberig há­rom kilométernyi útalapot építettünk meg tanácsi se­gítség nélkül. A város szű­kös anyagi helyzetét ismer­ve nem remélhettük, hogy ezen útalapokat időben le­zárják. 1986. október 6-án felkerestem országgyűlési képviselőnket és kértem köz­reműködését, hogy a megyei tanácstagi alapból erre a célra anyagi segítséget kap­hassunk. 1987-ben- a Kolozs­vári út lakód örömmel nyug­tázhatták, hogy anyagi áldo­zatvállalásuk eredményes volt és városunk iis gazda­gabb lett egy szép as-zfalt- úttal. Egyetlen példát ragadtam csak ki a képviselő munká­jából', de ez is érzékelteti, hogy szívügyének tekinti vá­lasztóinak bizalmát és a le­hetőségiektől függően igyeke­zett segíteni. A gyulai 32. sz. választ ókerü let lakói nevében : Szabó Jánosné, tanácstag A Gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalatnál — amely tagja az Interrobot nemzetközi szervezetnek — több, mint tíz éve foglalkoznak ipari robotok fejlesztésével és gyártásával. Ez idő alatt tizennégyféle berendezésből ezer készült el, nagy­részt szovjet, lengyel, NDK-beli megrendelők számára. A vállalat az elkövetkező években a műszaki fejlesztéssel, a tőkés kooperációk kiszélesítésével és az új piaci lehetőségek felkutatásával tervezi eredményességét növelni. Szerelik az automata gépeket kiszolgáló célrobotot Pályakezdés munka nélkül? átképzés, továbbképzés, tanfolyam Nem valami biztató jövő vár az 1988/89-es tanévben végző középiskolás diákokra — tűnik ki a megyei ta­nács munkaügyi osztálya által nemrégiben elkészített anyagból. A gimnáziumokból és a szakközépiskolákból a továbbtanulásra jelentkezők aránya az előző tanévhez hasonlóan alakult (6, illetve 32 százalék). A felvételi­zőknek — a tapasztalatok szerint — körülbelül a felét veszik fel, a felsőoktatási intézményekből elutasított ta­nulók pedig csak augusztus végén, szeptemberben je­lentkezhetnek munkáért. A gimnáziumokból várhatóan 445-en szeretnének el­helyezkedni, a felajánlott álláshely viszont lényegesen kevesebb, 209 munkahely. A középfokú képzési célú szakközépiskolákból 440 végzett diáknak 204 munkahe­lyet ajánlottak fel a munkáltatók. Hasonló — vagy rosszabb — kilátásaik vannak a szakmunkásképzési cé­lú szákközépiskolákban végző diákoknak is. A nyom­daipari szakmunkások elhelyezkedése, például „örök” problémává vált. A 39 végzős számára mindössze hat álláshely van. Sajnos, a jelenleg hatályos jogszabályok szerint, ezek a fiatalok még munkanélküli-segélyért sem folyamod­hatnak. — Tudnak-e segíteni ezek­nek a pályakezdőknek ? — kérdeztük Selmeczi Lászlót, a megyei tanács vb munka­ügyi-szolgálati iroda vezető­jét és Bagi Lajos átképzési csoportvezetőt. — Irodáink 1988 első felé­itől változtatott tevékenysé­gén, módszerein — válaszolt Selmeczi László. — A pá­lyakorrekciós tanácsadás, a munkahelyek keresése mel­lett át- és továbbképzéseket is szervezünk. Ez utóbbit főként a gimnáziumot és szakközépiskolát végzett fia­taloknak. Kizárólag' olyan tanfolyamokat szervezünk, amelyekre — saját ismere­teink szerint — a képzésben résztvevőknek és a munkál­tatóknak szükségle van. Alapvető követelmény a sokféleképpen hasznosítható tudás, természetesen aiz egyéni ambícióról sem fe­ledkezhetünk meg. Az első ilyen tanfolyamot éppen a napokban fejeztük be — szólít Bagi Lajos. — Kö­zépfokú adóügyi szakértőket képeztünk. Az új adórende­letekkel kapcsolatban előre­látható volt, hogy ezekre a középkáderekre szükség lesz a jövőben is. Kidolgoztuk az oktatási programot, majd a Pénzügyminisztériummal és az APEH-hel egyeztetve tisz­táztuk a betölthető munka­kört, a beosztást és az ad­ható végbizonyítványt is. Az alapozó tárgyak oktatását a közgazdasági szakközépisko­la tanárai, míg a szakkép­zést az APEH szakértői vál­lalták magukra. A 17 fiatal közül 16 sikeres vizsgát tett. Az elért színvonalról dr. Bogdán Emilt, a Pénzügymi­nisztérium osztályvezetőjét is megkérdeztük, szerinte „A hallgatók elérték a felké­szültségükkel a középfokú adóügyintézői szintet”. Az általunk elkészített átképzé­si programot egyébként a PM az egész országban al­kalmazza majd. — Milyen pénzügyi forrá­sokra számíthat az iroda? — A munkaügyi szolgálátti iroda megyei tanácsi intéz­mény — hallottuk az iroda­vezetőtől — de számítunk aiz Országgyűlés által jóváha­gyott, úgynevezett Foglal­koztatási Alapra is. Hallga­tóink ezalatt a 8 hónap alatt az alaptól minimálbért kap­tak, és ebből fedeztük a tan­folyam költségeit is. Az ilyen típusú átképzési for­ma talán leglényegesebb ele­me, hogy a munka nélküli fiatalok nem terhelik a csa­ládi költségvetést, sőt a leen­dő munkahelyeket sem. Az eredmény önmagáért beszél, hisz a végzősök gyakorlati­lag mindegyikének van már munkahelye. — Ez csak 16 fiatalnak jelent segítséget, mi lesz a többivel? — Való igaz — sóhajt Bagi Lajos — éppen' ezért bővítjük szolgáltatásainkat. Ez évben már alaposabban felkészültünk. Az iskolákba elküldtük a tájékoztatónkat a középiskolát végzettek tan­folyami átképzési lehetősé­geiről. Mintegy hét-nyolc­féle képzésből választhatnak azok a tanulók, akiik nem szándékoznak, vagy nem tud­nak felsőfokú intézményben ■tanulini. Segítünk az elhe­lyezkedésben bizonytalanko­dóknak és azoknak, akik nem tudnak végzettségük­nek megfelelően elhelyez­kedni. A tervezett tanfolya­mokra augusztus 15-ig lehet jelentkezni, irodánknál Bé­késcsabán, a Luther utca 5. szám alatt. Természetesen az iroda munkája nem pótol­hatja az átfogó oktatási, re­formot és a munkahelyte­remtő beruházásokat. Krausz N. Tamás Tanácsülésekről jelentjük Orosháza A napokban tartotta so­ros ülését Orosháza Városi Tanácsa. Elsőként a végre­hajtó bizottság két tanács­ülés közötti tevékenységéről számoiit be Sándor Antal, tanácselnök. Ezt követően a népfrontmunka megújulá­sát, a városi küldöttértekez­let tapasztalatait taglaló írásbeli anyagról mondták el véleményeiket a tanács­tagok. A beszámolóból csu­pán egy gondolatot emelünk ki, mert ennek kapcsán az MDF helyi szervezetének képviselője az elsők között emelkedett szólásra. Innen a részlet: „A HNF városi bizottsága elfogadott prog­ramjára hivatkozva a köz- megegyezés érdekében az újonnan alakult szervezetek­kel való együttműködésre törekszik ... Ezt a törekvést bizonyítja az is, hogy a hi­vatalosan bejegyzett két szervezettől (MDF, SZDF) kértünk delegált bizottsági tagokat az újjáválasztott testületbe. Sajnálatos, hogy csak az SZDF fogadta el kérésünket, míg az MDF el­zárkózott ..Íme, a reagá­lás: — Nem pontos a megfo­galmazás. Az MDF nem óhajt gyűlölködő együttmű­ködést mindaddig, amíg el­lenségnek tekintik — mond­ta a képviselő. — Attól vi­szont nem zárkózik el a he­lyi szervezet, hogy a köz- megegyezés érdekében le­üljön a HNF képviselőivel és megbeszélje az együtt­működés lehetőségeit. Egy tanácstagi javaslatra — amely a Munkásőr utcanév eltörlését, és Nagy Imre ut­canév felvételét szorgalmaz­ta — az MDF képviselője el­mondta, hogy aláírásokat gyűjtöttek már ez ügyben és kezdeményezni fogják jogi úton is a névváltoztatást. A tanácsülés másik fon­tos témáját Takács Antal műszaki osztályvezető ter­jesztette elő Gyopárosfürdő üdülőterület fejlesztési lehe­tőségeiről, elsősorban a szennyvízelvezetés megoldá­sáról. A jelenlegi állapotok­ról a következők hangzottak el: „Folyamatban van a ki­vitelezési. tervezési szerző­dés és kivitelezési megálla­podás megkötése. A megva­lósítás megállapodása a fő­vezeték-építésre és a rá­csatlakozó vállalati-intéz­ményi szennyvíz-kibocsáj- tók, bekötési lehetőségeinek biztosítására terjed ki. A lakossági épületek (üdülők, lakóházak) Tákötése ettől el­különülő koordinációban va­lósulhat meg a lakossági te­herviseléssel.” Cs. I. Szeghalom Szeghalmon a legidősebb emberek sem emlékeznek rá, hogy valaha — a testület határozatképtelensége miaitt — a tanácstagok dolgavégie- zetílenül mentek volna haza. Nos, a minap ez is megtör­tént. A 45. választókörzetből 27 tanácstag jelent meg a 18 hiányzó egy része előre je­lezte, hogy ‘egyéb elfoglalt­sága miatt nem tud eljönni, a többiek nyilván nem tar­tották fontosnak, hogy ez al­kalommal is képviseljék vá­lasztóikat. Varga Istvánné tanácsel­nök megnyitóját követően — még a napirendi pontok tár­gyalása előtt — két tájékoz­tatót hallgattak meg a je­lenlevők. Előbb Szabó Bá­lint, a Békés Megyei Táv- * közlési üzem igazgatója a telefonhálózat fejlesztéséről szólt. Elmondta, hogy Szeg­halmon jelenleg 500 telefon­igénylőt tartanaik számon. Valamennyi igényt csak a kilencedük ötéves tervben — aiz újabb ezerállomásos te­lefonközpont felállításakor — tudnak kielégíteni. Az idén 150, jövőre újabb ’50 bekapcsolást valósítanak meg. Nagy Zsolt, a Békés Me­gyei Víz- és Csatornamű Vállalat szeghalmii kiren­deltségének vezetője a tes­tület előtt arra a kérdésre válaszolt, miért ihatatlan már egy hónapja a város ivóvize. Minit elmondta, va­lahol szennyeződés került a rendszerbe, ezért váillt szük­ségessé a hosszabb ideiig tar­tó fertőtlenítés. A víz kelle­metlen ízű, die egészségire nem káros, minőségét a Kö­jál folyamatosan figyelem- "hiel kíséri. A fertőt le nftés várhatóan még 8-10 napig tart. Mely állami lakások ne legyeinek elidegeníthetőek Szeghalmon? A rendeletter­vezet a több minit 200 lakás­ból 13-at sorolt ide. Néhány tanácstag kifogásolta, hogy az anyag nincs kellően elő­készítve, és javasolták egy későbbi időpontban való tár­gyalását. Mint dr. Kardos Mihály vb-titkár elmondta, a vég­rehajtó bizottság 15 napon belül rendkívüli tanácsülést hívhat össze. m i*­Adj békét, Uram! Nagy a te hatalmad, leborulok előtted. Megtörettem. Mellem zihál, gondolataim kuszán kavarognak. Elfárad­tam meddő kis csatákban, zászlóm lehajtom, várom sor­somat. Erőim virágában tértem meg hozzád. Még fölkel­hetek, egyenes derékkal, frissen, alkotón. Szövetségesed is lehetek. Fogadd el kinyújtott kezem, emelj magadhoz. Adj békét, Uram! Te vagy számomra az Élet, most mégis gyászolok. Gyászolom a mártírhalált szenvedett fiaid, a hazugsággá silányult szavakat, az eltékozolt évtizedeket. Jókora ké­séssel teljesedik be az ige, hiszen írva vagyon: harmad­napon halottaiból feltámada. Fölöttünk pedig eltelt im­már három évtized, s a csoda csak nem akart megérkez­ni. Most is szemünk káprázik a fényességtől, mert meg­szoktuk a tompa közönyt, a veszélyes önámítást. Körme­inkkel kapartuk elő a meggyalázott csontokat, felmutat­ni az emberfia elporladt maradványait. Bizonyságul, hogy eljő az igazságtétel órája. Most állunk megrendültén, és álmélkodunk, miként történhetett meg sok sunyi gaztett, s valójában hinni se merjük, hogy ami volt, soha többé nem eshet meg ismét. Hajdanán oly lelkesen fújtuk a dalt: ez a harc lesz a végső. Elvesztett csaták múltán sze­retnénk, ha végre az okos béke köszöntene ránk. Megér­demeljük! Valóban megérdemeljük, és megérjük egyszer, hogy a vétlenek is nyerhetnek bűnbocsánatot? Hiszen bőrünkön tapasztaltuk, a világ úgy van megszerkesztve, hogy a nép csak eltűri, gyakran elszenvedi a sorsát, s akik nyakára ültek, ők esedeznek felmentésért, ha idejük letelt. Kegyes pillanataiban tesz csak olyat a sors, hogy gráciát oszt bű­nösnek és büntelennek, próbára téve az embert, képes-e legyőzni ordas indulatait. Állnunk kell a próbát, nincs más lehetőségünk! Még semmi sincs veszve, minden jóra fordulhat. Nem oly vad még az elkeseredés, hogy düh lenne úrrá rajtunk. Kakaskodó kiskirályaink még elhitet­hetik magukkal, hogy az ő kukorékolásukra hasad a haj­nal. Vannak okos gondolatok, és igaz, értelmes hazafiak, akik egy új honfoglalás élére állhatnak. Erős bennünk a vágy, kezünkbe venni sorsunk irányítását, példát mu­tatva késői unokáiknak, hadd emlékezzenek ránk, akik 1989-ben bátrak voltunk élni. Minden mártírságnak annyi az értéke, amennyit abból az utókor felfogni képes. Három évtized kellett ahhoz, hogy megértsük, mit veszítettünk legyilkolt fiainkkal. Hat koporsó előtt tisztelgett pénteken az ország, de a harcokban elesettek és a bosszú áldozatain kívül sirat­hatjuk elveszített önmagunkat, soha vissza nem hozható, elfecsérelt reményeinket, elmáliott múltunkat. Szikrázó nyárban, kalászt érlelő június derekán álltunk meg egy sóhajtásnyi időre, hogy végiggondoljuk, hogyan tovább. Nekünk, akiknek megadatik cselekedni a mártírok he­lyett is, olyan világot kell teremteni, ahol a szabadság és demokrácia apostolai nem juthatnak börtönbe, bitó­fára. Múltunkból tanulva, a halottakat végre el kellett temetni. Tisztességben, méltósággal. Sírjuk legyen jel­kép, zarándokhely, ami arra emlékeztet, hogy példájuk is erősítette a nemzeti összefogást, megbékélést. Jaj nekünk, mert mindig csak a tragédiákból vagyunk képesek tanulni. Ezerszer jaj, ha most nem tanulunk belőle. Mások bűneit is megbűnhődtük, jaj, kezdődjék meg végre a feloldozás! Szép, ápolt sírhantokon teremjen virág, s a gyász napja után virradjunk dolgos, értelmes hajnalokra. Andódy Tibor Háromszáz bauxitbányász új munkahelyen A Hévízi-tó védelmére született áprilisi kormány- határozat óta mintegy 300 bányász került új munka­helyre. A Bakonyi Bauxit­bánya halimbai bányájának dolgozóit, a nyirádi bányá­ba irányították. A kormány- határozat szerint ugyanis a nyirádi bányában csak a jövő év közepéig termelhet­nek, mert annak vízkieme­lése veszélyeztetheti a kö­zeli gyógytavat. A rendel­kezésükre álló szűkre sza­bott időt szeretnék a lehető legjobban kihasználni, ezért átcsoportosították a techni­kát, a különböző rakodógé­peket. berendezéseket és a munkaerőt. Nyirádon, a bá­nya bezárásáig minden szombaton teljes műszakot tartanak, így az ott dolgozó bányászok mindegyike 32 szabadnapját áldozza fel. A többletmunkát zokszó nél­kül vállalják is, de kifogá­solják. hogy annak bére a személyi jövedelemadó sa­játosságaiból adódóan, keve­sebb, mint más munkanapo­ké. A szabadnapr termelés és a koncentrált bányamű­velés eredményeként a nyi­rádi bányában a következő egy évben másfélszer annyi bauxitot hoznak felszínre, mint a korábbi években. Növekvő ütemben folytat­ják az új csabpusztai bá­nyanyitást is, mert a 90-es években ez az üzem veszi át a nyirádi bánya szerepét. Az eredeti tervek szerint itt csak 1993-ban kezdtek vol­na termelni, de a megvál­tozott helyzetben már a jö­vő év második felében ba­uxitot várnak Csabpusztá- ról. Mindez azonban a Bako­nyi Bauxitbánya Vállalat vezetői szerint nem elég ahhoz, hogy a népgazdasá­got megkíméljék a bauxit- importtól. Egyértelművé vált viszont, hogy nem lesz szük­ség a bauxitbányászok el­bocsátására, munkaszerve­zéssel az átmeneti időszak­ban is foglalkoztatni tudják őket. r Eredményes az özbakldény Lezárult a vadászati idény egyik jelentős szakasza — a ta­vaszi őzbaklövés, amely a ta­valyinál több devizabevételt ho­zott. Az országos trófeabíráló bizottság jelentése szerint má­jus elejétől csaknem 6500 őz­bakot lőttek nálunk a külföl­diek, az állatok közül csaknem száznak az agancsát igen ma­gas pontszámmal, s arany­éremmel díjazták. Ezüstérmet 230, bronzérmet csaknem 400 őzbak kapott. Mindez azt je­lenti. hogy az őzbakok több mint 10 százaléka lett érmes, A legértékesebb őzbakot Lud­wig Zisler, bajor sörgyáros ej­tette el a gyöngyösi Széchényi Zsigmond Vadásztársaság terü­letén. A 690 grammos agancsért az osztrák vadász 18 500 NSZK- márkát fizetett. Az őzbakvadászat idénye kü­lönben az ősz elejéig tart, de a vad 80—90 százalékát tavasz- szal terítik le, így a bevétel nagy része is most folyik be a vadászati külkereskedelmi cé­gek, részvénytársaságok, irodák pénztáraiba. A legtöbb külföldi vadász az idén is Ausztriából, NSZK-ból és Olaszországból ér­kezett hozzánk, összesen mint­egy 2000, valamivel több, mint egy évvel korábban. Eddig több, mint 6 millió NSZK-már- kát fizettek a Mavadnak, a Vadexnek, a Pegazusnak, a Hunornak és más cégeknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom