Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-19 / 142. szám
1989. június 19., hétfő o IgHiWt-TiH» „Igyekezett segíteni” Választókerületi vélemény Szabó Miklós visszahívásáról Az 1989. június 12-i, hétfői lapban olvashattunk róla-, és Gyulán plakátok is megjelentek, hogy városunk ország-gyűlési képviselőjének visszahívását kezdeményezi a Fidesz helyi csoportja. Ebben a közléménytúl'tengéses időben- az késztetett írásra, hogy Szabó Miklós ország- gyűlési képviselőnek a nagy nyilvánosság előtt is köszönetét mondjak választókörzetem nevében, miután sajnos, ma a hangos szónak nagyobb ereje van, mint a csendes tettnek. Rövid visszatekintéssel keli kezdenem: Gyulán, a 32. szám-ú tanácsi választó- kerületben (Galbácsk-ert) sárral, porral, pocsolyával kellett nap mint nap rnegp vívni. így 1986-ban elhatároztuk, ho-gy közös erővel változtatunk mostoha helyzetünkön-. Lakossági erőből júniustól szeptemberig három kilométernyi útalapot építettünk meg tanácsi segítség nélkül. A város szűkös anyagi helyzetét ismerve nem remélhettük, hogy ezen útalapokat időben lezárják. 1986. október 6-án felkerestem országgyűlési képviselőnket és kértem közreműködését, hogy a megyei tanácstagi alapból erre a célra anyagi segítséget kaphassunk. 1987-ben- a Kolozsvári út lakód örömmel nyugtázhatták, hogy anyagi áldozatvállalásuk eredményes volt és városunk iis gazdagabb lett egy szép as-zfalt- úttal. Egyetlen példát ragadtam csak ki a képviselő munkájából', de ez is érzékelteti, hogy szívügyének tekinti választóinak bizalmát és a lehetőségiektől függően igyekezett segíteni. A gyulai 32. sz. választ ókerü let lakói nevében : Szabó Jánosné, tanácstag A Gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalatnál — amely tagja az Interrobot nemzetközi szervezetnek — több, mint tíz éve foglalkoznak ipari robotok fejlesztésével és gyártásával. Ez idő alatt tizennégyféle berendezésből ezer készült el, nagyrészt szovjet, lengyel, NDK-beli megrendelők számára. A vállalat az elkövetkező években a műszaki fejlesztéssel, a tőkés kooperációk kiszélesítésével és az új piaci lehetőségek felkutatásával tervezi eredményességét növelni. Szerelik az automata gépeket kiszolgáló célrobotot Pályakezdés munka nélkül? átképzés, továbbképzés, tanfolyam Nem valami biztató jövő vár az 1988/89-es tanévben végző középiskolás diákokra — tűnik ki a megyei tanács munkaügyi osztálya által nemrégiben elkészített anyagból. A gimnáziumokból és a szakközépiskolákból a továbbtanulásra jelentkezők aránya az előző tanévhez hasonlóan alakult (6, illetve 32 százalék). A felvételizőknek — a tapasztalatok szerint — körülbelül a felét veszik fel, a felsőoktatási intézményekből elutasított tanulók pedig csak augusztus végén, szeptemberben jelentkezhetnek munkáért. A gimnáziumokból várhatóan 445-en szeretnének elhelyezkedni, a felajánlott álláshely viszont lényegesen kevesebb, 209 munkahely. A középfokú képzési célú szakközépiskolákból 440 végzett diáknak 204 munkahelyet ajánlottak fel a munkáltatók. Hasonló — vagy rosszabb — kilátásaik vannak a szakmunkásképzési célú szákközépiskolákban végző diákoknak is. A nyomdaipari szakmunkások elhelyezkedése, például „örök” problémává vált. A 39 végzős számára mindössze hat álláshely van. Sajnos, a jelenleg hatályos jogszabályok szerint, ezek a fiatalok még munkanélküli-segélyért sem folyamodhatnak. — Tudnak-e segíteni ezeknek a pályakezdőknek ? — kérdeztük Selmeczi Lászlót, a megyei tanács vb munkaügyi-szolgálati iroda vezetőjét és Bagi Lajos átképzési csoportvezetőt. — Irodáink 1988 első feléitől változtatott tevékenységén, módszerein — válaszolt Selmeczi László. — A pályakorrekciós tanácsadás, a munkahelyek keresése mellett át- és továbbképzéseket is szervezünk. Ez utóbbit főként a gimnáziumot és szakközépiskolát végzett fiataloknak. Kizárólag' olyan tanfolyamokat szervezünk, amelyekre — saját ismereteink szerint — a képzésben résztvevőknek és a munkáltatóknak szükségle van. Alapvető követelmény a sokféleképpen hasznosítható tudás, természetesen aiz egyéni ambícióról sem feledkezhetünk meg. Az első ilyen tanfolyamot éppen a napokban fejeztük be — szólít Bagi Lajos. — Középfokú adóügyi szakértőket képeztünk. Az új adórendeletekkel kapcsolatban előrelátható volt, hogy ezekre a középkáderekre szükség lesz a jövőben is. Kidolgoztuk az oktatási programot, majd a Pénzügyminisztériummal és az APEH-hel egyeztetve tisztáztuk a betölthető munkakört, a beosztást és az adható végbizonyítványt is. Az alapozó tárgyak oktatását a közgazdasági szakközépiskola tanárai, míg a szakképzést az APEH szakértői vállalták magukra. A 17 fiatal közül 16 sikeres vizsgát tett. Az elért színvonalról dr. Bogdán Emilt, a Pénzügyminisztérium osztályvezetőjét is megkérdeztük, szerinte „A hallgatók elérték a felkészültségükkel a középfokú adóügyintézői szintet”. Az általunk elkészített átképzési programot egyébként a PM az egész országban alkalmazza majd. — Milyen pénzügyi forrásokra számíthat az iroda? — A munkaügyi szolgálátti iroda megyei tanácsi intézmény — hallottuk az irodavezetőtől — de számítunk aiz Országgyűlés által jóváhagyott, úgynevezett Foglalkoztatási Alapra is. Hallgatóink ezalatt a 8 hónap alatt az alaptól minimálbért kaptak, és ebből fedeztük a tanfolyam költségeit is. Az ilyen típusú átképzési forma talán leglényegesebb eleme, hogy a munka nélküli fiatalok nem terhelik a családi költségvetést, sőt a leendő munkahelyeket sem. Az eredmény önmagáért beszél, hisz a végzősök gyakorlatilag mindegyikének van már munkahelye. — Ez csak 16 fiatalnak jelent segítséget, mi lesz a többivel? — Való igaz — sóhajt Bagi Lajos — éppen' ezért bővítjük szolgáltatásainkat. Ez évben már alaposabban felkészültünk. Az iskolákba elküldtük a tájékoztatónkat a középiskolát végzettek tanfolyami átképzési lehetőségeiről. Mintegy hét-nyolcféle képzésből választhatnak azok a tanulók, akiik nem szándékoznak, vagy nem tudnak felsőfokú intézményben ■tanulini. Segítünk az elhelyezkedésben bizonytalankodóknak és azoknak, akik nem tudnak végzettségüknek megfelelően elhelyezkedni. A tervezett tanfolyamokra augusztus 15-ig lehet jelentkezni, irodánknál Békéscsabán, a Luther utca 5. szám alatt. Természetesen az iroda munkája nem pótolhatja az átfogó oktatási, reformot és a munkahelyteremtő beruházásokat. Krausz N. Tamás Tanácsülésekről jelentjük Orosháza A napokban tartotta soros ülését Orosháza Városi Tanácsa. Elsőként a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről számoiit be Sándor Antal, tanácselnök. Ezt követően a népfrontmunka megújulását, a városi küldöttértekezlet tapasztalatait taglaló írásbeli anyagról mondták el véleményeiket a tanácstagok. A beszámolóból csupán egy gondolatot emelünk ki, mert ennek kapcsán az MDF helyi szervezetének képviselője az elsők között emelkedett szólásra. Innen a részlet: „A HNF városi bizottsága elfogadott programjára hivatkozva a köz- megegyezés érdekében az újonnan alakult szervezetekkel való együttműködésre törekszik ... Ezt a törekvést bizonyítja az is, hogy a hivatalosan bejegyzett két szervezettől (MDF, SZDF) kértünk delegált bizottsági tagokat az újjáválasztott testületbe. Sajnálatos, hogy csak az SZDF fogadta el kérésünket, míg az MDF elzárkózott ..Íme, a reagálás: — Nem pontos a megfogalmazás. Az MDF nem óhajt gyűlölködő együttműködést mindaddig, amíg ellenségnek tekintik — mondta a képviselő. — Attól viszont nem zárkózik el a helyi szervezet, hogy a köz- megegyezés érdekében leüljön a HNF képviselőivel és megbeszélje az együttműködés lehetőségeit. Egy tanácstagi javaslatra — amely a Munkásőr utcanév eltörlését, és Nagy Imre utcanév felvételét szorgalmazta — az MDF képviselője elmondta, hogy aláírásokat gyűjtöttek már ez ügyben és kezdeményezni fogják jogi úton is a névváltoztatást. A tanácsülés másik fontos témáját Takács Antal műszaki osztályvezető terjesztette elő Gyopárosfürdő üdülőterület fejlesztési lehetőségeiről, elsősorban a szennyvízelvezetés megoldásáról. A jelenlegi állapotokról a következők hangzottak el: „Folyamatban van a kivitelezési. tervezési szerződés és kivitelezési megállapodás megkötése. A megvalósítás megállapodása a fővezeték-építésre és a rácsatlakozó vállalati-intézményi szennyvíz-kibocsáj- tók, bekötési lehetőségeinek biztosítására terjed ki. A lakossági épületek (üdülők, lakóházak) Tákötése ettől elkülönülő koordinációban valósulhat meg a lakossági teherviseléssel.” Cs. I. Szeghalom Szeghalmon a legidősebb emberek sem emlékeznek rá, hogy valaha — a testület határozatképtelensége miaitt — a tanácstagok dolgavégie- zetílenül mentek volna haza. Nos, a minap ez is megtörtént. A 45. választókörzetből 27 tanácstag jelent meg a 18 hiányzó egy része előre jelezte, hogy ‘egyéb elfoglaltsága miatt nem tud eljönni, a többiek nyilván nem tartották fontosnak, hogy ez alkalommal is képviseljék választóikat. Varga Istvánné tanácselnök megnyitóját követően — még a napirendi pontok tárgyalása előtt — két tájékoztatót hallgattak meg a jelenlevők. Előbb Szabó Bálint, a Békés Megyei Táv- * közlési üzem igazgatója a telefonhálózat fejlesztéséről szólt. Elmondta, hogy Szeghalmon jelenleg 500 telefonigénylőt tartanaik számon. Valamennyi igényt csak a kilencedük ötéves tervben — aiz újabb ezerállomásos telefonközpont felállításakor — tudnak kielégíteni. Az idén 150, jövőre újabb ’50 bekapcsolást valósítanak meg. Nagy Zsolt, a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szeghalmii kirendeltségének vezetője a testület előtt arra a kérdésre válaszolt, miért ihatatlan már egy hónapja a város ivóvize. Minit elmondta, valahol szennyeződés került a rendszerbe, ezért váillt szükségessé a hosszabb ideiig tartó fertőtlenítés. A víz kellemetlen ízű, die egészségire nem káros, minőségét a Köjál folyamatosan figyelem- "hiel kíséri. A fertőt le nftés várhatóan még 8-10 napig tart. Mely állami lakások ne legyeinek elidegeníthetőek Szeghalmon? A rendelettervezet a több minit 200 lakásból 13-at sorolt ide. Néhány tanácstag kifogásolta, hogy az anyag nincs kellően előkészítve, és javasolták egy későbbi időpontban való tárgyalását. Mint dr. Kardos Mihály vb-titkár elmondta, a végrehajtó bizottság 15 napon belül rendkívüli tanácsülést hívhat össze. m i*Adj békét, Uram! Nagy a te hatalmad, leborulok előtted. Megtörettem. Mellem zihál, gondolataim kuszán kavarognak. Elfáradtam meddő kis csatákban, zászlóm lehajtom, várom sorsomat. Erőim virágában tértem meg hozzád. Még fölkelhetek, egyenes derékkal, frissen, alkotón. Szövetségesed is lehetek. Fogadd el kinyújtott kezem, emelj magadhoz. Adj békét, Uram! Te vagy számomra az Élet, most mégis gyászolok. Gyászolom a mártírhalált szenvedett fiaid, a hazugsággá silányult szavakat, az eltékozolt évtizedeket. Jókora késéssel teljesedik be az ige, hiszen írva vagyon: harmadnapon halottaiból feltámada. Fölöttünk pedig eltelt immár három évtized, s a csoda csak nem akart megérkezni. Most is szemünk káprázik a fényességtől, mert megszoktuk a tompa közönyt, a veszélyes önámítást. Körmeinkkel kapartuk elő a meggyalázott csontokat, felmutatni az emberfia elporladt maradványait. Bizonyságul, hogy eljő az igazságtétel órája. Most állunk megrendültén, és álmélkodunk, miként történhetett meg sok sunyi gaztett, s valójában hinni se merjük, hogy ami volt, soha többé nem eshet meg ismét. Hajdanán oly lelkesen fújtuk a dalt: ez a harc lesz a végső. Elvesztett csaták múltán szeretnénk, ha végre az okos béke köszöntene ránk. Megérdemeljük! Valóban megérdemeljük, és megérjük egyszer, hogy a vétlenek is nyerhetnek bűnbocsánatot? Hiszen bőrünkön tapasztaltuk, a világ úgy van megszerkesztve, hogy a nép csak eltűri, gyakran elszenvedi a sorsát, s akik nyakára ültek, ők esedeznek felmentésért, ha idejük letelt. Kegyes pillanataiban tesz csak olyat a sors, hogy gráciát oszt bűnösnek és büntelennek, próbára téve az embert, képes-e legyőzni ordas indulatait. Állnunk kell a próbát, nincs más lehetőségünk! Még semmi sincs veszve, minden jóra fordulhat. Nem oly vad még az elkeseredés, hogy düh lenne úrrá rajtunk. Kakaskodó kiskirályaink még elhitethetik magukkal, hogy az ő kukorékolásukra hasad a hajnal. Vannak okos gondolatok, és igaz, értelmes hazafiak, akik egy új honfoglalás élére állhatnak. Erős bennünk a vágy, kezünkbe venni sorsunk irányítását, példát mutatva késői unokáiknak, hadd emlékezzenek ránk, akik 1989-ben bátrak voltunk élni. Minden mártírságnak annyi az értéke, amennyit abból az utókor felfogni képes. Három évtized kellett ahhoz, hogy megértsük, mit veszítettünk legyilkolt fiainkkal. Hat koporsó előtt tisztelgett pénteken az ország, de a harcokban elesettek és a bosszú áldozatain kívül sirathatjuk elveszített önmagunkat, soha vissza nem hozható, elfecsérelt reményeinket, elmáliott múltunkat. Szikrázó nyárban, kalászt érlelő június derekán álltunk meg egy sóhajtásnyi időre, hogy végiggondoljuk, hogyan tovább. Nekünk, akiknek megadatik cselekedni a mártírok helyett is, olyan világot kell teremteni, ahol a szabadság és demokrácia apostolai nem juthatnak börtönbe, bitófára. Múltunkból tanulva, a halottakat végre el kellett temetni. Tisztességben, méltósággal. Sírjuk legyen jelkép, zarándokhely, ami arra emlékeztet, hogy példájuk is erősítette a nemzeti összefogást, megbékélést. Jaj nekünk, mert mindig csak a tragédiákból vagyunk képesek tanulni. Ezerszer jaj, ha most nem tanulunk belőle. Mások bűneit is megbűnhődtük, jaj, kezdődjék meg végre a feloldozás! Szép, ápolt sírhantokon teremjen virág, s a gyász napja után virradjunk dolgos, értelmes hajnalokra. Andódy Tibor Háromszáz bauxitbányász új munkahelyen A Hévízi-tó védelmére született áprilisi kormány- határozat óta mintegy 300 bányász került új munkahelyre. A Bakonyi Bauxitbánya halimbai bányájának dolgozóit, a nyirádi bányába irányították. A kormány- határozat szerint ugyanis a nyirádi bányában csak a jövő év közepéig termelhetnek, mert annak vízkiemelése veszélyeztetheti a közeli gyógytavat. A rendelkezésükre álló szűkre szabott időt szeretnék a lehető legjobban kihasználni, ezért átcsoportosították a technikát, a különböző rakodógépeket. berendezéseket és a munkaerőt. Nyirádon, a bánya bezárásáig minden szombaton teljes műszakot tartanak, így az ott dolgozó bányászok mindegyike 32 szabadnapját áldozza fel. A többletmunkát zokszó nélkül vállalják is, de kifogásolják. hogy annak bére a személyi jövedelemadó sajátosságaiból adódóan, kevesebb, mint más munkanapoké. A szabadnapr termelés és a koncentrált bányaművelés eredményeként a nyirádi bányában a következő egy évben másfélszer annyi bauxitot hoznak felszínre, mint a korábbi években. Növekvő ütemben folytatják az új csabpusztai bányanyitást is, mert a 90-es években ez az üzem veszi át a nyirádi bánya szerepét. Az eredeti tervek szerint itt csak 1993-ban kezdtek volna termelni, de a megváltozott helyzetben már a jövő év második felében bauxitot várnak Csabpusztá- ról. Mindez azonban a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat vezetői szerint nem elég ahhoz, hogy a népgazdaságot megkíméljék a bauxit- importtól. Egyértelművé vált viszont, hogy nem lesz szükség a bauxitbányászok elbocsátására, munkaszervezéssel az átmeneti időszakban is foglalkoztatni tudják őket. r Eredményes az özbakldény Lezárult a vadászati idény egyik jelentős szakasza — a tavaszi őzbaklövés, amely a tavalyinál több devizabevételt hozott. Az országos trófeabíráló bizottság jelentése szerint május elejétől csaknem 6500 őzbakot lőttek nálunk a külföldiek, az állatok közül csaknem száznak az agancsát igen magas pontszámmal, s aranyéremmel díjazták. Ezüstérmet 230, bronzérmet csaknem 400 őzbak kapott. Mindez azt jelenti. hogy az őzbakok több mint 10 százaléka lett érmes, A legértékesebb őzbakot Ludwig Zisler, bajor sörgyáros ejtette el a gyöngyösi Széchényi Zsigmond Vadásztársaság területén. A 690 grammos agancsért az osztrák vadász 18 500 NSZK- márkát fizetett. Az őzbakvadászat idénye különben az ősz elejéig tart, de a vad 80—90 százalékát tavasz- szal terítik le, így a bevétel nagy része is most folyik be a vadászati külkereskedelmi cégek, részvénytársaságok, irodák pénztáraiba. A legtöbb külföldi vadász az idén is Ausztriából, NSZK-ból és Olaszországból érkezett hozzánk, összesen mintegy 2000, valamivel több, mint egy évvel korábban. Eddig több, mint 6 millió NSZK-már- kát fizettek a Mavadnak, a Vadexnek, a Pegazusnak, a Hunornak és más cégeknek.
