Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-19 / 142. szám

1989. június 19., hétfő Köszönet az emberségért Május 26-án a békéscsabai SZTK igazgatóságán példát adtak emberségből, figyel­mességből. Sok helyen vol­tam már ügyintézés miatt, de ilyet még nem tapasztal­tam, amit Süli Ferenc osz­tályvezetőnél. Azt kérdez­tem, lehet-e fizetnem az SZTK-t, mint nótaénekes, mert az egészségi állapotom megromlott. A fő okom: ge­rincsérvvel nehéz munkát vállalnom nem szabad. Mi­kor mindent tüzetesen el­magyarázott Süli Ferenc osztályvezető, taxit hívott és megjegyezte, hogy messzire nem szabad betegen elindul­nom. Mivel a taxi foglalt volt, "kértem, az OSZK-stú­diót felhívná-e. Szívesen megtette, s így sikerült kö­zölnöm a stúdió vezetőjével, hogy május 30-án tudok menni a vizsgára, amin si­keresen túl vagyok a sok betegség ellenére is. Azóta is kezelésre járok nap mint nap, és most adják a szana­tóriumba a beutalót. Most rfiár csak azon izgulok, hogy június 22-ig ne kelljen be­feküdni a szanatóriumba, mert a rádióba kell mennem meghallgatásra. A sok fáj­dalom és bánat mellett az az örömöm, hogy folytathatom az éneklést. Tóthné Fodor Ilona nótaénekes, Csanádapáca Virágtolvaj a temetőben Munkám során — mint szertartást vezető szónok — sokat megfordulok az „örök csend birodalmában”. Látom a gondozott és gondozatlan sírokat. Sokan gondolnak szeretteikre és gondozzák sírhelyeiket, de megtalálha­tó a kegyelet hiánya is. Ké­réssel fordulok embertársa­imhoz, hogy a temetőben tartsák be az intelmet: „Ne lopj!” Szabad őszinte könnycsep­pet ejteni; nem biztos, hogy utolsó utunkon mi is meg­kapjuk. Jusson eszébe ez annak, aki a kiültetett virá­got rövid idő alatt, s a friss virágot üveggel együtt el­vitte. Losonczi Zoltán, Békéscsaba Gyerekek veszélyben A képbe általunk berajzolt sajátságos „közúti jelek” azt hivatottak a gépjárművezetők tudomására hozni, hogy a jelzett terület gyalogjárda és ott parkolni bizony egyáltalán nem illik. Arról nem is beszélve, hogy miként lehet itt például egy babakocsit áttolni. S mindez Békéscsabán a Munkácsy utcában, a rendőrség közvetlen közelében. No és mit szól­nak ehhez az egyébként is „szőrösszívűnek” mondott közterület-felügyelők? Fotó: Veress Erzsi édesapákat ünnepeitek Gyulán Egy napon ültünk a Kun Béla utcai orvosi váróban, s arra lettünk figyelmesek, hogy egymás után több bum- bumot hallunk. Kinéztünk az ablakon, hát három kisle- gény — mivelhogy nem volt tanítás — a garázsajtóknak és a ház falának rúgdosták a kemény focit. A házban la­kók egymás után dugták ki fejüket az ablakon. De senki sem szólt rájuk, nem küld­ték el őket focizni a közel­ben levő pályára. Később megunták, mert igencsak kellett nekik vi­gyázni az autókra. A váró ablakával szemben két poro­ló van. Elkezdtek rajta tor­nászni; rossz volt nézni, mert nagyon mozgott mind a ket­tő. Az egyik beteg nem bír­ta tovább és rájuk szólt, hogy leesnek és összetörik magukat. . . Megtudtuk, hogy ennek a háznak házfelügyelője van. A garázsajtók és a ház falának rongálását neki feltétlen ész­re kellene venni, ugyanígy a porolók rongálását is. Ha baleset történne, ki lenne a felelős? A gyerekeket játsza­ni a játszótérre, futballozni a pályára kell elküldeni. Vala­mikor házmestereknek mondták őket és az egész házért, a rendért ők feleltek, ezért kapták fizetésüket. Most is jobban odafigyelhet­nének! À lakók pedig meg­magyarázhatnák gyerme­keiknek, hogy hol kell fo­cizni és tornászni. Gondolom, nem ez az első eset a város­ban, s a nyári szünet alatt még jobban oda kellene fi­gyelni ... Zelejanszki Pál Békéscsaba Itt a vakáció! Vidám, kellemes hangulat­ban telt el a tanév utolsó he­te a mezőhegyesi általános iskolában. Kedden a torna­teremben izgalmas kézilab­da- és futballmérkőzésekre, érdekes tanár-diák rang­adókra került sor. Nagy volt az izgalom, a szurkolók haj­rázásától visszhangzott a csarnok. Ezzel egy időben a színházteremben tréfás ve­télkedők folytak. Volt zsák­ban futás, szívószálfűzés, és még sok egyéb érdekesség. A ‘következő napon, szerdán, honvédelmi napot tartottunk. Ekkor állóképességünket, szívósságunkat tették pró­bára tanáraink. Csütörtökön osztálytakarí­tás, szertárrendezés, körlet­rendezés következett. Köz­ben szólt a zene, mindany- nyian jókedvűek voltunk. Pénteken osztályfőnöki órá­kon megbeszéltük a tanév ta­pasztalatait, szó esett a nyá­ri programokról, és szomba­ton került sor, ünnepélyes külsőségek közepette a nyol­cadik osztályosok ballagásá­ra. Rengeteg vendég volt az épületben, virágoktól illatoz­tak a folyósók. Mi, búcsúzó nyolcadikosok, még egyszer, utoljára végigjártuk a tan­termeket, elköszöntünk ta­nárainktól, diáktársainktól. Vasárnap, az évzárón ke­zünkbe vehettük bizonyítvá­nyainkat, s ez végérvényesen azt jelentette, itt a vakáció! 8. d. osztály Mezőhegyes Június 9-én Gyulán a Kál­vin úti nők klubjában sor kerül az apák napjának megrendezésére. Nagy volt a készülődés és az érdeklődés. A város minden részéből el­jöttek a férfiak, de nők is szép számmal vettek részt a rendezvényen, amelyen meg­jelent Ferenczi István, a HNF városi titkára, Varga János, aki a nyugdíjasok ér­dekvédelmi egyesületét kép­viselte. A város többi klub­jának tagjai is eljöttek, ezenkívül Kétegyházáról a Béke Tsz klubtagsága. Kedves és megható volt a gyulai 3. sz. iskola 7. osz­tályos úttörő lánykáinak kö­szöntése, akik zenével, dal­lal, szavalattal szereztek örömet az édesapáknak. Ez­után Szeredi Etelka, a nő­klub vezetője tartott tréfás ünnepi beszédet. Utána a nő­klub vezetősége szerény ajándékot adott át a jelen­lévő édesapáknak, majd tombolasorsolás következett. A főnyereményt, egy üveg jó minőségű bort a józsef­városi klub nyerte meg. A kétegyházi dalkör vidáman énekelt, Földvári Sándor sa­ját verseit szavalta el. A jó hangulathoz hozzájárult Baksa József és Rehák János is, akik kitűnő zenével a késő estig szórakoztatták a vendégeket. lavul a vízellátás — Lesz-e középiskola? — Valóban rossz passzba került a kereskedelmi ellájlás? Kérdések és válaszok Nagyszénásról A közelmúltban egy héten keresztül mindennap je­lentettünk meg cikket Nagyszénásról. A nagyszénási hét, úgy látszik, a község lakóinak „igényét” nem minden vonatkozásban elégítette ki, igaz, hogy a népszerű „Vo­nalban vagyunk” rovat is elmaradt. Levelet kaptunk a „községért aggódó fiatalok” aláírással. A felvetett kér­désekre és gondokra Nagyszénás tanácselnöke, Kaczkó Mihály és a Körös Volán termelési igazgatója, dr. Hor­váth Ferenc válaszolt. — Miért van nyáron víz­hiány a tömblakásokban? — A múlt nyár nemcsak az emeletes lakásokban, ha­nem az egész településen gond volt a víz mennyiségé­vel és minőségével is. En­nek oka az volt, hogy a vízműtelepen egy kút be- iszapolódott és így ki kellett kapcsolni a vízellátás rend­szeréből. E helyett a víz- és csatornamű vállalat bekap­csolta a piactéren levő ku­tat, majd a rossz kutat is ki­javította ez év áprilisában. A piactéri kút továbbra is be van kapcsolva, így re­mélhetőleg ez év nyarán nem kell vízkorlátozást el­rendelni. Tulajdonképpen az eliszaposodott rossz kút eredményezte a víz elszíne­ződését, ami a hiba elhárí­tása után megszűnt. Előfor­dulhat azonban, hogy a víz­hálózat szivacsdugós mosa­tása alkalmával a víz idő­szakosan ismét elszíneződik, de ezt igyekszünk előzőleg a lakosság tudomására hozni. — A Park fürdő vizét egész­ségügyi szakembereink mi­ért nem vizsgálják, hiszen Hajdúszoboszló és Zalakaros mellett lenne a helye a rangsorban. A fürdő fej­lesztése befolyásolja a köz­ségünk városiasodását. — A fürdő gyógyvízzé va­ló nyilvánításával kapcsolat­ban elmondható, hogy a kútnak nincs műszaki do­kumentációja (az ötvenes években olajkutatás során tört fel), valamint a magas törzskönyvi követelmények­nek és szabványoknak nem tudnánk eleget tenni. — Miért nem építenek a gyógyturizmusban érdekelt vállalatok szállodát? — A gyógyterápiát nem tudjuk fejleszteni, a fürdő üzemeltetése sajnos nagyon ráfizetéses. Gyógyturizmus részéről érdeklődés sosem volt a fürdő iránt, jelenleg kemping elégíti ki az igé­nyeket. — A jövőben munkahe­lyek megszűnésére lehet számítani. Milyen új munka­helyteremtő lehetőséget biz­tosít a tanács Nagyszénáson? — Községünkben jelenleg munikaerő-felesileg nincs. Férfi munkaerő-felesleg egy­általán, és csak 10-15 nő ke­res évi átlagban munkát, de őket folyamatosan el iis tud­juk helyezni. A helyi Októ­ber 6. Tsz Gépkoop Leány- vállalata jelenleg is férfi munkaerőt keres. Az eljáró dolgozók száma munkaerő- mérlegünk szerint 1150 fő. Arról nincs konkrét tudo­másunk és nyilvántartásunk, hogy ebből hány fő jönne haza dolgozni. Egyelőre — mivel számottevő munkaerő- felesleg nincs — munkahely­teremtő beruházásokra nem is gondolhatunk, erre anya­gi erővel sem rendelkezünk. — Az áfész egyesítése óta az ellátás csak zsugorodik. Miért nem vizsgálják felül az önállóvá válás lehetősé­gét. Ez csak a lakosság el­látását javítaná és egy pár fő részére munkahelyet te­remtene. — Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ válaszában leszögez­te, hogy „Szövetkezetünknek ellátási felelőssége nincsen —' ellátási felelőssége a kor­mánynak, illetve a tanácsok­nak van. Kereskedelmi tevé­kenységünk gyakorlását — a tagsági érdekből és a nép- gazdasági követelményekből következően — üzleti, jöve­delmezőségi szempontok alapján kell szerveznünk. Azaz elsődleges célunk, hogy a tevékenységünk gyakorlá­sához lekötött élő és holt munkát a legnagyobb haté­konysággal működtessük. Szövetkezetünk a nagyköz­ségben üzemeltetett egysé­geiben mindennap megköze­lítőleg 20 mililió forintos áru­alappal áll a vásárlók ren­delkezésére. A mi vélemé­nyünk szerint a területen működő kereskedelmi egysé­gek, függetlenül attól, hogy milyen szektorhoz tartoznak (sütőipar, magánkereskede­lem), a nagyközség kereske­delmi ellátását szolgálják. Tudomásul kell vennünk, hogy ha az áfésznek nem gazdaságos egy tevékenység, ott más szektorra kell ala­pozni az ellátásit. Az áfész ellátási felelőssége jogsza­bályban valóban nincs rög­zítve, de véleményem sze­rint a jövőben csak az a ke­reskedelmi egység maradhat talpon, amelyik a gazdasá­gos szemlélet mellett-az el­látás kérdését sem mellőzi. Megítélésünk szerint a nagy­szénási üzletvezetők ebben a szellemben működnek. A nagyközségben az áfész egyesülése óta hálózatbőví­tésre walóban nem került sor. 1979 óta azonban 5,7 millió forintot az egyes egy­ségek állagának megőrzésére, a vásárlási körülmények ja­vítására fordított szövetke­zetünk. Ugyanakkor aiz ál­lampolgárok becsületes tájé­koztatása érdekében nem hallgathatom el, hogy mű­ködési területünk egyes köz­ségeiben ennél nagjjobb ösz- szeget használtunk fel. Ezen községek tanácsai — mint például Csorvás, Gerendás, Kardoskút — az elmúlt évek porán önmaguk kezdemé­nyezték, hogy tanácsi pénz­eszközeikkel támogatják a szövetkezeti kereskedelem tárgyi feltételeinek javí­tását, éppen az ellátási fe­lelősségükből következően. Ilyen esetben szövetkeze­tünk mindig hozzátette a ta­nácsival legalább azonos mértékű szövetkezeti pénzt.” — De valóban ez a hely­zet? A község tanácselnöke erre a következő választ adta. — Tanácsunk is többször kezdeményezte az áfésznél a jelenlegi iparcikk áruházból egy ABC kialakítását és egy új iparcikk áruház építését, melyhez közművesített in­gyentelket és egymillió fo­rintot ajánlottunk fel. Meg­jegyezzük továbbá, hogy Nagyszénás nagyközségben az áfész kereskedelmi ven­déglátó és felvásárlási egy­ségei évente mintegy 180- 200 millió forintot forgal­maznak. melyből 9-11 mil­lió forint nyereség képződik. Tekintettel arra, hogy a fel­újítás az áfész kimutatása szerint még a hatmillió fo­rintot sem érte el az elmúlt 13 évben, nem tartjuk ele­gendőnek és kielégítőnek a nagyközség részesedését a beruházásokból, illetve fel­újításokból. — Kérjük a főzött fagyi ismételt engedélyezését! — A főzött fagylalt készí­tését és árusítását az áfész cukrászüzemében a Köjál megtiltotta. A fagylaltellátási lakossági igény kielégítése érdekében a tanács többször kezdeményezte a cukrász­üzemben a feltételek meg­teremtését. Sajnos, a válasz mindig elutasító volt. Az áfész jelenlegi válaszlevelé­ben ezzel kapcsolatban az alábbiakban tájékoztatott; „Ami a főzött fagylalt áru­sítását illeti, a Köjál ál­tal jogosan kért feltétel- rendszer biztosítására ebben az évben nincs pénzügyi fe­dezetünk”. — Mikor lesz végre tele­fon? — Ez év elején 130-as te­lefonközpontunkat 204-esre cserélték ki. Ez újabb elő­fizetők bekapcsolását teszi lehetővé. Ez azonban csak átmeneti megoldás. Jelenleg készül Orosháza város és vonzáskörzetéhez tartozó te­lepülések telefonellátás-kivi­teli terve. 1993-ban várha­tó. hogy a jelentkező igénye­ket ki tudjuk elégíteni. Eh­hez azonban mind a nagy­községi tanácsnak, mind a gazdálkodószerveknek, mind az igénylőknek hozzá kell járulni. Az új rendszer már elektromos digitális rend­szerű lesz. — Az 1962-es rendezési tervben szerepel egy közép­iskola. Mi lett a sorsa? — Az 1960-as évek elején községünkben gimnázium szervezésére került sor, mely öt évig működött is. ered­ményesen dolgozott az ál­talános iskolával közös igaz­gatás alatt. Hasonlóan több nagyközségben, így Csorvá- son és Tótkomlóson is volt gimnázium. Ez viszont azt eredményezte, hogy Oroshá­zán a gimnázium kihaszná­latlan maradt. Így a nagy­községekben megszüntetésre kerültek a gimnáziumok, mert Orosházán hatéko­nyabb oktatási és gazdálko­dási munka végezhető. Pil­lanatnyilag nem indokolt községünkben gimnázium in­dítása, erre nincs igény. — Miért nincs közvetlen járat a nagyközség és Bé­késcsaba között? — Nagyszénásról Békés­csabára utazás megoldott kondorosi átszállással. Köz­vetlen járat indítására nincs lehetőség az autóbusz, illet­ve a gépkocsivezetők hiánya miatt, ugyanakkor nincs tu­domásunk arról, hogy ezt a közvetlen kapcsolatot töme­ges utazási igény indokolná. — A levélírók javasolják, hogy a kondorosi járatok Nagyszénáson a Zrínyi út— József A. u.—Dózsa György út—Hősök útján közlekedje­nek. — Ha az autóbuszjára­taink ezen az útvonalon közlekednének, ez menet­idő-, illetve kilométernöve­kedést jelentene, s hátrányo­san érintené a Kondorosra utazókat, valamint Békés­csaba felé Orosházán a csatlakozás biztosítását. A járatok Szőlő körúton való közlekedésével csökkent ugyan a járati kilométer, de a viteldíj nem változott. Ennek az az oka, hogy a menetdíj nagysága a díjsza­bási km-övezettől függ. Hiá­ba csökkent ebben az eset­ben a kilométer, még így is a régi km-övezetben ma­radt a viteldíj. A kondorosi járatok Szőlő körútra tere­lését egyébként elsősorban a menetidő csökkentése, illet­ve a forgalmasabb vasúti át­járó elkerülése indokolta. Megjegyezzük, hogy a járati útvonal módosítását igen hosszú egyeztetés előzte meg. melyen Nagyszénás képvise­lője is részt vett. Mivel újabb, nyomós indok nem merült fel, nem szándéko­zunk a járati útvonalat a korábbiak szerint visszaál­lítani. c •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom