Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-28 / 50. szám
1989. február 28., kedd o Már ötödik éve nyereségesek A fejlődés akadálya: a közlekedés és a hírközlés elmaradottsága A szorgalmas munka Dobozon is gyümölcsöt érlelt Az 1970-es esztendőkben sokszor veszteséggel zárta a Dobozi Petőfi Termelőszövetkezet a gazdasági éveket. Üj vezetés került az 1980-as évek elején a szövetkezet élére, s olyan stratégiát dolgozott ki, amely azt eredményezte, hogy immáron tavaly az ötödik nyereséges évüket zárták a doboziak. A 4230 hektáron gazdálkodó Petőfi Tsz-nek 680 tagja van, közülük mintegy 300 az aktív dolgozó. Tavaly 174,8 millió forint árbevételt értek el, nyereségük meghaladta a 4 millió 300 ezret. Az eredmények hátteréről, az idei elképzelésekről beszélgettünk a közelmúltban Bandzsal Pál növénytermesztési főágazat-vezetővel. — Az aszály ellenére a növénytermesztési főágazat 13 millió forint ágazati eredményt produkált. Bekapcsolódtunk a KITE szuperinten- zív kukoricaöntözési programjába. Tavaly egy berendezés működött, 168 hektár kukoricát öntözött, s a termésátlag 10.6 tonna volt hektáronként. Egyébként a kukorica átlagtermése nálunk 5 tonna körül alakul hektáronként. Öröm számunkra, hogy az 1300 hektár búza átlagtermése először haladta meg tavaly az öt tonnát. A hektáronkénti 5200 kilogrammos hozam jelentősen hozzájárult az aszály okozta kiesések csökkentéséhez. Az állattenyésztés takarmányigényének kielégítését szolgálja a 289 hektár lucerna. Sajnos, a minőségi szénakészítést nem tudjuk egyelőre megvalósítani. Napraforgóból 492 hektárt vetettünk, a hozam elmaradt a tervezettől a szárazság miatt. Különösen az Iregi csíkos napraforgónál volt nagy a kiesés. A másik fontos olainövényt, a szóiát 316 hektáron termesztettük, hektáronként 1700 kilogramm átlagterméssel. — Változik-e 1989-ben a növénytermesztés szerkezete a dobozi szövetkezetben? — Búzából a korábbi szintnek megfelelően, több mint 1200 hektárt vetettünk. Igaz, néhány tábla csak a napokban kelt ki, de bízunk abban, hogy meglesz az 5 tonnás tervezett hozam. Nö- vényegészségügvi okok miatt csökkentettük a napraforgó vetésterületét mintegy 230 hektárral. Szóját a korábbi szinten kívánunk termeszteni 'ebben az esztendőben is. mivel szükség van a fehérjetakarmányokra az állatállomány ellátásához. A kukoricánál tovább folytatjuk az intenzív öntözés- fejlesztést. Ebben az évben egy új öntözőgépet állítunk munkába, így 500 hektár fölé emelkedik a vetésterület. Bízunk abban, hogy az öntözött területeken tíz tonna fölötti termést érünk el, ami fedezni tudja az öntözőgép bérleti díját. A csökkenő napraforgó-vetésterület .helyett a piacon jól értékesíthető zabot kívánjuk termeszteni. — Milyen évet zárt az állattenyésztési főágazat 1988ban? — Szövetkezetünknek van egy szakosított sertéstelepe, amely évente 10 ezer hízót ad a népgazdaságnak. Az idén a Csabai Húskerrel kötöttünk szerződést, -mivel kedvezőbb árat kínált, mint a húsipar. Tenyésztéssel is foglalkozunk, 558 kocánk van. A malacszaporulat meghaladja egy kocára vetítve a húszat. Tavaly a sertéságazat több mint hatmillió forint fedezeti eredményt produkált. Másik állattenyésztési ágazatunk a szarvasmarha. A 262 magyartarka— holstein-fríz keresztezett tehén átlagos tejtermelése meghaladta az 5100 litert. Sajnos, ez az ágazat nem hozott eredményt, mintegy 280 ezer forint veszteséggel zárta az évet. — Milyen kiegészítő, melléktevékenységgel foglalkozik a Dobozi Petőfi Tsz? — Sajnos cipőüzemünk anyagellátási gondokkal küszködött az elmúlt esztendőben. A negyven lánynak, asszonynak munkát adó üzem csaknem félmillió forint nyereséggel zárta az évet. Bedolgozást folytatunk az Éneinek, a Körösvidéki Cipész Kisszövetkezetnek és újabban a Martfűi Cipőgyárnak. Ügy tűnik, a legkedvezőbb üzletet a martfűiekkel kötöttük. A Mezőberényi Vasipari Szövetkezetnek szintén bedolgozást folytatunk, lemezszekrényeket készítünk. A tizenegy szakembernek munkát adó melléküzemág tavaly 800 ezer forint fedezeti eredményt hozott. Befejezéshez közeledik a gépek téli javítása a dobozi tsz-ben Fotó: Kovács Erzsébet — Milyen lehetősége van a tagságnak a háztáji gazdálkodásban? — Szövetkezetünkben mintegy 400 hektár a háztáji terület. A tagok választhatnak a kukorica, búza és az intenzívebb zöld- ségnövények között. A paprika és paradicsom megfelelő jövedelmet biztosít tagjainknak. Az úgynevezett üres földeken gvökérzöldség-ter- mesztéssel foglalkoznak a doboziak. Ez a termék Budapestre, a Bosnvák térre kerül, valamint a környező városok piacaira. Tavaly a háztáji ágazat forgalma elérte a 28 millió forintot. — Milyen anyagi körülmények között élnek a szövetkezet tagjai, segltik-e a nyugdíjasokat? — összességében az átlagéletkor igen fiatal a Petőfi Tsz-ben. A korábbi években nagy volt a létszámmozgás. Tavaly az egy főre jutó kereset megközelítette a 80 ezer forintot. Mindez 14 százalékkal haladta meg az előző évit. A tsz gondoskodik az idős tagjairól is, és évente több százezer forinttal támogatja a nyugdíjasokat — mondta a főágazat-vezető. Ebben az évben beruházásra is több millió forintot fordít a dobozi szövetkezet. A már említett öntözőberendezés mellett két nagy teljesítményű traktort állítanak munkába. Folytatódik a sertéstelepi rekonstrukció, és szeretnének felépíteni egy Bábolna-szárítót. Erre az évre hárommillió forint nyereséget terveztek. A korábbi évek sikertelenségei után — úgy tűnik — a nehezebb gazdálkodási feltételek közepette is talpon maradt a Dobozi Petőfi Tsz. Mindez azt bizonyítja, megfelelő szakmai munkával és szorgalmas tagsággal a gyengébb adottságú területeken is lehet eredményesen gazdálkodni. (verasztó) Ingázók és egészségügy — kiszolgáltatott helyzetben Amint arról már hírt adtunk, a megyei párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban tájékoztatót hallgatott meg — Gyulavári Pál megyei tanácselnök előterjesztésében — a megye közlekedésének és hírközlésének állapotáról, különös tekintettel az ingázók és az egészségügyi ellátás helyzetére. A testület az anyag főbb megállapításait erősítő vita után fogadta el az előterjesztést, melyet az alábbiakban közreadunk. A közlekedés és a hírközlés mindenkori helyzetének együttes értékelését indokolja, hogy a korszerű, magas ellátási színvonalat biztosító hírközlési szolgáltatás csökkenti az utazási igényeket, fejletlensége viszont növeli azokat. Ebben az összefüggésben kiemelt figyelmet érdemelnek a megye azon térségei, ahol mind a közlekedési, mind a hírközlési feltételek az átlagosnál rosszabbak. A közlekedéssel, hírközléssel szemben támasztott lakossági igények kielégítésének színvonala jelentősen befolyásolja a közhangulatot és ebben a tekintetben politikai kérdésnek is számít. A megye közlekedésének helyzete Vasúti közlekedés A megyében 10 vasútvonalon, összesen 415 km hosszúságú vonalhálózaton, 83 szolgálati helyen bonyolódik le a vasúti személyforgalom. A közlekedtetett vonatok mennyisége és a járatok gyakorisága a tapasztalatok alapján összhangban áll az utazási igényekkel. Az 1988—89. évi menetrendek összeállításakor a MÁV a személyszállítási szolgáltatások szinten tartásával számolt, s ez a kihasználatlan vonatok közlekedtetésének bizonyos korlátozását is magába foglalja. Az utazások száma összességében stagnál, az utazási körülményekben érzékelhető színvonaljavítás nem várható. Közúti közlekedés A megye közúthálózata a településeket összekötő országos és a településeken belüli tanácsi közúthálózatból áll. összhos&zúsága : 4472 km. Az országos közúthálózat megyén belüli szakaszainak hossza 1420 km, átlagszélessége meghaladja a 6 métert. A fenntartásra fordítható összegek nagysága és reálértéke fokozatosan csökken, s fejlesztések szinte teljesen megszűntek. A vékony pályaszerkezetű, sérülékeny úthálózat felülete még elfogadható állapotú, az útüzemeltetésben még nincs visszalépés, de az útpályaszerkezetek állékonyságában meglevő tartalékok kimerülőben vannak. A félbemaradt hídépítési program miatt további forgalomkorlátozások várhatók. A forgalomnövekedés miatti kapacitás- elégtelenségek felszámolására nincs pénzügyi forrás. A nehéz gazdasági helyzetben különösen értékes eredmény, hogy kooperációs formában, országos pályázat keretében, jelentős megyei tanácsi támogatással megvalósult a Békést Bélmegyerrel, a Mezőgyánt Zsadánnyal, a Köte- gvánt Üjszalontávat összekötő út, és folyamatban van a Szabadkígyóst Kétégyházával összekötő út építése. A tanácsi úthálózat az ország más területeihez és a rajta lebonyolódó forgalomhoz képest műszakilag elmaradott. Teljes hossza 3052 km, ebből 2251 km belterületi út, amelynek 30 százaléka kiépített (az országos átlag több mint 50 százalék). A tanácsi útépítési pályázat eredményeként a belterületi úthálózat kiépítésének üteme felgyorsult, a lemaradás felszámolásához azonban hosszabb idő szükséges. A megyében a közúti tömegközlekedés szerkezete döntően megyeszékhely- és városcentrikus, illetve a körzetközpontok felé irányuló. Az autóbusz-közlekedésbe kapcsolt 70 település közül 48-ról a megyeszékhely átszállás nélkül, a többiből egyszeri átszállással elérhető. A közhasznú autóbusz- forgalmi utazások több minit 80 százalékát a Békéscsaba— Gyula—Szarvas—Orosháza térségbe irányuló hivatásforgalom teszi ki. Az utazási igényeket a munkaidőkezdéshez igazodó reggeli, illetve délutáni csúcsforgalom jellemzi. A közúti tömegközlekedés a vele szemben támasztott igényeknek lényegében megfelel, csúcsforgalomban azonban helyenként túlzsúfoltság tapasztalható. Kifogások merülnek fel továbbá a járatok menetrendszerűségével, néhány esetben a csatlakozási feltételekkel, az utazás kulturáltságával kapcsolatban. Az ingázók utaztatásából a közületek jelentős részt vállalnak, saját üzemi, valamint bérelt autóbuszaikkal: az ipari üzemek az igázóik mintegy harmadát, a mezőgazdasági üzemek pedig több mint 80 százalékát saját járműveikkel szállítják. A megye gazdaságilag elmaradott térségeihez tartozó és közlekedési szempontból is hátrányos helyzetű néhány település (Kevermes, Kötegyán, Geszt, Biharugra, Ecsegfalva) tanácsainak a megyei tanács az elmúlt év végén 5 mikrobuSzt vásárolt a kedvezőbb közlekedési kapcsolatok, a rövidebb utazási idők és a kulturáltabb utazási körülmények érdekében. Legfontosabb feladatuk — menet- rendszerű közlekedéssel, Volán-tarifával — azoknak a szórvány utazási igényeknek a kielégítése, amelyek közforgalmú, nagy befogadóképességű autóbuszokkal gazdaságosan nem oldhatók meg. A lakosság ezeket a tanácsi betétjára- tokat igen kedvezően fogadta. A hivatásforgalom vizsgálatánál az ügyintézéssel, egészségügyi ellátással, a vásárlásokkal kapcsolatos utazásoknál nem hagyható figyelmen kívül a személygépkocsi-forgalom sem. A motorizáció térhódításával a személygépkocsik száma folyamatosan növekszik a megyében, jelenleg a családok mintegy harmada rendelkezik személygépkocsival. A megye hírközlésének helyzete A hetedik ötéves tervidőszak kezdetén a megyében a távbeszélő szolgáltatás színvonalát, minőségét az jellemezte, hogy a településeknek mindössze. 15 százaléka, a 9 körzet- központból 4, a hét városból pedig csupán 3 rendelkezett a korszerű távhívás lehetőségével. Az ezer lakosra jutó táv- beszélőhelyek száma az országos átlag felét sem érte el. A koordinált fejlesztések eredményeként az elmúlt év végéig a megye valamennyi körzetközpontjában megteremtődtek az automata távhívás lehetőségei és emellett a települések többségében is javultak a telefonálás és a hagyományos postai szolgáltatások műszaki feltételei. A tervidőszak hátralevő éveiben további 4 települést kapcsolnak be az automata távhívásba, újabb 19 településen pedig a folyamatos szolgáltatás is megvalósul. A legalacsonyabb szolgáltatási színvonalat nyújtó kézi kapcsolású és csupán munkaidőben üzemelő telefonközpontok mindössze 10 településen maradnak meg. A bekapcsolt főállomások száma a tervidőszak végéig több mint 4 ezerrel növekszik. Az ingázók helyzete a megyében A munkaerőkereslet és -kínálat összhangjának megteremtésében változatlanul nagy szerepe van az ingázásnak. A munkaerő egyhatoda lakóhelyén kívül talál állandó és megfelelő munkahelyet. 1988 végén az aktív keresők mintegy 17 százaléka (30 ezer fő) nem a lakóhelyén dolgozott. Az eljárók 91 százaléka a megyén belüli településeken talált munkahelyet. Az ingázók 71 százaléka férfi, 29 százaléka pedig nő. A lakóhelyükön kívül dolgozók csaknem négytizede 30 éven aluli. Különösen szembetűnő a fiatal életkor a nőknél: az ingázó nőknek több mint 15 százaléka 20 éven aluli. A megyéből eljárók száma .viszonylag alacsony, alig 3 ezer fő. Mintegy 50 százalékuk Gsongrád megyébe (elsősorban Békéssámsonról és Tótkomlósról, kisebb mértékben Orosházáról Makóra és Hódmezővásárhelyre), 24 százalékuk Szolnok megyébe (Bucsáról, Ecsegfalváról és Kertészszigetről Karcagra), 8 százalékuk Hajdú-Bihar megyébe (Körös- nagyharsány és Biharugra térségéből Komódiba) ingázik. Kisebb számban járnak el Pest és Bács-Kiskun megyébe, valamint néhányan további területre. Az ingázók az egyes népgazdasági ágak között nem azonos arányban oszlanak meg. Különösen magas a részarányuk az építőiparban (30 százalék), a szállításban és hírközlésben (28 százalék), valamint a vízgazdálkodásban (25 százalék). Az ingázók aránya és megoszlása természetszerűen kisebb azokban a népgazdasági ágakban, amelyekben a munkahelyek területi megoszlása jobban alkalmazkodik a település-struktúrához. Az ingázás természetéből következik, hogy a városokból eljárók aránya alacsony, a megyén belüli ingázók több mint 80 százaléka községi lakos. A legjelentősebb vonzásközpont Békéscsaba. Az itt foglalkoztatottak több mint negyede bejáró (mintegy 8500 fő). A megyeszékhely a legerősebb vonzást a közeli Békés városra gyakorolja, ahonnan a bejárók száma megközelíti a kétezret. Sokan járnak még be Dobozról. Mezőberényből, Újkígyósról. Szabadkígyósról, Kétegyházáról. valamint Gyuláról és Orosházáról. Az egyes városok vonzáskörzetét általában nem lehet egyértelműen meghatározni, hiszen egy- egy községből gyakran több másik településre is járnak dolgozni. Gazdaságunk jelenlegi helyzetében az ingázásra szükség van. A munkaerő területi elhelyezkedése nem követheti teljesen a munkahelyek struktúráját. A városi munkáltatók termelési-ellátási feladataikat nem tudnák megoldani bejáró dolgozók nélkül. Az egészségügyi ellátás helyzete a megyében Békés megye szociális és egészségügyi ellátó rendszere progresszív szervezetű, az ellátás az alapellátástól a járóbetegszakorvosi ellátáson keresztül a fekvöbeteg-gyógvin- tézeti ellátásig Gyulán, Békéscsabán. Orosházán, Mezőhegyesen és Szeghalmon biztosított. Házi szociális gondozás minden településen, idősek klubja szolgáltatás a települések túlnyomó részén, szociális otthon Békéscsabán. Békésen, Gyulán, Orosházán. Szarvason. Mezőkovácsházán, Ma- gyarbánhegyesen. Medgvesegyházán. Nagyszénáson. Mező- berényben. Körösladányban. Dévaványán. Füzesgyarmaton, Eleken, Okányban és Vésztőn működik. Az ellátást 13 központi körzeti orvosi ügyelet és 7 mentőállomás segíti. A járóbetegszakorvosi és fekvőbeteg-gvógvintézeti ellátás — az intézmények befogadóképessége, a közlekedési lehetőségek és a települések igényeinek együttes figyelembevételével — szervezett, időben a helyzethez igazított. A szociális és egészségügyi szolgálatot a távbeszélőrendszer. a kórházak és központi ügveletek között kiépített saját URH-rádió adó-vevő rendszer segíti. A megyében az utóbbi években kiépült crossbar távhívórendszer jelentősen javította a vezetékes kapcsolatokat, de a kisebb települések távbeszélő-ellátása alig változott, egészségügyi és szociális intézményeink külső vonalkapacitása rendkívül szűkös. URH-berendezéseink elavultak. Ezen gondokat igyekszünk ellensúlyozni a betegbeutazási rend koordinálásával, a kórházi látogatási idők kiszélesítésével, aminek érzékelhető eredményei vannak az egyenletesebb forgalom, beteg és család kapcsolatának gyógyulást segítő hatásában. A helyzet tovább javítható a közlekedés-hírközlés és a menetrendkészítés jövőbeni szorosabb egészségügyi koordinációjával. A szociális és egészségügyi intézményrendszer államigazgatási teendőit, irányítását és ellenőrzését a tanácsi vb-k szakigazgatási szervei végzik. Szakmai irányítást a szak- felügyelői és csoportvezetői főorvosi hálózat végez. A két irányítási rendszer együttműködik és gondoskodik az egymásra épülő betegellátási szintek megfelelő kapcsolatáról. A szociális és egészségügyi szolgálat továbbfejlesztésében célunk, hogy az ellátás a lehető legközelebb kerüljön a lakossághoz, saját településéhez. Ezt a programot szolgálja a kétszintű államigazgatási rendszer teljes kiépítése. Előkészítő és koordinációs vizsgálataink szerint Békés megyében a lakosság szociális gondozási ügyei teljesen, egészségügyi igazgatói ügyei néhány kivétellel — igazgatási társulás formában — helyi tanácsoknál intézhetők, a lakosság utaztatása nélkül. Békés megye egészségügyi alapellátása 1987-ben 2,7 millió, járóbetegszakorvosi ellátása 2,1 millió vizsgálatot végzett el. Ez azt jelenti, hogy egy lakos átlagosan 11.5-szer fordult meg a rendelőben, illetve hívott orvost a házához. A kórházakban 68 ezer 162 beteget láttak el. Az alapellátás betegforgalmi aránya 55 százalék, ami a személyi és tárgyi feltételek — laboratórium, EKG-diagnosztika, fizikoterápia — továbbfejlesztésével (korszerűsített egészség- ügyi központok) 60 százalék fölé emelhető. Ennek megoldása részét képezi megyei ágazati szakmai-műszaki programunknak. összességében megállapítható: a megyében a közigazgatással, a hivatásforgalommal és az egészségüggyel kapcsolatos utazási igényeket a tömegközlekedés a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételeknek megfelelő színvonalon képes kielégíteni. E tekintetben lényeges és kedvező irányú változás a közeljövőben nem várható, sőt a körülmények rosszabbodására kell számítani (például a beruházási Tehetőségek további mérséklődése, támogatások csökkenése, tarifaemelés, üzemeltetési költségek növekedése és más egyéb).
