Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-09 / 7. szám

1989. január 9., hétfő

NÉPÚJSÁG

fl Szovjetunió

megkezdi vegyi fegyvereinek megsemmisítését

Várkonyi Péter felszólalása Párizsban

Hz isteni Hirohito emberként távozott

Hirohito japán császár szombaton kora reggel elhunyt. A több mint három hónapja súlyos beteg 87 éves uralkodó halálának közvetlen oka nyombélrák volt. Akihito, Hirohito 55 éves legidősebb fia, az eddigi trónörökös automatikusan Japán új császárává vált. Az országban hatnapos gyász kezA vegyi fegyverek eltiltásával foglalkozó párizsi világértekezleten Eduard Se- vardnadze szovjet külügyminiszter új, nagyhorderejű bejelentést tett: a Szovjetunió még az idén megkezdi vegyi fegyverkészleteinek megsemmisítését, egyoldalúan és függetlenül egy nemzetközi megállapodás létrejöttétől.

Sevardnadze méltatta az 1925-ös genfi jegyzőkönyv jelentőségét, de hozzátette: „a mi nemzedékünknek tovább kell lépnie”. Sevardnadze öt pontban foglalta össze a Szovjetunió pozícióját:

_ a Szovjetuniónak vannak vegyi fegyverei, de sohasem folyamodott azokhoz;

— nem termel és nem tárol vegyi fegyvereket egyetlen más állam területén sem;

— vegyi fegyvereiből sohasem adott át más államoknak ;

— nyilvánosságra hozta készletei nagyságát;

—< 1989 folyamán megkezdi vegyi fegyverei megsemmisítését, külön e célra épült létesítményében.

Sevardnadze felhívta a figyelmet a szocialista országok által javasolt vegyifegy- ver-mentes övezetek létesítésére Közép-Európában és a Balkánon. Támogatásáról biztosította az ENSZ-főtitkár által vezetett vizsgálatokat bármely térségben, ahol felmerül a vegyi fegyver alkalmazásának gyanúja, sőt, javasolta az ENSZ égisze alatt létrehozandó nemzetközi ellenőrző hatóság felállítását is, végül pedig azt, hogy a vegyi fegyvereket eltiltó konvenció kidolgozásának végső szakaszában hívják össze a leszerelési bizottság tagjainak külügyminiszteri értekezletét.

Várkonyi Péter külügyminiszter vasárnap felszólalt a vegyi fegyverek tilalmával foglalkozó párizsi nemzetközi értekezleten. Várkonyi dr. a Magyar Népköztársaság őszinte elismerését fejezte ki azért a kezdeményezésért, amelyet múlt év s*zeptemberében az ENSZ Közgyűlés előtt tett Reagan elnök és Mitterrand elnök. Javaslatukat a tagállamok közössége egyetértéssel fogadta, és egyhangú határozatban üdvözölte a francia kormány ajánlatát ennek a konferenciának a megrendezésére. — mondotta Várkonyi.

Hozzáfűzte: Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít a vegyi fegyverek betiltásának elősegítésére összehívott konferenciának. — Politikai és katonai biztonsági értelemben egyaránt fontosnak tartjuk e konferenciát azért, mert a katonai szembenállás leépítésének, a katonai képességek védelmi célú átalakításának folyamata nem hozhat tartós eredményeket, ha nem terjed ki a tömeg- pusztító fegyverek egyik veszélyes fajtájára, nevezetesen a vegyi fegyverekre.

A magyar külügyminiszter emlékeztetett rá: nem

egészen egy évvel ezelőtt a genfi leszerelési értekezleten alkalma volt hivatalosan kijelenteni, hogy Magyarország területén nincs semmiféle, sem saját tulajdonban, sem más állam birtokában levő vegyifegyver-készlet, vagy vegyifegyver-gyártó létesítmény. Ez alkalommal is megerősíthetem, hogy Magyarország változatlanul a teljes körű és szigorúan ellenőrzött tilalom, a készletek és kapacitások maradéktalan felszámolása mellett foglal állást — mondotta.

dodött.

Hangját először akkor hallhatta a felkelő nap országának népe, amikor a rádió mikrofonjába suttogta: Japán kapitulált. Utoljára szintén a mikrofonon szólt azokhoz, akik tavaly április 29- én, 86. születésnapján köszöntésére megjelentek a császári palotánál, őket a béke megőrzésére intette Hirohito. Japán császára.

A két beszéd között eltelt 43 év nagyot fordított a világon, a felnövekvő nemzedékek számára szinte történelmi távlatot nyitott, Hirohito császár életének azonban csak a felét, a szelídebb, a szó szoros értelmében véve emberibb korszakát ölelte fel. Uralkodásának első húsz évében ugyanis — mint 123 elődjét, úgy őt is — még istenként tisztelték. Csak a második világháború végét .jelző japán kapituláció, vagy ahogy itt emlegetik, a vereség után kezdődött el a csázsár — a Tenno — számára az emberi élet: a felkelő nap országának új alkotmánya ekkor fosztotta meg isteni mivoltától. Leg- újabbkori történelmünk tanúi már úgy ismerték meg, mint szelíd tengerbiológust, jeles szakírót.

A Sova — így nevezik Japánban Hirohito uralkodásának 63 évét — első harmada sötét, vérzivataros időszakként került be a történelemkönyvekbe. A császári hadsereg Hirohito uralkodása alatt építette ki állásait a leigázott Koreai-félszigeten, ahol mind a mai napig Japánt okolják a félsziget megosztottságáért. Ez a hadsereg szállta meg Mandzsúriát, és követte el a nankin- gi mészárlást. Hirohito császár nevében adták ki a to- ra-tora-tora jelszót, amely a Pearl Harbor elleni támadás kezdetét, az Egyesült Államok hadüzenet nélküli megtámadását jelentette.

A fehér gyarmatosítás megakadályozása Ázsiában, a Csendes-óceán térségében — ezzel a politikai jelszóval, juttatták el a második vi-" lágháború alatt a fehér mezőben piros korongos zászlót a világ területének egy- harmadára, az indiai Asz- szamtól a csendes-óceáni szigetvilágig. Végül azonban Japán nem jutott a tokióiöbölben horgonyzó Missouri csatahajón túlra; ennek fedélzetén írták alá a kapitulációt, amely Ázsiában is véget vetett a második világháborúnak.

A Sova felvilágosodást és harmóniát jelent. Japán azonban csak az utóbbi évtizedekben vált a világ szemében igazán felvilágosulttá és harmonikusan fejlődő országgá. A Tenno a japán nép szemében még ma is a haza szimbóluma. A sziget- ország népe tiszteli múltját és hagyományait, ragaszkodik a császárság intézményéhez, noha nyilvánvaló, hogy a császár szerepe ma már inkább csak jelképes a politikai életben.

A 124 japán császár közül Hirohito uralkodott a leghosszabb ideig. 87 éves korában hunyt el. Örökébe legidősebb fia, az 55 éves Akihito lép. aki az agg uralkodó állapotának rosszabbodásakor már átvette a napi teendők intézését. Hirohitó- nak már rég megbocsátottak; Akihitónak remélhetőleg nem lesz mit megbocsátani.

BODY BUILDING A SZOVJETUNIÓBAN

A Szovjetunióban gomba módra szaporodnak a testépítő -klubok. Moszkvában a napokban egy nemzetközi vetélkedőt tartottak, amelyen 12 ország izomkolosz- szusai vettek részt. A versenynek 16 000 nézője volt. Az első szovjet nemzeti vetélkedőt két évvel ezelőtt tartották meg.

REKORD

Frank Pobell nyugatnémet fizikusnak sikerült az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet létrehoznia a bayreuthi egyetem laboratóriumában. Csupán 12 milliomod fokkal volt magasabb az általa elért hőmérséklet, mint az „abszolút nulla" fok (mínusz 273,15 C-fok). A hűtési folyamathoz folyékony oxigént és héliumot használt. A hűtő- henger két tonna ólommal bélelt, és légpárnákon fekszik. Ez utóbbiakra azért van szükség, hogy az épület kilengései vagy rezgései ne befolyásolják a folyamatot. A hőmérsékletet egy 40 000 márkát érő rézszenzorral mérték. Az „abszolút nullát” nem lehet elérni, ugyanis ezen a hőmérsékleten az atom belsejében megszűnik minden mozgás. Pobell viszont úgy véli, hogy a mostaninál közelebb lehet jutni hozzá, mégpedig nyolc milliomod fokra.

RAJZOK

A wuppertali Friedrich Engels múzeum új tárggyal gazdagodott. A nagy filozófus munkái mellett a tárolóban vörös fedőlapú, aranyozott sarkú füzetke látható. Benne csupán 12 rajz van, melyek — Engels unokája szerint, aki a füzetet a múzeumnak ajándékozta — Kari Marx jeles társának kézjegyét viselik. Engels 15 éves korában készítette az iskolai élet jeleneteit ábrázoló rajzokat.

MEHEK JELZIK A KÖRNYEZETSZENNYEZÉST

A nyolcvanas évek elején az Egyesült Államokban kutatók kimutatták, hogy ahol a virágokban az átlagosnál több az ólom — például a forgalmas utak közelében —, ott a méhek testében a rendesnél sokkal több ólom található. Ez annak a következménye, hogy a méhek az általuk begyűjtött virágpor révén a környezet szennyező anyagait Is felhalmozzák a szervezetükben. A méhek testében találtak még arzént, fluórt és kadmiumot is. Mivel a méhek 2-10 négyzetkilométer területről, s tömérdek virágból gyűjtik be a virágport, az ő révükön pontosabban nyomon követhető a környezet szennyezésének alakulása, mint amikor csupán néhány virágmintát elemeznek. Ekként a méheknek „bioindiká- tor”-ként fontos szerepük lehet a környezet tisztaságának mérésében.

MÁGNESES IRÁNYTŰ

Kínában már a XII. században feltalálták a mágneses iránytűt — véli a hang- zhoui egyetem régészprofesszora, aki kijelentését egy iránytűt tartó szobrocska tanulmányozása során kapott információkra • alapozza. Megállapította, hogy a szobrot 1197-ben készítették, s ezzel cáfolja azokat a véleményeket, melyek szerint Kínában alig 1500- ban kezdték használni az iránytűt, s az más országokból került oda. A professzor véleménye szerint valószínűnek tartható, hogy korábban más típusú iránytűket is készítettek a régi kínaiak.

TŰZOLTÓK MUNKÁJÁT SEGÍTŐ LÉZERSZENZORT

fejlesztettek ki Japánban. A berendezés egy 30 négyzetcentiméteres speciális szenzorból és egy számítógépből áll, amely az ösz- -V-egyűjtött adatokat kivetíti a képernyőre. így a tűzoltók a lángoszlopok és a sűrű füstfüggöny ellenére is pontos képet nyernek a baleset színhelyéről. A szakemberek szerint a berendezés a rossz látási viszonyok mellett közlekedő gépkocsikban is jó szolgálatot tehet.

A varsói

Odrod zen ie-ben olvastuk

A magyarok

nem akarnak lemaradni

Magyarországon ma rendkívül megélénkült a politikai élet. Szenvedélyes viták folynak, melyekben nemegyszer kifejezésre jut a párttal és a kormánnyal szembeni éles bírálat. Ezt bizalmi válságnak nevezik, és ilyesmi elsősorban az ifjúság és az értelmiség körében tapasztalható (az ifjúság nemrég a Margitszigeten tüntetett: tiltakozott a kilátástalan lakáshelyzet miatt). Az Országgyűlés is megkapja a magáét: egyesek szerint nem pártolja eléggé a reformokat. Pedig — mint a megújulás szószólói rámutatnak — az Országgyűlés felvette programjába az új alkotmány kidolgozását és rövidesen mintegy 30 törvényt fog megvitatni (az egyesülési törvényt, a gyülekezési jogról szóló törvényt, a lelkiismereti szabadságról, a népszavazásról, a jogról szóló törvényt, a sajtóról, az új választási rendszerről, stb. szóló törvényt).

Gomba módra szaporodó szervezetek

Szenvedélyes viták folynak a politikai pluralizmus kérdéséről. Mit is jelentsen ez a gyakorlatban? Csaknem mindenki másképpen értelmezi ezt a fogalmat. Az MSZMP az országos pártértekezleten elfogadott állásponthoz ragaszkodik és egypártrendszer keretében kívánja érvényesíteni a szocialista pluralizmust.

— Szeretnénk a különböző érdekek érvényesítésének egy olyan mechanizmusát létrehozni — jelentette ki Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára —, amely feleslegessé teszi azt, hogy különböző pártok létezzenek, melyek különböző érdekeket képviselnek. Ha ezt nem sikerül megvalósítani, akkor a társadalomban jelentkezni fog a pártok alakításának igénye.

Pozsgay Imre, akit a reform egyik vezető személyiségének tartanak, az elmúlt napokban így nyilatkozott: — Nincsenek olyan elvi szempontok,' melyek a többpártrendszer ellen szólnának Magyarországon. A többpártrendszer valószínűleg a demokratizálás kibontakozása során létre fog jönni.

Eközben gomba módra szaporodnak a különböző szervezetek és társadalmi mozgalmak. Az olyan ismert szervezeteken kívül, mint a Magyar Demokrata Fórum vagy az Üj Márciusi Front, újabb és újabb szervezetek jönnek létre: Fiatal Demokraták Szövetsége, Szárszói Front, a Független Jogvédő Szolgálat, Duna Kör, Unió a Demokratikus Szocializmusért, Magyar Cserkész Szövetség. Figyelmet érdemel az egyes szervezetek összefogására irányuló tendencia. Erre utal egyebek között az, hogy létrejött a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, a Nyilvánosság Klubok

Egyesülete, vagy, hogy kezdeményezik a Magyar Értelmiség Országos Tanácsának létrehozását.

De térjünk vissza a Magyar Demokrata Fórumhoz (Budapest külső kerületeiben nemegyszer láttam MDF — Magyar Demokrata Fórum — aláírású kis plakátokat a falakon). Lezsák Sándor költő és pedagógus, aki az MDF vezetőségi tagja, nemrég a következő.nyilatkozatot adta a sajtónak: „Amíg csak lehet, a fórumnak nincs szándékában földalatti vagy konspirativ tevékenységet folytatni. Mi párbeszédre és együttműködésre törekszünk. Most nem akarjuk, hogy szervezetünk politikai párttá alakuljon át. Legyen az MDF a különböző gondolkozást irányok bizonyos koalíciója”.

Nemrég újabb MDF-találkozót tartottak Kiskunmajsa nagyközségben. Itt közölték, hogy a 19 magyar megye mindegyikében működnek már az MDF-nek helyi csoportjai, melyeknek több mint 6 ezer fős tagságuk van. Három hónappal ezelőtt e szervezet még nem volt országos szervezet. Üj, független folyóirat jelent meg Hitel címmel, melyet az MDF tagjai adnak ki. A folyóirat első száma, amely erősen Kádár-ellenes beállítottságú, 20 ezer példányban jelent meg.

„Ma a demokráciáért, holnap a szocializmusért”

Politikai felfogásukat tekintve az alternatív csoportok erősen különböznek egymástól. Egy részük kész arra, hogy együttműködjenek a Hazafias Népfronttal és az MSZMP- vel, egyes csoportok viszont elhatárolják magukat a párttól, mások — mint Berecz János hangsúlyozta — azt a benyomást keltik, hogy nem szocialista társadalomban kívánnak működni. Ennek ellenére a hivatalos szervek e mozgalmak létrejöttét természetes jelenségnek tekintik — abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a magyar társadalom különböző érdekkel rendelkező emberekből és csoportokból áll, ezeknek az embereknek és csoportoknak joguk van arra, hogy kifejezésre juttassák saját véleményüket. Feltéve, hogy nem veszélyeztetik a fennálló társadalmi rend alapjait.

Egy vagy több párt legyen? Egyre gyakrabban hangzik el, hogy szükség van a pártokról szóló törvényre. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy önáltatás azt hinni: a többpártrendszer egycsapásra megszüntet minden gondot és problémát.

Kísérletek történnek olyan régi pártok feltámasztására, mint a Polgári Demokrata Párt, a Kisgazdapárt vagy a Nemzeti Parasztpárt. Próbálkoznak, hogy megalakítsák a (balos) Magyar Kommunisták Pártját, valamint a Katolikus Demokrata Pártot.

Nemrég megalakult a Fiatal Szociáldemokraták Szövetsége, melynek szóvivője így nyilatkozott: „Abból indulunk ki, hogy a gazdálkodás alapja a töke”. A magyar fővárosban most leplezték le Szakasits Árpád (1888—1965), a szociáldemokrata mozgalom kimagasló személyisége emlékművét. Az ünnepségen Nyers Rezső mondott beszédet, szólt a szociáldemokraták pozitív örökségéről, akik 1945 után ezt a jelszót tűzték ki: „Ma a demokráciáért, holnap a szocializmusért”.

Az MSZMP vezetői aggodalmuknak adnak kifejezést amiatt, meg tudja-e őrizni vezető szerepét a párt az országban kibontakozó folyamatok irányítása terén. A pártot különböző oldalakról — baloldalról és jobboldalról is — támadják. Többek között azzal vádolják, hogy a gazdaság reprivatizá- lására törekszik és túl elnéző az ellenzékkel szemben. Talán éppen ez indította Grósz Károlyt, a párt főtitkárát azokra a rendkívül kategorikus kijelentésekre, melyeket a budapesti pártaktíva-értekezleten tett december elsején: „Egy demokratikusabb szocializmust építünk, melyben a túlzottan centralizált politikai gyakorlatot pluralista megegyezésen alapuló rendszer váltja fel”. Grósz Károly azt is elmondta, hogy a reformok során biztosítani kell a termelési eszközök társadalmi tulajdonának kiemelt szerepét. Bejelentette továbbá, hogy osztályharc folyik a tőkés rendszer restaurálására törekvő kis létszámú, de annál hangosabb ellenforradalmi erők ellen.

A telefonkönyvek sértetlenek

Ma az a törekvés tapasztalható, hogy az MSZMP „mindenes” (azaz minden kérdéssel foglalkozó) pártból valóban politikai párttá alakuljon át (az MSZMP taglétszáma mintegy 800 ezer). Készülnek a pártapparátus átszervezésére és a tagdíjak csökkentésére. Megváltozik a párt munkastílusa; a Központi Bizottság üléseiről a rádió és a televízió egyenes közvetítést ad.

Változásokra kerül sor a szakszervezeti mozgalomban is. Folynak a viták a kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) között. A SZOT önkritikusan beismeri: a

múltban engedte, hogy háttérbe szorítsák. A kormány egyebek között a munkatörvénykönyv keretében kívánja szabályozni a sztrájkjogot, a szakszervezeti vezetők viszont külön sztrájktörvényt követelnek. A szakszervezetek a teljes foglalkoztatást a dolgozók olyan szociális vívmányának tekintik, melyért a kormány felelős.

Ugyanakkor létrejönnek a SZOT-tól független szakszervezetek is. Például a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, vagy a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet. Azaz megkezdődött a szakszervezeti pluralizmus kibontakozása.

A magyarországi változások számos területre kiterjednek:

— megvan a lehetőség nem fegyveres alternatív katonai szolgálatra (időtartam 36 hónap);

— SzexPress címen szexuális kérdésekkel foglalkozó tájékoztató magazin jelent meg, amelyet családi és pedagógiai kiadványként jellemeznek;

— Budapesten megnyílt az első autószalon, és rövidesen létrejön a valutabörze;

— január 1-jétöl minden 18. életévét betöltött állampolgár vásárolhat riasztópisztolyt és gázpisztolyt, önvédelem és vagyonvédelem céljából (időközben az Elnöki Tanács az engedélyezést lehetővé tevő törvényerejű rendelete visszavonta — a szerk.);

— ugyancsak január 1-jétöl a rendőrség tagjai is utazhatnak Nyugatra, szabad idejükben vállalhatnak másodállást (például pénzszállítmányok kísérése, különböző objektumok őrzése), feletteseik hozzájárulása nélkül nyilatkozhatnak.

Túl rövid ideig voltam Budapesten, hogysem közelebbről is tanulmányozhattam volna e kétmillió lakosú város mindennapos életét. Mégis észrevettem, hogy például valamennyi telefonfülkében találhatók (méghozzá teljes épségben!) vastag telefonkönyvek, az autóbusz-vezetők pedig mikrofonba mondják be az utasoknak az egyes megállókat.

Mindez csak látszólag apróság.

Tadeusz Pasierbinski

(Fordította: Háry Judit)