Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-06 / 290. szám
NÉPÚJSÁG Beszámoló Békés Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának munkájáról (Folytatás az 1. oldalról) Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma összességében 6300 fővel csökkent, legnagyobb mértékben a mezőgazdaságban, de jelentős létszámfogyás volt az építőiparban és a közlekedésben is. A nem anyagi ágakban foglalkoztatottak száma kismértékben emelkedett, de egyes területek, például az egészségügy és az oktatás munkaerőhiánnyal küzdenek. A munkáltatók munkaerőigénye a szakképzetlen munkaerő iránt csökkent. A megye VII. ötéves terve a gazdasági szerkezet nem látványos, de a változó körülményekhez igazodó megújítását tűzte célul, elsősorban az ipar fejlesztési irányainak helyes megválasztása útján. A VII. ötéves terv eddig eltelt időszakában a gazdasági szerkezet átalakítására vonatkozó elgondolásaink kevésbé valósultak meg, a struktúraváltás elhúzódik, így a megye gazdaságának teljesítőképessége sem növekedett a kívánt mértékben. IPAR — ÉPÍTŐIPAR A megye iparának 1986. évi termelése és exportja nem érte el az éves szinten előirányzottat. Az 1987. év kedvező folyamatokat indított el, s így az ipar termelése és értékesítése a célkitűzéseknek megfelelt. Élénkült a tőkés piaci kereslet, javult a piackutató tevékenység. A termelés folytonosságát továbbra is hátráltatták viszont anyagellátási és kontingens problémák. A nehézipar a tervidőszak első két évében, a tervezettel egyezően, átlagot meghaladóan növelte termelését, amit elsősorban a szénhidrogénbányászat és a műszeripar realizált. A könnyűipar termelése 1986-ban csökkent, 1987-ben a növekedés nem éri el az ipari átlagot. Az élelmiszeripar mindkét évben növelte termelését. A megyei székhelyű szocialista ipar saját termelésű értékesítése évről évre emelkedett, ezen belül a célkitűzéseknek megfelelően nőtt a kereskedelmi célú értékesítés. A megyei székhelyű építőipari kivitelező szervezetek saját építési-szerelési tevékenysége összehasonlító árakon számolva 1986—87. években csökkent. Az építési kereslet szerkezetében a kisebb munkák meghatározó jellege érvényesül, ami alapvetően befolyásolja az építőipari szervezetek gazdálkodását. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdaság bruttó termelésének értéke 1986-ban az éves tervnek megfelelően 3 százalékkal növekedett, de 1987- ben elmaradt a tervezettől, ami elsősorban a növénytermesztésben jelentkező kiesésekkel magyarázható. A gabonafélék együttes termékmennyisége 1986-ban meghaladta a rekordnak számító 1,6 millió tonnát, amikör az országban a legtöbb gabona megyénkben termett. Az elmúlt évben minden jelentősebb növény termésátlaga alacsonyabb volt az előző évinél. Az állattenyésztés termelési értéke azonos szinten mozog évek óta. 1986-ban a sertéságazatban élénkült a tenyésztői kedv, s tovább nőtt a vágóbaromfi-termelés. 1987-ben folytatódott az állomány csökkenése, s a fentiekkel ellentétes tendenciák figyelhetők meg. A mezőgazdasági nagyüzemek 1988. évi gazdálkodása kedvezőtlen pénzügyi feltételekkel indult, tovább nehezítette helyzetüket az új ár- és jövedelemszabályozási rendszer, valamint a hitelkeret szűkítése. BERUHÁZÁSOK A megye gazdálkodó szervezetei 1986-ban 4,6 milliárd forintot, 1987-ben 5,8 milliárd forintot fordítottak beruházásokra. Ez azt mutatja, hogy a beruházási tevékenység a tervezettnél visszafogottabb. Nagyságrendje alapján ezek közül kiemelhető az 1986-ban indult Füzesgyarmat környéki földgázmező termelésbe állítását célzó fejlesztés. Ennek első üteme három év alatt valósul meg, s költségirányzata 3 milliárd forint. A gazdálkodó szervezetek beruházásra fordítható pénzforrásai 1988. I. félévben számottevően nem bővültek, mivel pénzügyi helyzetük összességében kedvezőtlenebb az előző évekhez viszonyítva. A beruházásokhoz nyújtható hitelek állománya sem növekedett, így az újonnan elhatározott beruházásokhoz kevesebb hitelt tudnak a bankok nyújtani. Ez nehezíti a szerkezetátalakítási feladatok végrehajtását. II. H tanácsi gazdaságirányítás új rendszerének működése, az egységes pénzalap bevételei és kiadásai A tanácsok gazdálkodása 1986-ban január 1-jétől a korábbitól eltérő szabályozórendszerben valósul meg. A tanácsi gazdaságirányítás új elemei, mint az egységes pénzalap, biztonságos gazdálkodás lehetősége, normatív fejlesztés, cél- támogatási rendszer, elvileg kedvező lehetőséget teremtettek a tanácsok gazdasági önállóságának fokozásához. A tanácsok hozzáállása az új rendszerhez kedvező volt és ez találkozott a helyi lakosság egyetértésével is. Ezek a pozitív változások csak a tervidőszak első két évében jutottak érvényre, ugyanis a népgazdaság helyzetében bekövetkezett kedvezőtlen változások 1988-tól merőben új helyzet elé állították a tanácsokat is. Az egységes pénzalap 1986—88. évi tervezett összege 18 milliárd 473 millió forint volt, ezzel szemben várhatóan a tényleges teljesítés mintegy 1,6 milliárddal magasabb lesz. Első megközelítésben ez kedvező irányú változást tükröz, ha azonban a folyamatokat mélyebben elemezzük, akkor e mögött súlyos aránytalanságok és feszültségek húzódnak meg. Az úgynevezett kemény forintot jelentő szabályozott bevételek és állami támogatás elmarad a tervezettől, ugyanakkor az érdekeltségi bevételek, a jelentős hitelfelvételek és kötvénykibocsátások révén magasabb összegbn realizálódtak. A tervezettet meghaladó hitelfelvételek és kötvény- kibocsátások eredményeképpen tanácsaink egy része jelentős mértékben eladósodott és ennek negatív következményeit már a tervidőszak utolsó két évében érezni fogjuk. A tanácsok és a felügyeletük alatt működő intézmények, tudomásul véve a költségvetés lehetőségeinek romlását, fegyelmezetten, takarékosan és saját eszközeik bővítési módjait keresve gazdálkodtak. Nem hallgatható el azonban, hogy az évek óta egyre szűkülő lehetőségek és a fokozódó áremelkedések a meglevő feszültségeket egyre fokozzák. Várhatóan a tervidőszak hátralevő időszakában a romló tendenciák felerősödnek, és a működés és fenntartás biztosítása egyre nehezebb lesz. A tervidőszak első három évére vonatkozólag 4 milliárd 712 millió forint fejlesztési kiadással számoltunk, ez közel 20 százalékkal túlteljesíthető. 1988-tól kezdődően azonban a tanácsok fejlesztési politikájában is jelentős törés következett be és az előrejelzések azt mutatják, hogy ez a romló tendencia a tanácsok gazdálkodását a tervidőszak hátralevő két évében is végig fogja kísérni. Az már látható, hogy a kiemelt, priorizált tervcélok teljeskörűen nem valósíthatók meg. A tanácsok gazdálkodásában a helyi lakosság részvétele a tervidőszak folyamán igen jelentős és egyes területeken meghatározó volt. Ennek is köszönhető, hogy a tervek időarányosan mérlegelve az előrehaladás nem lebecsülendő, számottevően javult az alapellátás színvonala és néhány jelentősnek mondható beruházás megvalósításáról is számot lehet adni. Ili. Ágazati fejlesztési célkitűzések teljesítése 1. LAKÁSELLÁTÁS, LAKÁSGAZDÁLKODÁS A VII. ötéves tervben a lakásellátás, lakásgazdálkodás területén alapvetően a mennyiségi, kisebb részt a minőségi lakásigények kielégítését tűztük ki célul. A lakásprogram megvalósításához biztosított központi tartalék megvonása miatt reálisan csak az alsó határ szerinti lakásszám megvalósításáról adhatunk számot, mely terv szerint 12 019 lakást jelent. Ebből 612 bérlakás, 4565 telepszerű lakás, 6804 családi ház. A lakásépítések telekelilátása feszültségektől sem mentes. A telepszerű lakásépítésekre alkalmas előkészített területek egyre fogynak és a tanácsok pénzügyi helyzetük miatt terület-előkészítésekre a tervezettnél és a szükségesnél lényegesen kevesebbet áldoznak. A családiház-építések telekellátása a községekben, nagyközségekben — kevés kivételitől eltekintve — megfelelő. A városokban telekkínálat és telekhiány egyaránt előfordul. A VII. ötéves tervben 567 állami lakás félújítását tűztük ki célúk ezen belül az elmaradt felújítások pótlására helyeztük a hangsúlyt. Az áremelkedések miatt tervidőszaki szinten csak 489 lakás felújítására van lehetőségünk. A lakásgazdálkodás területén az állami lakásépítés csökkenése érezhető feszültségeket okozott, melyet a térítés ellenében visszavett lakások újraelosztása csak részben tudott ellensúlyozni. A kiemelt rétegek támogatására a tanácsok a tervezettnél több központi hitelkerettel rendelkeztek. Ennek következtében az első három évben az öt évre tervezett 3400 család lakáshelyzetén tudtunk javítani. A lakásellátás területén összességében — az állami lakásépítésen kívül — a terv időarányos, egyes területeken azt meghaladó teljesítéséről adhatunk számot. A hátralevő két évben a tanácsi pénzügyi lehetőségek szűkülése, a lakásellátás növekvő lakossági terhei miatt, a lakásépítésben és a lakáshoz jutásban nagymértékű visszaesésre kell számítanunk. 2. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS A VII. ötéves tervidőszakra az egészségügyi és szociális ellátás betervezett fejlesztései a következők voltak: — a népesség egészségi állapotának javítása, ezen belül az alapellátás, a fekvőbeteg-ellátás színvonalemelése — az egészségügyi műszerállomány fejlesztése — az időskorúakról való gondoskodás keretében az idősek klubja, a szociális otthonok férőhelyfejlesztése. Az egészségügyi alapellátás helyzete javult, eddig két általános orvosi körzetet létesítettek. A fekvőbeteg-ellátás színvonaljavulását elsősorban a Gyulai Megyei Kórház műtéti tömbjének rekonstrukciója eredményezte. Ezenkívül Békéscsabán a városi kórházban 6 ágyas műveseállomást alakítottak ki és befejeződött a 80 ágyas szülészeti tömb rekonstrukciós munkája. 1988-ban Gyulán az eddig szüneteltetett 40 ágyas kardiológiai rehabilitációs részleg elkészült. Változatlan ágyszámmal felújított épületbe költözött az urológiai osztály, ahol korszerű műszerekkel felszerelt műtő is segíti a gyógyítómunkát. A Gyulai Tüdőszűrő Állomás — az eddig leromlott állagú épületéből — megyei és városi pénzeszközökből megvásárolt és átalakított épületbe költözött. Az egészségügyi műszerállomány pótlása és fejlesztése az eltelt időszakban a terv szerinti ütemben történt. Ezzel együtt még mindig sok a régi, elavult műszer és több korszerű berendezés hiányzik. A szociális otthoni férőhelyek fejlesztési üteme elmaradt a tervezettől. 1987-ben elkészült a békési otthon 50 férőhelyes gondozási egysége. Ez évben M ed gyesegyházán 30 férőhely kialakítása van folyamatban a volt szülőotthon épületéből, várhatóan a jövő év eleji beüzemeléssel. A tervidőszak végéig Orosházán 50, Füzesgyarmaton 20 férőhely bővítésére kerül sor. Békésen 1989-ben elkészül az 50 férőhelyes régi épület felújítása. A tervezett 360 férőhellyel szemben várhatóan csak 205 férőhely létesül ebben a tervciklusban. 3. OKTATÁS ÉS KULTURÁLIS ELLÁTÁS A VII. ötéves tervidőszakra megfogalmazott célok az oktatás és a kultúra területén a következők: — a középiskolás korosztály növekvő létszámához szükséges osztálytermek biztosítása — az általános iskolai szükségtantermek arányának további csökkentése, az iskolához kapcsolódó tornatermek építése — az óvodai hálózat szerén? mértékű fejlesztése, a rossz állagú férőhelyek megszüntetése — a közművelődési intézmények felújítása, mértéktartó fejlesztése — a Békéscsabai Tanítóképző Főiskola létrehozása — a békéscsabai sportcsarnok megépítése. A középfokú oktatás feltételeinek javítását 1986-ban 10 tanterem, 1987-ben 2 tanterem meglévő épületekben történő kialakítása segítette elő. 1988-ban 24 tanterem létesül. A szakmunkásképző intézmények 1986-ban 6, 1987-ben 7 tanteremmel bővültek meglévő épületek átalakításával. 1988- ban ilyen megoldással 4 tanterem lesz kialakítva. A mező- herényi német nyelvű oktatás beindulásával az ottani diákotthoni férőhelyek bővültek és új építéssel 1989-ben további férőhelyeket létesítenek. Az általános iskolai osztályterem-fejlesztés jó ütemben, az 1987—88-as tanévben maximumot elérő gyermeklétszámot követve haladt. 1986-ban 30, 1987-ben 69 tanterem létesült, nagyobbrészben új építéssel. 1988-ban 20 osztályterem épük Az új tantermek belépésével több szétszórt, rossz állagú szükségtantermet tudtak megszüntetni. A kulturális ellátás néhány településen új építés, nagyobb részben felújítás, bővítés révén javult. A megyeszékhelyen elkészült a Tégla Közösségi Ház átalakítása és a Jókai Színház rekonstrukciójának I. üteme. A megyei múzeumi szervezet Vésztő-Mágor területén újabb bemutató- hellyel bővült. A tanítóképző főiskola és a városi sport- csarnok elkészültével régóta kielégítetlen igények valósultak meg. A művelődési intézmények felújítása, kisebb bővítése szerény mértékben végezhető. * 4. TELEPÜLÉSEK VÍZGAZDÁLKODÁSA A vízgazdálkodás legfontosabb célkitűzései a VII. ötéves tervidőszakra a következők voltak: — az ivóvízminőség-javító beruházás folytatásával biztosítva legyen mintegy 131 ezer lakos egészséges vízellátása — a még hiányzó 8 település közüzemi vízellátásával a megye összes településén vezetékes ivóvíz legyen —• fejeződjön be a békéscsabai biológiai szennyvíztisztító építése — induljon meg a szennyvízelvezetés és -tisztítás kiépítése a még ellátatlan nagyközségekben. Az ivóvízminőség-javító program főbb létesítményeinek megvalósítási üteme eddig időarányos. Ez évben termelésbe áll a kevermesi vízbázis, amely mind mennyiségében, mind pedig minőségében nagy jelentőségű az érintett települések vízellátásában. A tervidőszak hátralevő részében a beruházás üteme várhatóan lassul, az előirányzott feladatok csak részben teljesülnek. A még ellátatlan települések vezetékes vízellátása jelentős lakossági hozzájárulással, társulati úton folyik. *1987-ben került sor a 28 000 köbméter/nap kapacitású békéscsabai biológiai szennyvíztisztító-telep üzembe helyezésére. Társulati program keretében a terv szerinti ütemben halad a szennyvízhálózat kiépítése. A magas költségigényű létesítmények megvalósítási üteme a VII. ötéves tervben mérsékeltebb a kívánatosnál. 5. HELYI KÖZLEKEDÉS, HÍRKÖZLÉS A VII. ötéves tervben az ágazati fejlesztések két területre koncentrálódtak: — a kiépített tanácsi úthálózat fejlesztésére és műszaki állapotának megőrzésére — a hírközlési feltételek javítására, a korszerű távhívásba bekapcsolható települések számának növelésére. A tanácsi belterületi úthálózat fejlesztése — elsősorban a lakossági erőforrások bevonásának hatására — a tervezettnél lényegesen nagyobb ütemű, meghaladja az országos fejlődés mértékét és így felzárkózásunk megkezdődött. A költségek növekedése miatt viszont az előirányzatnál kevesebb útkorszerűsítési és -fenntartási feladatot lehet elvégezni. A hírközlés fejlesztésének eredményeként még ez év végéig a megye valamennyi körzetközpontjában megteremtődik a távhívás lehetőségé és várható, hogy a postával közösen kialakított középtávú fejlesztési program megvalósul. 6. EGYÉB ÁGAZATOK Az energiaellátási területén a terv előirányzatának megfelelően tovább folytatódott a települések vezetékes földgázba való bekapcsolása. A tervidőszakban eddig 3 település bekapcsolása megtörtént és 1990-ig további két település bekapcsolása várható. Így összességében a tervidőszak végére 38 település mintegy 80 ezer háztartásában fogják használni a korszerű gázenergiát. A kereskedelem megnövekedett forgalma kulturáltabb vásárlási körülmények között alakult ki. A tervidőszak alatt tervezett 29 ABC-áruházból megvalósult 13 ABC-áruház, 3940 négyzetméter alapterületen, 68 milliós beruházási költséggel. IV. II gazdaságilag elmaradott térségek helyzete, a fejlesztésüket szolgáié program végrehajtásának tapasztalatai A tanácsi terv készítése során megyeközponti feladatként 30 millió forint lett elkülönítve az elmaradott térségek településein megvalósuló lakossági infrastrukturális fejlesztések támogatására. Ezen felül az ágazati pénzeszközök felosztásánál is előnyt élvez e településkör. Az érintett települések középtávú tervei alapján a helyi infrastruktúra fejlesztésére összességében 185 millió forintot terveztek fordítani és ezen belül a megyei tanács álltai preferált célokhoz (lakásépítés, általános, iskola, vízbázisfejlesztés) 33 millió forint céltámogatásit terveztek igénybe venni. A népgazdaság helyzetéből adódó, s elsősorban a tanácsi pénzalapokat csökkentő intézkedéseknél az elmaradott térségek tanácsait megkülönböztetetten kezeljük. Ez azt jelenti, hogy a feladatok súlya és indokoltsága függvényében pénzügyi kereteiket nem csökkentjük. Jelentősek az elmaradott térségekben a közlekedés-, hírközlés-, a vízbázis- és gázhálózat-fejlesztések, ugyanakkor a lakossági infrastrukturális ellátás területén is a korábbiakhoz képest érezhető javulás következett be. A közlekedési kapcsolatok javítását eredményezte a Zsadány—Mezőgyán, az Üjszalonta—Köte- gyán összekötő út megépítése, Kevermes—Dombiratos, Mezőgyán—Geszt telefonellátásának javítása CB-központok telepítésével és több településen új kereskedelmi egységek építése. E tervidőszakban valósult meg Almáskamarás, Dombiratos, Kis- és Magyardombegyház ivóvízellátása és megkezdődött Bucsa—Elcsegfalva, Kötegyán és Kis- és Magyardombegyház gázellátásának előkészítése. Több településen javultak az alapfokú ellátás intézményi feltételei is, például befejeződött Zsadányban és Keverme- sen az orvosi rendelő építése, szinte valamennyi településen épültek a szakemberek letelepítését elősegítő lakások, ez évben fejeződik be az életveszélyessé vált kevermesi iskola 4 új tanteremmel való kiváltása. Kísérletképpen az érintett települések vezetőivel történt egyeztetések után a megyei tanács 5 kisbuszt vásárolt az elmaradott térségek kedvezőtlen közlekedési lehetőségeinek javítására, a Volán és MÁV gazdaságtalan járatainak kiváltására. A gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatásának hosszú távú programjában kiemelt feladatként a foglalkoztatási gondok enyhítése szerepel. A számítások alapján a három elmaradott körzetben jelenleg 1200, majd a tervidőszak végén körülbelül 3000 ember foglalkoztatási gondját kell megoldani. Ennek egyik lehetséges útja az elmaradott térségekben, illetve környezetükben új munkahelyek teremtése. Eszközként a Területfejlesztési Alap szolgálhat, melynek nagyságrendje 1987-ben 15, 1988-ban 25 millió forint volt. A megyei tanács vb döntése alapján ebből az alapból 500 munkahely létesítésére nyílt lehetőség.
