Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-06 / 290. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. DECEMBER 6., KEDD Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM Egyetértés nélkül nem hozható megállapodás Ülést tartott az Országos Érdekegyeztető Tanács .Tegnap ülést tartott az Országos Érdekegyeztető Tanács Nagy Sándornak, a SZOT főtitkárának elnökletével a szakszervezetek székházában. A testület elfogadta ideiglenes ügyrendjét. Eszerint az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájában részt vesz tagként a kormány, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Gazdasági Kamara, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa képviselője, valamint a Kiskereskedők Országos Szervezetének, a Kisiparosok Országos Szervezetének és a Vállalkozók Országos Szövetségének közös képviselője. Megállapodtak abban, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban tanácskozási joggal állandó meghívottként részt vesz az Országos Tervhivatal államtitkára és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, valamint állandó megfigyelőként a KISZ képviselője. Megállapodtak az Országos Érdekegyeztető Tanács hatáskörében is. Eszerint az ÓÉT javaslatokat tehet a bérmechanizmusnak az általánostól eltérő elemeire, ajánlást a gazdálkodó szervezetek bérgazdálkodására, a követendő bérpolitikára, a béremelések mértékeire, valamint a foglalkoztatáspolitikára, s konzultációt folytathat a reálbérekről és a szociálpolitikáról. Rögzítették: a megállapodásban részt vevők a rendelkezésükre álló eszközök alkalmazásával törekszenek a megállapodásban foglaltak betartására. Elfogadták, hogy kötelezően újra kell tárgyalni azokat a kérdéseket, amelyekben a tárgyalások első menetében nem tudtak megállapodásra jutni. A hétfői ülésre vonatkozóan elfogadták azt a javaslatot, hogy a bérből és fizetésből élőket érintő kérdésekben a Minisztertanács, a SZOT és a Magyar Gazdasági Kamara képviselőjének egyetértése nélkül nem hozható megállapodás. Ezt követően az érdekegyeztető tanács a jövő évi bérmechanizmussal összefüggő kérdésekről tárgyalt. Elsőként a szakszervezeteknek a kötelező minimális béremelésekre vonatkozó javaslatát vitatták meg. A szakszervezetek jövőre minden dolgozó számára 3 százalékos kötelező béremelést tartanak szükségesnek az alapvető cikkek áremelkedésének részbeni kompenzálására. Ezzel Martos István, a kamara elnöke nem értett egyet, mert mint mondta, ez az intézkedés a vállalatok egy részének olyan többlet- költséget jelentene, amely veszteségessé tenné gazdálkodásukat. Azt is hozzátette: a vállalatok most még nem tudják, hogy az elvonások mértéke jövőre valójában mennyit tesz ki, s így a gazdálkodó szervezetek nevében nem lehet állást foglalni olyan bérkérdésekben, amelyek a vállalatoknál maradó nyereségtől függnek. A szövetkezetek képviselői részéről is aggály merült fel ezzel kapcsolatban, mert ez az intézkedés a szövetkezetek egy részét is veszteségessé tenné. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a kormány nem érdekelt a bérek minimális kötelező emelésében és az esetleges felső korlát meghatározásában, de ha a vállalati vezetők a helyi szak- szervezetek képviselőivel ilyen megállapodást kötnek, azt tudomásul veszi. Mivel a tárgyaló felek nem tudtak e kérdésben konkrét megállapodásra jutni, abban maradtak, hogy ajánlással fordulnak a vállalatokhoz. Ennek megszövegezésére a kamara és a szakszervezetek képviselői a közeli napokban ülne össze. A kormány javaslatot tett arra, hogy a bérek alsó határát a jelenlegi 3000 forintról 3500 forintra növeljék. A javaslat 232 ezer dolgozószámára jelentene száz-ötszáz forint béremelést, ennek éves kihatása egymilliárd forint. A szakszervezetek azonban a kormány által javasoltnál magasabb emelést szorgalmaztak azért, hogy a bérminimum közelítsen a létminimumhoz. A Kamara és a szövetkezetek képviselői sem a kormány, sem pedig a szakszervezetek javaslatát nem tartották elfogadhatónak, ugyancsak a gazdálkodó szervezetek teherviselő képességére hivatkozva. Ezzel kapcsolatban Halmos Csaba, az ÁBMH elnöke elmondta: a kormány nem tudja elfogadni azt az álláspontot, hogy a javaslat elvetésével akarják a vállalatok jövedelmezőségi pozícióját javítani, a béreket továbbra is alacsony színvonalon tartva. A tárgyaló felek ebben a kérdésben is abban maradtak, hogy a közeli napokban e kérdést is újratárgyalják. Előtte megvizsgálják. hogy a minimális bérek felemelése milyen területeket érintene, s az egyes szakmákban ez mekkora összeget jelentene. Ezután a jövő évi kedvezményes bérfejlesztési lehetőségekről tárgyaltak. A kormány azt javasolta, hogy jövőre kapjanak ilyen lehetőséget azok a vállalatok, amelyek a hozzáadott értéket úgy növelik 10 százalékkal, hogy a bérek csak 4 százalékkal nőnek. A szakszervezetek indítványára végül is ezt úgy fogadták el, hogy a hozzáadott érték 10 százalékos növekedése mellett 5 százalékkal nőhetnek a bérek, a bérnövekmény utáni adófizetés kötelezettsége nélkül. Nem tudtak viszont megállapodásra jutni abban a kérdésben, hogy mely területek részesülhessenek jövőre 3 százalékos adómentes bér- fejlesztésben. A kormány a mezőgazdaságot és az élelmiszer-kiskereskedelmet javasalta, a szakszervezetek szerint viszont ugyanilyen kedvezményben kellene részesíteni a kommunális és közszolgáltató vállalatokat is. Ezt a kérdést is újratárgyalják majd. Megállapodtak abban, hogy azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek bérköltsége nem éri el az évi 20 millió forintot, mentesülnek a bér- mechanizmus előírásai alól. Ugyanilyen megállapodás született azokról a vegyesvállalatokról, amelyekben a külföldi tőke részaránya eléri a 20 százalékot, vagy az 5 millió forintnak megfelelő értéket. Egyetértettek abban, hogy jövőre célszerű lenne felemelni az adómentes jövedelmek határát a jelenlegi 48 ezer forintról 55 ezer forintra: a kormány ilyen értelmű javaslatot terjeszt az adótábla módosításáról a Parlament elé. Az induló adó mértékében azonban nem tudtak közös nevezőre jutni. A tárgyaló felek az ország- gyűlés decemberi ülésszaka idején találkoznak ismét, hogy újratárgyalják a még nyitott kérdéseket. Beszámoló Békés Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának munkájáról Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága testületi működéséről, irányító munkájáról rendszeresen tájékoztatja a tanácstestületet. Ciklusonként kétszer átfogó beszámolót is terjeszt a tanács elé, ez esetben a december 8-i ülés elé. A mostani beszámoló a társadalmi, gazdasági kibontakozási program végrehajtásának kezdeti tapasztalatait, a VII. ötéves terv időarányos teljesítését, a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésére készült koncepció időarányos megvalósítását tartalmazza. A beszámoló rövidített változatát a tanácsülést megelőzően azért tesz- szük közzé, hogy a lakosság részleteiben jobban megismerje' azt, és véleményét, észrevételét az illetékes tanácstagon keresztül vagy közvetlenül a megyei tanácshoz eljuttassa (Békéscsaba, József Attila u. 2—4.). A vb gazdaságszervező munkájának középpontjában a megyei tanács által megállapított VII. ötéves terv állt. Annak célkitűzéseit a párt és az állam központi szervei által időközben elfogadott kibontakozási, stabilitási tervek, az elmúlt év őszén a kormány által meghirdetett munkaprogram jelentősen módosították. Ez év májusában az MSZMP országos értekezletének állás- foglalása, majd a megyei pártbizottság feladatterve foglalta össze a következő években a gazdasági, településfejlesztési munkánk fő célkitűzéseit: a termelési szerkezet átalakítását, a hatékonyság fokozását és a népgazdaság egyensúlyának biztosítását. E hármas célkitűzést kell szolgálnia a tanácsi gazdasági szervezőmunkának a következő években. Ezeknek a céloknak a jegyében adunk számot a vb gazdasági munkájáról. Ennek értékelése során figyelembe kell vennünk, hogy a különböző ágazatokban folyó gazdasági munka eredményeit államigazgatási úton és eszközökkel csak korlátozott mértékben befolyásolhattuk. A jövőben ennek felelőssége az önállóan működő vállalatoké, illetve az érdekképviseleti szerveké lesz. Ugyanakkor a tanácsi szervek feladata marad jórészt, hogy a területükön előmozdítsák az eredményes vállalati tevékenységhez szükséges gazdasági környezet kialakulását. I. II terület- és településfejlesztés folyamatainak átfogó elemzése népességfoglalkoztatAs A megye lakónépessége a VII. ötéves tervidőszak első két évében a vártnál jobban, majdnem 7000 fővel csökkent. Az élveszületések száma változatlanul alacsony, magas a halálozás, ugyanakkor a népességszám változásában a tervezettel ellentétben nem csökkent a vándorlási veszteség szerepe. Ez mindkét évben meghaladta az előző tervidőszak átlagát. A községek népességfogyása a városokénál nagyobb mértékű, amit a természetes fogyáson felül az innen történő növekvő elvándorlások okoznak. Elsősorban Mezőkovácsháza várossá nyilvánítása miatt növekedett a városban lakók száma, s így a népességen belüli arányuk 48,6 százalékra emelkedett. A népesség korösszetételében végbement kedvezőtlen tendenciák az előrejelzéseknek megfelelnek, csökkent a 0—14 évesek, ugyanakkor magas szinten stabilizálódott a 60 éven felüliek száma és aránya. A munkavállalási korú népesség száma a tervidőszak első két évében 4000 fővel csökkent. (Folytatás az 5. oldalon) Kevermesen a Lenin Tsz varrodájában jelenleg kötött sapkákat készítenek. A sapkadiszpomponokat gömbölyűre vágják, majd a sapkára helyezik ügyes kézmozdulattal. Lippal Katalin varrónő szakmunkás előkészíti a díszítőelemeket a felvarráshoz Fotó: D. K. Grósz Károly látogatása a Magyar Televízióban Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Berecz Jánosnak, az MSZMP PB tagjának, a Központi Bizottság titkárának társaságában, tegnap a Magyar Televízióba látogatott. A vendégeket Bereczky Gyula, az MTV elnöke. Szűcs Istvánná, az V. kerületi pártbizottság első titkára és dr. Hálák László, az MTV pártbizottságának titkára fogadta. Grósz Károly felszólalt az MTV munkaértekezletén, amelyen a magyar televíziózás megújulásáról, az 1989. évi feladatokról, az I. és II. program tervezett struktúrájáról tárgyaltak az intézmény dolgozói Ülésezett a párt szervezeti szabályzatával foglalkozó munkabizottság Petrovszki Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a KB osztályvezetőjének elnökletével tegnap ülést tartott az a munkabizottság, amelyet a Központi Bizottság a szervezeti szabályzat átdolgozásának előkészítésével bízott meg. A bizottság tagjai a párton belüli vélemény- és nézetszabadság biztosításával, valamint a kisebbségi vélemények védelmével kapcsolatos tézistervezetet, továbbá a munkahelyi és a lakóterületi pártszervezetek feladatainak meghatározására vonatkozó javaslatot vitatták meg. A két dokumentumtervezet előkészítése része annak a munkának,# amely a májusi országos pártértekezlet óta a párton belüli demokrácia szélesítésére, az alapszervezeti munka szerepének növelésére irányul. II KISZ országos demonstrációja a lakáshelyzet javításáért Az Országos KlSZ-éttekez- let döntésének értelmében hétfőn és kedden — a kormány—KISZ vezetői találkozót megelőzően — országos demonstrációt szervez a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, saját lakáskoncepciója mellett. Ez a megmozdulás 10 megyében — több helyütt két napon át — és a fővárosban ma, kedden 13 és 18 óra között zajlik majd — tájékoztatták a szervezők az újságírókat tegnap, a KISZ KB székházában. Miként a sajtótájékoztatón elhangzott: az eredeti terv az volt, hogy a fővárosban a Parlament előtti Kossuth téren rendezik meg a demonstrációt. A békés felvonulásra felhívó röplapok jelszava az volt: ha nincs lakásod, ha van, de szűk, sötét és dohos, ha mérhetetlen lakástörlesztésed családod létét fenyegeti — hozz egy téglát és tedd le! A tervek szerint a téglákat vidékről szállították volna teherautóval, s a gyülekezőhelyeken árusították volna. A Budapesti Rendőr-főkapitányság azonban megtiltotta a téglahordást. és a demonstrációt a tervezett helyen nem engedélyezte. A döntést azzal indokolták — s ez nyilván nem csak rendőrségi ügy, tették hozzá a szervezők —, hogy nem szeretnék, ha a Kossuth tér a különféle tiltakozások, demonstrációk színterévé válna, továbbá: a gyülekezési törvény tervezetében is szerepel, hogy olyan eszközök felhasználását, amely emberre veszélyes vagy közveszélyes lehet, nem engedélyezik. A rendőrség pedig már most is ennek szellemében kívánt eljárni. Más helyszínt és formát azonban engedélyezett a BRFK. Ezért a szervezők — elsősorban a budapesti KISZ-bizottság — úgy döntött, hogy a Margitszigeten, a szökőkútnál tartja meg demonstrációját és téglák helyett téglajegyeket árusítanak a helyszínen. Űjabb röplapot is kiadtak, amely ötleteket ad a résztvevőknek, miként fejezzék ki támogatásukat a lakáshelyzet megoldását szorgalmazó megmozduláson. Lehet sátrat verni, fáklyát gyújtani, hullámkartonból házat építeni, és ki-ki szót kaphat, hogy kifejtse gondolatait. A szervezők számítanak a résztvevők helyszíni ötleteire, kreativitására is.
