Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-08 / 241. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. OKTÓBER 8., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLffl. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM A Parlament nagy többséggel döntött a bős—nagymarosi vízlépcső építése mellett Interpellációkkal befejeződött az Országgyűlés A bős—nagymarosi beru­házás helyzetéről szóló kor­mánytájékoztató feletti vi­tával folytatódott pénteken az Országgyűlés őszi ülés­szaka. A vita előtt a négy Maróthy László válasza A vita lezárását követően ismét Maróthy László kör­nyezetvédelmi és vízgazdál­kodási miniszter kapott szót. Válaszában a kormány ne­vében köszönetét mondott minden hozzászólásért. összevetve az elhangzot­takkal a kormány vélemé­nyét, megerősítette, hogy a vízmű eredeti koncepció sze­rinti felépítését javasolja. A beruházás halasztására, idő­leges felfüggesztésére vonat­kozó indítványok a döntés­hez több információt igé­nyeltek. A miniszter azon­ban úgy vélte, hogy vala­mennyi fontos, lényeges adat a döntéshozók rendel­kezésére áll, ezért nem ér­tett egyet ezekkel a javasla­tokkal. A Duna vízminősége 'rom­lásának témaköréhez hozzá­tette, hogy a környezeti koc­kázat minimalizálása a cél, és törekednek a szennyvíz- tisztítás kérdéseinek megol­dására is. Ehhez azonban még megállapodások szüksé­gesek a szerződő partnerek­kel. A kormány jelentésében is megfogalmazódott: -bi­zottságot kémek fel arra, hogy a vízmű építését kísér­je figyelemmel, kontrollálja azt, és észrevételeit, tapasz­talatait jelezze a kormány­nak. Több javaslat érkezett arra, hogy a Parlament is hozzon létre ilyen bizottsá­got. Ha az Országgyűlés így Maróthy László válasza után Stadinger István el­mondotta, hogy a vita so­érdntett állandó bizottság előadója foglalta össze az ülésszakot megelőző testüle­ti viták tapasztalatait. Ez­után még tizennyolcán fej­tették ki a véleményüket. döntene, akkor a kormány eltekintene saját bizottságá­nak életre hívásától. Király Zoltán észrevéte­leire reagálva hangsúlyozta: a szakembereknek nincs tu­domásuk a képviselő által „rendkívül súlyosnak” mon­dott ökológiai hatásokról. Rámutatott arra is, hogy nem a Magyar Tudományos Akadémia egésze, hanem annak egy ad hoc bizottsá­ga készítette el javaslatát a döntéshozatal előtt. Nem ér­tett egyet a vízügy „szuper- hatalmi” minősítésével. A vízügyi munka nem hatalmi jellegű, hanem szolgálat, s ezt a szolgálatot kívánják to­vább erősíteni — hangsú­lyozta. összegezve a viták tapasz­talatait: a bizottságok bizto­sítottnak látják az építkezés feltételeit. A kivitelezési munkák • az ütemezésnek megfelelően haladnak, a szükséges építési kapacitás rendelkezésre áffi. Operatív munkacsoport egyezteti az érdekeltekkel az építéssé! kapcsolatos kérdéseket, a ki­vitelezés során felmerülő .gondok, problémák megoldá­sát. A bizottságok úgy ítélik me®, hogy a vízlépcsőrend­szer építése a várható káros hatások minimalizása, a kör­nyezetvédelem messzemenő figyelembevétele, a járulékos beruházások teljes megvaló­sítása mellett folytatódhat. rán a Magyar Tudományos Akadémia tevékenységét több megjegyzés érintette. Ezért szükségesnek tartja, hogy az Országgyűlés nevé­ben a bizalmáról biztosítsa a magyar tudóstársadalmat, és további segítségüket kérje. Bejelentette továbbá, hogy az ülés ideje alatt két javas­lat érkezett hozzá. Király Zoltán és 31 képviselő azt kérte, hogy a házszabály előírásainak megfelelően az Országgyűlés név szerinti szavazással döntsön a tár­gyalt kérdésről. 34 képviselő írt alá egy másik indítványt, amiben — ugyancsak az ügyrendre hivatkozva — ké­rik, hogy a szavazás idejé­re zárt ülést rendeljenek el.* Az e kérdésről kialakult vita után Avar István (Bp„ 17. vk.) színművész javasla­tára kompromisszumos meg­oldás született: a képviselők nyílt ülésen, de nem kézfel­tartással, hanem felállással szavazzanak. Határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés 317 szavazattal, 19 ellenszava­zattal, 31 tartózkodással — felállással szavazva —• itudo- máisuil vette a bős—nagy­marosi vízlépcsőrendszer beruházásról előterjesztett minisztertanácsi jelentést, a szóbeli kiegészítést, azzal, hogy biztosítani szükséges a környezetvédelemmel, a víz­tisztítással és a településfej­lesztéssel kapcsolatban meg­határozott feladatok és fel­tételek teljesítését, illetve feltétlenül alkalmazni kell a létesítmény környezetvédel­mi üzemeltetési módjait. A képviselők ezután egy­hangú szavazással ad hoc bizottságot hoztak létre a beszámolóban és a vitában elhangzott észrevételek, ja­vaslatok sorsának továbbá fi­gyelemmel kísérésére, a munkálatok ellenőrzésére. Tájékoztató az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítéséről A napirendnek megfelelő­en ezt követően Korom Mi­hály, az országgyűlési ügy­rend korszerűsítését előké­szítő bizottság elnöke tartot­ta meg szóbeli tájékoztató­ját. Elöljáróban hangsúlyoz­ta: a bizottság abban a hely­zetben kezdte el és folytatja munkáját, amikor napiren­den van hatályos alkotmá­nyunk átfogó felülvizsgálata. Ügy találta, hogy az ügy­rend módosításával mégsem várhatja meg alaptörvé­nyünk átfogó korszerűsítésé­nek — előreláthatóan 1990- ben esedékes — előterjesz­tését, hanem addig Is olyan javaslatokat tár az Ország- gyűlés elé, amelyek már most jobbíthatják a testület és a képviselők érdemi te­vékenységének jogi és szer­vezeti feltételeit — emelte ki a bizottság elnöke. A nagyobb jelentőségű ja­vaslatokat ismertetve el­mondotta: a Minisztertanács elnökét külön válassza majd meg a Parlament, és adja meg a megválasztott elnök­nek azt a jogot, hogy elő­terjessze a leendő kormány összetételére vonatkozó sze­mélyi javaslatait. Fontos kérdésnek tartják a bizal­mi, illetve a bizalmatlansá­gi intézmény alkotmányos, ügyrendi szabályozását. A testület javasolja továbbá, hogy az Elnöki Tanács je­lenlegi hatásköréből az Or­szággyűlés összehívására vonatkozó jogkör szálljon át a Parlament elnökére, kivé­(Folytatás a 2. oldalon) Amint arról már beszámoltunk, október 6-án Sarkad nagy­község is bekapcsolódott a távhívásba. Az új telefonközpont kábelrendszerét most építik ki a Magyar Posta szakembe­rei, akik jelenleg Gyula határában fektetik le az úgyne­vezett vivőkábelt Fotó: b. o. Kermi-vizsgálat megyénkben Rövid- vagy hosszúkaraj? — Súlyhiányos Alföldi kenyér — Az elvarázsolt harisnyanadrág Figyelemre méltó vizsgálatot tartott a közelmúltban megyénkben a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, amelynek munkájában részt vett a megyei kereskedelmi felügyelőség is, a tapasztalatokat megtárgyalta a fo­gyasztók megyei tanácsa. A forgalomban levő fogyasz­tási cikkek minőségét, valamint a vendéglátó-ipari szolgáltatásokat 15 városban és községben, összesen 135 üzletben ellenőrizték. A 'megvizsgált élelmisze­rek közül a legtöbb minősé­gi hiányosságot a tőkehúsok­nál tapasztalták. A marha­hús 25 százaléka például a kelleténél több vizet tartal­mazott. A sertéshúsokra a felületes ipari feldolgozás volt a jellemző. A zsíros és a véres részeket nem távo­lították el. Die egyes boltok­ban sem dolgoztak megfe­lelően., hiszen öt üzletben szabványon kívüli tőkehúst értékesítettek. Gyakran elő­fordult, hogy az értékesebb húsirésizekhez olcsóbbat ke­vertek, megkárosítva a fo­gyasztókat. A rövidkarajhoz hosszúkarajt vágtak, a comb- búshoz csülökhúst adtaik. Az orosházi és a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat termékeit viszont jónak mii- nősíitették. A tej és tejtermékek megfeleltek a .követelmé­nyeknek, a kenyeret és a péksüteményeket közepes­nek találták. Ezek, áltálában deformáltak, fénytelenek, íz- és aromaszegények, nyolc százalékuk, főleg az Alföl­di kenyér, súlyhiányos volt. Az égetett szeszes italt, a sört, a presszókávét és a fagylaltot a helyszínien, mű­szerrel, valamint laborató­riumban vizsgálták és ellen­őrizték az adagok mennyi­ségét is. A minták 14 száza­léka nem felelt meg a mi­nőségi követelményeknek. A röviditalokat ■vízzel hígítot­ták, a sört szűkén mérték. Jeiniemző: a kiszolgált pnesz- szókiávé 50 százaléka hiibád- zott, mert az előírt 6 gramm­nál kevesebb őrölt kávét használták fel. A húsz adag fagylaltból 11 esetben kifo­gásolták a minőséget. Elgondolkoztató, hogy a női harisnyanadrágok mére­te nem mindig felelt meg a csomagoláson feltüntetett nagyságnak. A négyes és az ötös Tünde harisnyanadrág valójában 3-as méretnek fe­lelt megi Ilyen hiányosságot tapasztaltak a megvizsgált áruk 10 százalékánál. Bajok voltak az Egri Cipőipari Szövetkezet férfiféleipőivel, amelyeknek egy része ned­ves és száraz dörzsölésre el- színeződött. A vegyes ipar­cikkek közül a gép- és fém­ipari termékek némelyike gyárhibás volt. .A Bonyhádi Zománcárugyár edényeiről Üeválit a zománc, a Kailáfa kávéfőzőket öntvény- és fe­lületi .hibák, illesztési pon­tatlanságok jellemezték.. Természeten «megnézték a bútorokat isi, ezek 10 szá­zalékánál tapasztaltak kivi­telezési hibát. Különösen a szekrénysorok voltak hibá­sak, ezeket javítás után, ol­csóbban hozták forgalomba. Súlyos hiányosságot állapí­tottak meg a nyílászáróknál. Az ellenőrzött ajtók 58, az ablakok 37*százaléka nem fe­lelt meg a követélmények­nek. A hibás ajtók nagy ré­szét az Épfa lenti gyára, az ablakokét pedig a Battonyai Faipari Vállalat állítatta elő. A vásárlók érdekeit sértő hiányosságok miatt 139 eset­ben a termék forgalmazását feltétélekhez kötötték, 29 alkalommal viszont megtil­tották a további árusítást. (seres) Hétfőn: , \ Köröstáj-nap Orosházán Lapunk szerkesztősége és a Békés Megyei Népújság Kö­rös táj Baráti Kör október 10-én Orosházán rendezi meg az év második Köröstáj-napját. A nap házigazdája ezúttal az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola, a nap megrendezésében a Békés Megyei Moziüzemi Válla­lat is közreműködik. A program délelőtt 10 órakor az orosházi Partizán film­színházban kezdődik, ahol Magyar József Mi kis ügyeink című dokumentumfilmjét vetítik, majd a rendező közre­működésével vitát rendeznek. Ebéd után a Táncsics Gim­náziumban folytatódik a nap programja. A zsibongóban megnyitják a Táncsics Iskolagaléria 22. tárlatát, ezúttal Várkonyi János festőművész képeiből, majd átadják a dr. Bodicsi Zsuzsanna adományából odaítélt költői díjakat. A gim­názium megtekintése után a nap résztvevői megkoszorúzzák Eötvös József szobrát, és koszorút helyeznek el a Darvas- ház emléktábláján is. Este a baráti kör kiadásában megje­lent verseskönyv, a „Nem öltünk díszmagyart” költemé­nyeiből Fülöp Csaba tanár összeállításában irodalmi. mon­tázst mutat be az iskola színjátszó csoportja és énekkara. Délután külön program keretében Hegyesi János költő találkozik a gimnázium tanulóifjúságával, házigazdája Miklya Jenő, a szeghalmi Sárréti Múzeum igazgatója lesiz. (s—n> Szavazás

Next

/
Oldalképek
Tartalom