Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-12 / 165. szám

1988. július 12., kedd o Új gép, új kelme, új termék Jól halad a csorvási varrónők átképzése A Hódiköt csorvási üzemét a Békéscsabai Kötöttárugyár vásárolta meg. A varrónők átképzése 1988. január máso­dikén indult. A Béköt 81 új, korszerű, a csorvásiak által ismeretlen varrógépeket helyezett üzembe. Az új gépeken, új kelméből új modelleket készítenek. A féléves átkép­zési idő — amíg a Béköt dotálja a varrónőket —, lejárt. Kíváncsiak voltunk: hogy haladnak? — A Hódikötnek 19 évig dolgoztunk — mondja erről Szkaliczki Jánosné, a kon­fekcióüzem vezetője. — Durvahurkolt kelméből kü­lönböző színben és nagyság­ban pulóvereket, kardigáno­kat varrtunk. Az anyagot kiszabva kaptuk, mi csak varrtunk, Hódmezővásárhe­lyen meóztak, adj úsztál tak. A csorvási üzem híres volt jó munkájáról, szépen is ke­restünk, de mivel csak jó üzemet vásárolnak meg, ezért esett ránk a választás, hogy eladjon a cég. Beval­lom, nagyon féltünk: együtt marad-e a jól összekovácso- lódott kollektíva? Bizonyta­lannak éreztük a jövőt. Csorváson kevés a női mun­kaalkalom, családos anyák­nak pedig nehéz az ingázás. Az év közepén tudtuk meg, hogy eladják a gyárat, iszo­nyú izgalomban éltünk. — Amikor a Béköt veze­tősége kijött, őszintén meg­mondták: mit tudnak ne­künk biztosítani, és ezért konkrétan mit várnak. Jól esett, hogy egyenlő partner­ként tárgyaltak velünk. A kapcsolatunk ma is a lehető legjobb. A varrónők és a tmk-sok oktatására mindkét műszakban rendszeresen ki­járt 10-12 dolgozó Békéscsa­báról. Hallatlan türelemmel ismertették meg velünk a gépeket, a szép finom kel­mét és a számunkra új fa­zonok készítésének minden fázisát. És ami nagy ó’-öm: helyben szabunk, gőzölünk, vasalunk, meózunk, szállí­táskészre csomagoljuk a vég­terméket. Így a dolgozók si­kerélménye sokkal nagyobb, megnőtt a felelősségünk. Csabáról naponta kapjuk a kelmét, viszik a kész ter­méket. A CB-telefonon pil­lanatok alatt kapcsolatot te­remtünk, a problémákat gyorsan megoldjuk. A Hódi­kötnél 120-130 százalékos volt általában a teljesítmé­nyünk, szeretnénk itt is mi­előbb elérni. A Béköt 1988- ban 75 százalékos tervtelje- sítésre ütemezett be minket, de május—júniusban már hozzuk a napi 80-82 száza­lékot, a legügyesebbjei már 100 százalék felett tartanak. Mert nem mindenkinek egy­formán áll rá a keze, a szorgalom önmagában nem elég. És ami a legnagyobb elismerés számunkra, január végétől már tőkés exportra dolgozunk, az amerikai El- bogen cégnek varrjuk a leg­divatosabb pólókat, pulóve­reket. Újdonság volt szá­munkra a kötött ingre vá­szongallért, vászonbetétet varrni, felsliccelni stb. De ha a vevőnek ez kell, ezt csi­náljuk. — Nekem „házhoz jött” a régi gazdám, meséli moso­lyogva Vozár Jánosné. — Régebben dolgoztam a Bé- kötben, csak aztán hazajöt­tem Csorvásra s végül 1988. december 31-én a Bé- köttől megyek nyugdíjba. A Hódikötnél 120-140 százalé­kos teljesítményeim voltak. Belátom, erre a kis időre nem lett volna érdemes át­képezni az új gépekre. Oláh Györgynével egyszerre megyünk nyugdíjba, így az­tán átnéző megbízatást kap­tunk. Párban ellenőrizzük: passzolnak-e a kiszabott da­raboknál a csíkok, az ido­mok stb. Nagyon féltünk tő­le, de megszoktuk. Meg kell ismerni a munkafolyamato­kat, a munkaidő minden per­cét kihasználni. Ha 10 percet lazsálunk, nem tudjuk behoz­ni. Hát mi májusban már túljutottunk a 100 százalé­kon. Elfáradtunk, de ha ki­pihentük magunkat és kel­lünk, újra jövünk. — Nekem ez az első mun­kahelyem — vallja a 32 éves Varga Pálné. — Kötő­hurkoló szakmát tanultam, de a szülőfalumban a Hó­dikötnél álltam munkába. Az első gyermeket amikor megszültem, otthon marad­tam, leérettségiztem, a má­sodikkal szabászatot tanul­tam. így nem kell félnem az új feladatoktól. Csak én még nem tudtam lemérni mire vagyok képes, mert járványos idők voltak, a gyerekekkel többször otthon kellett maradnom táppén­zen az átképzés alatt. De elégedett vagyok a teljesít­ménnyel. Örülök, hogy itt­hon maradhattam. Nagyon fogok iparkodni. Ha szeret­jük amit csinálunk, nem lesz baj. Csorváson egyébként 133- an dolgoznak jelenleg, gye­sen vannak 31-en, a nyug­díjasok létszáma 45. A Bé­köt legfiatalabb konfekció­üzemében az átlagéletkor 40 év, ez igen biztató. Ary Róza Egyedileg fagyasztott csirkecombot csomagolnak NSZK ex­portra a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat Cltomat típusú gépén. Hegedűs Andrásné leszedi a szalagról az au­tomata által ízlésesen csomagolt árut Fotó: d. k. Az 1988. március 31-i ada­tok szerint 13 ezer 175 tele­fonigénylőt tart nyilván a Szegedi Postaigazgatóság Bé­kés Megyei Távközlési Üze­me. Tehát ennyien várnak megyénkben telefonra, sőt, azóta bizonyára még többen. S ez a várakozás nemigen nevezhető türelmesnek, bár inkább úgy fogalmazunk: a posta visszaél a türelmünk­kel. Legalábbis erre lehet következtetni a szerkesztő­ségbe rendületlenül érkező kérdésekből. A krónikus te­lefonhiány különféle mód­szerekre kényszeríti az igénylőket. Ki úgy próbálko­zik, ki így, lényegében a távközlési üzem vezetőjének a ,ymegkörnyékezése” a te­lefonszerzés leghatékonyabb­nak vélt eszközf. És, akik erre elhatározták magukat, nem túl gátlásosak: ha nem sikerült a fogadóórán bejut­ni az illetékeshez, megvár­ják munkaidő végén a ka­puban, felkeresik lakásán, de utána mennek a Körösre is, ha éppen horgászik. Azonban a kitartó fáradozás többnyire eredménytelen: te­lefonügyben nem a szimpá­tia dönt. Hanem mi? Ki kaphat telefont? A kérdéssel a távközlési üzem vezetőjét, Szabó Bálin­tot kerestük meg, aki sze­rint a mérlegelés objektív postai kategóriák szerint történik! — A távbeszélőigények el­bírálásáról a posta-vezér­igazgató' 1072 1975-ös számú utasítása rendelkezik. (Leg­alábbis egyelőre; új irányel­vek kidolgozása van ugyanis folyamatban.) Jelenleg hat kategóriába soroljuk a ma­gánelőfizetőket. Az 1-esbe tartoznak például az élet­mentő és körzeti orvosok, vagy a szülészek-nőgyógyá- szok, a 2-esbe az úgyneve­zett „előfizetői nyilvános” igénylők. Tehát azok, akik vállalják, hogy a lakásukban elhelyezett készülékről bárki éjjel-nappal, természetesen díjfizetés mellett, beszélhet. Ilyen nincs Békés megyében, s nem is szorgalmazzuk, hisz az automatikus távhí­vás rendszerében a telefon- tulajdonos nemigen tudja megítélni, kitől, mennyi fi­zetséget kérhet. A hármas kategóriába tartoznak pél­dául a gazdasági vezetők, párttitkárok, s egyéb nép- gazdaságilag fontosabb be­osztásban dolgozók igényei, míg a négyesbe többek kö­zött a színészek, művészek, azok az orvosok, akik az el­sőbe nem sorolhatók, az ötösbe a lakossági szolgálta­tást végző kisiparosok, a ha­tosba pedig mindazok, akik az első ötből kimaradtak. Természetesen a felsorolás nem teljes, de érzékelteti, hogy a telefonigénylő lap pontos és részletes kitöltése sokat segíthet. A szelektálás­nál például figyelembe ve­szik a társadalmi megbízatá­sokat is, előnyt jelent, ha valaki munkásőr, KlSZ-tit- kár, stb., persze ez önmagá­ban kevés. Szelektálni pedig muszáj. Az idén például a 13175 igénylővel szemben 1690 új állomás — többre nincs mű­szaki lehetőség, anyagi fe­dezet — bekapcsolása szere­tjei az üzem terveiben. Ezek közül 1465 lakás-, 180 közü­leti, 45 pedig nyilvános te­lefon. Május 31-ig 880 ál­lomást kapcsoltak be. Te­hát, hátra van még néhány száz bekötés. Fejlesztések itt is, ott is — Mely területeken élők reménykedhetnek, hogy még az idén telei önhöz jutnak? __— A telefon igénylések zö­me nyolc településre kon­centrálódik : Békéscsabán 4095, Gyulán 1801, Oroshá­zán 1340, Békésen 923, Gyo- maendrődön 486, Szeghal­mon 381, Újkígyóson 356, Mezőkovácsházán pedig 304 a telefont igénylők száma. — Vegyük sorra, ők mire számíthatnak! — Békéscsabán a telefon- központ kapacitása 9 ezer szám, melyből nyolcezer a műszaki épületben elhelye­zett központra, 1000 pedig a Lencsés! lakótelepen elhe­lyezett konténerközpontra tagozódik, 6200 a bekapcsolt állomás, 2800 szabad szám van még, melyből magán- előfizetők részére — műsza­ki okokból — 1400 számka­pacitás használható fel. Az idén összesen 700 új bekap­csolás várható, zöme már megtörtént, így a Szőlő ut­cán s környékén, a Dózsa György úton, a Lencsési út két oldalán. Ezután kapcso­lunk be mintegy 100 előfize­tőt Jaminában, nyolcvanat az I. kerületben, és ötvenet a VI. kerületben. Ezenkívül a városban elenyésző bekö­tésre számíthatunk. Gyulán öt-hat éve nem volt hálózatfejlesztés, a köz­pont tele van. Csak a teljes rekonstrukció (új telefon- központ és hálózatfejlesztés) változtat a helyzeten. A tö­rökzugi, a Budrió, s a Bajza utcai lakótelepek bekapcso­lásával telítődött a központ, jelenleg szigorú állomásgaz­dálkodás érvényes a telepü­lésre, azaz csak a Postaigaz­gatóság külön engedélyével kapcsolható be új állomás. A nagyobb arányú fej leszés el­sősorban pénz kérdése. Orosházán — ahogy arról már többször hírt adtunk — üzembe állítják a két 1000- es konténerközpontot. A már meglevő, tehát telefontulaj­donos, mintegy 1000 előfize­tőt „átteszik” erre a köz­pontra, és további 800 vára­kozó kap majd készüléket. Mégpedig elsősorban a lakó­telepeken lakók, s több esz­tendőre ütemezve. A kertes, családi házas területeken egyelőre nincs lehetőség há­lózatfejlesztésre. — Békésre ugyanaz vonat­kozik, mint Gyulára, erről nemrégiben a postai egyez- tető tárgyalás során már hírt adtunk, csakúgy, mint a szeghalmi, illetve füzes­gyarmati fejlesztésekről. Ez utóbbi településen már nem sokáig gond a telefon? — Jelenleg a kábelek le­fektetése, a hálózat fejlesz­tése folyik, a jövő esztendő­ben kezdődhetnek a beköté­sek. Szeghalmon az első ütemben a Béke utca és a Berettyó közötti részen, a második ütemben pedig a Lenin utca, Szabolcs vezér utca felőli részen lesznek be­kötések. Úgy tűnik, a két település telefonigényeit si­kerül kielégíteni, a központ kapacitása megfelelő. Ter­mészetesen. ez sem jelenti azt, hogy valamennyi igénylő kan telefont, hiszen ahol nincs hálózatfejlesztés, nincs kábel, ott a telefonszerelési költségek igen magasak le­hetnek (5-től. 50 ezer forin­tig terjed általában:), amit az igénylő nem vállal. Gyomaendirődön azokon a helyeken várható bekapcso­lás, ahol eddig nem volt. Pillanatnyilag azonban itt is tilalom érvényesül, ugyanis a szeghalmi fejlesztés miatt innen vettünk „kölcsön” áramköröket, ahogy azt „visszaadjuk”, úgy bővülhet a telefontulajdonosok szá­ma. Újkígyóson igen feszítő a gond. a megoldáshoz pedig pénz kelt. Még 60 állomás bekötése lehetséges, negy­ven Újkígyóson, húsz Sza­badkígyóson, Kábelek csak a Petőfi utca Gyulai úti ol­dalán vannak, az igénylők nagy részben viszont a Pető­fi utca Kossuth utcai olda­lán vannak többen. E terü­let hálózatfejlesztésére 4 mil­lió forint kellene. Mezőkovácsházán nagy ütemű fejlesztés folyik, több, mint 250 igénylőt kap­csolunk be az idén, a mun­ka zömén már túlvagyunk. Tulajdonképpen mindazok telefont kaptak, akik 1985- ig beadták igényüket. Az igények újratermelődnek — Szerencsések. Ezek sze­rint Mezőkovácsházán nin­csenek a postának különö­sebb restanciái. Vagy mégis? — Sajnos, nem ilyen egy­szerű a helyzet. Az igények ugyanis — itt, s máshol — újratermelődnek. S nekünk nem csupán a telefonra vá­rók igényeinek a kielégítése a dolgunk, az munkánk ti- zedrésze mindössze. Más el­várásoknak is eleget kell tennünk. A feladatok elvég­zését pedig a mi köreinkben is gyakran akadályozza, vagy késlelteti az alap­anyag-, vagy alkatrészhiány. Gondot okoz, hogy olykor el­tűnnek a piacról bizonyos berendezések, s a helyettük megjelenő új termékek két­szer, háromszor annyiba ke­rülnek, mint elődeik. Ezek a posta belső küzdelmei, s tudjuk, nem vigasztalja a telefonra várókat. A meg­nyugtató megoldáshoz átfo­gó, költség- és importigé­nyes fejlesztésekre van szükség. Az igények és a le­hetőségek ilyetén összehan­golása pedig nem elsősor­ban a postán múlik. Egyelőre tehát, itt Békés megyében az említett fej­lesztésekre számíthatunk. Persze, ennél többet várunk, hisz nemrégiben a Tervgaz­dasági Bizottság is foglalko­zott e témával, s megálla­pította: a távbeszélő-hálózat fejlesztése Magyarországion nem halogatható tovább. Várjunk türelmesen ... Szatmári Ilona -------------------------------------------' M egalakult a Postabank és Takarékpénztár Rt. KR—HYB sertéstelep Kínában Megalakult kedden a Pos­tabank és Takarékpénztár. Rt., melyet — több mint kétmilliárd forintos alaptő­kével — a Magyar Posta ho­zott létre. A pénzintézet részvényeit 90 cég vásárolta meg. A legnagyobb részvé­nyes, a Magyar Posta mint­egy 600 millió forintnyi ér­tékpapírral rendelkezik, s a bank rendelkezésére 'bocsát­ja 3200 postahivatalát. A Postabank Rt. az első olyan kereskedelmi bank, amely nemcsak teljes válla­lati, hanem lakossági pénz­ügyi szolgáltatással is az ügyfelei rendelkezésére áll. Tevékenységi köre vala­mennyi belföldi forintműve­letre kiterjed. (Mint ismere­tes, a múlt év januárjában alakult kereskedelmi bankok lakossági pénzügyi szolgálta­tásokkal jelenleg még nem foglalkozhatnak.) Az új ban­kok általános felhatalmazása ellenére kezdetben elsősor­ban a rövid és középlejára­tú hitel-kihelyezéseket állít­ja üzletpolitikája középpont­jába, és jelentős erőfeszíté­seket tesz a lakossági betét- gyűjtés növelésére. Ahogy a pénzintézet forrásai bővül­nek, fokozatosan szélesíti te­vékenységi körét. így a ter­vek között szerepel érték­papírok kibocsátása, vállal­kozásokban való részvétel, vállalkozások szervezése, bankgarancia nyújtása, áru- szállításokból és szolgáltatá­sokból származó követelések -vásárlás hitelezésébe, s kék és hitelkártyák kibocsá­tása. A bank már kezdetben be­kapcsolódik a lakásépítés, -vásárlás hitelezésébe, . s üzemviteli, kereskedelmi, beruházási kölcsönöket nyújt jogi személyiséggel rendel­kezőknek, illetve természe­tes személyeknek. A tőke­áramlás elősegítésére a Pos­tabank Rt. úgynevezett be­fektetési takarékbetétköny- .vet nyit a lakossági megta­karítások elhelyezésére. Ugyancsak tervbe vették céltakarékossági betétek ki­alakítását. A KA—HYB Vállalat — a Technoimpex Külkereske­delmi Vállalat közvetítésével — ezer kocaférőhelyes ser­téstelep szállítására kötött szerződést a pekingi China National Machineri Import- Export céggel. A két ország külkereskedelmében ez az első üzletkötés sertéstelep szállítására. Kína — jóllehet a világ legnagyobb sertésállományá­val rendelkezik — erőfeszí­téseket tesz az intenzív hús­termelésre való átállásra. E program keretében kapott bizonyítási lehetőséget a nagy termelési és szakmai tapasztalatokkal rendelkező, Európában az elsők között hibrid sertést „előállító” KA- HYB Vállalat. A magyar hibrid sertések tulajdonságai egyébként állják a versenyt a nemzetközi összehasonlí­tással: ezt bizonyítja, hogy más országokba is szállítot­tak a magas genetikai érté­kű tenyészany ágból, amely Kínában is helyet kap majd. A Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet felvesz áruforgalmi osztályára Ügyintézői munkakörbe közgazdasági érettségivel rendelkező, raktári adminisztrátornak érettségivel rendelkező munkatársat Jelentkezés: Gyula, Henyei M. u. 11. Várunk... Esélyeink a „telefonszerzésre”...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom