Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-25 / 20. szám
1988. január 25., héttő Túl a százon Paula néni csodái Az Állami Népességnyilvántartó Hivatalban Rugli Katalin a nyilvántartásból olvassa ki: hányán élnek Magyarországon 100 éven felüliek. A legutóbbi — körülbelül kéthetes állapot szerint az országban 169-en. A fővárosban pedig 47-en vannak, akik 100 évnél; régebben látták meg a napvilágot. A legidősebb — feltehetően — egy Zala megyei néni, aki 109 éves, de az adatok szerint a Bács-Kiskun megyei Soltvadkerten egy 106 éves honfitársunk él. Közöttük a főváros XI. kerületében Kovács Ferencné, született Lux Paula a maga 103 évével csak a harmadik legidősebb. Ma ünnepli 1103. születésnapját Paula néni, de már vasárnap és napokkal ezelőtt elkezdődött az ünneplés. Az ünnepelt olyan jól tartja magát, hogy ilyet ritkán lát a világ, önálló, mi több maga sütötte linzerrel fogadja az térdek löd őket, kedves rokonait, a családot, a gyakran ellátogató orvost. No, nem azért, mert orvosi kezelésre szorul, egyáltalán nem szed az Algopyrynen és a gyenge emésztést segítő gyógyszereken kívül semmit. A látása romlott meg. Kicsinyke, 3200 forintos özvegyi nyugdíjához a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége havonta 500 forinttal járul hozzá. Arról, hogy mi a hosszú élet titka, csak annyit mond: „Az a lényeg, hogy ne hagyja el magát az ember”. Számadó Julianna fl táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj kifizetésének rendje 1988. január 1-től A személyi! jövedelemadóról szóló jogszabályok alapján a társadalombiztosítási ellátások közül adóköteles jövedelemként kell figyelembe venni a táppénzt, terhességi, gyermekágyi és a gyermekgondozási díjat. Az adóelőleg megállapítása, levonása, biztonságos végrehajtásai szükségessé tette, hogy ezen ellátásokat — a nem üzeipi kifizetőhellyel rendelkező munkáltatók esetében is — a bérrel együtt a bérfizetési napon fizessék ki. Az 1988. január 1-e utáni időre számfejtett ellátásokat, azon munkáltatók esetében, ' amelyek 10-nél több dolgozót foglalkoztatnak, a Társadalombiztosítási ' Igazgatóság értesítése alapján a munkáltató a legközelebbi bérkifizetési napon egyenlíti ki. A folyamatos kifizetés ezért szükségessé teszi a keresőképtelenséget igazoló okmányok időben történő leadását, és a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz való továbbítását, hogy a számfejtés, és az értesítések kiküldése a bérjegyzékek lezárásáig a munkáltatókhoz megérkezzenek. A késedelmes igények esetében ugyanis a kifizetésre csak a következő havi bérszámfejtési napon kerülhet sor. A 10 dolgozónál kevesebbet foglalkoztató munkáltatók esetében, valamint azon biztosított rétegek esetében, amelyeknek munkáltatója nincs, továbbra is a Társadalombiztosítási! Igazgatóság folyósítja az ellátást. A kifizetésre a tárgyhót követő hónap 5-ig kell, hogy sor kerüljön. Ez esetben az adóelőleg megállapításáról, levonásáról és az összeg adóhatósághoz való átutalásáról a Társadalombiztosítási Igazgatóság gondoskodik. Mikó Imre csoportvezető, Békéscsaba TISZTELT ÜGYFELEINK! Értesítjük Önöket, hogy a Takarékszövetkezet Ingatlanforgalmazási Iroda TEVÉKENYSÉGE KITERJED valamennyi betétfajta gyűjtésére, ezen belül: kamatozó, nyereménybetét, gépkocsi-befizetésre (Casco-térítés mellett) és autónyereménv-betétkönyv nyitására, valamint rövid lejáratú hitelezésre. Ingatlanforgalmazási Iroda, Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 6. Mészöv-székház, földszint 1. FIGYELEM, ÁRAMSZÜNET! Értesítjük t. Fogyasztóinkat, hogy hálózatépítési munkák miatt áramszünetet tartunk Békéscsabán, 1988. január 25-én, 9.00—13.00 óráig, a Rózsa Ferenc u.—Szamuely u.—Bercsényi u.—Nagy Sándor u.—Kereki út—Wagner u.—Orosházi út—Vasvári Pál u.—Jambrik u.—Hargita sor—Bessenyei utca—Kertész u. által határolt területen az alábbi utcák kivételével: Vaskapu u., Wagner u. és a Máriássy utcák onnan táplált hálózatán, valamint a Nagy Sándor u., Mátyás király u., Máriássy u., Wagner utcák Kereki út felőli végén. Nem lesz továbbá áram a Hargita sori lakótelepen és a Reviczki u., Mikszáth u., Táncsics u., Bessenyei u., Jósika u., Könyves u. és a Kolozsvári u. Tompa u. felől táplált hálózatán, 1988. január 26-án 9.00—13.00 óráig, a Franklin u.—Könyves u.—Tompa u.—Táncsics u.— Orosházi u.—vasútállomás által határolt területen. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni! Démász-üzemigazgatóság, békéscsabai kirendeltsége Hódmezővásárhelyen Munkásvállalkozók a Fémtechnikai Vállalatnál A főmunkaidőben végzett munka ösztönzőbb elismerésére kísérleti munkaszervezeti formát alkalmaznak ez évtől a hódmezővásárhelyi székhelyű Fémtechnika Vállalatnál. A nagyobb egyéni teljesítmények elérésére, a dolgozók tehetségének, tudásának, szorgalmának, szervezőkészségének maximális kibontakoztatására három autonóm munkacsoportot hoztak létre a csongrádi, a szentesi és az egyik hódmezővásárhelyi részlegüknél. Ezek maguk választották meg vezetőiket. A csoportokban dolgozó hatvan ember a vállalattól kapott gépeken, anyaggal, a vállalat által kitűzött határidőre gyártja a fémből készült ajtókat, ablakokat, tartályokat és más fémipari cikkeket. önállóan szervezik meg a munkát, határozzák el, hogy a kapott feladatot hány, s milyen képzettségű dolgozóval oldják meg. A késztermékekre egy tételben kapott bért pedig kinek-kinek érdeme szerint osztják el. A vállalat vezetőjével kötött szerződés szerint a cég feladata, hogy gondoskodjék a tervről, az anyagellátásról, az áruk eladásáról, és kötelezettséget vállal arra, hogy a jelenlegi feltételek között kialakult normákat nem emeli az egyéni munkateljesítmények növekedése esetén sem, hanem maradék nélkül kifizeti a magasabb teljesítményért járó bért. A Fémtechnikai Vállalatnál a következő esztendőben szerzett tapasztalatok alapján döntik el, hogy létrehoznak-e újabb autonóm munkacsoportokat. Arra számítanak, hogy a rosszul dolgozókat, iszákosokat, a megbízhatatlanokat a csoportok maguk távolítják el soraikból, csak az optimális létszámot foglalkoztatják, s a várhatóan csökkenő létszámmal, de nagyobb egyéni teljesítményekkel nő a termelés. Céljuk, hogy az idén az árutermelő fizikai munkásoknál teljesítményarányosan 10-15, vagy akár 20 százalékkal is növelhessék a főmunkaidőben végzett munka után járó kereseteket, hogy dolgozóiknak ne vgmk-ban, munkaidőn túl kelljen megkeresniük ezt a pénzt. Műszerközpont öt akadémiai kutatóintézet és két budapesti egyetem vezetői megállapodtak abban, hogy Budapesten Anyagtudományi Műszerközpontot hoznak létre. Az anyagtudomány a legkülönfélébb anyagok — félvezetők, kerámiák, ötvözetek, folyadék- kristályok, fémek, műanyagok stb. — alapkutatásával, a meglevő anyagok tulajdonságainak pontos feltárásával és különböző minősítő vizsgálatok elvégzésével foglalkozik. A most létrehozott műszerközpont ösz- szehangolja azt a munkát, amit az öt kutatóintézet és a két egyetemi kar e területen külön- külön végez. Az új szervezet kialakításával a kutatási együttműködés szorosabbá válik és jobban kihasználják a társult intézmények szétaprózódott szellemi és technikai kapacitását, olyan tudományos feladatokat oldhatnak meg, amelyeket eddig csak több intézményben, külön-külön tudtak elvállalni. A különböző komplex anyag- vizsgálatok az utóbbi időben különösen fontossá váltak. Az anyagtudomány eredményeit ugyanis mind nagyobb mértékben használják fel a különböző iparvállalatok, mert ezeknek az eredményeknek az alkalmazása erőteljesen befolyásolja a termék gyártásának gazdaságosságát, a biztonságos használatot, megvédheti környezetünket a felesleges ártalmaktól, és hozzájárul az ésszerű szabványok kialakításához is. Új, modern eszközök megvásárlásáról is döntöttek, ehhez az Országos Tudományos Kutatási Alap mintegy 100 millió forinttal járul hozzá. Pénteken premier a klubszínházban Három kérdés a rendezőhöz Próbán: Dávid Sándor, Fercnczi Krisztina, Sándor János rendező és Dariday Róbert Fotó: Kovács Erzsébet Lev Tolsztoj Anna Kare- ninájának klubszínházi bemutatójára készül a Jókai Színház. A rendező Sándor János érdemes művész, talán nem is számít igazán vendégnek Békéscsabán: 1969—1972-ig volt itt főrendező, s tudják róla, többször nyilatkozott úgy, hogy ez az idő volt eddig élete és pályája legszebb és legsikeresebb szakasza. Ahogy mondja, elsősorban szakmai sikerek fűződnek Békéscsabához: a Shakespeare király- d ráma-sorozat, ami addig nem volt a magyar szíházi életben, színvonalas előadások, amelyeket mint leglényegesebb művészi tetteit tartja számon. Vagy: Csehov Manóját Magyarországon a Jókai Színház mutatta be először. Huszonöt év a pályán. S ha életének tíz legjobb előadását kell felsorolnia, akkor abból négy biztos csabai. Vajon mi lehet, ami még fontossá teszi az itt töltött éveket? Nyilván az elismerés is, az első Jászai- díj, a Justh Zsigmond-díj, a Gyulai Várszínház plakettje. Legenda a családjában, hogy kislányát először arra a nótára tanította meg, hogy „Icike-picike a csabai utca, valami a szívemet mégis odahúzza ...” Sándor János most harmadszor van Szegeden, hatodik éve főrendező ott az idei szezon végéig. ötvenéves, több mint tíz éve főrendező, szeretne már rendező lenni... — Klubszínházi bemutató lesz Békéscsabán január 29- én. Miért vállalkozik egy rendező arra, hogy egy ilyen világhírű regényt, mint az Anna Karenina átírjon színpadra, ráadásul stúdiószínpadra ? — Nagyon sokat viaskodtam magammal, hogy eleget tegyek-e a felkérésnek, ami eredetileg úgy szólt, hogy a regény színpadi változatát készítsem el. A stúdiószínpad speciális helyzet. Minden létező feldolgozás nagy színpadot kíván és rengeteg szereplőt. Világossá vált számomra, hogy ha ebbe a kis térbe akarom beletenni a történetet, akkor azt valami egészen peciális módon lehet csak megvalósítani. Viaskodtam egy nagyon erős emlék miatt is: 1964-ben a Magyar Televízióban élő adásban megcsináltam a Karenina Annát / Krencsey Mariannái, Latinovits Zoltán volt Vronszkij, Inke László Karenin. — Hálás, vagy hálátlan feladat egy remekművel dolgozni, illetve más műfajban előállítani? — Egyelőre úgy gondolom, hálós. Ha majd kapom a pofonokat, lehet, hogy azt mondom, hálátlan. Biztos, hogy hálás olyan szempontból, hogy én magam és a színészek rengeteget tanulunk egy ilyen feladatból. Arról nem is beszélve, hogy az ember amikor már túl van a Háború és békén, a Karenina Annán, talán bele szokott néha lapozni, de nem valószínű, hogy egy ekkora regényeposzt kétévenként újra olvas, hiszen annyi restenciája van egyéb olvasmányokból is. Ha csak annyi lenne a haszna önmaga számára, hogy a regényt újra kézbe vettem, s egy nyáron át gyönyörködtem benne, akkor már messze megéri, hálás feladat. — Kiderült a beszélgetésből, hogy a rendezőhöz közel áll Tolsztoj, ön szerint mit jelenthet ez a nagy klasszikus a mai közönségnek? — A szeretetmotívum Tolsztojnál, hogy szeretni kell az embereket — amit egyébként gyakran bírálnak —, nagyon közel áll hozzám. Meggyőződésem, hogy szeretettelen világban élünk. Létrejött egy új társadalom — az emberért, és éppen az emberről feledkeznek meg! Nincs közünk egymáshoz. Döbbenetes, hogy Tolsztoj világosan megírta száz évvel ezelőtt, hogy minden baj abból származik, hogy nem érezzük egymást, nincs közünk egymáshoz. Ennél izgalmasabb mai mondandót én nem tudnék említeni. A másik katasztrófa, ami ezzel együtt jár, hogy érzelemszegény a világ. Nagy vita volt, hogy a művészetben az érzelemre vagy az értelemre kell-e a hangsúlyt fektetni. Ezt nem tudom eldönteni. Egyet viszont tudok: ha kimegyünk a boltba, az értelmünkkel spekulálunk, jobb helyzeteket az értelmünkkel akarunk kizsarolni magunknak. És az érzelem meghal. Tolsztoj az érzelemre hat. Persze, hogy ott az értelem is. S azt hiszem, hogy ha most, a huszadik század nyolcvanas éveinek a végén hatni akarunk mi, művészek az emberekre, akkor ez most az érzelmen keresztül köny- nyebben sikerül. Én nem szégyellném, ha sírnának a nézők, ha azt vágnák a fejemhez, hogy megríkattam őket. Igenis örülnék neki, mert katarzisélményt kell adni, vissza kell adni, ami elveszett. Niedzielsky Katalin Gombamérgezés Ezen a tavasz végén langy meleg esők permetezték a kisvárost és a határát, s a növényzet dúsan zöldellt. Práznóczi Bertalan örömmel nézegette a város szélén fekvő kertjét; bizakodott a jó gyümölcs- és zöldségtermésben. Egyszer egy kora nyári záport követően, a kert sar- kábarm gombafejek bújtak ki sűrűn a földből. Miután elég nagyoknak látta a gombafejeket, hogy megfőzze a felesége, szedett egy főzetre valót. Mert nagyon szerette a gombapaprikást. S a felesége háta mögül, a tűzhely mellett leste, hogy mikor fő már meg. Mondta is neki a felesége: „Ne idétlenkedj itt Berci, mert csak útban vagy nekem." Mert Bercinek hívta, mint a szomszédjai. Aztán, hogy megfőtt az ebéd, hiszen ebédre főzette a paprikást, mert mint mondta az asszonynak, az első friss gombából degeszre akarja magát enni, de vacsorára nem terheli meg a gyomrát. Es miután az asszony feltálalta a bungalóban a paprikást, a sárga macskának is rakott a tányérjába, hadd egyen az is a finom ételből, hiszen van belőle elég. S a macska jóízűen lefetyelte aztán, Berci és az asszony pedig kanalazták. Egyszer csak látja ám Berci, hogy a sárga macska hirtelen összerándul, és kínosan fetrengeni kezd. Erre riadtan nézett rá az asszonyra, majd se szó, se beszéd, elrohant a város szélén legközelebb álló lakóházba, ahol telefon is van, s hadarva telefonált a mentőknek, menjenek gyorsan ki a kertes bungalók Bokor utcájába, mivel mérges gombát ettek, s a sárga macskájuk már fetreng tőle. Nemsoká vijjogva jelent meg a mentőkocsi a Bokor utcában, és Bercit az asz- szonnyal beszállították a kórházba, ahol annak rendje-módja szerint kimosták a gyomrukat. És miután kiengedték őket a kórházból, viszamentek a bungalóba, hogy eltemessék a macskát. Csakhogy a macska akkor már dorombolva feküdt, mert a kiscicák mohón szopták a tejet a duzzadt csecsekből. Cserei Pál
