Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-11 / 8. szám
1988. január 11., hétfő lEMiUMM Megalakul! a tanácstagok klubja Gyulán Hogyan kaphatnának még pontosabb képet a. tanácstagok az apparátus munkájáról? Melyek a legfontosabb és legidőszerűbb várospolitikai kérdések? Egy-egy témáról hogyan cserélhetnének kötetlen módon véleményt a tanácstagok .és a tisztségviselők? A gyors és pontos információcsere napjaink fontos kérdése. Az átfogó tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz Gyulán a városi tanács új formát 'talált. A napokban megalakította a tanácstagok klubját. A tanács épületének klub- helyiségeiben ezentúl minden második hétfőn találkozhatnak majd a tanácstagok az apparátus munkatársaival. Az új klub éves munkatervében szerepel az osztályok bemutatkozása, az adott terület időszerű problémáinak megvitatása. Állandó program a jogi segítségnyújtás, a jogi ismeretek közlése. A klub keretein belül találkozhatnak a tanácstagok megyei' tisztségviselőkkel, tanácstagokkal is. A rendezvényeken kívül folyamatosan rendelkezésre áll, naprakész állapotban az in- formápiós bázis. A klubban elhelyezett dokumentumok segítséget nyújtanak a megfelelő tájékozottsághoz, a tanácstagi munkához. Többek között megtekinthetők itt a különböző tájékoztatók, közlönyök, feladat- és hatásköri jegyzékek, név- és címjegyzékek, a fogadónapok időpontjai, a városi tanács munkájával kapcsolatos, valamint a lakosság szélesebb körét érintő dokumentumok, végül megtekinthető a legkiemelkedőbb rendezvények listája is. A tanácstagi klub célkitűzése bizonyára szolgálja majd a tanácstagok és tisztségviselők konkrétabb, naprakészebb együttműködését — emellett • létrejöttétől' sokan remélik, hogy a tanácsüléseken ezentúl csak a valóban érdemi kérdésekről kell dönteni. Sz. M. Holnap: Ideiglenes helyén nyit a bizományi A Bizományi Áruház Vállalat felkészült arra, hogy erősen megnövekszik a használt csecsemő- és gyermek- ruházat kereslet-kínálata. A .felmérések szerint több mint százezer családban akadnak kinőtt gyermekruhák, tipegők, amit eddig inkább elajándékoztak, netalán kidobtak. Most, úgy hiszem, kétszer meggondolja a szülő, hogy mi legyen gyermeke kinőtt holmijaival. Holnap, kedden nyit Békéscsabán, a Kazinczy u. 6. szám alatt — a bútorbolttal albérletben — a bizományi ruha-cipő részlege. A bolt vezetőjétől megtudtuk, hogy Békéscsabán öt becsüs látja majd el feltehetően megnövekvő feladatait. Az elmúlt évhez képest magasabb áron vásárolják fel a kinőtt gyermekruhákat. Természetesen csak a jó állapotban lévőket. A kinyúlt, agyonmosott és kifakult ruhákat nem tudják további eladásra átvenni. Bár a Tanácsköztársaság útján jobban szem előtt volt az üzlet, azt remélik, hogy a piac közelsége valamelyest javítja a bolt forgalmát. Nyitva tartásuk a bútorbolthoz igazodik, azaz: keddtől péntekig 8—17, szombaton 8—fél 1-ig állnak a vevők, illetve a vásárlók rendelkezésére. B. V. Készülő ív-játékok Üj tv-játékok, kortárs irodalmi alkotások adaptációinak forgatása kezdődik meg januárban a televízió műhelyeiben. A közelmúltban elhunyt neves író, Száraz György 1979-es ítéletidő című történelmi drámájából András Ferenc rendező készít tévéfilmet. A darab 1849 tavaszán játszódik az erdélyi Érchegységben, hősei románok és magyarok, fő álakja loan Dragos román politikus. A történet az erdélyi román felkelők és a magyar szabadságharcosok egymás elleni küzdelmének tragikus tanulságait — mint Száraz történelmi munkáiban annyiszor —, a nemzeti múlt nagy kudarcait, elszalasztott lehetőségeit boncolgatja. A főbb szerepeket Tor- dy Géza, Szacsvay László, Pap Vera, Ráckevei Anna és Hegedűs D. Géza alakítja. Az idén is megrendezik Pécsett a diákfotósok hagyományos tavaszi seregszemléjét. A rendezők — a Baranya Megyei Tanács művelődési osztálya és a Tarr Imre Szakmunkásképző és Szak- középiskola — most hirdették meg a középiskolások és szakmunkástanulók XXI. fotópályázatát. A kiírás szerint a fiatalok személyenként négy-négy fekete-fehér vagy színes képpel pályázhatnak, témájuk kötődjön az ifjúsághoz: életéhez és tanulásához, Temesi Ferenc nagy sikerű Por című szótárregénye lesz a januárban újra induló Új nyitott könyv című sorozat egyik idei bemutatója. Az ebből készülő tv-játék- ban — Szőnyi G. Sándor rendezésében — a könyv két alakja kel életre, s kettőjük története váltogatja egymást. A szótárregény mozaikrengetegéből nemcsak Szeged világa, hanem emberi élet- történetek is megismerhetők lesznek. A tv-játék nagy részét az eredeti , helyszínen, Szegeden, ottani színészek részvételével forgatják. A fiatal író, Nagy András Béketárgyalás című munkájából Balogh Zsolt rendez tévéjátékot. A történet időpontja: 1899 decembere, egy — a haditechnika hatalmas fejlődése nyomán — összehívott békekonferencia utolsó hete, amelynek célja, hogy egyszer s mindenkorra biztosítsa a világbékét. környezetének változásaihoz. A pályázatra szánt fotókat február 26-ig lehet elküldeni a pécsi iskolába. A nyilvános képbírálat március 5-én történik. A Magyar Fotóművészek Szövetségének tagjaiból, az Országos Közművelődési Központ és a rendező szervek képviselőiből álló bizottság értékeli és rangsorolja majd a képeket. Az országos fotótárlatot hazánk felszabadulásának 43. évfordulója tiszteletére április 4- én nyitják meg Pécsett. A tisztelet és megbecsülés virágai a népnek, ennek a nemzetnek. Berecz János felszólalása után a hivatalos programból még két esemény volt hátra. A csapatzászló-adományozás (amelyet az Üvegipari Művek Orosházi gyára dolgozóinak nevében Juhász Elemér igazgató adott át) és az új munkásőrök eskütétele, az ilyenkor szokásos fegyverátadással. A tizenegy új munkásőr eskütételét vigyázzállásban hallgatta végig a munkásőregység. Sőt — valószínű régi hagyományként — az utolsó mondatot már velük együtt mondták: „A dolgozó nép hatalmát, szocialista hazámat, pártomat, ha kell, életem feláldozása árán is megvédem". A munkásőrség az erő bázisa, sajátos közéleti fórum és társadalmi közösség Fotó: Kovács Erzsébet Az új munkásőrök egyike, Gacsályi Mária, jelképesen itt kapta meg először a fegyvert — szintén jelképesen — egy leszerelőtői, Sinkó Sándortól. Persze, több volt ez, mint jelkép. Ebben a fegyverátadásban kifejeződött a testület töretlensége, és folytonossága, valamint az új munkásőrök hűsége az alapítók küldetéséhez. Az orosházi egységgyűlés a Munkásőrség — Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett — központi férfikarának előadásával ért véget. * * * A hét végén a megye más településein is tartottak állománygyűléseket. Szombaton Békéscsabán, Gyulán, Mezőkovácsházán és Szarvason, vasárnap pedig Békésen és Szeghalmon volt ünnepi gyűlés. A békési munkásőregység felvette Apáti Nágy Endre alapító munkásőr nevét. Ugyancsak Békésen, valamint Mezőkovácsházán új csapatzászlót kaptak a munkásőrök. Az előbbiek a Hidasháti Állami Gazdaság kollektívájától, az utóbbiak a Mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz dolgozóitól, Az egységgyűlésen két termelőszövetkezetet is kitüntettek. A munkásőrség országos parancsnokának emlékplakettjét és díszoklevelét vehette át Szarvason a Gyomaendrődi Béke Tsz, Szeghalmon pedig a Körös- ladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz kollektívája, A. Z. (Folytatás az 1. oldalról) van szó. Meggyőződésem, hogy nem teljesíthetné egyetlen munkásőr vagy egység sem kötelezettségeit, ha nem lenne ott a hozzátartozók tehervállalása. Elismerés és köszönet érte. De egy másik oldaláról is társadalmi közösség a munkásőrség. Munkások, mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek vesznek benne részt. És egyformákká válnak, sőt kiegészítik egymást a szolgálatban, a pihenőben, a beszélgetések közben. Ez valóban egy nemzeti egység tükre, mert nem az különbözteti meg a szolgálatot teljesítőket, hogy mi a foglalkozásuk, milyen képzettségük van, hanem az, hogy állnak helyt, és hogy teljesítik a kötelezettségüket. A Politikai Bizottság tagja ezt követően az ország gazdasági, társadalmi helyzetéről szólt, elemezve az utóbbi években tapasztalha-. tó nehézségek okait is: — Most nehezebb körülmények között élünk és dolgozunk. 1945-ben, az indulásnál természetes volt, hogy mélyponton vagyunk, de természetes volt az is, hogy kiemelkedünk belőle. Volt politikai erőnk, bátorságunk és nemzeti akaratunk, hogy ezt végigvigyük. Most magasabb szinten, amikor a fogyasztás is magasabb szintű, panaszkodunk és elkeseredünk. Kezdünk panaszos országgá válni. Van-e okunk panaszra? Van. Aggodalomra is. Hiszen a negyven évvel ezelőttinél magasabb szintű népgazdaságban, a magasabb szintű társadalmi-politikai életben, a tudatosabb, jobban képzett országban olyan nehézségek jelentek meg, amelyekkel nem számoltunk, amelyek megleptek bennünket, és amelyekre tétova választ adtunk, tíz éven keresztül. Elsősorban ez a tétova válasz zavart meg bennünket. Ez bontotta meg kicsit a nemzeti egységet, hozott létre repedéseket az összefogáson, és zavarta meg. a-közvéleményt. Van-e okunk viszont arra, hogy elkeseredjünk? Lehet az egyes állampolgárnak oka rá, lehet egy kisebb közösségnek is, de egy nemzet nem engedheti meg magának azt, hogy elkeseredjen, hogy kiábránduljon önmagából, hogy ne bízzon saját erejében. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban a párt gazdasági-társadalmi kibontakozási és a kormány stabilizációs programjáról, majd pedig az országos pártértekezlet előkészítésével kapcsolatos feladatokról szólt. Beszéde befejező részében a pártszervek és szervezetek előtt álló feladatokkal foglalkozott: .. esküszöm, hogy a munkásőrség fegyelmezett, hű tagja leszek” — Csak akkor tudunk helytállni, ha minden kommunista közösség a maga területén betölti szerepét, hivatását, és lehetővé teszi, biztosítja, hogy elfogadják a politikát, és teljesítsék a programot. De ehhez az is szükséges, hogy pontosabb és hatásosabb párbeszéd legyen a kommunisták, a párt- szervezetek és a párton- kívüliek között. Hogy az emberek érezzék, nemcsak a véleményüket hallgatjuk meg, hanem amit mondanak, áz be is épül a programba. Érezzék, hogy építenek rájuk, hogy részt vesznek a program megvalósításában. Dolgozó népünk teljes joggal akarja, hogy a legszélesebb körben érvényesüljön önkormányzata, lehetővé váljék beleszólása a politika alakításába és részt vehessen annak megvalósításában, az ellenőrzésben pedig döntő légyen a szava. Újra kell tanulnunk a meggyőzést, a párbeszédet, a véleménycserét, a vitát azért, hogy erősítsük a nemzeti egységet, és lehetetlenné tegyük, hgy akár kívülről, akár rossz akaratból, belülről bárki is kárt okozzon, kárt okozhasson ennek II névadó Jambrik József 1926-ban született, agrárproletár családban. Édesapja 1919-ben vöröskatonaként harcolt. Szülei a felszabadulás után földet kaptak, előbb egyénileg, majd a Gerendás! Petőfi Termelőszövetkezet alapító tagjaként gazdálkodtak. Édesapja 1948-tól párttitkár, majd 1950-től tanácselnök volt Gerendáson. Jambrik József 1946-ban az SZDP tagja lett, és aktívan részt vett a MADISZ gerendási helyi szervezetének megalakításában. 1946-ban a Szabadkígyósi Mezőgazdasági Középiskolában érettségizett, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen folytatta tanulmányait. 1948-ban a határőrséghez vonult be, ahonnan politikai tiszti iskolára küldték. Ennek elvégzése után Miskolcra vezényelték, a belső karhatalomhoz, ahol politikai tisztté avatták. Előbb Szegeden, majd Debrecenben látott el katonai szolgálatot. 1954- ben a budapesti katonai akadémián tanult. A jól képzett, széles körű marxista műveltséggel rendelkező Jambrik József szerette hivatását. 1956- ban, az ellenforradalom kitörésekor, családja körében tartózkodott. Amikor riadóparancs érkezett, szinte alig búcsúzott, azonnal indult. Harmincegyedikén, amikor családját akarta meglátogatni, a ház előtt, amelyben laktak, már ellenforradalmárok várták. Letartóztatták, és durván ütlegelni kezdték. Egyikük téglával a szemébe vágott, vakon támolygott tovább, majd összeesett. Jelvényt szúrtak az arcába, rugdosták, valósággal táncoltak a testén, majd ott az utcán agyonlőtték. Amikor felesége rátalált holttestére, mindössze karóráját és vérrel áztatott zsebkendőjét vehette magához, hogy a család számára megőrizze. 1957- ben posztumusz megkapta a Munkás—Paraszt Hatalomért Emlékérem kitüntetést. Országos diákfotá-pályázat
