Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-18 / 168. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JÚLIUS 18., SZOMBAT Ára: 2,28 forint XLI1. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM tést arról, hogy reggel 7 órakor, az előzetes engedély alapján üzembe helyezték az új berendezéseket, s azok kitűnően működnek. Avatóbeszédet Tóth Illés tartott. Bevezetőül elmondta, hogy népgazdaságunk jelenlegi fejlettségi szintjén körülbelül 800 ezer új telefonra lenne szükség és 400 ezer régit is ki kellene cserélni. Mindez 120 milliárd forintba kerülne. Ebből adott a hetedik ötéves tervben 40 milliárd forint, ami a telefonhálózat fejlesztésére fordítható. Jelenleg még 58, a tervidőszak végére pedig 28 olyan város lesz az országban, ahol kézikapcsolású telefonközpont működik. Elismeréssel szólt az államtitkár a városi összefogásról — a lakosság telefonkötvény-vásárlással támogatta az ügyet — és a postai dolgozók munkájáról. Fekete János felszólalásában, utalva a szarvasi példára, hangsúlyozta, hogy napjainkban az a település, az a megye jut gyorsabban előbbre, ahol ezért maguk is tesznek, áldozatokat vállalnak. Az ünnepségen Tóth Illés és Rózsa István kitüntetéseket, elismeréseket adott át a távbeszélő központ tervezésében, építésében kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozóknak, vezetőknek. Végül a vendégek megtekintették az új, háromezer állomásos központot, amely mintegy 300 millió forintos költséggel készült, és a jövőben bővíthető. Külön említést érdemel, hogy a szarvasi az első olyan góckörzet, amely kompletten automatizált. A körzetszám: 67. T. I. A beruházás 300 millii forintba került Átadták az új telefonközpontot Szarvason Az avatóünnepségen. A mikrofonnál Tóth Illés A tegnapi nap nagy változást hozott a szarvasi és környékbeli telefontulajdonosok számára, sőt, nem csupán nekik, hanem az őket hívni szándékozóknak is. Július 17-én reggel új automata távhívó telefon- központot helyeztek üzembe Szarvason és Kondoroson, s ezzel együtt Békésszentand- ráson és Csabacsüdön, illetve Hunyán, Kardoson és örménykúton is közvetlen tárcsázással hívhatják egymást, valamint a belföldi távhívásba bekapcsolt központok előfizetőit a telefon- tulajdonosok. Az új automata távbeszélő központ avatási ünnepségét tegnap délelőtt tartották meg Szarvason. Ott voltak az avatón a megye, a város és a környező települések párt-, állami vezetői, munFotó: Gál Edit katársai, a Magyar Posta országos, területi -es helyi képviselői. Jelen volt dr. Lovász Matild, a megyei párt- bizottság titkára, Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke, Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, Szarvas város országgyűlési képviselője. Az államtitkárnak Rózsa István, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatója tett jelenA Kncr Nyomda termékeinek gazdag bemutatója a 11. Pécsi Ipari Vásáron Vállalataink, szövetkezeteink a Pécsi Ipari Vásáron Ezekben a napokban már 11. alkalommal rendezik meg a Pécsi Ipari Vásárt. Ugyanakkor arról is megemlékeztek a Mecsekalján, hogy 1888-ban tartották a városban az első ipari és mezőgazdasági kiállítást. Asztalos Ferenc vezérigazgató elmondotta, hogy több, mint kétszáz vállalat, szövetkezet, kisiparos és kiskereskedő mutatja be legszebb termékeit. Megyénk vállalatai és szövetkezetei igen szép számmal vannak jelen a vasárnap este záruló 11. Pécsi Ipari Vásáron. így ott találhatjuk a Békéscsabai Konzervgyárat, a Békés Megyei Üdítőital-ipari Vállalatot, a Békésszentandrási Szőnyeg- szövő Háziipari Szövetkezetei, a Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetei, a Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalatot, a Kner Nyomdát, a Metakémiai Ipari Szövetkezetei Körösla- dányból. Az érdeklődés igen nagy a bemutatott termékek iránt. Bizonyítja ezt, hogy százezer látogatót vártak a 11. Pécsi Ipari Vásárra, de az első napok már alaposan rácáfoltak az előzetes várakozásra. Fotó, szöveg: Gáldonyi Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok Pénteken megkezdődött a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évadja. A nyitó előadás Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac című drámája volt, mint a Madách Színház műsorán levő darab szabadtéri változata. A mű Ábrányi Emil fordításában került színre. A rendező Lengyel György, a díszletek Fehér Miklós, a jelmezek M!- alkovszky Erzsébet tervei alapján készültek. Cyranót Huszti Péter, Roxant Moór Marianna alakította. A további főbb szerepekben VasS Gábor, Csernák János, Ho- resnyi László, Juhász Jácint, Papp János, Dengyel Iván és Csűrös Karola lépett színpadra. Sajtétájékoztaté az adérendszer korszerűsítéséről Az adórendszer korszerűsítésének céljairól tartottak pénteken sajtótájékoztatót a Pénzügyminisztériumban. Kollarik István főosztályvezető elmondta, hogy a tervezett változások ■ nemcsak adórendszerünk korszerűsítését, hanem adó- és árrendszerünk egyidejű reformját szolgálják. Az új adórendszer bevezetése nem egyszerűen technikai különbséget jelent a korábbiakhoz képest az elszámolásban, hanem új feltételeket is teremt a gazdasági automatizmusok, mechanizmusok érvényesítéséhez. A tervezett intézkedések egyik lényeges eleme, hogy az adórendszer a piaci versenyben egyenlő feltételeket teremt az állami vállalatok, a szövetkezetek és a magán- vállalkozások között. Az új adórendszer másik fontos célja, hogy a korábbiaknál kedvezőbb feltételeket, nagyobb mozgásteret biztosítson a vállalatoknak fejlődésükhöz, erősödjék a gazdálkodó szervezetek nyereségtől függő differenciálódása. Ennek érdekében egyszerűsítik a vállalatok adózási rendszerét, s a mostani számítások szerint az eddigieknél körülbelül 170 milliárd forinttal kevesebbet kell majd befizetniük a költségvetésbe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden vállalat a korábbiaknál kedvezőbb helyzetbe kerül, az egyes ágazatok, vállalatok helyzete egymástól igen eltérően alakulhat. A számítások szerint azoknak a vállalatoknak a jövedelmezősége fog emelkedni, ahol ma is hatékonyan, nyereségesen gazdálkodnak, de ahol már most is érződnek a bajok, ott a változások valószínűleg tovább élezik a problémákat. A nehéz helyzetben lévő vállalatok talpon maradásukhoz nem számíthatnak majd az eddigiekhez hasonló állami segítségre, mert a tervezett intézkedések csak olyan mértékben tudják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket, amilyen mértékben sikerül leépíteni a különféle támogatásokat, kedvezményeket. Adórendszerünk korszerűsítése szorosan összekapcsolódik az árreformmal, átrendeződik a termelői szféra árszintje, áraránya, s ugyanakkor a fogyasztói árszintben és ármechanizmusban is lesznek változások. Az Agrometeorológiai Szolgálat vezetője elmondta, hogy a legkevesebb nedvességet a Miskolc—Békéscsaba vonaltól keletre tartalmazzák a földek, itt a talaj felső, félméteres rétegében a földek vízkészlete alig 25— 28 százalék. Különösen az úgynevezett légköri aszály okoz gondot. A 30 fok feletti napközi hőmérséklet következtében olyan erős a párologtatás, hogy még a jobban feltöltött talajokból sem győznék a növények a vízfelvételt, a kiesés pótlását. Az agronó- musok megfigyelése szerint a növények jellegzetesen mutatják a szárazságtüneteket. Még szerencse, hogy a talaj mélyebb rétegeiben a vízkészlet egyelőre 50 százalék körül van, s a kukorica és a napraforgó, amely mélyebb gyökérzetet eresztett, sokfelé ebből táplálkozik. Az előrejelzések szerint remény van arra, hogy a hét végén 5—10 milliméter csapadékot kapnak a földek, ez némileg javítana a helyzeten. Még akkor is, ha a prognózis főként záporokat ígér, s ezek nem juttatnak mindenhová vízutánpótlást. Július derekán a szántóföldi növényeket alaposan sanyargatja a kánikulai forróság, és mivel a csapadékutánpótlás immár tartósan elmarad, jobbára csak a talaj mélyebben fekvő rétegeiből tudják felvenni a fejlődéshez, illetve a termés beérleléséhez szükséges nedvesség egy részét. „Furulyáznak” a kukorica levelei Fotó: Gál Edit Hétfőtől megyeszerte aratják a búzát ■Megyénk valóban nincs irigylésre méltó helyzetben, hiszen lényegében hetek óta tart az igen meleg, napos idő. Két hete ugyan hullott egy kis csapadék, szeszélyes elosztásban, változó mennyiségben, 15,5—34 milliméter között, a mezőhegyes—orosházi térségben. Megszorul a búza, szenved a vízhiánytól a kukorica, szója és a többi növény. A megye északi térségében még inkább lesül a határ, mint a jobb vízgazdálkodású talajokon. A napraforgót, szívósabb lévén, még annyira nem viselte meg a meleg, de a kukoricatáblák messziről jelzik, hogy nagyon szomjas a föld: a tengeri levelei „furulyáznak”. Ahol arra mód van, nagy erővel öntöznek, így például a Hunyai .Hunyadi Tsz, amely vetésterülete felét öntözi — a békésszentandrási közös gazdaságok, a Ka- muti Béke Tsz, a Szarvasi Dózsa, a Kondorosi Egyesült Tsz. összesen mintegy 20— 25 ezer hektáron tudják a megyében mesterségesen pótolni a csapadékhiányt. Végül az aratásról, hiszen jelenleg ez a legfontosabb nagy munka a határban: az üzemek felében már vágják a búzát, és hétfőtől a többi gazdaságban is munkába állnak a kombájnok. (tóth)
