Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-18 / 297. szám

NÉPÚJSÁG 1986. december 18., csütörtök Miből válogathatunk? (Folytatás az 1. oldalról1 azonos nagyságrendű volt az igény. A baromfivirsliből 40 tonnányi készül az év utolsó napjaira. Ez a vállalat ha­zai üzleteinkben is megje­lent az új libamáj-termék - családdal, amelyeket nem csupán dollárért, hanem fo­rintért is megvásárolhatnak az ínyencek. A teljes máj­családot díszdobozban is megjelentetik, amely kifeje­zetten ajándékozási célra jó ötlet lehet. A baromfifeldol­gozó üzemekben is gyakor­lat, hogy ügyeletet tartanak, igazodva , az üzletek nyitva tartásához. Az előzetes fel­mérések alapján kielégítet­ték az igényeket és folya­matosan eleget tudnak ten­ni a pótlólagos megrende­léseknek is. A Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalat decem­ber 24-én ügyeletet tart a pótrendelések kielégítése vé­gett, a két ünnep között pe­dig az üzletek nyitva tartá­sa szerint a túrarendnek megfelelően terítik az árut. Bár Békéscsabán nem dol­goznak fel pulykát, társvál­lalatoktól szereznek be na­gyobb mennyiséget, hogy a vevőkörükben jelentkező igé­nyeket kielégíthessék. Főzhetünk halászlét is — Halló? Lencsési ABC? Lesz az idén Békéscsabán ebben az üzletben élő hal vagy üres marad ismét az akvárium? — Lehet, hogy még mély­hűtött hallal sem szolgálha­tunk — mondja Bogdanov Andrásáé üzletvezető-helyet­tes. A gasztrofolhűtőnk ugyanis 3 hete elromlott, az­óta sem tudjuk megjavíttat­ni. Azért abban bízunk, hogy egy másik hűtőszekrényben legalább tengeri halakból kí­nálhatunk vásárlóinknak. Az élő hallal pedig ennél is több a gond. A vezetékes víztől ugyanis elpusztul. Ak­kora árrés pedig nincs ezen a terméken, hogy a pusztu­lást fedezni tudnánk. A Halért békéscsabai üz­letében Szamosi István sem tud különösebb jó hírrel ke­csegtetni. Arra kapott ígé­retet, hogy e hét végén 4 tonna, a jövő hét elején 3,5 tonna pontyot kap a horto­bágyi gazdaságtól. Szomorú, de a viszonylag kis mennyi­ségből a megye távolabbi pontjaira kevés hal jut majd az ünnepekre. Ennek elle­nére a békéscsabai üzletben lesz tisztított hal, belsőség, farok és fej. A Hidasháti Állami Gaz­daság kereskedelmij.gazgató- helyettesét kérdeztük arról, hogy miért nincs biharugrai hal az üzletekben? — Mi arra rendezkedtünk be — tájékoztat Tóth János —, hogy nyáron bocsátunk ki nagy mennyiségű halat, s ilyenkor a karácsonyi el­látásra csak a saját boltja­inkat látjuk el áruval. A napokban 2 üzletet nyitunk, az egyiket Gyulán a piacté­ren, a másikat Szeghalmon a Sárréti Tej Közös Vállalat tőszomszédságában. Mindkét üzletünkben forgalmazunk élő halat, sült termékeket és pucolva és nyersen is árul­juk. Ez az állami gazdaság­nak mintegy 1,3—1,4 millió forintos beruházása, de a mai halkereskedelmi pozíci­ók arra ösztönöznek bennün­ket, hogy ne adjuk át to­vábbértékesítésre a termé­ket, hanem magunk keres­kedjünk azzal. Kellemes aromákból jó ízeket Néhány kereskedelmi köz­pontban, üzletben érdeklőd­tünk, milyen a Békés me­gyei üzemek készítette áru, milyen azok fogadtatása a vásárlók körében? A Coop- ker kereskedelmi leányválla­latának hús-, baromfiosztá­lyáról Pilsz Lászlóné gyors piackutatást végzett saját üzleteik körében. A begyűj­tött vélemények egy csokor­ban: a Békés megyei üze­mek rendelkeznek azzal a pozitív tulajdonsággal, hogy nagyon pontosan szállítanak. Folyamatos hiánycikkekről nem szól a fáma, azonban kutattuk a népszerűség okát. Nagyon szívesen fogadják a fővárosi vásárlók a tájjelle­gű ízesítéssel készült ter­mékeket, s hízelgő, hogy a Békés megyei termékeket a legjobbak közé sorolják. Ke- vesellik viszont a paraszt- és lángoltkolbászt. Ebből na­gyobb felvevőképességű a piac. De vajon mit mondanak a házunk táján? A békéscsa­bai Lencsési ABC üzletveze­tő-helyettese, Bogdanov And- rásné szerint általában jó az együttműködés a Békés Me­gyei Zöldérttel, a Gyulai Húskombináttal, a Szarvasi Állami Tangazdasággal és a két megyebeli baromfifeldol­gozó vállalattal. A pillanat­nyi ellátásról elmondja, hogy a pulyka már megérkezett, kapnak elegendő virslit, s igyekeznek a rendszeres fel­mérés alapján biztosítani az árut a vevőknek. Ami leg­többször hiánycikk, az a csa­bai kolbász, ebből többre volna szükség. Kecskeméten, az állami gazdaságok mintaboltjában a szarvasi húsüzem termékei­ről hallottuk, hogy megbíz­hatóak a termelőpartnerek, áruik szépek, egyenletes mi­nőségűek, egyedül a hurká­val nem voltak elégedettek, mintha abban több lett vol­na a zsiradék.Termékeikről azonban általában az a ve­vők véleménye, hogy kelle­mes ízűek, jól fűszerezettek. Mit is kívánhat egy ilyen körkép után, aki mindezt vé­gighallgatta, mint azt, hogy: kellemes karácsonyt és jó étvágyat! Számadó Julianna MSZBT-tanácskozás A Békéscsabán és vonzás- körzetében dolgozó MSZBT- tagcsoportok ügyvezető elnö­kei és a tagcsoportokat irá­nyító pártalapszervezetek tit­kárai kaptak meghívást teg­nap délután arra a tanács­kozásra, melyen az elkövet­kezendő év feladatairól tár­gyaltak a résztvevők Békés­csabán. Futaki Imréné, az MSZMP városi bizottságának munka­társa tartott tájékoztatót ar­ról, hogy közeledik a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulója, mely­nek méltó megünneplésében számítanak az MSZBT-tag-* csoportokra is. Kezdeménye­zőkészségük, mozgósítóerejük nagyban hozzájárulhat a he­lyi megemlékezések színvo­nalának emeléséhez. Futaki Imréné javasolta a középis­kolás MSZBT-tagcsoportok képviselőinek, hogy töreked­jenek az orosznyelv-tanítás színvonalának további eme­lésére, hirdessenek e cél ér­dekében tanulmányi verse­nyeket egymás között. Több ■ általános iskolában működik már MSZBT-tagcsoport. A gyerekek a jövőben gyűjtse­nek internacionalistáktól még fellelhető dokumentumokat. Futaki Imréné kérte az irá­nyító pártszervezetek titká­rait, a jövőben adjanak még nagyobb segítséget MSZBT- tagcsoportjai'knak a barátsá­gi munkához. A tanácskozás kötetlen be­szélgetéssel zárult, melyen nem egy jó ötlet cserélt gaz­dát a tagcsoportok még eredményesebb, sokszínűbb munkájához. A békéscsabai István király téri gyógyszertárban naponta igen sok egyedi gyógyszert készí­tenek. Képünkön dr. Kovács Gyuláné gyógyszerész receptről port mér össze Fotó: Szőke Margit ' .­frag 1 lg ; < i .. H I 5'f r : [.; | ; > 1 • J; ;?•' ' ffl |§|| ISi *&&$». I i 1 : } l A •] rlOfll r! i I I t rí I i I r i u I ! í rl í i --Í * i rj iSPU»1 ■ Dinamikusan fejlődő Ipar, gyarapodó város Interjú dr. Gonda Józseffel, az orosházi városi pártbizottság első titkárával — Orosháza és környéke gazdasága az el­múlt öt esztendőben jelentősen fejlődött. Az ipar éves termelési értéke több mint 13 milliárd forint. Mit jelent mindez az egy­kori legnagyobb magyar falunak, ahol nap­jainkban mintegy 12 ezren élnek az ipar­ból? — Orosházán a döntő változást az MSZMP 1958-as KB-határozata hozta, az ipar fejlődésében. Két alapvető folyamat érvényesült: az egyik a térségben talált szénhidrogénvagyon feltárásához, hasznosí­tásához kapcsolódó beruházások és ezek munkahelyteremtő szerepe, valamint az alacsony fűtőértékű gázra alapozott új iparág, az üveggyártás megteremtése. Á második a már korábban is hagyományok­kal rendelkező ágazatokra, a gépipar és a könnyűipar dinamikus fejlesztésére, az élelmiszeripari nyersanyagok feldolgozásá­ra alapozott fejlődés. Az ipar megjelenése és bővülő eredményei adtak városi rangot az egész településnek. Az iparban dolgozó 12 ezer ember vezető társadalmi rétege a városnak. A VI. ötéves terv folyamán meg­állapítható, hogy megyénkben a legfejlet­tebb ioarral Orosháza rendelkezik. Mind az ezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma, amely 231, mind az egy foglalkoz­tatottra jutó állóeszközök értéke, amely 521 ezer forint, meghaladja a megyeszék­helyét. Jelentős beruházások valósultak meg az iparban a VI. ötéves terv során. — A város legnagyobb gazdasági egy­sége az üveggyár, amely gondokkal küzd. Hogyan segíti a városi pártbizottság a ki­bontakozást a nagyüzemben? — Az Orosházi Üveggyár termelésében 1986-ban jelentkeztek először csomagoló­üveg-értékesítési gondok, melyek a korábbi jelentős fejlődést visszafogták. Alapvetően a belföldi felvevőpiac szűkölt be, szintén értékesítési gondok miatt. Az utóbbi idő­ben felélénkült a piackutató munka, amelynek hatására a tőkés exportban előbbre léptek. A városi pártbizottság fel­figyelt a gyár gazdálkodásának gondjaira és aí kibontakozás segítésére sok egyeztető­tárgyalást folytatott felsőbb párt-, állami irányító szervekkel. Fontosnak tartjuk a gyári kollektíva mozgósítását a feladatok teljesítésére, ezért rendszeresen részt veszünk a testületi ülé­seken, taggyűléseken, kommunista aktíva­ülést szerveztünk. Megítélésünk szerint termékszerkezet-módosító fejlesztéssel ér­hetők el a jobb eredmények. — A mezőgazdaságban az utóbbi évek aszályos időjárása visszavetette a térség­ben a korábbi dinamikus fejlődést. Mit lehet tenni a korábbi fejlődési ütem el­érése érdekében? — Az utóbbi négy év aszályos időjárása valamennyi gazdaságban éreztette hatását. Míg 1982-ben a mezőgazdasági nagyüzemek nyeresége 400 millió forint felett volt, ad­dig 1986-ban várhatóan 240 millió lesz. A korábbi fejlődési ütem elérése érdekében feltétlenül szükséges a növekedési ütem gyorsítása, a feltételek javítása, az adott­ságokból és lehetőségekből kiinduló terme­lési szerkezet továbbfejlesztése, a termé­kek értéknövelése és a minőség javítása. Ha ezek a célok egy átlagos időjárási vi­szonyokkal párosulnak, ismét elérhető az aszályos évek előtti gabonamennyiség, azaz a 220 ezer tonna gabona. — A közigazgatás átszervezése a VI. öt­éves terv során történt. Hogyan működ­nek az új tanácsok az elmúlt évi válasz­tások után? Mennyire tudja betölteni kör­zetközponti funkcióját Orosháza? — 1984 januárjától a járási hivatalok megszűnése után több hatáskört kaptak a helyi tanácsok, nőtt önállóságuk, felelős­ségük. Ez év januárjától megváltozott a helyi tanácsok gazdasági rendje, amely szintén hozzájárult az önállóság megte­remtéséhez. Ä helyi feladatok sorrendisé­gének, és azok megvalósításának üteme­zését maguk határozzák meg. A körzet- központ kialakítása révén Orosházához hét városkörnyéki község tartozik, amelyek ön­álló tanácsi községek. Megalakult a város- környéki bizottság, melynek feladata a ko­ordináció. a kölcsönös tájékoztatás. Oros­háza város közreműködői szerepet tölt be a megyei tanács vb irányelve alapján. Az önkormányzat megsértése nélkül valósul meg ez a közreműködői tevékenység. — A tanácsi költségvetés egyre szűkülő lehetőségei, mellett milyen jelentősebb be­ruházásokat tudtak megvalósítani az el­múlt tervidőszakban? — Annak ellenére, hogy a tanácsi bevé­teleket a felsőbb tanácsi és állami szervek 104 millió forinttal csökkentették, a két pénzalapot — költségvetés és fejlesztési alap — 16,9 százalékkal sikerült túltelje­síteni. Ezt a koordinációs tevékenység fo­kozásával, saját bevétel növelésével sike­rült elérnie a tanácsnak. A VL ötéves terv során új autóbusz-állomás. 26 munkahe­lyes orvosi rendelő épült, Szentetornyán két munkahelyes orvosi rendelő készült eL Megtörtént 770 / lakás terület-előkészítése. 12 tanácsi lakás kialakítása a Birkás lakó­telepen, bővült négy konténertanteremmel a 4. sz. iskola, valamint a Lehel utcai óvoda. Korszerű közvilágítást kapott a 47-es fő- közlekedési út városi átkelési szakasza, bő­vítették a víz- és szennyvíztelepet. Meg­kezdődött a 16 tantermes általános iskola építése, valamint a gyopárosi 50 méteres uszoda építése. Orosháza Város Tanácsa a VI. ötéves tervben fejlesztésre 473 millió forintot for­dított. A lakosság által teljesített társadal­mi munka értéke öt év alatt 276 millió forint volt, mely döntően az utcatársulások — gáz, víz, út — révén jött létre. A leg­nagyobb társadalmimunka-érték 1985-ben volt, melynek eredményeként a Hazafias Népfront OT nemzeti zászlaját nyerte el a város. — A posta elavult, égető gond a hírköz­lés elmaradottsága. Mikor épül új posta a városban, mikorra várható, hogy bekap­csolják a távhívóhálózatba Orosházát? — A hírközlés, az információáramlás a mai gazdasági élet nélkülözhetetlen eleme. Megléte segíti, hiánya gátolja a gazdaság teljesítőképességét. Az új posta építése várhatóan a jövő év tavaszán kezdődik. Felépül a postaforgalmi épület, valamint a 4 ezer állomásos crossbarközpont. A tele­fonközpont elkészülésének és átadásának tervezett ideje az anyagi lehetőségek függ­vényében a VIII. ötéves terv első éveire esik. A környező községek az új központra csak ezt követően kapcsolhatók rá. — Az ősszel új általános iskola kezdte meg működését. A zsúfoltság azonban to­vábbra is gondot okoz az iskolákban. Mi­lyen feladatok szerepelnek az oktatásügy korszerűsítésére a VII. ötéves tervben? — Az új Eötvös téri iskola belépésével a városközpont három nagy általános is­kolájának zsúfoltsága jelentősen csökkent. Sajnos, a 4. sz. üveggyári iskolában to­vábbra is nagy a zsúfoltság, és itt váltakozó tanítást alkalmaznak. A demográfiai hul­lám levonulása megkezdődött, és a közép­iskolákban 1989—1992 között jelentkezik a legerőteljesebben. A VII. ötéves terv ki­emelt feladata az új 16 tantermes iskolához kapcsolódó létesítmények átadása. A kö­vetkező lépcsőben várhatóan 1988-ra elké­szül a kétezer adagos konyha és étterem, s ezzel megoldódnak a diákélelmezés jelen­legi problémái. A tervek szerint 1990-ben kerül átadásra — a minőségi sportot is szolgáló — nemzetközi méretű tornacsar­nok. — Ellentmondó véleményeket váltott ki országosan is, hogy Orosházán nem .vezet­ték be a tehát. A lakosság korábban is so­kat tett a város szépítéséért. Az utcatár­sulások jelentősen bővítették a gáz- és víz­hálózatot. Milyen területeken várható a lakosság segítsége a várospolitikai célok megvalósításában? — Az elkövetkezendő időszakban is kér­jük, várjuk a város lakosságának segítségét. Továbbra is elsősorban a gázprogram megvalósításához, melynek célja, hogy 1990-ig a városban meglévő lakások 90 százaléka e korszerű fűtési móddal rendel­kezzen. A településfejlesztési hozzájárulás bevezetése előtt számvetést végeztünk, s megállapítottuk, hogy évente hárommillió forint bevételt jelentett volna a teho a vá­rosnak, míg így a lakossági gáz- út-, víz­hálózat fejlesztésével 8 millió forinthoz ju­tunk. Napjainkban az értelmes célok meg­valósítását támogatja a lakosság, s mivel a teho csak egy lehetőség volt, mi a másik utat választottuk és járjuk. Egyre nagyobb az érdeklődés az utcák portalanított úttal való ellátására. A lakosság ilyen irányú igényét a pénzügyi lehetőségek figyelembe­vételével támogatjuk. — A kórház Szarvas, Mezökovácsháza és Orosháza térségének ellátásáról gondosko­dik. Az elmúlt két évtizedben elhasználó­dott a műszerpark, felújításra szorul az épület. Hogyan kívánják megoldani a szük­séges rekonstrukciót? Kapnak-e ehhez köz­ponti támogatást? — Az Orosházi Kórház 575 ággyal több mint 120 ezer ember ellátásáról gondosko­dik. Felújításra vár a régi kórház épülete, emellett felújításra szorul az ideg-elme osztály, a Huba utcában. Többszöri egyez­tetés után a 20 éves épület rekonstrukciójá­nál 57 millió forinttal számolhatunk, amely­ből a megyei támogatás 20 millió forint. Műszerbeszerzésre 30 millió forint áll ren­delkezésre. ebből a megyei támogatás szin­tén 20 millió. Rangsorolást végeztünk a munkáknál, s így a legégetőbb problémák megoldást nyernek. — Befejezésül még egy kérdés: személy szerint ön elégedett-e a város elmúlt idő­szakbeli fejlődésével? — Ha a város iparának, mezőgazdaságá­nak. kulturális életének fejlődését vizsgá­lom. és a város építését, valamint a várossá válás folyamatát nézem, megnyugtató érzés, hogy gyarapodik Orosháza, az itt élő szor­gos kezű emberek munkája nyomán. Ha az előttünk álló hatalmas feladatokat nézem, akkor az eddigieknél még többet kell ten­nünk. de vállaljuk ezeket a követelménye­ket hogy a város és környéke lakossága boldoguljon, az itt élő ifjúságnak pedig biztos egzisztenciája legyen. — Köszönjük a beszélgetést. Verasztó Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom