Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-16 / 89. szám
1986. április 16., szerda o Terep- és partrendezés, fásítás Folytatják a Kígyós! pihenőpark kialakítását Békéscsabán a pihenőpark kialakításának gondolata 1977-ben vetődött fel, amikor a téglagyári bányatavak újrahasznosítása, valamint a bányatörvény által kötelezően . előírt partrendezés szóba került. A téglagyári tavak és környékük kedvező lehetőséget nyújtanak zöldövezet kialakítására, és sportpályák létesítésére. A terv készítésénél a legfontosabb alapelv az volt, hogy a megvalósítás minél kisebb beruházási költséggel, és minél nagyobb méretű szervezett társadalmi munka felhasználásával legyen végrehajtható. A tervben egy 15 éves, és egy ennél hosszabb távlat szerepel. Az összefoglaló név: Kígyósi pihenőpark. Magában foglalja a békéscsabai téglagyári bányatavak, valamint az Ókígyós majorságának és a szabadkígyósi tájvédelmi körzetnek a területét. A pihenőpark létrehozására — mint már írtuk — 1983-ban 11 tagú társulás jött létre. A társulás tagjai vállalatok, állami, tanácsi szervek, amelyek a megvalósításhoz anyagi támogatást is nyújtanak. Kocsis Zoltánnak, a társulás ügyintézőjének tájékoztatása szerint tavaly tovább folytatódott a nagy tó középső földnyelvén a partrendezés, melynek során mintegy két és fél millió forint költséggel 30 ezer köbméter földet termeltek ki. A fásításra kerülő területek egy részét termőfölddel feltöltötték, és ahol szükséges volt, tereprendezést hajtottak végre. A halastavat a horgászegyesület halasította. Az idén már — az engedéllyel rendelkezők — horgászhatnak. Elkészült a környezetvédelmi gát, amely egy szakaszon elválasztja a pihenőparkot a téglagyártól. A gáton még az idén elkezdődik a fásítás. — Várhatóan mikor veheti használatba a lakosság a pihenőparkot? — kérdezem Kocsis Zoltántól. — Arcúkor a társulás a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalattól átveszi a területet. Egyes részeit azonban fokozatosan — kirándulásra, horgászásra, csónakázásra — már 2—3 év múlva. — Mitől függ a fejlesztés üteme? — Elsősorban a rendelkezésre álló pénzösszegtől. Évenként eddig is több millió forintot használt fel a társulás — szinte kizárólag téglagyári pénzből —, mégpedig a költséges, de a legkevésbé látványos földmunkákra, a part- és a tereprendezésre, a fásítás előkészítésére, a használatra alkalmatlan tavak feltöltésére. A Kígyósi pihenőparktársulás még 1983-ban tájékoztató füzetet adott ki. Ebből megtudhatjuk, hogy a téglagyári bányatavak területén szabadstrand, termálfürdő, ifjúsági park, kemping, motel, szálloda, vállalati pihenőházak, állatkert, sportpályák, vízi verseny- pályák, közpark, véd- és parkerdő, valamint úttörővasút és utak létrehozását tervezik. Az új kígyósi majorság területén lesz: véderdő. diófás liget, kegyeleti park, lovas tanpálya, skanzen. A méretek igen jelentősek. Így egyebek közt a téglagyári bányatavak területe 280 hektár, melynek csaknem egyharmada vízfelület. A legnagyobb tavon 8 sávos, ezer méteres evezőpálya alakítható ki, amely nemzetközi versenyek rendezését is lehetővé teszi. A tavak egy- benyitása után a víz meny- nyisége 9—10 millió köbméter lesz. A kiadvány felhívással fordul a lakossághoz: „Mindent el kell követni a nemes célok megvalósításáért, hogy ami még terv, az a jövőben valósággá váljék. Ezt azonban csak nagymértékű társadalmi összefogással tudjuk elérni.” A társulás bankszámla- száma: MNB 260—30667, amire biankócsekken lehet az adományokat befizetni. A oénz meggyorsítja a fejlesztés ütemét. A pihenőpark nemcsak Békéscsaba, hanem a környék egyik nevezetessége lesz, amely a nyári hónapokban naponta 10—15 ezer embernek nyújt majd üdülési, szórakozási, sportolási lehetőséget. Az ebben a természeti környezetben eltöltött szabad idő hozzájárul ahhoz, hogy egészségesebb emberekké váljunk. Pásztor Béla Önhordó sátorgarázsok Üjfajta, úgynevezett önhordó sátorgarázsok sorozat- gyártását kezdte meg a Budapesti Háfém Ipari Szövetkezet. Az önhordó sátorgarázs nagy előnye, hogy a ponyva nem feszül a jármű lemezére, a takaró alatt széljárás van, s így az autó szárazon tárolható. Az idén a szövetkezet a belkereskedeAUTOMATA FŰZI A SÖRLEVET KŐBÁNYÁN. Üjabb szakaszához érkezett a Kőbányai Sörgyár mintegy 1,3 milliárd forintos rekonstrukciója. Megkezdte a folyamatos termelést a 2-es gyártelep új, automata vezérlésű sörfőző berendezése. Ugyancsak üzembe állították, a gyár 4-es számú telepén a 0,33 literes palackokat töltő gépsort, amely évente 9— 10 millió kispalackot tölt meg. Az új, korszerű, folyamatos üzemű főzőberendezéssel három és fél perc alatt melegítik fel az anyagot. A nagy teljesítményű berendezésben óránként 270 hektoliter sörlevet dolgoznak fel. Az új eljárással a forraláshoz felhasznált hőenergiát csaknem a felére csökkentették. További előnye a technológiának, hogy 5 száza, lékkai kevesebb komlóból lehet kitűnő minőségű sört készíteni. ZALAHÜS-ÜJDONSÁGOK. Bővítette választékát a Zala Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. A nemrég piacra került tavaszi szelet, a bozsóki borsó és a karikás kolbász után megjelent a boltokban a húskenyér. A fogyókúrázóknak is ajánlható készítmény tulajdonképpen a párizsi egyik változata, ám ezt nem főzik, hanem sütik, paprikával, illettem megrendelésére 5000 darabot készít a kocsivédő sátorgarázsból, de ha igény van rá, ennek többszörösét is képes termelni. Jelenleg négy kocsitípushoz, a Ladához, a Skodához, a Daciához és a Wartburghoz gyártanak sátorgarázst, de már a harmadik negyedévtől megkezdik a 126-os Fiathoz, a Trabanthoz ve petrezselyemmel ízesítik. A következő hónapokban további újdonságokkal jelentkezik a vállalat. Közülük főleg a füstölt, szeletelt marhahátszín és a császárszalonnával magasabb hústartalmú zalai oldalszalonna számíthat kedvező fogadtatásra a vásárlók körében. Mindegyik korszerű vákuumcsomagolásban kerül majd az üzletekbe. KÖKANDALLÖK DEBRECENBŐL. Kandallók gyártását kezdik meg az idén a Debreceni Üvegipari Szövetkezetben. Hét sarok-, illetve falikandalló-típust terveztek, s ezekből már a következő fűtési idény kezdetéig több százat tűzálló betonbéléssel, kizárólag természetes anyagokból, márványból, illetve mészkőből készítenek. A pontosan illeszkedő burkolóelemekből egy-egy ügyesebb megrendelő sajátkezű- lég is beépítheti lakásába a kiválasztott darabot. A szövetkezet valamennyihez műszaki leírást ad, meghatározza a huzatigényét, és az optimális kéményméreteket is. A típuskandallók mellett egyedi tervezésű márvány-, mészkő kandallók gyártását is vállalják. A kőkandallók mellett hamarosan megkezdik az elemekből összerakható műkő kerti grillsütők gyártását is. és a Zasztavához alkalmas garázsok készítését. A szövetkezet e legújabb termékének előállításához hazai alapanyagokat használ fel, és saját készítésű szerszámot alkalmaz. A bárhol gyorsan felállítható sátorgarázsok iránt külföldön is nagy az érdeklődés. A szövetkezet szakem- bei’ei biztató tárgyalásokat folytatnak egyebek között csehszlovák és NSZK-beli partnerekkel. SZÁMÍTÓGÉP AZ ÖNTÖ- ZÉSIRÁXYÍTÁSBAN. A több hétig tartó belvízvédelmi készültség feloldása után teljes erővel megkezdődött az öntözési idény előkészítése a Közép-Tisza vidékén. A Tiszán, a Körösön, a Zagyván, a Hortobágy-Berettyón rendeltetési helyükre vontatták az úszó vízkivételi műveket. A kiskörei tározóból friss vízzel töltik fel a térség két mesterséges folyóját, a nagykunsági és a jászsági öntözőfőcsatornát, valamint a többi víztározó- és szolgáltatóműveket. Folyamatban van a Hortobágy—Berettyó főcsatorna friss vízzel való átöb- lítése is. Az irányításban a technika is egyre fontosabb szerepet kap. Tiszafüred térségében, továbbá a tiszaföld- vári és mezőhéki öntözőrendszerben már az idén számítógép vezényli a vízszolgáltatást. ÜJ NÖVÉNY AZ IKR- NÉL. A zöldboísót is besorolta rendszerben termesztett növényei közé a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat, az IKR. Már ebben az évben 25 taggazdasága termeli együttesen 2400 —2500 hektáron ezt az értékes, fehérjedús növényt részben a hűtő-, részben a konzervipar részére. Minden tekintetben kiváló minőségre törekszenek, s mivel ennek egyik alapfeltétele, hogy valóban zsenge állapotban, de a szemek károsodása, törése nélkül tudják betakarítani a termést, hat nagy teljesítményű univerzális borsókombájnt is vásároltak. A Gyulai Húskombinátban egy évvel ezelőtt szerelték fel azt az osztrák berendezést, amelyik a sertéseket csaknem tökéletesen megtisztítja. Ebben a gyárban az idén újabb — 80 millió forintos — korszerűsítő beruházást végeztek el Fotó: Fazekas László 1986—90 között Hogyan fejlődik az élelmiszeripar? A hazai élelmiszer-fogyasztás az elmúlt öt esztendőben a tervnek megfelelően, egyes termékekből azt meghaladó mértékben alakult. Az egy főre jutó hús- és tejtermékfogyasztás több mint tíz százalékkal emelkedett. Nem csökkent viszont a táplálkozásélettani szempontból kedvezőtlen cereáliák — liszt- és zsírtartalmú ételek — és a különböző zsiradékok fogyasztása. Ugyancsak kedvezőtlen, hogy zöldségekből kevesebbet ettek az emberek, mint ahogy az kívánatos volna. A hetedik ötéves tervben az élelmiszeripari ágazat szerkezetének módosítása a legfontosabb cél. A hagyományos, jól bevált, keresett, és külföldön is eladható termékekből szeretnének többet előállítani az ágazatban dolgozó szakemberek. A húsok és húskészítmények fogyasztásában a mostani öt évben 6-7, baromfiból több mint 10 százalékos növekedéssel számol a terv. Oz egészségesebb táplálkozásért Burgonyából, lisztes áruból a fogyasztás csökkentése a cél, zöldségekből és állati zsírokból szinten tartás, míg gyümölcsökből és növényi zsírokból növekedés várható. A VII. ötéves tervidőszak első éveiben a külső piacokon jelentős mértékű javulásra nem lehet számítani. A nem rubelelszámolású exportpiacokon továbbra is az erős kínálati pozíció a jellemző. Spanyolország és Portugália belépésével az EGK tagországaiban az eladási lehetőségek tovább szűkülnek. Az élelmiszer-világkereskedelem általános helyzetének némi javulása csak a tervidőszak második felében várható. Élelmiszer-kivitelünkben a szocialista export súlya tovább nő, így — ezen a területen — számottevő export- növelés prognosztizálható. A szocialista piacokon a kereslet növekedése egyben a minőségi követelmények erősödésével, egyenletesebb szállítási igénnyel párosul. Ez — különösen a termékek gyártásánál, csomagolásánál — kíván az eddiginél nagyobb gondosságot. A termelés szerkezetének módosítása révén összesen mintegy 20 százalékos exportnövekedést vár az új népgazdasági terv 1990-re az élelmiszeripartól. A gabonaiparban a felvásárlás, a tárolás, a lisztmi- hőség javítása a legfontosabb feladat; gyorsítani kell a malmok átfogó rekonstrukcióját, és javítani az ömlesztett liszt tárolásának, szállításának feltételeit. A keverék takarmányok gyártásánál az elért szint megtartása a cél. A borászatban — a feldolgozó kapacitások megőrzése mellett — folytatni kell a tárolótér bővítését, a minőség- javítást szolgáló berendezések beszerzését. Elengedhetetlen a háttéripar és a csomagolóanyag-ellátás meny- nviségi és minőségi szintjének emelése, a versenyképességet javító palackozó gépsorok beszerzése, a meglevő üzemek rekonstrukciója. A borászatban az elkövetkezendő öt esztendőben az export és a belföldi fogyasztás szinten tartásával, illetve minimális növelésével számolnak. Ez a feladat — az ágazatot ért súlyos természeti csapás miatt — csak következetes szakmai munkával, a központi ellenőrzés fokozásával valósítható meg. Újjászülető gyárak A sörtermelésben mintegy 10 százalékos bővülés várható, így a jelenlegi 90 literes személyenkénti fogyasztás mintegy 10 literrel nő majd. A termelés zavartalansága igényli a Pécsi Sörgyár rekonstrukcióját, és a malátagyártó kapacitás bővítését. A szesziparban a hazai gyártást kubai és szovjet import egészíti ki, ami fedezetet nyújt a belföldi igények kielégítésére, a tervezett tőkés export teljesítésére. Az ászári keményítőgyár rekonstrukciójának folytatásán kívül indokolt a sütőélesztő-gyártás technológiai fejlesztése is. A minőségi italválaszték bővül, az égetett szeszes italok gyártásánál viszont csökkenéssel számol a terv 1990- igAz ásvány- és üdítőitalgyártásban további növekedés várható. A palackos üdítőkből 10 literrel nő az egy főre jutó fogyasztás, s ezzel elérjük a 68 liter körüli szintet. Az egészségügyi szempontoknak megfelelően a szénsavas vizek fogyasztásán belül az ásványvíztermelés jelentős emelése a cél: 1990-re mintegy 4 literes fogyasztás elérése látszik reálisnak. A dohányipar a lakossági fogyasztás csekély növekedésével számol. Ennek kielégítéséhez korszerűbb, jobb termőképességű, betegségeknek ellenálló fajtákra van szükség. A mintegy 2000 hektáros területnövekedés elsősorban a kisgazdaságokban valósítható meg. A húsipari feldolgozást a vágómarha- és vágósertéstermelés fejlesztésével szoros összhangban határozta meg a terv. Ennek megfelelően most nem indokolt új húskombinátot építeni, ugyanakkor növekszik a világbanki hitelekkel is támogatott rekonstrukciók jelentősége. Az exportpiacokon már csak a jó minőségű, magas feldolgozottság termékekkel lehet sikert elérni. Jobb minőség De megnőttek a minőségi követelmények a belföldi ellátásban is, ugyanakkor nagy figyelmet kell fordítani az olcsóbb húsipari termékek gyártására is. A legmagasabb feldolgozottságú — stratégiai jelentőségű —■ húsipari termékekből számottevő növekedést irányozott elő a terv. Ám mindez csak akkor érhető el, ha további megmunkáló és csomagoló gépeket sikerül megvásárolni, és termelésbe állítani. De szükség van a felvásárlás és a minősítési rendszer további javítására is. A tejipari fejlesztések középpontjában a minőség emelése, az eltarthatóság növelése, és a költségek csökkentése áll. A kedvelt Party vajkrémből az eddigi 2500 tonnával szemben 1986-ban már 6000 tonnát gyártanak. Féltartós tejből évi 75 millió liter kerül majd a boltokba. Fontos változást jelent a tejipari fagylaltgyártás megindulása is: különféle ízekben tölcséres és poharas termékeket hoznak forgalomba. A tejipar a jövőben is törekszik arra, hogy alacsony zsírtartalmú, olcsó tejet, tejfölt, sajtokat készítsen. Elkezdik a diabetikus áruk termelését, és szélesebb körű lesz a melléktermékek (savó, író) humán célú hasznosítása. Cseh János
