Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-10 / 58. szám

1986. március 10., hétfő o „Ez az igazi nőnap!” Vonalban voltunk... Március 8., nemzetközi nő­nap. Ilyenkor ugyebár, mi férfiak, megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk a nőkre. Pár szál virág, munkahelyi ünnepség, koccintás... — azután minden marad a ré­giben? Nőnap után kérdésünk így hangzott: — ön hogyan töl­tötte március 8-át? Akik vá­laszoltak: a nők és a férfiak. a Kiszely Zsuzsa, Gyomaend- rőd: — A városi jogú nagy­községi tanács igazgatási osztályán dolgozom. Pénte­ken délután kezdődött nőna­pi ünnepségünk — virág, mű­sor és az ilyenkor szokásos köszöntő... A rendezvény után hazajöttem, majd meg­jelent a barátom egy virág­csokorral, felköszöntött és elvitt vacsorázni Mezőtúrra, a Diófa vendéglőbe. Másnap a nőnapon takarítottam, mostam, tanultam. Délután pedig kocsikáztunk a bará­tommal. Számomra hétköz­napi szombat volt az idei március 8.... Felczánné Nyíri Mária, Bé­késcsaba: — Táncpedagógus vagyok. Munkahelyemen, a Megyei Művelődési Központ­ban nem lehettem ott a nő­napi ünnepségen, ugyanis ebben az időben éppen tár­sastáncosaimmal a Csabai Kötöttárugyár nőnapi műso­rában szerepeltünk. Engem is ekkor köszöntöttek fel a ta­nítványaim. Férjemtől és édesapámtól már délelőtt megkaptam a virágot. Már­cius 8-át, szombatot az édes­anyám mellett töltöttem. Férjem ezen a napon Gyulán „táncoltatta” a fiatalokat, ugyanis ő ott tánctanár... Dr. Pál Mária, Békés: — A rendelőintézetben dolgo­zom, mint nőgyógyász szak­orvos. A Nagyház Pinceboro­zóban voltam pénteken, a nőnapi ünnepségen. Szomba­ton reggel 8-tól hétfő reggel 8-ig a szülőotthonban ügye­lek. Tehát munkával telt az ünnepnap. Egyébként elvált vagyok, egyedül nevelem két lányomat. Mi köszöntöttük fel egymást. Nagy László református lelkész, Gyula: — Szomba­ton családi körben, fiammal — aki a debreceni reformá­tus gimnázium második éves hallgatója — köszöntöttük feleségemet és lányomat. Va­sárnap délelőtt pedig isten­tiszteleten emlékeztünk meg a nőkről. A régi naptár sze­rint március 8-án ünnepük névnapjukat a Rózsák. Édes­anyám, aki Gödöllőn él, szintén ezt a nevet viseli, így minden évben sokszoros ünnepnap számomra e hó nyolcadika. Még végezetül hadd mondjak valamit: ne­künk, férfiaknak több figyel­met kellene fordítani a nők­re. Nagyobb terhet kell vál­lalni a közös munkából. Csók Imre, Mezőberény: — Az Aranykalász Termelőszö­vetkezetben dolgozom bri­gádvezetőként. Feleségemet szombaton — 18 éves fiam­mal — reggel köszöntöttem fel. Ám megmondom őszin­tén, március 8-án nem vol­tam igazán jó hangulatban. Délelőtt Békéscsabán druk­koltam az Előrének, délután pedig a televízió előtt ülve a magyar kézilabda-válogatott­nak. Sajnos, mindkét csapat veszített. Nejem munkával töltötte a nőnapot, ugyanis, mint a helyi mozi vezetője, szombat este dolgozni ment... a Vasárnap délben, éppen e cikk utolsó sorait rovom pa­pírra, mikor a velem egy irodában dolgozó kolléganő­met telefonhoz kérik. Rövid beszélgetés után a kagylót lecsapva felkiált: — A fér­jem hívott! Otthon terített asztal és ebéd vár. Ez az iga­zi nőnap! — nevetett rám, s elviharzott.. . H. E. Angol felnőttoktatási delegáció érkezik megyénkbe Az időjárási viszonyok is­meretében felelőtlen kije­lentés lenne tényként közöl­ni, hogy ma, hétfőn tizenöt­tagú felnőttoktatási delegá­ció érkezik megyénkbe- Így olvasóinkkal csak e látoga­tás tervét ismertetjük elöljá­róban. Eszerint — az angol felnőttoktatási szakembere­ket — a vendéglátó Békés Megyei Tanács művelődési osztálya nevében Németh Lajos csoportvezető és Róta Pál, a felnőttoktatás megyei, vezető-szakfelügyelője fo­gadja majd a ferihegyi re­pülőtéren. Az Országos Pedagógiai Intézet meghívására hazánk­ba látogató küldöttség elő­ször a Mezőhegyesi Általá­nos Művelődési Központ munkájával ismerkedik meg, aztán ellátogatnak az Oros­házi Kossuth Lajos Szakkö­zépiskolába és a Táncsics Mihály Gimnázium és Szak­középiskolába. Szerdán a megyeszékhely nevezetessé­geit mutatják be a vendé­geknek, délután pedig szak­mai jellegű találkozóra ke­rül sor a Békéscsabai Dol­gozók Önálló Középiskolája vezetőivel és pedagógusai­val. Ezt követően az új me­gyei könyvtárba látogatnak el, valamint megtekintenek egy angol nyelvű szakköri foglalkozást a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban. Itt tartózkodásuk utolsó napján, csütörtökön az an­gol szakemberek Gyula vá­rosával ismerkednek, majd délután elutaznak Buda­pestre, ahol az Országos Pe­dagógiai Intézet által szer­vezett szakmai elméleti és gyakorlati programokon vesznek részt. Búcsúzóul a SZOT vendégeként — ellá­togatnak Balatonfüredre is. (bse) Szövetkezeti békelörum Budapesten március 7. és 9. között szövetkezeti békefó­rumot rendezett az Országos Béketanács együttműködve a három szövetkezeti ágazat, az Okisz, a Szövosz és a TOT vezető szerveivel, valamint az Országos Szövetkezeti Ta­náccsal és a Szövetkezeti Kutatóintézettel. A fórumon a hazai szövetkezeti mozga­lom békemunkával foglalko­zó munkatársai és a terület OBT-tagjai vettek részt. Pálos Tamás, az MTI fő- szerkesztője a tanácskozás résztvevőinek külpolitikai kérdésekről tartott előadást, majd Zsarnóczay Sándor, a Szövetkezeti Kutatóintézet igazgatója a szövetkezés, az együttműködés és a béke kérdéseit elemezte. Barabás Miklós, az OBT főtitkára a hazai és nemzetközi béke­mozgalom időszerű felada­tairól adott tájékoztatást. Az előadásokat közös fórum kö­vette, ahol válaszoltak a je­lenlevők kérdéseire. Mérlegzáró közgyűlések Gyulán (Folytatás az 1. oldalról) port. Ennek értéke a vizs­gált időszakban csaknem há­romszorosára nőtt. Ez a terv­ciklus valósította meg régi álmukat, a Henyei úton fel­épült, korszerűen felszerelt ipartelepük, ami több mint 66 millió forintba került. A jó munkának köszönhetően a dolgozók bérszínvonala is jelentősen növekedett, az 1980-as 40 ezer forintról 69 ezer forintra. Aztán már mondanunk sem kell, hogy minden esztendőben tekinté­lyes nyereséget értek el, ami 1980-ban 30 millió forint volt, a tavalyi évben pedig meghaladta a 60,5 millió fo­rintot. Az elnök, Bőd Antal beszámolóját azzal fejezte be, hogy eredményüket a kedvező termékösszetételen túl, az értékesítés jelentős növekedése mellett annak is köszönhetik, hogy sikerült a hatékonyságot kedvezőbb szintre emelni. A VI. ötéves terv értéke­lése és az elmúlt évi munká­ról szóló beszámolót követő­en javaslat hangzott el az idei és a VII. ötéves terv cél­kitűzéseiről, amelyet Pittner János főkönyvelő terjesztett a közgyűlés elé. Nem kevésbé jó eredmény­ről adhatott számot Hajt- mann Zoltán, a Szabók Ipari Szövetkezet elnöke is, az el­múlt tervciklust értékelve. A termelési érték ebben az idő­szakban elérte a 237 millió forintot, ami csaknem 4 szá­zalékkal volt magasabb a tervezettnél. Egyre nagyobb mértékben nő a belföldi partnereknek szánt termelés részaránya, amely annak a „következménye”, hogy a tő­kés piac egyre kedvezőtle­nebb és alacsonyabb jöve­delmet biztosított a koráb­ban már hosszú idő óta bér­munkát teljesítő szabóknak. A belföldi termelésen kívül — összhangban a népgazda­sági elvárásokkal — a terv­időszak utolsó évében im­portkiváltó termékek gyártá­sát kezdték el, amelynek az értéke az elmúlt évben már megközelítette a 12 millió forintot. Korszerűsítésre több mint 22,5 millió forintot for­dítottak. összességében megállapít­ható, hogy a VI. ötéves terv célkitűzéseit a szövetkezet munkáskollektívája a meg­nehezedett gazdasági körül­mények ellenére, feszített munkával, de teljesítette, ez­zel sikerült jó feltételeket te­remteni az új tervciklus in­dításához. A múlt évi mun­káról szólva elhangzott, hogy termelési értékük megköze­lítette az 55 millió forintot, ami 10 millióval magasabb a tervezettnél. A hatékony gazdálkodást jelzi, hogy nyereségük is több mint 7 millió forint lett. A következő években sze­retnék növelni versenyképes­ségüket, különösen a tőkés piacokon, és így növelni a nem rubelelszámolású ex­portbevételeket. Ehhez vi­szont szükség van a techni­kai és technológiai színvonal emelésére, a minőség foko­zására. B. O. A posta illetékesei és mi is számítottunk arra, hogy sok érdeklődő telefonhívást kapunk a telefonokkal kap­csolatban, de ami hétfőn délután történt, az minden várakozást felülmúlt! Gyakorlatilag egy percnyi szüne­tet sem tarthattak a meghívott postások, Vojnár László, a Szegedi Postaigazgatóság műszaki és távközlési igaz­gatóhelyettese, Szabó Bálint, a megyei távközlési üzem vezetője és helyettese, Slyuch András. Délután 2-töI este 7-ig 151 telefonhívás érkezett és csak azért nem több, mert központunk fizikailag sem tudott több hívást fogadni. Elnézést kérünk tehát azoktól a kedves olva­sóinktól, akik március 3-án délután hiába tárcsázták szerkesztőségünket, minden számunk foglaltat jelzett. A telefonhívások száma nagy volt ugyan, de a több­ségük két kérdésre kért vá­laszt: mikor kapnak tele­font, és átköltözés esetén hogyan lehet áthelyeztetni az állomást. A helyzet ezen a téren a következő: a békéscsabai központnak még körülbelül 1600 áramköre szabad, és je­lenleg 5 ezer igénylőt tar­tanak nyilván. A két szám összevetéséből már látható, hogy mindenkinek nem jut­hat telefon. Azokat az igény­lőket, akik 1982. előtt adták be telefon iránti kérelmüket, jórészt már ellátták készü­lékkel, legalábbis ott, ahol ez műszakilag lehetséges volt. Mert jó néhány helyen a kábelhálózat hiánya akadá­lyozza a bekötéseket. A bé­késcsabai Szőlő utcai és kör­nyékbeli lakóházak tulajdo­nosai például azért várnak mind a mai napig hiába te­lefonra, mert a terület ki­alakításakor, a közművek építésekor a beruházó meg­feledkezett a telefonhálózat­ról. Ugyanez a helyzet a Lencsési út végén épült két lakóháznál, vagy a Szigligeti u. 2 4. számú háznál- Bár rendelet írja elő, hogy a postai hálózatot ugyanolyan közműnek kell tekinteni, mint a gázt, a vizet, vagy a villanyt, mégis gyakran el­feledkeznek róla. Ez persze nem jelenti azt, hogy a felsorolt helyeken soha sem lesz telefon. A Sző­lő utcai — és vele együtt a Berzsenyi utcai — hálózat tervei már elkészültek, még ebben az évben hozzá kez­denek a kivitelezéshez. Nagy gondot okoz viszont a rend­kívül sűrű beépítés, és a nagyon keskeny belső úthá­lózat. mert így akár földká­belen, akár oszlopokon épí­tik ki a hálózatot, komoly gondokra lehet számítani a telepen. Sok telefont kaptunk a Millennium lakótelepi lakók­tól is. Nekik azt a választ tudjuk adni, hogy ez egy új lakótelep, és így a most odaköltözők új igénylőknek számítanak. Ezért félő, hogy mire rájuk kerül a sor, be­telik a békéscsabai telefon- központ, így csak jó néhány év múlva számíthatnak ké­szülékre. A Kisszik utcai lakók — ugyancsak Békéscsabáról — azt nehezményezték, hogy már befizették a belépési dí­jat, de nem kapták meg a készülékeket. Itt az történt, hogy földmunkákat kezdtek az utcában, és ennek során kidöntötték azt az oszlopot, amely a postai elosztót tar­totta. Jogos igényüket azon­nal kielégítik, amint az épí­tők elvonulnak. Maradjunk még mindig a békéscsabai telefonoknál- So­kan kérdezték a Lencsési úti lakótelepről, számíthatnak-e még újabb bekötésekre? A válasz: a posta ezen a lakó­telepen már csak a társ nél­küli, úgynevezett özvegy­ikerállomásokat kívánja be­kötni. Ezekből nincsen túl sok, így tömeges telefonfel­szerelésekre nem lehet szá­mítani. Eléggé telített már a kábelhálózat is, a posta ezért elkészíttette a bővítés kiviteli terveit, mely tartal­mazza a Dózsa György úton most épülő házak szükség­leteit is. A terv tehát ké­szen van, de a munka nem szerepel a postai beruházá­sok között, kivitelét pedig még nem rendelték meg tő­lük. Kedvező választ adhatunk az Erzsébethelyről, illetve a VI. kerületről telefonáló ér­deklődőknek. Mindkét vá­rosrészben még az idén megkezdik a telefonok fel­szerelését, természetesen idő­rendi, illetve fontossági sor­rendben. Nagyon sokan érdeklődtek arról, hogy mi van akkor, ha elköltöznek telefonos la­kásukból, átszereli-e a posta az új helyre a készüléket? Itt két esetet kell megkü­lönböztetni. Ha valaki tele­fonos lakásból olyanba köl-* tűzik, ahol már volt telefon, a posta köteles áthelyezni a készüléket. Egyéb esetekben viszont az igény teljesítésé­nek ugyanazok a feltételei, mint az új állomás felszere­lésének, hiszen az új helyen ez új igényként jelentkezik. Ez annyit jelent, hogy sem­milyen előjogggal nem jár az, hogy valakinek régebben már volt telefonja. Ha új helyre költözik, akkor a pos­ta őt új igénylőként veszi figyelembe, vagyis a sor vé­gére kerül. Több kérdést kaptunk a nyilvános telefonokról is. Panaszolták, hogy Békés­csabán a Dobozi és a Hét­vezér utcák kereszteződésé­ben levő nyilvános állomás legtöbbször rossz. Valóban, múlt év decembere és ez év január vége között hatszor romlott el ez az állomás, de azóta hibátlanul működik. A környéken lakók kérték, hogy az Előre sportklub elő­csarnokában levő nyilvános készüléket helyezzék el úgy, hogy éjjel-nappal hozzáfér­hető legyen. Ennek lehetősé­gét megvizsgálják. Nem in­dokolt viszont a Rövid utca környékén lakók kérése. Viszonylag közel három, éj­jel-nappal használható nyil­vános állomás található, így oda újabb készülék telepíté­sét nem tervezik. Nagyon sokan tették szóvá Mezőmegyer telefonhelyze­tét. Az igények jogosak, de nincs már szabad érpár az oda vezető kábelben. A posta ezért úgynevezett kon­centrátorok felszerelését ter­vezi, ezzel többszörösen is kihasználhatják a meglévő szűkös hálózatot. A tervezé­si munkák rövidesen meg­kezdődnek, és várhatóan jö­vőre már enyhül a telefon- hiány Mezőmegyeren­Nem tudunk ilyen jó hírt mondani a gyulaiaknak, ahonnan szintén rengeteg hívást kaptunk. A gyulai két konténer már abszolút telí­tett, így újabb állomások bekapcsolására nincs lehető­ség. Mint lapunkban már írtunk róla, többféle elkép­zelés is született a gyulai telefonközpont bővítésére, de hogy mi lesz, és mikor, arra ma még nem lehet felelős­séggel válaszolni. Kaptunk levelet is tele­fonügyben, ebben azt tették szóvá, hogy^kevés a gyulai kórház területén az egyet­len egy nyilvános telefonál­lomás. Ez tény, de sajnos az is, hogy a gyulai kórházba vezető kábel valamennyi ér­párja már foglalt. Üjabb ál­lomások felszerelésére csak bővítés esetén kerülhet sor. Ugyanezt kell válaszolnunk a Gyula Újvári részén la­kóknak. Jogos az igényük a nyilvános állomásra, de nincs érpár. Gyulán egyéb­ként sem lehet korlátlanul szaporítani a nyilvános ál­lomások számát, mert a két konténerbe maximum 32 pénzbedobós készülék köt­hető be, és a gyulai köz­pontba kell bekötni a város- környék telefonjait is. A békésieknek van egy jó hírünk és egy rossz. A jó hír az, hogy a Váradi és a Kastély utcák kereszteződé­séhez a posta még az idén felszereli a nyilvános állo­mást, a Csallóközi úti óvo­da környékére viszont háló­zathiány miatt nem tudnak fülkét telepíteni. Örömhír a csárdaszállási­aknak; már tervezik a köz­ség kábelhálózatát, és ha minden jól megy, még az idén megkezdik a lakossági igények kielégítését. Csor- vásra viszont nem tudnak nyilvános állomást felszerel­ni, mert az ottani elavult központ erre nem alkalmas^ Végül egy sokakat érintő kérdés: hol kapható a me­gyei telefonkönyv? A posta eredeti elképzelése az volt, hogy február 1-től csak a Békéscsaba 1. számú posta- hivatalban árúsítják a tele­fonkönyveket. Az igényekre való tekintettel azonban úgy döntöttek, hogy a gyulai, sarkadi, szeghalmi, szarvasi, mezőberényi, mezőkovács­házi és orosházi postahiva­talokban is lehet telefon­könyvet venni a jövőben is. Lónyai László Eke és szántás története címmel új állandó kiállítás nyílt meg Budapesten a Mezőgazdasá­gi Múzeumban. A kiállított tárgyak e fontos mezőgazdasági munka eszközeit mutatják be a XVIII. századtól napjainkig (MTi-fotó: Kisbenedek Attila — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom