Békés Megyei Népújság, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

198(i, február 1., szombat „Én táncolnék veled...” Tánciskolába járok kedden este Angolkeringő — ahogy a fotóriporter látta Megy ez! Na, én is felnőtt fejjel bo­londultam meg! Tánciskolá­ba járni, közben otthon a két gyerek ... Mindegy, ezt már eldöntöttem, nincs visz- szaút. Kedd este van. Bé­késcsabán a vasutasok mű­velődési házában már gyüle­keznek a most induló fel­nőtt-tanfolyam résztvevői. Kezdek megnyugodni: nem én vagyok az egyetlen, aki „élemedett” kora ellenére úgy döntött: végre megtanul tisztességesen táncolni. Erre korábban — ilyen, olyan el­foglaltságok miatt — nem volt lehetőségünk, most vég­re itt az alkalom. Vágjunk bele! Körben, mint a fecskék, mi. a tanfolyam hallgatói üldögélünk. Lapos tekintet­tel méregetjük egymást, a szerencsésebbek partnerrel, ismerősökkel jöttek, mások — többen is — még tanács­talanok, kihez forduljanak, kivel beszélgessenek? Egy harmincegynéhány éves ..hölgy” mellé telepszek — mert pillanatok múlva ki­derül: itt hölgyek és urak vannak —, szóba elegye­dünk. Már nem is olyan kí­nos a szituáció ... — Ezt is el kell kezdeni valamikor. Nem igaz? — mosolyodik el beszélgetőtár­sam, bátorítva engem és ön­magát. Aztán Nyíri Lajos, a tan­folyam vezetője üdvözöl minket. Elmondja, hogy 1981-ben indították az első felnőtt-tanfolyamot, azóta évente kettőt tartanak. Ed­dig több mint 700-an ismer­kedtek meg a legkülönfélébb táncokkal. Van, aki kétszer, háromszor is beiratkozott már, mert itt nem csak tán­colni tanul, de kulturáltan szórakozik is. Ennyi bevezetőnek elég is, belevágunk. Nagy körben ál­lunk a parketten, jobbra a párok, akik együtt tanulnak, balra a „szóló hölgyek, urak” (én is). Sajnos, mi vagyunk kevesebben, ráadá­sul a nemek aránya sem Lábak ... csizmák ... tornacipők mondható ideálisnak, kelle­ne még vagy tíz férfiú. De sebaj, 10—15 percenként megköszönik a táncot, s odábbállnak eggyel. Aztán ismét bemutatkozás, felké­rés — ahogy az a nagy­könyvben meg van írva —, s kezdjük a csetlés-botlást újra, új partnerrel. Még szerencse, hogy csak két lábra kell figyelnünk. Azaz négyre, mert a part­nernek is van kettő, és ugye, ha az övé nem indul össz­hangban az enyémmel, kész a baj: máris a tyúkszeme bánja. És akkor még nem kalkuláltam bele a többi — ugyancsak gyakorlatlan — párost. A koccanásos bal­esetet nem könnyű kivéde­ni .. . A fox még csak-csak megy, de az angolkeringő feladja a leckét. Kiver a hidegveríték, mikor Nyíri Lajos épp engem hív ki, be­mutatni a lépést. Hogy eb­ből mi lesz? Még zene sincs, ami segítene... A gyakor­lott vezetés megment a le­égéstől. Megúszom egy té­vesztéssel. „Szóló hölgyek, urak! Párt cserélünk!” Tessék, most ne­kem nem jutott partner — téblábolok tanácstalanul, mígnem egy molett, hu­szonéves leányzó elém per­dül: „Szabad?” Hamar meg­egyezünk, ki a lány, ki a fiú, s kezdjük. így se megy rosszabbul... Idővel nem kell minden lépésre odafigyelni, a beat- blues alaplépéseit egész jól megtanultuk. Magnóról szól a zene, táncolunk, s már beszélgetésre is futja az erőnkből. Mint kiderül, van­nak itt Kaszaperről, Szarvas­ról, Békésről, Muronyból, Gerendásról, de még Gyo- maendrődről is... Tíz óra körül vége az első foglalkozásnak. Jó ismerő­sökként válunk el: „Talál­kozunk február 4-én, hét órakor”. Fiút hívunk, ha tu­dunk — határozzuk el —, mert a következő kedden még be lehet iratkozni ....... N agy Ágnes Tanfolyam növényvédelmi szakembereknek Hétfőn lesz a közgyűlés Egyesület Mezöberényért Növényvédelmi és agroké­miai továbbképző tanfolya­mot szervez a közeljövőben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés Megyei Szer­vezete növényvédő szakmér­nököknek, 'talajerőgazdálko­dási szakembereknek, vala­mint növényvédelmi üzem­mérnököknek, művezetőknek és ágazatvezetőknek. A tanfolyam hallgatói há­romszor találkoznak — al­kalmanként hat órában —, hogy ismeretanyagaik felújí­tása mellett, megismerhessék a terület legújabb kutatási eredményeit. Az első foglalkozáson a búza tápanyaggazdálkodási problémáiról, a talajerőgaz­dálkodásról, valamint idősze­rű növényvédelmi kérdések­ről lesz szó- A második összejövetelen a növényvéde­lem korszerűsítéséről, a mikroelem-ellátásról, a nö­vényanalízisről, valamint az ipari növények növényvédel­méről tartanak előadást. Az utolsó foglalkozás témája a növényvédelem és a táp­anyaggazdálkodás gépei, il­letve a munkavédelem és egészségvédelem lesz. Az előadásokat a Békés Megyei Növényvédő és Ag­rokémiai Állomás szakembe­rei tartják Békéscsabán a TIT Értelmiségi Klubjában. Megyénk több településé­hez hasonlóan Mezőberény- ben is szeretnék megalakíta­ni a városiasodó nagyközség művészetpártoló, település­szépítő egyesületét. A helyi művelődési központ irányí­tásával — az állami és tár­sadalmi szervezetek, intéz­mények támogatásával — szerveződő egyesület az ala­kuló közgyűlést február 3-án, hétfőn este 6 órakor rende­zi meg a művelődési központ­ban. Az egyesületi törvény ér­telmében ennek a testület­nek lesz a feladata többek között az alapszabály, a munkaterv elfogadása, a tisztségviselők — elnök, társ­elnökök, ügyvezető titkár, szervező titkárok, gazdasági vezető —, és az esetleges szakbizottságok megválasz­tása is. A hétfői esten meg­jelentek döntenek arról is, hogy a mezőberényi egyesü­let milyen célokat tűz ki ma­ga elé. A szervező bizottság természetesen ajánlásokkal várja már az érdeklődőket. Fontosnak tartják például a helytörténeti gyűjtemény végleges helyének kialakítá­sát, évenként a Mezőberé- nyi Kalendárium megjelen­tetését, nyilvános viták szer­vezését, a település fejleszté­sének, központi részei építé­sének alakításáról, az egységes: településkép megvalósítását tanácsadással és ellenőrzés­sel segítő környezetvédő csoport létrehozását. Az em­lített ajánlás a távolabbi cé­lok között említi Mezőbe- rény híres festőművész- szülöttének, Orlai Petrich Somának köztéri szobra fel­állítását. , A hétfői alakuló közgyűlés­re a szervezők mindenkit szeretettel várnak, akik sze­retnének és akarnak vala­mit tenni a. gazdag történel­mi múltú, nagy és folytatás­ra érdemes hagyományokkal rendelkező, fejlődését az itt élők érdekében alakítani szándékozó Mezöberényért. (n) MOZI Gregory barátnője Diákkorunkat idézte meg Bill Forsyth angol rendező filmje, a Gregory barátnője. Nekünk a diákkorunkat, a mozit megtöltő mai diákok­nak pedig egy kicsit hasonló, egy kicsit más hétköznapo­kat, mint amilyeneket most élnek. Tehát sok jelenetben magukra ismerhettek, né­hányban pedig kandi sze­mekkel figyelhették: milyen is a diákélet a ködös Al­bumban? El kell, hogy mondjam, a film pompásan indult. Meg­ismerkedhettünk egy igazi kamasszal, Gregoryval, akit akár Pistinek, vagy Gyuri­nak is nevezhetnénk, ugyan­úgy nem tud mit kezdeni a hosszúra nőtt kezeivel, lábai­val. mint a mi Pistink, vagy a mi Gyurink, miközben ha­laszthatatlanul fontos böl­csességeket talál ki. és meg- hatottan összegzi: „már ép­pen fél órája vagyok szerel­mes, és ez az állapot csodá­latos ...” A szerelem tár­gya pedig lehet-e más, mint a szép iskolatárs, Dorothy, aki nemcsak a szépségben, de a fociban is kiváló, és forradalmasítja a fiúk álmos meccseit. így zajlik tehát az élet abban az angol középiskolá­ban, ahová kíváncsi kame­ráit Bill Forsyth (aki nem­csak rendezője. írója is a mozidarabnak) felállította. Ügyes operatőrök segítik, és az első részében remek for­gatókönyv. Valahogy úgy járt ezzel a filmmel Bill Forsyth, mint az a mesemondó, aki felcsigázza a hallgatóság ér­deklődését, aztán nem jut el sehová, meséje unalomba fullad. A Gregory barátnője című filmnek is hasonló a baja: felcsigázza az érdek­lődést, a felvonultatott ka­rakterek egészen eredeti, sa­játosan izgalmas történet le­hetőségét sejtetik, aztán el­kezd a történet is (meg sze­gény Gregory is, Gordon John Sinclair alakításában) egy helyben topogni, nem megy sem erre, sem arra, még a fanyar (és itt többször is jelen való) angol humor sem segít, mert túl érdekte­lenre, szellemtelenre sikerül. Pedig lett volna néhány szál, amit, ha az író-rendező job­ban kibont, talán „feldobja” a lelassuló filmet, melynek készítői mintha megeléged­tek volna azzal, hogy a ka- maszodás, a kamaszvilág ké­pi eszközökkel pompásan be­mutatható, érzékeltethető villanásait, jellemzőit rögzí­tik; de hát ettől nem indul meg az érdeklődés áramköre a nézők és a mozivászon kö­zött. Gregory szerelmének tárgya, a szép Dorothy (Dee Hopburn) is (elképzelhető) formája alatt szerepel, ha­bár, mint focista bődületes gólokat rúg. és mosolygós eleganciával zsebeli be a fiú csapattársak puszijait. . . Közben igencsak karakteres tanárfigurák is fel-feltűnnek a filmben, de a helyzetkomi­kumok adta lehetőségeken kívül ezek a figurák háttér­ben maradnak, jóformán semmit sem tudunk meg ró­luk. Egyszóval: gyenge film a Gregory barátnője, mely semmiképpen sem tud túl­lépni a megfigyelések ügyes rögzítésén, a szereplők (in­kább külső) karakterének megrajzolásán: izgalmas, hangulatos történet azonban sehol sincs. Ez pedig nagy baj, hiszen köztudott, hogy a kamaszkorosztály szereti a sztorit. Ha történik valami azon a fránya mozivásznon (s. eá Zene indul ... Nyíri Lajos a mikrofonnal F»td! Gál Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom