Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-23 / 19. szám
Tájékoztató az ipar idei tervfeladatairól Szerdán az Ipari Minisztériumban a legfontosabb idei feladatokról és az évindítás tapasztalatairól tájékoztatták az újságírókat. 1986-ban a népgazdasági terv az ipari termelés 2,8 százalékos növekedésével számol, az ipari termékek rubelelszámolású kivitelét 4, a konvertibilis elszámolású exportot 4-5 százalékkal szükséges bővíteni. Azok a vállalatok, amelyek akár hosszú távon, tehát több évre előre, akár erre az évre többlet konvertibilis exportra vállalkoznak, pályázat útján bizonyos adó- és hitel- kedvezményekhez juthatnak. Az export széles körű növelésére azonban csak verseny, képes és jövedelmezően értékesíthető termékekkel nyílik lehetőség, ezért a minisztériumban rövidesen elkészítik az ipari szerkezetátalakítási programot. A vállalatok piaci gondjainak enyhítése céljából az ipari, a Külkereskedelmi Minisztérium és a Kereskedelmi Kamara közös marketingvállalat létrehozásán fáradozik. Ez a kisvállalat ipari partnereinek piaci információkat szolgáltat, piacot szerez a termékeknek, s ha az üzlet létrejön, részesedik a vállalt árbevételéből. Fontos feladat a lakosság iparcikkekkel való jobb ellátása. Már eddig is jelentős erőfeszítéseket tettek a hiánycikkek körének csökkentésére, időszakonként azonban hiányzott az üzletekből a színes televízió, a fagyasztószekrény, sok esetben az automata mosógép, az elektromos forróvíztároló és több. féle villamosszerelési anyag. Lekerültek a hiányciklistáról a mezőgazdasági szeráruk (kapa, kasza, kovácsolt termékek, stb), a csavarok, szögek, és sokféle ruházati divatáru. Az idén várhatóan tovább szűkül majd a hiánycikkek köre. Ennek érdekében a minisztérium kérte a televíziógyártókat, hogy megfelelő munkaátcsoportosítással az év első felében a tervezettnél is több korszerű készüléket szállítsanak a kereskedelemnek, mert egyebek között a nyári labdarúgó VB miatt minden bizonnyal számottevően nő majd az igény a színes tv-k iránt. Az évindításról szólva elmondták, hogy az ipari üzemek most 10 százalékkal magasabb rendelésállománynyal kezdhették meg terveik megvalósítását, mint egy évvel ezelőtt, s az is örvendetes, hogy mérséklődött a vállalatnál a létszám csökkenése. Tanácskozás a távközlés fejlesztéséről A Hazafias Népfront Közlekedési és Távközlési Albizottsága tegnap az új Krisztina központ épületében a távközlés 1986—90. évi fejlesztési céljairól tanácskozott. A posta vezető szakemberei elmondták, hogy jelenleg telefonellátottság szempontjából Európa országai között az utolsó helyek egyikét foglalja el Magyarország: 100 lakosra 14 telefon jut, bár az ország fejlettségi szintjének jelenleg a 22-es telefonsűrűség felelne meg. A posta 22 év alatt kapcsolt be annyi főállomást, amennyi nyilvántartott várakozó van. Különösen rossz a telefonok megoszlása: a mintegy másfél millió beszélőhelynek csaknem a fele a fővárosban van, s nyolcmillió vidéki lakosra jut a másik fele. Sok gondot okoz az is, hogy igen magas — 50 százalékos — a mellékállomások aránya, ez az arány az európai átlagban mindössze 30 százalék. Fokozza a nehézségeket, hogy a központoknak csaknem egyharmada elavult, korszerűtlen, s a kábelhálózat 20 százaléka elöregedett, alkalmatlan a nagy forgalom lebonyolítására. Jellemző még a krónikus lakástelefon-hiány, az országban átlagosan csak minden nyolcadik lakásra jut egy telefon. Évente több mint 12 millió táviratot adnak fel Magyar- országon, s ezzel a világ- rangsor elején állunk, de a táviratfelvétel és -feldolgozás gépesítése nem megfelelő. A telexhálózat viszont teljesen automatikus, több mint 160 országot lehet közvetlenül elérni. A telex-előfizetők száma 10 700, a várakozók száma pedig meghaladja az ezret. A telexellátottság az európai átlag felére tehető. Az utóbbi években már jelentősen korszerűsödtek az adatátvitel lehetőségei hazánkban. A tanácskozáson megállapították: a vázolt gondok oka elsősorban abban keresendő, hogy hosszú időn át a távközlés fejlesztésére a népgazdaság beruházásainak mindössze 1—1,5 százalékát fordították, ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatok szerint tartósan legalább 2—4 százalékot kell erre a célra fordítani, hogy a távközlés elmaradása ne váljon a többi népgazdasági ágazat fejlődésének gátjává. A számítások szerint igen jelentős károk keletkeznek a távközlési szolgáltatások elmaradottsága miatt, ez népgazdasági szinten évente mintegy 11—12 milliárd forintra tehető, ami jóval meghaladja a távközlés fejlesztésére fordítható éves beruházási kereteket. A VII. ötéves tervi távközlési fejlesztésekre több változat is készült. A merészebb, s egyben az Állami Tervbizottság által jóváhagyott fejlesztési elképzelések szerint összesen 405 ezer főállomást létesítenek; ebből mintegy 150 ezret az elavult központok pótlására fordítanak, s csak a fennmaradó rész szolgál kapacitásbővítésként. A tervek szerint 735 helységben automatizálják a telefonközpontokat, így megmarad a lehetőség arra, hogy 1995-ig teljesen befejeződjék az automatizálás. Mindezek ellenére még ilyen arányú fejlesztések mellett is tovább nőnek a kielégítetlen igények, a számítások szerint a várakozók száma a tervidőszak végére meghaladja a félmilliót. A VII. ötéves tervidőszakban folytatódik az elavult távíróközpontok felváltása korszerű elektronikus rendszerekkel, és sor kerül a legfontosabb telex- és adatállomási igények kielégítésére. Ez utóbbi fejlesztése különösen azért indokolt, mert az elektronizálás szélesebb körű elterjesztéséhez a számítás- technika hatékony alkalmazásához szükséges adatátviteli igények csak ott lesznek kielégítőek, ahol ehhez rendelkezésre áll a ^postai távközlési alaphálózat. Űj szolgáltatásokat is bevezetnek, illetve meglevőt kiterjesztenek, így például a gyorstelexet és a távmásolást. A fejlesztői tervek megvalósításához körülbelül 40 milliárd forintra van szükség. Ez az összeg több forrásból tevődik össze, mindenekelőtt a postai fejlesztési pénzeszközökből és a költségvetési támogatásból. Tízmillió forintos raktárkészlettel a Dacia szerviz A VII. ötéves tervben mintegy 140 ezer Dacia gépkocsi érkezik hazánkba, úgy tűnik, hogy egyre többen kedvelik meg ezt a típust. A javítóvállalatokra így nagyobb teher hárul, hogy a műszaki és technológiai feltételeket biztosítsák. Budapesten a 3. számú Autójavító Vállalatnál januártól 10 millió forintos raktárkészlettel megkezdődött a Dacia gépkocsik úgynevezett referencia-márkaszervize, garanciális és szavatossági javítása. A szervizben várhatóan az idén 12 ezer Dacia gépkocsit fognak javítani. A meglevő raktárkészletből még tíz budapesti és hetven vidéki szerviz anyagellátását is biztosítják. A közeljövőben megoldódik — román szakember segítségével — a szerelők továbbképzése is. MTl_fotó: Balaton József Katona István San Marinóba utazott A San Marinó-i Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására szerdán San Marinóba utazott Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, aki az MSZMP képviseletében részt vesz a párt január 24—26. között sorra kerülő, XI. kongresszusán. A járműgyártásban használatos fékrugókat korábban tőkés importból kellett beszereznünk. Az Enyingi Vörös Hajnal Termelőszövetkezet licencet vásárolt és ezek gyártására ipari melléküzemágat létesített, ahol évi 100 ezer jó minőségű rugót gyártanak (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd — KS) BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JANUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Ara 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Mérlegen az ismeretterjesztés Távoktatás, fordítói iroda Eredményes esztendőt zárt 1985 végén a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A több mint harmincezer tagot számláló társadalmi szervezet mintegy 156 ezer rendezvényén — előadásain, tanfolyamain, vitafórumain, konferenciáin — hétmillió érdeklődő vett részt. A hagyományos ismeretterjesztő munka mellett új feladatok megoldására is vállalkozott a társulat 1985-ben. Ezekről, valamint az idei tervekről Rottler Ferenc, a TIT főtitkára tájékoztatta Nagy Attilát, az MTI főmunkatársát. A korábbi esztendők tapasztalataihoz képest feltűnő változást jelentett — mondotta —, hogy a 30—55 évesek körében csökkent a tanfolyamokon eltöltött idő, ugyanakkor növekedtek az ismeretek bővítését szolgáló kiadványokra fordított összegek. Népszerűnek bizonyultak például a távoktatás különböző formái, sokan éltek a nyelvtanulásnak ezzel a lehetőségével, nem sajnálva a pénzt a tankönyvekre, a kazettákra, a lemezekre. A TIT országos vezetésének és a társulat helyi szervezeteinek kezdeményezésére számos olyan kiscsoportos, klubszerű foglalkozást szerveztek, amelyen a korábban csak passzív befogadó hallgatóság bekapcsolódhatott a vitába, cselekvőén befolyáT solhatta egy-egy program tartalmasságát. Klubdélutánokon fokozódott az érdeklődés a politikai témák iránt. így például napirendre kerültek az űrfegyverkezés kérdései, de a fórumok résztvevői a környezetvédelem világméretű gondjairól is kifejtették véleményüket. A tudományos, műszaki, technikai, közművelődési témákban is erősödött a vitakedv, a legkülönbözőbb szakmák képviselőit tömörítő klubok változatos programokat kínáltak a kisvárosokban az érdeklődőknek. A klubmozgalom fellendülése annak is köszönhető, hogy a TIT, a Hazafias Népfront helyi szervezetei és a művelődési házak gyümölcsöző együttműködést alakítottak ki egymással. Az idei tervekkel kapcsolatban a TIT főtitkára hangsúlyozta: 1986.-ban — a VII. ötéves népgazdasági terv céljait szem előtt tartva — a műszaki-technikai fejlődés segítése áll az ismeretterjesztő munka homlokterében. A társulat műszaki-természettudományos választmányai olyan programokat, előadássorozatokat dolgoztak ki, amelyek egyebek között a mikroelektronika, az automatizálás, az informatika, a számítástechnika, az anyagkutatás, a biotechnológia világába kalauzolják el az érdeklődőket. A választott témakörök egyébként egybeesnek a magyarországi tudományos kutatások távlati főirányaival. Folytatódnak a hagyományos szakmai tanfolyamok is. A fiatal és az idősebb szakmunkások továbbképzésére üzemekben, gyárakban tartanak előadásokat a helyi műszaki értelmiség közreműködésével. A kisebb ipari egységek tevékenységét azzal kívánja segíteni a társulat, hogy a helyi TIT-szervezetek segítségével fordítói irodákat hoz létre. Ezek összegyűjtik és magyar nyelvre teszik át a külföldi szaklapokban megjelenő technikai, technológiai tárgyú érdekességeket. A társulati tanfolyamok egynegyede 1986-ban is a különféle idegen nyelvi kurzusokból áll. Míg a korábbi években Budapesten és néhány nagyobb megyeszékhelyen csökkent a TIT-es nyelvtanfolyamok látogatottsága, addig ez a tendencia mostanra — a főváros kivételével — megszűnt. Az olcsó nyelvtanulási lehetőségek iránt nagy az érdeklődés, ennek megfelelően már meg is kezdték az új tankönyvek, segédanyagok szerkesztését, illetve kiadását. A TIT értékmentő tevékenységével kapcsolatban a főtitkár kiemelte: a társulat helyi szervezetei az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatallal együttműködve egyebek közt az északmagyarországi településeken felvilágosítással, tanácsadással állnak a környezet- és a természetvédelmi kérdések iránt érdeklődők rendelkezésére. A többszörösen hátrányos helyzetűek segítésére szerveződő családgondozói hálózat kialakításához a gondozói munkát vállalók felkészítésével, tanfolyamok szervezésével járul hozzá a TIT. Az idei eseménynaptárból kiemelkedik az az országos konferencia, amelyet az esztendő második felében kívánnak megrendezni Az értelmiség helye, szerepe^ és feladatai a mai Magyarországon címmel — mondotta végezetül Rottler Ferenc.
