Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-26 / 277. szám
Hétfőtől szombatig -tartó sorozatunkban e helyen ismertetjük megyénk városainak VII. ötéves tervi koncepcióját. Azzal a szándékkal tesszük ezt, hogy a városok lakói megismerjék azt és hozzá tudjanak szólni. Azt tervezzük ugyanis, hogy december 2-án, hétfőn délután 2-től este 7 óráig a Vonalban vagyunk telefonos szolgálatunk — első ízben — nemcsak Békéscsabán lesz, hanem a megye többi városában, Békésen, Gyulán, Orosházán, Szarvason és Szeghalmon. A téma — s ezért indítottuk el a sorozatot — mindenhol a VII. ötéves terv koncepciója. A városi tanácsok elnökei a szobájukban várják egy-egy munkatársunkkal együtt a hívásokat, majd a szokásnak megfelelően, részben azonnal, részben a lapban, ugyancsak sorozat formájában válaszol a kérdésekre. Kérjük tehát olvasóinkat, olyan igénnyel tekintsék át a városukról megjelenő tervkoncepciót, hogy ahhoz kiegészítéseket, javaslatokat tudjanak tenni, illetve kérdezni december 2-án, hétfőn délután. Lapunk szombati és hétfői számában közöljük azokat a telefonszámokat, amelyeken hívhatják majd munkatársainkat az adott városokban. Szarvas város VII. ötéves tervkoncepciója Tovább bővül a Szerdobszk-lakótclep, ahol középblokkos OTP-s lakások épülnek Közel húsz esztendő telt el Szarvas várossá nyilvánítása óta, s ez idő alatt településünk felzárkózott a megye többi városai mögé. Szarvasra azonban a megye többi városától eltérő fejlődés volt a jellemző, melynek eredményeként egyre inkább érzékelhető sajátosságokkal rendelkezünk. Néhány ezek közül. Megkülönböztetett szerepe van Szarvasnak országos viszonylatban is a mezőgazdasági tudományokban. (ÖKI, HAKI, mezőgazdasági főiskola, állami tangazdaság, arborétum mint kutatóintézet.) A rendkívül kedvező természeti, környezeti adottságok kiemelik a város idegenforgalmi jelentőségét. Békés megye iskolavárosának tekinthető Szarvas. Két főiskola, gimnázium és szak- középiskola, hosszú hagyományokra visszatekintő általános iskolák — ezen belül nemzetiségi (szlovák tannyelvű) általános iskola — és jó színvonalú zeneiskola működik. Jellemző és jelentős a város önerejéből létrehozott szövetkezeti ipar. A város sajátos fejlődése természetszerűen nem volt mentes a feszültségektől. A múltból magunkkal hozott problémák mellett új, más városokban nem tapasztalható feszültségek is keletkeztek. Néhány ezek közül: a város ellátási színvonala nehezen tud megfelelni az egyre növekvő idegenforgalom igényeinek, az ellátást biztosító intézmények és létesítmények a velük szemben támasztott, elvárásokat nem tudták követni. Ellentmondás feszül a város üdülő jellege és környezetvédelmi gondjai között, melynek megoldása messze meghaladja a helyi lehetőségeket. (Itt elsősorban az ország ötödik legnagyobb állóvizének, a Körös-holtágnak vízminőségi problémáira gondolunk.) Az iskolaváros funkciói magas igényeket támasztanak az egészségügyi, kulturális, kommunális szolgáltatások iránt — ugyanakkor az infrastruktúra fejlesztését szolgáló pénzeszközök jelentős részének elosztása a tervezés jelenlegi rendszerében az állandó lakosok számához igazodik. A történelmi érdemekkel és nagy hagyományokkal rendelkező szövetkezeti ipar az utóbbi években már nem vonzó az első ízben munkába álló korosztálynak. Ugyanakkor a termelőszféra igényeit nem tudta követni az iparitanulóképzés, ami napjainkra a további gazdasági fejlődés egyik gátjává vált. A vázolt feszültségeket jól tükrözi Szarvas demográfiai helyzetének alakulása. Az elmúlt évek társadalmi, gazdasági fejlődése, a kedvező irányú változások ellenére sem sikerült a város népességmegtartó képességét fokozni, a lakosság létszámát szinten tartani. 1980-tól kezdődően a megye más városainak 1 százalékos népességnövekedésével szemben Szarvas népessége 3 százalékkal csökkent. Mindez együtt járt a 0—15 éves korig terjedő korosztály létszámának csökkenésével és jellemzővé vált a lakosság elöregedése. A népességcsökkenés mintegy fele a negatív előjelű el- és bevándorlási különbözetből adódik. Ennek okai feltehetően az átlagosnál kedvezőtlenebb életfeltételekben, jövedelmi viszonyokban keresendő. Egyéb sajátos jellemzőnk, hogy a kutatóintézetek, főiskolák révén magas a szellemi foglalkozásúak aránya, a város nagy tanyás térségei miatt jelentős a külterületi lakosság aránya. Jellemző még a nagy létszámú diákság, akik az év 10 hónapjában jelen vannak. Mindezek rendkívül eltérő igényeket támasztanak a lakossági ellátás területén. Az említett körülmények és feszültségek figyelembevételével — több társadalmi fórum és a lakosság véleménye által formálva — készítettük el a város VII, ötéves tervre szóló településfejlesztési koncepcióját. A koncepció a tanácsi gazdaság részére olyan fejlesztési, működési, fenntartási stratégiát alakított ki, amely a hatékonyság és az egész gazdaság jövedelmezőképességének kibontakoztatását segíti elő. Mindennek alapvető célja, hogy a város népességmegtartó képessége növekedjen, a lakosságszám csökkenése megálljon. A város lakosságának azonban tisztában kell lenni azzal, hogy a fejlesztési lehetőségek nem lesznek nagyobbak, mint a korábbi tervidőszakban voltak. Fejlesztési lehetőségeink bizonyos mértékig kényszer- pályán mozognak. Az előző tervidőszakról áthúzódó kötelezettségeink összege meghaladja a 40 millió forintot. A különböző hatósági döntések kötelező fejlesztéseket írnak elő számunkra. (Ilyen például a tisztított szennyvíz Körös-holtágon kívüli elhelyezése.) Olyan fejlesztési igényeknek eleget kell tenni, melyek megoldása tovább már nem halasztható. (Ilyen például: a vízbázis' növelése és az ivóvíz minőségének javítása.) Célkitűzéseink megvalósításához előzetes számításaink szerint lmilliárd 155 millió forint fog rendelkezésre állni. Ügy tervezzük, hogy ennek körülbelül 75 százalékát fordítjuk az intézményhálózat működtetésére, fejlesztésére és korszerűsítésére, míg a fennmaradó 25 százalékot használjuk fel beruházási célokra. Ez az arány bevételeink alakulásától függően a beruházások rovására eltolódhat, mert tervkoncepciónk szerint prioritásként kezeljük a meglevő intézményhálózat működtetését és fenntartását, valamint a legkritikusabb helyeken a már elodázhatatlan felújításokat. Szeretnénk elkerülni az egyoldalú és túlzó fejlesztéseket. Fejlesztési céljaink között a lakosság életkörülményeit leginkább befolyásoló lakásépítés elsőbbséget élvez. A VI. ötéves tervi tényleges lakásépítés mértékét mintegy 13 százalékkal meghaladóan, összesen 894 lakás felépítését tervezzük. Ennek döntő része magánerős építkezés lesz, 414 lakás épül OTP és lakásszövetkezeti formában, 400 pedig egyedi családi ház formájában. Terveink szerint 80 állami lakás épül a VII ötéves tervben. A lakásépítés folyamatosságának biztosítása érdekében 33 millió forintot kívánunk fordítani terület-előkészítésre és közművesítésre. Terveink között szerepel 150 családi ház építésére alkalmas telek kialakítása is. Folytatjuk a nagy- családosok és ifjú házasok lakáshoz juttatásával kapcsolatos program további végrehajtását, melynek keretében 250 család lakásgondját szeretnénk megoldani. A lakásépítéssel összefüggésben oldani szeretnénk azt a feszültséget, amit a lakásépítés dinamikus üteme és a kulturált lakótelepi környezet kialakításának elmaradása okozott. A természet- és környezet - védelem területén legfőbb célkitűzésünk a környezeti állapot további romlásának megfékezése. Ennek alapja az a közép- és hosszú távú környezetvédelmi koncepció lesz, aminek társadalmi vitája jelenleg folyik, és 1986- ban kerül a tanácsülés elé. A környezetvédelmi célokkal szoros összefüggésben szeretnénk városgazdálkddá- si szolgáltatásaink színvonalát emelni, részben szervezeti korszerűsítéssel, részben fejlesztésekkel. A hulladékszállító kapacitás fejlesztésére 800 ezer forintos, a folyékony hulladék elszállítására 700 ezer forintos költségelőirányzattal tervezünk gépbeszerzéseket. A rendszeres zárt szemétszállításba bekapcsolt lakások számát legalább 500- zal szeretnénk növelni. Szintén a környezetvédelemmel függ össze, hogy a jelenlegi szennyvíztisztító telep kapacitását 1000 köbméterrel, 15 millió forint költséggel növelni fogjuk. A Kövizig vízjogi engedélye szerint a tisztított szennyvizet már nem vezethetjük a Körös-holtágba, ezért a tisztított szennyvíz elvezetésének költségfedezete a VII. ötéves fejlesztési tervünk legjelentősebb hiánya. Szennyvízcsatornázás iránt a lakosság részéről rendkívül nagy az igény, de szerencsénkre legalább ilyen nagy a társulási kedv, az anyagi áldozat- vállalás készsége is ezen a területen. A lakossági szennyvízcsatorna-építések támogatására 2 millió forintot terveztünk és 1500 méter szennyvízcsatornát, szeretnénk megépíteni a tervidőszakban. Fejlesztési céljaink közül ki kell emelni az ivóvízellátás javítását. A város lakosságát csaknem teljes egészében vezetékes ivóvízzel szeretnénk ellátni. Elmaradásaink főleg a külterületen vannak, ezért elsősorban a tanyás térségek ivóvízhálózatának fejlesztését tűztük ki célul a vízbázis egyidejű bővítésével úgy, hogy a jelenlegi 5200 köbméter napi vízmennyiséget 8 ezer köbméterre növeljük. Az egészségügyi és szociális ellátás területén a megelőző és a gyógyító ellátás színvonalának emelése érdekében a korábbi időszaknál nagyobb mértékben biztosítjuk a korszerű gép- és műszerellátást. A szakorvosi órák számának növelését is tervezzük, így 1987. január 1-től ifjúsági fogászat beállítására is sor kerül. Lakosságunk csaknem egyötöde időskorú, a róluk való gondoskodás is kiemelt feladat. E területen elsősorban a szociális gondoskodás szervezeti formáit és hatékonyságát kívánjuk fejleszteni. Szervezési intézkedéseinket az intézményhálózat korsze- rűsítésével egészítjük ki. Az öregek napközi otthona jelenlegi férőhelyeit további 110-zel tervezzük bővíteni, és 20 férőhelyes „hetes” öregek napközi otthonának beindítása is terveink között szerepel. A városban működő megyei igényeket is kielégítő szociális otthon rekonstrukciójára és bővítésére viszont csak megyei döntés után kerülhet sor. Az oktatás VII. ötéves tervi szükségleteit alapvetően a demográfiai hullám alakulása határozza meg. A bölcsődei és óvodai elhelyezésre igényt tartó gyermekek száma várhatóan csökken. Az intézményeink felszereltsége és a meglévő férőhelyek további fejlesztést nem igényelnek. Az alsófokú oktatási intézményeink befogadó képessége az igényeknek megfelelő. Jelentős előrelépés volt a VI. ötéves tervben a lakosság és a gazdálkodó egységek társadalmi összefogásával megépített 12 tantermes iskola átadása. Komoly gondot jelentett azonban számunkra a régi intézmény- hálózat korszerűtlensége és gyenge műszaki állapota. Tervezett felújításainknál alapvető cél az intézmények közötti lényeges különbségek megszüntetése. Közismert, hogy a VII. ötéves tervben a demográfiai hullám a középiskolás korú korosztálynál jelentkezik. Ezzel összhangban 60 millió forintos költségelőirányzattal a gimnázium 8 tanteremmel történő bővítését tervezzük. Mint már bevezetőnkben utaltunk rá, az iparitanulóképzésben súlyos strukturális problémáink vannak. E területen olyan alapvető változásokra van szükség, ami feltételezi egy önálló szakmunkásképző intézet létrehozását Szarvason. Ennek tárgyi feltételeit biztosítjuk a VII. ötéves tervben. A közművelődés sajnos olyan terület, ahol — jelenleg legalábbis úgy tűnik — olyan problémákkal állunk szemben, amit a VII. ötéves tervben nem tudunk megoldani. Ennek oka. hogy a fentiekben elemzett, prioritásként kezelt feladatok pénzügyi lehetőségeinket kimerítik, így a közművelődésben a szinten tartás is nagy erőfeszítéseket igényel. Nem lesz lehetőség a művelődési központ további fejlesztésére. Némi színvonalbeli növekedést csak a városi könyvtár felújításának és korszerűsítésének befejezése jelent. Közlekedési gondjaink megoldásában is minimális előrelépésre számíthatunk anyagi lehetőségeink ismeretében. Pedig a belterületi utak kiépítettségének 38 százalékos aránya és a kiépített utak kifogásolható műszaki állapota feszültségeket okoz a helyi közlekedésben, összességében mintegy 3—3,5 kilométer burkolt utat szeretnénk kiépíteni a tervidőszakban lakossági összefogással, kihasználva a megyei tanács pályázati lehetőségeit is. Folytatni kívánjuk a VI. ötéves tervben megkezdett ke- rékpárút-építési programot. A helyi és helyközi tömeg- közlekedési igények kielégítésében egyre érezhetőbb az a feszültség, ami a közlekedési vállalatok anyagi érdekeltsége és a lakosság elvárásai között fennáll. Belátjuk. hogy a Volán Vállalat abszolút ráfizetéses járatokat közlekedtetni a városban nem tud. de meggyőződésünk, hogy a Békéscsaba— Szarvas közötti autóbuszközlekedés tarthatatlan helyzetének megoldása nem lehet kizárólag pénz kérdése. A hírközlés, a telefonhálózat korszerűsítése olyan terület, ahol rövidesen érzékelhető, jelentős eredményeket könyvelhetünk el, aminek alapjait a VI. ötéves tervben teremtettük meg. Az új telefonközpont építése folyamatban van, a távbeszélő hálózat rekonstrukciója, bővítése megnyugtató ütemben halad. A város vezetékes gázzal történő ellátásának feltételeit — Gyomaendrőddel közösen — szintén a VI. ötéves tervben, nagy áldozatvállalással teremtettük meg. A következő tervidőszakban a lakossággal együttműködve szeretnénk a gázvezetékhálózatot bővíteni, amelyre 3,8 millió forint költségfedezetet irányoztunk elő. A város kereskedelmi és vendéglátóipari egységei nagyságrendjüket és területi elhelyezkedésüket tekintve képesek az alapellátás biztosítására. A lakossági elvárások azonban ma már ennek felette állnak, ezért a VII. ötéves terv alapvető feladata a vásárlás jelenlegi körülményeinek javítása, a meglévő felszültségek csökkentése, főleg az idegenforgalmi szezonban. Ehhez a kereskedelmi vállalatokkal szoros és igen jó együttműködést kell kialakítanunk, és ezen a területen támogatjuk a törvényes keretek között működő magánkezdeményezést is. A fentiekben talán sikerült érzékeltetni feladataink nagyságát és a rendelkezésre álló anyagi eszközök korlátozott mértékét. Ebben a helyzetben, ha jobb eredményeket akarunk elérni, akkor a városi tanácsnak az eddiginél szélesebb körben kell élni a feladatköréből egyébként is adódó tervezési lehetőségekkel. Sajátos tanácsi eszközeinkkel segíteni akarjuk a termelőágazatokat a hatékonyabb termelésben (munkaerő-megtartás, ipari- tanuló-képzés, területbiztosítás stb.) Igyekszünk a város kedvező fejlődési tendenciáit felerősíteni: támogatjuk a meglevő mezőgazdasági tudományos potenciál továbbfejlesztésére irányuló törekvéseket, idegenforgalmunk fejlesztéséhez keressük a tanácson kívüli lehetőségeket. Készül a 6 ezer állomásos telefonközpont épülete Űj csárda épül a Halászcsárdával szemben a Körös-parton
