Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-25 / 251. szám
NÉPÚJSÁG 1985. október 25., péntek Bizottsági és tanácstagi csoportelnökök értekezlete Mint ahogy már hírt adtunk róla, a megyei tanács ez év szeptemberi ülésén megválasztotta a tanács bizottságait és jóváhagyta a megyei tanácstagok város- környéki csoportjainak megalakulását. A napokban tanácskozásra jöttek össze a bizottságok és tanácstagi csoportok elnökei azzal a céllal, hogy az új ciklus kezdetén számbave- gyék azokat a feladatokat, amelyek az MSZMP XIII. kongresszusa határozataiból adódnak e népképviseleti szervek számára. A vitaindítót dr. Soós Sándor, a megyei tanács v. b. szervezési és jogi osztályának vezetője tartotta és részt vett a tanácskozáson dr. Herczeg Fe~ renc, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője is. A vitában részt vevők értékelték azokat a jó tapaszA Kohászati Alapanyagelőkészítő Közös Vállalat békéscsabai telepe tegnap an- kétot rendezett Békéscsabán, a megyei partnervállalatok képviselői számára. Az ankéton Tóth Ferenc, a Koköv termelési főosztály- vezetője tájékoztatta a résztvevőket a vállalat tevékenységéről. A Lenin Kohászati Művek és az Özdi Kohászati Művek alapította a vállalatot, melynek feladata az ország kohászati iparának alapanyagokkal való ellátása. Ennek alapján az ércelőkészítéssel, az adalékanyagok feldolgozásával, valamint a vas- és acélhulladékok felvásárlásával foglalkoznak. A vállalatnak az tálatokat, amelyek a tanácsi bizottságok korábbi időben végzett munkájából továbbra is hasznosíthatók. Ugyanakkor kritikusan rámutattak azokra a beidegződésekre és elavult munkamódszerekre is, amelyek ma már nem alkalmasak a népképviseleti munka alkotó jellegének kibontakoztatására. A bizottságok és a tanácstagi csoportok felelősséggel vállalják, hogy műhelyei lesznek a lakossági vélemények összegyűjtésének és különböző érdekek megfogalmazásának, de ehhez a tisztségviselőktől, a szakigazgatási szervektől gyors és színvonalas információkat várnak. Számos javaslat hangzott el arról, hogyan lehetne az egyes települések érdekeit a megyei tanács előtt még hatékonyabban képviselni a település megyei tanácstagjai által. országban 17 begyűjtő telepe van, ezekből kerülnek a hulladékanyagok két feldolgozó gyáregységbe. A telepekről 600 000 tonna vas- és acélhulladék kerül vissza a termelésbe — ez igen jelentős mennyiség. A vállalat éves bruttó termelési értéke is kiemelkedő: 16 milliárd forint. Az előadó szólt * még a partnervállalatokkal, valamint a Metalloglobus-szal való jó kapcsolatokról is. A tájékoztató után a különböző vállalatok képviselői beszéltek eredményeikről, s vetették fel gondjaikat. A felmerült kérdésekre — az ankét befejezéseként — Tóth Ferenc válaszolt. Magyar feltalálók Plovdivban Több mint száz magyar feltaláló és mintegy 140 magyar találmány képviseli hazánkat a november 4-én Plovdivban kezdődő ifjú feltalálók világkiállításán. A kiállítás magyar vonatkozásairól, illetve az esemény előzményeiről csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak az OMFB székházában. Müller István, az OMFB elnökhelyettese tájékoztatójában felhívta 3 figyelmet arra, hogy napjainkban, amikor a társadalmi-gazdasági fejlődésben kiemelt szerepe van a műszaki-tudományos haladás meggyorsításának, különösen nagy jelentőségű a fiatal szakemberek ismereteinek, ötleteinek minél hatékonyabb hasznosítása. Hazánkban országos pályázat előzte meg a kiállítási anyag összeállítását, a legjobban szerepelt termékeket, valamint a tavaszi országos alkotó ifjúság kiállítás legszínvonalasabb darabjait mutatják majd be Plovdivban. Különösen nagy az automatizálási, a méréstechnikai, a híradástechnikai, a mezőgazdasági, a biotechnológiai és az egészségügyi találmányok aránya. Plovdivban több mint 600 négyzet- méteres magyar kiállítási területen- a találmányok kétharmada eredetiben megtekinthető, a többiről pedig tablók, fotók, leírások tájékoztatják a látogatókat. A november 30-ig tartó világkiállításon nemzeti napot rendez hazánk is. Szakmai-politikai fórumon, filmprogrammal, divatbemutatóval és más rendezvényekkel igyekeznek szakembereink bemutatni a magyar műszaki-technikai fejlesztés, a találmányi és újítási mozgalom helyzetét. Kökov-ankét Békéscsabán Olvasótábor Orosházán Kamarás István író, szociológus, Varga Csaba író és Deme Tamás szociológus előadása is nagy sikert arat Fotó: Gál Edit Nemrég tájékoztatókat küldtek ki Orosházán az üzemekhez, intézményekhez arról az olvasótáborról, melyet október 19. és 26-a között rendeznek Gyopá- rosfürdőn, a Mezőgép üdülőjében. Gazdag programot kínáltak, nem csoda hát, ha 24-en jelentkeztek. Ebben bizonyára az is közrejátszott, hogy a gyerekek körében immár egy évtizede él az olvasótábori hagyomány. — Orosházán 1977-ben rendezték meg a Darvas-olvasótábort. Most e szép kezdeményezést szeretnénk ismét feléleszteni, s hagyománnyá tenni — mondja Gonda Géza, a Petőfi Művelődési Központ igazgatója. — Az évente megrendezésre kerülő szocialista brigádok olvasótábora szorosabbra fogja majd a kapcsolatot a város két nagyobb közművelődési intézménye, a művelődési központ és a könyvtár között is. Már csak ezért is hasznos e táborok megrendezése. S hogy a résztvevőknek is hasznos az olvasótábor, mi sem bizonyítja jobban, mint a kötetlen hangulatú előadások, vagy inkább beszélgetések a csillagászatról, a város sporttörténetéről, a múzeumról, a helyi képzőművészeti életről, a ,,hétköznapok költészetéről”, és ki tudná még felsorolni, mi mindenről. Jut idő mindezek mellett a múzeumlátogatásra, operaelőadásra, de még a népdaltanulásra is. Mikor felkerestük őket — kedden —, a tábor vezetője. Varga Zoltán épp ez utóbbiról mesélt legtöbbet: — Ügy hiszem, a közösség kialakulásának mércéje lehet, hogy tudunk-e, merünk-e együtt énekelni. Nos, már nem egy népdalt megtanultak, s ezzel fogadták az Orosházi Madrigálkórust hétfőn este. Még énekeltünk is velük. Az együtténeklésről, a gondolatok kicserélésének lehetőségéről Győri László író-újságíró — a tábor egyik csoportvezetője — előadását követően módunk van a résztvevőkkel is beszélgetni: A legszebben talán Koczka István fogalmaz, aki az üveggyárban műszerészként dolgozik: — Ha lehetőségünk van eszmét, ha úgy tetszik rögeszmét cserélni más, gondolkodó emberrel, attól a mi elménk is gazdagszik, csiszolódik. Számomra ezek a beszélgetések jelentik a legnagyobb élményt. A feladatunk most már az lesz, hogy az itt hallottakat valamiképpen otthon is kamatoztassuk. — Mert keveset beszélgetünk ilyesmiről munkahelyeinken — veszi át a szót Nagy Istvánná, az üveggyár laboránsa. — Itt feltöltődve, egyre inkább érzem, tennem kell valamit, hogy mások is megízleljék az együttgondolkodás örömét. Lelkesen beszélnek az itt eltöltött néhány napról, az első nagy élményről, Zom- bori Ottó csillagász „He- lyünk a mindenségben” című előadásáról. A program késő éjszakába nyúlt, mert egy új- gondolat, egy szép idézet mindig tovább lendítette a beszélgetést. — Nemcsak érdekes, látványos előadás volt — mondja Nagyné —, de maga volt a költészet. Eddig mindig úgy hittem, ha valaki természettudománnyal foglalkozik, másra nem is összpontosít. Itt ennek épp az ellenkezőjéről győződhettünk meg. — Érdemes ezen a társaságon végignézni — zárja beszélgetésünket Koczka István. — Más-más érdeklődési körű emberek kerültek itt össze. Van köztük fizikai dolgozó, jogász és középiskolás. Sokan vannak fiatalok, de akad nagymama korú is. Hihetné a kívülálló: nem szerencsés az összeállítás, holott ettől színes, gazdag az itt folyó élet. Indulnak ebédelni, aztán jön csak az igazán érdekes profram: verset írnak, közösen. Hogy kinek van írói vénája és kinek nem, ezúttal nem sokat számít... Nagy Agnes Mezőhegyes a 200. év végén (Folytatás az 1. oldalról) épület az 1785-ben alapított Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok reprezentatív központjának egyik szárnyépülete, amelyet 1945-ig kaszárnyaként használtak. Ezután szükséglakásokat alakítottak ki benne. 1982—83- ban a kombinát a szociális program keretében felszámolta e Lakásokat, majd mintegy 35 millió forint költséggel szállodává alakította át. A kivitelezési munkák 1983 júliusában kezdődtek, a műszaki átadás ez év júniusában volt, s mától vendégeket fogad az új szálló, öt kivitelező, köztük a kombinát építészeti üzeme dolgozott a közel 200 éves épületen. A földszinten hét apartman, az emeleten 15 szoba, összesen 57 ággyal várja a vendégeket. Emeletén 40 férőhelyes előadó-, 18 fős különterem van, éttermében és presszójában 40-40 ember fér el. Az igazi kuriózum a földszinti apartmanok berendezése, amely XVIII—XIX. századi bútorokból áll. Empire és biedermeier szalongarnitúrák. a II. József idején divatos copf, és az 1880 után honos ónémet stílusú hálószobabútorok — amelyeket jórészt bizományi áruházakból vásároltak — kitűnően illeszkednek az épület hangulatához. Mindez dicséri Pár Nándor és Nagy István építészeket, Teleki Katalin belsőépítészt, Lovas Ilona textiltervezőt, Kun Éva keramikust. Végül az árakról: a háromcsillagos szálló nagyobb apartmanja 1200, a kisebb 800, az emeleti — mai bútorokkal berendezett — kétágyas, fürdőszobás szobák ára 600 forint egy éjszakára. Mint látható, külföldi és hazai turisták zsebéhez egyaránt méretezett az ár. A kombinát kezelésében levő új szállodával az idegenforgalom feltételei is javultak Mezőhegyesen. Amint Andó Ferenc, a kombinát vezérigazgatója és Miskucza Péter vezérigazgató-helyettes elmondta, a jövő évi programajánlat rendkívül gazdag. Lesz itt lószínház és sétakocsikázás, méneshajtás és fogatozás (szánkózás), lovaglás felnőtteknek, gyerekeknek, és természetesen vadászat. A MÁV is vette a lapot, és csatlakozik az idegenforgalmi programhoz, ha „madzagvasút” nem is lesz, nosztalgiagőzös azonban közlekedik jövőre Szeged és Mezőhegyes között. Befejezésül álljon itt néhány sor az 1886-ban megjelent „Földművelési Érdekeink” című lapból: .......poetikus hangulat fog e l, valahányszor az Alföldnek egyik fényes gyöngyét, Mezőhegyest nyílik alkalmam felkeresni. Roppant arányai imponálnak nekem, s míg egyrészt a természet szépségei hangulatot ébresztenek, addig másrészről a gazda szemét elragadja a mintaszerű kultúra, a gyönyörű állatállomány, amelyet ily nagy számban, ily változatosságban. s ily tökélyben — hetedhét országban — hiába keresnénk." Az 1886-ban írott sorok száz évvel később is igazak: Mezőhegyes felfedezésre vár. (sei észt) Sorsjegy a gyermekfaluért Befejezéshez közeledik a battonyai SOS gyermekfalu építése. A munkálatok teljes befejezéséhez és a berendezéshez szükséges összeg gyarapszik annak az országos sorsjátéknak a bevételével, amelyre az amerikai SOS gyermekfalu szervezet ajánlott fel nyereménytárgyakat jelentős értékben. Megtörténtek az előkészületek, kijuttatták az ország minden részébe a sorsjegyeket, amelyeket az elmúlt héttől kezdve árusítanak. A két főnyeremény: egy- egy Daithatsu személygépkocsi, emellett többek között színes televízió, videokamera, videomagnó, autórádió, zenegép birtokába juthatnak a szerencsés nyertesek. A nyilvános sorsolás 1985. november 29-én a Népstadion Press termében lesz. A nyereménylistát lapunk december 3-i számában közzétesz- szük. Az „SOS gyermekfaluért" sorsjegy kapható az OTP- fiókokban, totó-lottó kirendeltségeken, postahivatalokban, hírlapárusoknál és az SOS egyesület irodájában (Budapest I. kér. Szentháromság tér 1—3.). Távhívó központ Kétsopronyban A Békés megyei telefonfejlesztési program keretében a posta ma, pénteken üzembe helyezi Kétsopronyban a belföldi távhívásra is alkalmas automata telefonközpontot. Az üzembe helyezésre déli 12 órakor kerül sor, és ettől kezdve a község telefonszámai megváltoznak, öt számjegyűek lesznek. Kétsoprony körzetszáma 66- os, ez azt jelenti, hogy az ugyanilyen körzetszámú előfizetők Kétsopronyt közvetlenül az ötjegyű telefonszám letárcsá- zásával hívhatják. Ebben az esetben a számláló az I-es díjkörzet szerinti számlázást végzi, vagyis 7-től 18 óráig 40 másodpercenként, 18-tól 7 óráig 60 másodpercenként 1 forint 50 fiiéiért. Ma déltől tehát az orvosi rendelőt az 56-055-ös, a tűzoltóságot az 56-015-ös, a termelőszövetkezetet az 56-022-es telefonszámon lehet hívni. A többi megváltozott telefonszámról a tudakozó ad felvilágosítást. LL. Emlékülés a Körösök szabályozásáról Békés megyében még a török kiűzése után 100 évvel is vizes legelők, mocsár, homok és szik terpeszkedett a korábban virágzó gabonaföldek helyén. A szabályzaton Körösök hatalmas területeket borítottak el, azok nagy része az árvíz lefutása után sem volt alkalmas művelésre. A török kiűzése után újratelepített megye lakosságának életét malária, tífusz, himlő tizedelte. Sűrű rajokban szálló szúnyog- és bögölyhad terjesztette a járványokat. Kocsin csak éjszaka vagy eső után lehetett utazni, máskor a ló vagy elragadta a kocsit vagy lefeküdt a sárba, úgy védekezett. Talán hihetetlen, de 200 évvel ezelőtt a megye, sőt még a szomszéd megyék legtöbb területére is csak csónakkal lehetett eljutni, s az utazók a víz színéről és ízéről tudták, hogy merrefelé járnak. Ezeknek az állapotoknak a tarthatatlanságára a 18. század végén már kezdtek ráébredni, ám az egymástól elszigetelt és gyakorta különböző helyi érdekekkel viaskodó szabályozások nem vezethettek eredményre. Végül az uralkodóház többszöri közreműködésével a 19. század elején elkezdődött a szabályozás. A munkák a század közepén új lendületet vettek. 1856-tól 1860-ig a tervezett 7 és fél millió köbméter földmunka felét elvégezték. Ezekre a békés alkotómunkát megalapozó hősi küzdelmekre emlékeztek tegnap Gyulán a Körös Szabályozó Társulat megalakulásának 140. évfordulója alkalmából. Tudományos előadások hangzottak el a vízügyi múlt megismerésének jelentőségéről, a Körösök szabályozásának szervezeti formáiról, a szabályozó társulatok múlt századi munkájáról, s arról, hogy milyen feladatokat kell elvégezniük az új típusú vízgazdálkodási társulatoknak a Körösök völgyében. A tegnapi emlékülést ma kirándulás követi, a a résztvevők megtekintik a Körösvidék vízügyi történeti emlékeit. U. T. A BÉKÉSCSABA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ, Békéscsaba, Lázár u. 1. sz., 1986. január 1-től 1988. december 31-ig az alábbi egységeket szerződéses üzemeltetésre hirdeti meg: 7. sz. vegyesbolt, Békéscsaba, Berényi u. 75. 23. sz. bőrbolt, Békéscsaba, Lázár u. 19. A versenytárgyalásra közjegyő előtt 1985. december 10-én 9 órai kezdettel kerül sor Békéscsaba, Lázár u. 1., a központi épület tárgyalótermében. A pályázatokat 1985. november 29-én 16 óráig kell leadni. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a fenti címen Szlancsik Pálné közgazdász ad.
