Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-20 / 169. szám
NÉPÚJSÁG 1985. július 20-, szombat es tervkoncepciója A VII. ötéves tervidőszakban tovább növekszik a lakosság igénye és elvárása az életkörülmények mennyiségi és minőségi feltételeinek javítása iránt. Békés megyében az életkörülmények javítása, az ország fejlettebb térségeihez való fokozatos felzárkózás, társadalompolitikai és gazdasági értelemben egyaránt időszerű. A tanácsi gazdaság fejlődése meghatározó az életkörülmények, a gazdaság egészének alakulása szempontjából. Ennek következtében olyan működési, fenntartási és fejlesztési stratégia kialakítása a cél, amely a hatékonyság, a gazdaság jövedelemtermelő képességének kibontakozását segíti elő a maga sajátos eszközeivel. A megváltozott tanácsi szabályozórendszer eredményeként a tanácsok rendelkezési joga megnövekszik az anyagi eszközeik fel- használásában. önállóan dönthetnek a működés, fenntartás és fejlesztés arányairól. Megnövekszik a helyi tanácsoknál a gazdálkodó szervezetektől és a lakosságtól származó bevételek aránya, tehát a jövőben a helyi infrastruktúra fejlődése szorosan ösz- szefügg a helyi gazdasági alapokkal. A működést, a fenntartást és a felújítást szolgáló megyei előirányzat a VII. ötéves tervidőszakban folyó áron 23,5 milliárd forint. Ez a VI. ötéves tervidőszaki előirányzatot 72 százalékkal haladja meg. A fejlesztésre fordítható pénzeszközök meghaladják a 7,8 milliárd forintot. Ez a jelenlegi tervidőszakra tervezett összeget 88 százalékkal haladja meg. A VII. ötéves tervidőszakban a működtetés, a fenntartás és a fejlesztés egységét kell biztosítani. Az egy pénzalapon belül általános prioritásként kell kezelni a meglevő intézmények működtetését és fenntartását, valamint a felújításokat úgy, hogy egyes tár- sadalompolitikailag kritikus területeken előbbre lépjünk. Valamennyi költségvetési feladat egyidejű fejlesztésére a VII. ötéves tervidőszakban sem nyílik lehetőség. A társadalompolitikai elvárások minél teljesebb körű megvalósítása érdekében a rendelkezésre álló erőforrásokat a lakosság legszélesebb körét érintő feladatok megvalósítására kell koncentrálni. Működési és fenntartási oldalon stratégiai célkitűzés a meglevő intézményhálózat folyamatos fenntartásán túlmenően az alábbi ■feladatok kiemelt kezelése; fekvőbeteg-ellátás, időskorúak ellátása, általános iskolai oktatás, középfokú oktatás, a kommunális ellátás feltételeinek javítása. A megyében a fejlesztésre fordítható pénzeszközök a társadalmi' szükségletekhez viszonyítva ugyan nem elegendők, deaszin- tentartásnál több, s egyes területeken reális előrelépés perspektíváját biztosíthatja. A fejlesztéspolitika ágazati súlyponti kérdései és a kiemelten kezelendő feladatok a tervidőszakban a következők lehetnek: súlyponti, prioritást élvező feladatok; lakásellátás és -gazdálkodás, középfokú oktatás, egészséges ivóvízellátás, fekvőbeteg-ellátás. Kiemelten kezelendő feladatok: szociális otthoni ellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, általános iskola, hírközlési kapcsolatok, tanácsi úthálózat, temetők. A pénzeszközök központi elosztása során Békés megye elmaradásának csökkentésére 900 millió forint fejlesztési pénzeszközt, s a meglevő intézményhálózat működtetési színvonalának javítására 490 millió forint többletforrást kapott. Így a VII. ötéves tervidőszakban előbbre tudunk jutni néhány olyan feladat megoldásában, megkezdésében is, amely a lakossági igények széles körével találkozik. Például: a békéscsabai kórházrekonstrukció II. üteme beindítható, nagyobb volumenű lehet az egészségügyi műszerállomány cseréje, valamint a szociális otthoni hálózat fejlesztése, előbbre juthatunk a hírközlésben, közel teljes körűvé válhat a közműves vízellátás, s jelentős előrehaladás várható a vízminőség-javító program megvalósításában, a fekvőbeteg-ellátás, az időskorúakról való gondoskodás, az általános és középfokú oktatás ég a kommu- - nális ellátás működési feltételeinek javításában. Lakásellátás és városgazdálkodás A tervidőszakban a lakásellátás területén általános cél: a szükségletek változásának megfelelő fejlesztés valósuljon meg. Ennek megfelelően 14-15 ezer lakás építésére van lehetőség. Az OTP-lakásépítés a fizetőképes kereslet függvénye. A családiház-építkezé- sek telekellátása részben önszanálás, részben pedig a tanácsok telekkialakítási tevékenységével biztosítható. A tanácsok közvetlen kezelésében levő, valamint*a lakásszövetkezeti lakások felújítását úgy kell térvezni, hogy az épületek állagában további romlás ne következzen be. A városgazdálkodási Szolgáltatások területén a köztisztasági feladatok magasabb színvonalú ellátása, a temetkezési szolgáltatások alapvető feszültségeinek mérséklése a feladat. Egészségügyi és szociális ellátás A tervidőszakban társadalompolitikai cél a népesség általános egészségi állapotának javítása. Az ágazat főbb fejlesztési céljai a következők: az áthúzódó kórházrekonstrukciók befejezése, a kórházi ágyellátottság további javítása, a békéscsabai kórház Ií. ütem beruházás megkezdése, a megelőző-gyógyítóellátás színvonalának emelése, a korábbinál fokozottabb mértékű gép- és műszer- beszerzés. A megye népességének több mint 20 százaléka időskorú. A róluk való gondoskodás kiemelt feladat. Elsősorban a szociális gondoskodás szervezeti formáit és hatékonyságát kell fejleszteni. A körzeti orvosi ellátás feltételei a rendelők felújításával, egészségházak létesítésével, a műszerezettség növelésével javítható. A bölcsődei elhelyezésre igényt tartó gyermekek száma a tervidőszak folyamán csökken. A férőhelyszükséglet megyei szinten kielégítettnek tekinthető. Az egészségügyi ellátás színvonalában a meglevő intézményhálózat megfelelő szintű működtetésével, a fejlesztésre és felújításra rendelkezésre álló források hatékony fel- használásával érezhető javulás következett •be. Oktatás és kulturális ellátás Az ágazat VII. ötéves tervi szükségleteit alapvetően két tényező határozza meg: a demográfiai hullám alakulása, és a létesítmények avult műszaki állapota. Az óvodás korúak száma a tervidőszakban csökken. Az óvodai ellátás városokban meglevő mennyiségi feszültségeit és az intézményhálózat avultságát az óvodai szükségférőhelyek száma jellemzi. Az óvodai- férőhely-fejlesztéseket leginkább az ezek kiváltására való törekvés motiválja. Az általános iskolai tanulók száma a VII. ötéves tervidőszak közepéig tovább növekszik, s a demográfiai hullám a középiskolákban folytatódik. Ebből adódóan a kulturális ágazatban két kiemelten kezelendő feladat van: a középiskolai tanteremállomány fejlesztése, az általános iskolai szükségtanterem-állomány csökkentése. A középfokú oktatás feltételeinek a szükségletekhez igazodó fejlesztése az ágazat elsődleges: feladata. Biztosítani kell, hogy a megnövekvő tanulólétszám ljefogadására elegendő tanterem rendelkezésre álljon. Minden bizonnyal rövidesen lesz Békéscsabának felsőfokú oktatási intézménye is. A kollégiumiférőhely-kapacitás a tervidőszak folyamán 300 férőhellyel bővülhet. A közművelődés intézményhálózatának fejlesztése terén szerényebb mértékű előrelépésre van lehetőség. Folytatni kell a Jókai Színház rekonstrukcióját, és javítani kell a Gyulai Várszínház és múzeum működési körülményeit. A tervidőszakban befejeződik a békéscsabai sportcsarnok építése. Települések vízgazdálkodása A szükségletek, és a rendelkezésre álló anyagi eszközök figyelembevételével a következő fejlesztésekre van lehetőség: folytatódik az ivóvízminőség-javító program, a közműves: vízellátás körének bővítésére 6—8 településen, a csatornázottság növelésére 5—7 településen van lehetőség társulati formában, befejeződik a békéscsabai szennyvíztisztító-telep. A tervezett fejlesztések révén az ivóvíz- termelő, -szolgáltató kapacitás 53 ezer yköb- méter/nap, a szennyvíztisztító kapacitás pedig 19 ezer köbméter/nap értékkel nő. A strandok, fürdők felújítására, fejlesztésére szerény lehetőség kínálkozik. összességében a vízellátás jelentősebb, a csatornázás és szennyvíztisztítás szerényebb mértékben fejlődik. Helyi közlekedés, hírközlés Az ágazatban alapvető feladatként jelentkezik: a kiépített tanácsi úthálózat fejlesztése, valamint a korszerű távhívásba bekapcsolható telefonközponti, és a távbeszélőállomások számának növelése. A belterületi úthálózat fejlesztése a helyi tanácsok pénzeszközeiből, a lakossági erők bevonásával fejlődhet. Folytatni kell a kerékpárutak létesítését. Biztosítani kell, hogy a telepszerű lakásépítéshez kapcsolódó út- és járdahálózat megvalósuljon. A posta, a helyi tanácsok, és a gazdálkodó egységek együttműködése, anyagi eszközeinek egyesítése révén elérhető, hogy a tervidőszak végére a megye körzeteinek telefonösszeköttetése jelentős mértékben javuljon, különösen a megye déli részén. A megye lakosságának vezetékes gázzal való ellátására kedvező feltételek teremtődtek meg az elmúlt években. Az eddig bekötött települések, és a lakossági bekötések száma a tervidőszakban tovább növelhető. A lakosság villamos energiával való ellátása teljes körűnek mondható. A telepszerű lakásépítéshez kapcsolódó fejlesztések biztosítottak. Meg kell vizsgálni a zárolt körzetek csökkenésének lehetőségét. Településhálózat-fejlesztés A településhálózaton belül a településeket adottságaik, a munkamegosztásban betöltött szerepük figyelembevételével, differenciáltan kell fejleszteni. A tervidőszak települési- fejlesztési politikáját általánosan — a koncentráció mérséklődése mellett — a decentralizáció további erősödése jellemzi. A megye jelenlegi elmaradottsága, a felzárkózási törekvések miatt azonban a területfejlesztésnek meg kell valósítania a koncentráció és decentralizáció szerves egységét, egyensúlyát. Ez megyénkben azt jelenti, hogy Békéscsabát — a közép-békési településegyüttessel összhangban — koncentráltan, a felsőfokú központ ellátási szerepkörnek megfelelően kell fejleszteni, míg a körzet- központokat és egyéb városiasodó nagyközségeket a megfelelő alap- ési középfokú ellátási szintre kell eljuttatni. Ez összefüggésben van azzal is, hogy a jelenleg még városi jogú nagyközségek várossá fejlődését segíteni kell. A településfejlesztési politikának megfelelő kereteket kell biztosítani a településfejlődés helyi adottságainak kihasználásához, a lakosság helyi kezdeményezéseinek kibontakoztatásához. A településfejlesztési politikának hosszú távú célja a települések, elsősorban a községek népességmegtartó képességének növelése. A megye községeinek ezirányú vizsgálata is alátámasztotta, hogy a népességmegtartó képességet két fontos tényező határozza meg: biztosított-e a lakóhelyen, illetve társadalmilag elfogadható ingázási viszonyok mellett a foglalkoztatás, és milyen a lakossági alapellátás színvonala, a magasabb fokú ellátás elérésének feltételei. Ezekkel az adottságokkal a települések differenciáltan rendelkeznek. Jelentős előrelépésre a tanácsi szabályozást követően a lakossági infrastruktúra területén számíthatunk. Valamennyi községnek lehetőséget kell adni az alapfokú ellátásban meglevő fe- sízültségek feloldására, konkrét célok meghatározására. A sajátos adottságokkal rendelkező térségek fejlesztésénél alapvetően arra kell törekedni, hogy a gazdasági adottságok jobban hasznosuljanak, illetve a kedvezőtlen helyzetű térségek társiadalmi-gazdasági hátrányai tovább mérséklődjenek. Kedvezőtlen adottságokkal rendelkező, összefüggő térségei megyénknek az északkeleti térségében (Körösnagyharsány, Bihar- ugra, Zsadány, Körösújfalu, Mezőgyán, Geszt, Üjszalonta), a délkeleti térségben (Lö- kösháza, Kevermes, Dombiratos, Nagykamarás, Almáskamarás, Magyardombegyház, Kisdomegyház), és az északnyugati térségben (Bucsa, Ecsegfalva, Kertéstzsziget) találhatók. A tervidőszak folyamán el kell érni, hogy a lehetőségekhez mérten javuljon gazdasági helyzetük, és népességmegtartó képességük. Jövőjüket meghatározza a területükön gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyzete, jövedelmezési lehetőséget biztosító, és munkahelyteremtő képessége. Ipari kisüzemek, vagy melléküzemági tevékenység létesítésének feltételeit meg kell vizsgálni ezeken a településeken. A tanyás térségekben a fejlődési feltételeit a mezőgazdasági háztáji és kisüzemi termelésre alapozó, és az ott élő népesség sajátos igényeire figyelemmel kell kialakítani. Megyénkben, amellett, hogy a tanyai népesség jelentős része elöregedett, megfigyelhető a tanyákra történő visszaköltözési_ folyamat, mely a tanyai lakosság „fiatalodását” eredményezi. A várhatóan kedvezőbbé váló építési és tulajdonszerzési lehetőségek e folyamatot a VII. ötéves tervidőszakban felerősítik. Az érintett településeken a helyi tanácsi és gazdálkodó szervezeteknek, elsősorban mezőgazdasági termelőüzemeknek közösen arra kell törekedniük, hogy a lakható, vagy gazdaságosan felújítható tanyák ne ürüljenek meg, sőt, e tanyák ellátottsága a lehetőségekhez mérten kedvezőbbé váljon. Itt döntő fontosságú, hogy a villany valamennyi tanyára eljusson, s ahol erre a feltételek kedvezőek, az egészséges ivóvízellátás biztosítva legyen. Demográfia, foglalkoztatás Számítások és előrejelzések alapján Békés megye lakónépessége a VII. ötéves tervidőszakban 2,0—2,5 százalékkal, 9800 fővel csökken, s várhatóan 1990 végén 415 ezer fő lesz. A népesség csökkenését továbbra is a demográfiai tényezők, és az elvándorlások okozta veszteségek'együttesen idézik elő. A , megyéből történő elvándorlások mérséklődő tendenciája miatt a kedvezőtlen korösszetételből adódó népességfogyás lesz a meghatározó, mely a népességcsökkenés 70 százalékát adja. A lakónépesség korösszetételében mutatkozó kedvezőtlen tendencia, hogy csökken a 0—15 éves korosztályba tartozók száma, és növekszik a 60 éves és idősebbek, népességen belüli aránya. A munkaképes korú népesség aránya a tervidőszak végére 56 százalékra emelkedik, nagysága azonban nem éri el az 1980. évi szintet. A népességszám-változás két összetevőjének — a természetes és mechanikus népmozgalmi folyamatoknak — az alakulását döntően társadalmi, gazdasági tényezők motiválják. A lakóhely-változtatások száma összességében csökken, de folyamatosan emelkedik a megyén belüli népességmozgás aránya. Az egyes területek eltérő gazdasági és infrastrukturális fejlettsége, a kistérségek potenciális központjainak differenciált fejlesztése bizonyos mértékben a népesség területi átrendeződésében hosszabb távon tükröződik. A megyén belüli vándorlások iránya az utóbbi években kedvezően alakult. Csökkent a községekből a városokba irányuló mozgás, ugyanakkor megnőtt a városokból a községekbe költözők sízáma és aránya. E folyamat tartóssá tétele érdekében olyan területfejlesztési politikára van szükség, amely a lakossági szükségleteket elsősorban a lakóhelyen, vagy annak közelében^ megfelelő színvonalon tudja biztosítani, illetve mérsékelni kell az ellátás területén meglevő különbségeket javítani az esélyegyenlőséget. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy a vándorlások jelentős hányadát hosz- szú távon a munkavégzés céljából történő helyváltoztatás motiválja. A VII. ötéves tervidőszakban a városi népesség — a korábbi évek üteménél mérsékeltebben emelkedik — aránya az össznépességen belül 1,6 százalékponttal 47,2 százalékra nő. A népesedési folyamatok irányát és mértékét tekintve á népesség koncentrálódásában központi szerepe továbbra is a középbékési térségnek lesz. A munkaerőforrás számottevő bővülésének a VII. ötéves tervidőszakban reális lehetősége nincs. A munkaerő-szükséglet a hatékony foglalkoztatásra ösztönző szabályozórendszer hatására várhatóan csökken. A tervidőszakban — a munkaerőforrás és a munkaerő-szükséglet alapján — globálisan a megyében elhelyezkedési gondok nem várhatók. Feszültségekkel, amelyek elsősorban a munkaerőforrás jelenlegi képzettségéből és a gazdaság ettől eltérő igényéből adódnak, a jövőben js számolnunk kell. Sajátos probléma megyénkben, hogy a munkahelyek területi struktúrája nem azonosi a munkaerő településenkénti elhelyezkedésével, ez nagyfokú ingázást eredményez. A foglalkoztatottak egyhatoda csak az eredeti lakóhelyén kívül talál állandó és megfelelő munkahelyet. Legnagyobb a városok szívó hatása. Békés megye gazdasági-társadalmi helyzetéből adódóan az ingázás hosszabb távon fennmarad. Az ingázásnak gazdasági szükségszerűsége mellett számos, elsősorban a lakossági infrastruktúrát érintő negatív következménye van, amellyel reálisan számolni kell, elsősorban a közellátás és a tömegközlekedés területén. A foglalkoztatás szerkezete a népgazdasági ágak arányeltolódásával párhuzamosan módosul. A struktúraváltás fő jellemzője, hogy az iparban és építőiparban foglalkoztatottak száma átlagosan 4-5 százalékkal, a mezőgazdaságban dolgozók létszáma 2,5—2,7 százalékkal csökken, míg a tercier szektorban foglalkoztatottak száma mérsékelten gyarapszik. A foglalkoztatási lehetőségek bővítésére több településen igény mutatkozik. A megyei és helyi kezdeményezésen túl központi intézkedések is szükségesek. 'A megyei pártbizottság és a megyei tanács kéri a helyi társadalmi és érdekképviseleti szerveket, a lakosságot, hogy alkosson véleményt és vegye ki részét a helyi célkitűzések kialakításában, majd azok megvalósításában. II. n tanácsi gazdaság céljai, feladatai és prioritásai
