Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-06 / 104. szám
o 1985. május 6., hétfő Tanácsi választókerület: A helyi (községi, városi, fővárosi kerületi) tanácstagokat választókerületenként választják. Minden tanácsi választókerület egy tanácstagot választ. A tanácsi választókerületek számát a választójogi törvényben meghatározott keretek között a helyi tanács, a tanácsi választókerületek területét ési sorszámát pedig a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. A tanácsi választókerületek számát az állandó lakosok számával arányosan, úgy kell megállapítani, hogy a városokban és a fővárosi kerületekben legalább 31, az önálló tanácsi községekben pedig legalább 11 választókerület legyen. A községi közös tanácsba községenként legalább 3 tanácstagot kell választani. A közös tanács tagjainak száma legalább 11. A 100-nál kevesebb lakosú településen azonban egy tanácstag is választható. A községi közös tanácshoz nem tartozó székhely társközségekben a megválasztott tanácstag egyben a község elöljáróságának is tagjává válik. A helyi tanácsok meghatározott sízámú fővárosi, illetőleg megyei tanácstagot választanak. Országgyűlési választókerületek: Az országgyűlési képviselőket választókerületenként és országos választási listán választják a választópolgárok. Minden országgyűlési választókerület egy országgyűlési képviselőt választ. A választókerületenként, és az országos választási listán megválasztott országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. Az országgyűlési választókerületeket a főváros és a megye területén úgy kell kialakítani, hogy mintegy 30 000 lakos választhasson egy képviselőt. A választójogi törvény alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghatározta az országgyűlési választókerületek számát (352), területét, székhelyét és sorszámát. Az országos választási listán megválasztható képviselők számát az Elnöki Tanács 35-ben állapította meg. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a politikai, társadalmi és érdekképviseleti szervek javaslatai alapján meghatározta az országos választási listán induló képviselőjelölteket, és április 13-án nyilvánosságra hozta döntését. Szavazókor és szavazás: A helyi tanács végrehajtó bizottsága március 18-ig megállapította a település szavazóköreinek számát, területi beosztását és sorszámát. A szavazóköröket a törvény értelmében úgy kellett kialakítani, hogy egy szavazólkörre 600—1000 választópolgár jusson, de minden községben legalább egy szavazókor legyen. A szavazókor területének meghatározásánál azt is figyelembe kell venni, hogy abba egy vagy több tanácsi választókerület teljes területe beletartozzék. Szavazni a megfelelő szavazókörben lehet. A szavazatszedő bizottságnak legalább két tagja az egészségi állapota, vagy idős kora miatt mozgásában gátolt választópolgárt — kérésére, szavazásának lehetővé tétele végett — felkeresi. A választópolgárok érkezésük sorrendjében szavaznak. Az szavazhat, aki a választókerületben a választók nyilvántartásában szerepel. A szavazás a szavazó- fülkében történik, ezután a szavazó az elhatározását tartalmazó szavazólapokat a borítékba teszi, és a szavazatszedő bizottság előtt az urnába helyezi. A szavazás ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a szavazó azonban, aki nem tud olvasni, vagy akit testi fogyatékossága akadályoz a szavazásban, más választópolgár segítségét veheti igénybe. A pótválasztás, pótképviselő, póttanácstag: Ha va1 amelyik választókerületben nem szavazott az összes választópolgárnak több, mint a fele, vagy egyik jelölt sem kapott az érvényes szavazatok felénél több szavazatot, az illetékes választási elnökség pótválasztást tűz ki, amelyet az első választástól számított tizenöt napon belül kell megtartani. A pótválasztáson új jelölteket is lehet állítani. A pótválasztáson az lesz a megválasztott képviselő, illetőleg tanácstag, aki a legtöbb szavazatot kapta. Pótválasztást kell kitűzni abban a választókerületben is, amelyben nem tartottak választást, mert nem volt legalább két jelölt. Ilyen esetben azonban a választókerület megválasztott országgyűlési képviselője, illetve tanácstagja az a jelölt lesz, aki az összest érvényes szavazatnak több mint a felét megkapta, feltéve, hogy a választókerületben a választópolgárok több mint a fele szavazott. Az a jelölt, aki a választókerületben a megválasztott országgyűlési képviselő, illetve tanácstag mellett megkapta az összes érvényes szavazatnak legalább az egynegyedét, pótképviselő, illetve póttanácstag lesz. Ha a választókerületben a képviselői, vagy tanácstagi hely megüresedik, a pótképviselő, illetve a póttanácstag lép a megüresedett tisztségbe. Ä. A. Ahol a jövő szakembereit képezik Békéscsabán a 611. számú Alfredo Lima Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolában László István igazgatóval, Szűcs László tanműhelyvezetővel és Marton József mérnök-tanárral azt mérlegeljük, hogy vajon megfelel-e az oktatás a mai követelményeknek? László István véleménye szerint a tanári testület alkalmas arra, hogy eredményesen teljesítse a feladatát. Az idősek tapasztalata és a fiatalok korszerű tudása jól kiegészíti egymást. Példának említi Gulácsi Tibort, az idősebb korosztályhoz tartozó tanárt, akinek a tankönyve szerint tanítják az egész országban a villamosipari szakrajzot. Az is említésre méltó, hogy a minisztérium Kiss Imre és Köles István tanárokat bízta meg a vil-, lanyszerelő tanterv elkészítésével. Marton József fiatal mérnök-tanár pedig a Kandó Kálmán Villamosipari Főiskolán tanársegédként kezdte a pályafutását és most az elektroműszerész szakközépiskola tanulóinak a szakelméletet tanítja. Az oktatás egyéb feltételei azonban nem mindenben biztosítottak. így egye-, bek közt a létszámhoz képest kevés a taneszköz. A tankönyvek egy része elavult és drága is. Az esztergaműhelyben csak régi gépek vannak. A legnagyobb gond, hogy a textilipari szakmunkásképzéshez nincsenek meg a tárgyi feltételek. Nem megfelelő az épület és hiányoznak a szemléltetőeszközök. A város és a három vállalat — a PATEX, az UNICON és a BÉKÖT — érdeke elsősorban, hogy megfelelő körülményeket teremtsenek. Erősáramú villamosmérő terem Köztudott, hogy egyre jobban terjed az eletkronika és ezzel összefüggésben az automatizálás, valamint a számítógép alkalmazása. Már vannak a megyében CNC programvezérlésű és NC számjegyvezérlésű esztergagépek. Az automatika ki- sebb-nagyobb mértékben több vonatkozásban megtalálható. Szükség van arra, hogy ezeknek az alapjait megismerjék a tanulók, mert gyorsan változik a világ és néhány év múlva várhatóan már sok szakmába „belopódzik” az elektronika. Hogyan tudja a tanulást elősegíteni az iskola? Kőszegi Viktor technikus bemutatja az erősáramú villamosmérő termet, ahol az elektromos és néhány más szakma II. és III. éves tanulóinak a „Műszerek és mérések” című tantárgyat gya-» korlatilag is oktatják. Van már egy gyengeáramú mérőterem, s ez a második, amit az iskola tanárai, oktatói . terveztek és készítettek is el. A munkában részt vett Kiss Imre és Gulácsi Tibor mérnök-tanár, Horváth Imre technikus és Kőszegi Viktor. S hadd tegyük még hozzá, hogy két villanyszerelő tanuló, Dékány Károly és Havrán Árpád is igen sokat segített. — Mennyibe került? — kérdezem Kőszegi Viktortól. — Mintegy 150 ezer forintot adott az iskola anyag- beszerzésre és hasonló értékben kaptunk anyagot a DÉMÁSZ-|tól, az AÉV-től, a HAFE-től és a HTV-től. (Ezeknek a vállalatoknak a tanulóit itt képezik.) Ha azonban a tíz mérőhelyes berendezést vállalattól rendeljük meg, az több millió forintba került volna, de eny- nyi pénznek még a tizedré- sze sem áll az iskola rendelkezésére. — Mire szükséges a mérőterem ? — Ebben állapíthatók meg a villamos készülékek jellemzői, amelyek meghatározzák alkalmazásuk lehetőségét. Például azt, hogy egy villanymotor bizonyos időn belül hány liter vizet, milyen mélységből, milyen távolságra tud eljuttatni. Van egy adattábla, melynek alapján a szakember a kérdésekre választ tud adni. Differenciált órabérrel kezdik A Híradótechnikai Vállalat békéscsabai gyáregységében két éve egy emeletes, modern épület két jól berendezett műhelyében oktatják az elektroműszerész- és az elektronikaműszerész-, jelölteket. Látszik, hogy a HTV nagy gondot fordít a képzésre. Mondja is Máté László híradásipari technikus, a vállalat szakoktatója, aki most egy III. éves csoporttal foglalkozik: — Azt akarjuk, hogy mielőbb visszatérüljön az a költség, amibe az oktatásuk kerül. Két évig ebben a műhelyben dolgoznak és minden olyan tennivalót elsajá-, títanak, amire a termelésnél szükség lesz. — Mi a véleménye a csoportról? — érdeklődöm. — Közepes tanulókból áll. Értelmes fiúk, felvételi vizsga után kerültek ide. Képesek lennének jobb eredményt Is elérni, de szigorúbban kellene fogni őket. A szülőknek és a műhelyek dolgozóinak is. Aki pedig csak a jogait ismeri és a kötelességét nem, azt el kellene tanácsolni. Szerencsére oda már eljutottunk, hogy azok, akik befejezik az iskolát, differenciált órabérrel kezdik majd a munkát. Én fogom javasolni, hogy ki mennyit érdemel. Lesz olyan, aki a néhány éve dolgozó szakmunkás órabérét is megkapja majd. Az emeleten levő tanműhelyben 32 olyan fiatalt képeznek elektronikai műsze-| résznek, akik érettségi után kerültek a gyárba. Az ő munkájuk hasonló az elektroműszerészekéhez, de na- 'gyobb az elméleti tudásuk, ezért feladatuk lesz a készülékek bemérése és a hibakeresés is. Közülük kerülnek ki a középvezetők, és ha kedvet éreznek, tovább-, tanulhatnak. Nem Pató Pólóknak való szakma — Miért választotta érettségi után ezt a szakmát? — kérdezem Tóth Ferenc elsőéves tanulótól. — Az egyik unokatestvérem csak úgy önszorgalomból foglalkozik erősítők, tévék, rádiók javításával. Olyan ezermester. Nekem is megtetszett, amit csinál. — Egyébként — folytatja a mellette ülő Eke Tamás — a szíjgyártó, a kosárfonó, a mézeskalácsos a múlt. Kiröhögnének a lányok, ha ilyenhez kezdenénk. — Mihez fognak majd érteni? — Legalábbis közel kerülünk a tévéhez, a rádióhoz, az orvosi műszerekhez, a számítógéphez, a képmagnóhoz és a modern háztartási gépekhez. — Persze, ha lépést tartanak a fejlődéssel... — Az igaz. Naponta kell tanulni. Ez nem Pató Pólóknak való szakma. Szerencsére jócskán van szakkönyv. Márton József, a gyáregység vezetője, az elektronikai és az elektroműszerész szakmunkásképzést létalapnak tartja. Igaz, hogy a végzős tanulók 50 százaléka más vállalatokhoz kerül, de a gyárban is szükség van többféle szakmára. Az esztergályosokat, lakatosokat, marósokat stb. máshol képezik ki. Azt is elmondja Márton József, hogy a műszaki színvonal egyre magasabb. A gyár termékei csak addig eladhatók, amíg a szinte hónapról hónapra növekvő minőségi követelményeknek eleget tudnak tenni. Ezért a műszakiak rendszeresen részt vesznek továbbképzésen. A munkásoknak egy-, egy új termék bevezetése előtt előkészítő tanfolyamot tartanak. A műszakiaknak ott van a szakkönyvtár és valamennyi elektronikával és elektrotechnikával foglalkozó folyóiratot (több német nyelvűt is) előfizeti a gyár. Még egy érdekesség, amiről Máté László a következőket mondja: — A tanulók munkáját figyelemmel kísérjük, hogy megismerjük, kinek milyen feladatok végrehajtására van kedve, képessége, hajlama. Szakmunkásvizsga után olyan helyre osztjuk be őket, ahol a legtöbb hasz-r not tudják hajtani. ftz elektrotechnika és a számítógép Az iskolának egy HT— 1080 *2, egy Commodore 64 és egy Commodore VIC—20 típusú számítógépe van. Ezeken ismerkedhetnek meg szakkör keretében a számítástechnikával azok a tanulók, akik kedvet éreznek hozzá. — Tehát önként jelentkezők — mondja Nobik Sándor matematika—fizika szakos tanár, a szakkör vezetői je, aki nagyon fontosnak tartaná, hogy legalább az alapokat minél többen megismerjék. Volna is érdeklődés, de kevés a gép, meg az idő. A szakkörbe mindössze húszán járnak, de közülük se mindenki rendszeresen. Aligha csak tréfának szánja a következő meg-> jegyzést: — Az iparilag fejlett országokban olyan elterjedt a számítógép, hogy a gyerekek fejben már összeadni sem tudnak. Nálunk meg sokaknak sem fejben, sem gépen nem megy az összeadás. Főként az elektromos szakma követeli meg a számítógép használatának ismeretét. Már van is olyan fiatal — Stelbaczki Sánor tanuló személyében —, aki élen jár ebben. Persze, mint mindenkinek, neki is meg kell tanulnia a Basic-pyel- vet és nem nélkülözhetők a' matematikai, a fizikai és egyéb alapismeretek sem. Sokat segít a tévé-Basic, amit Szula György kollégiumi nevelő tanár rendszeresen felvesz képmagnóra. Oktatáshoz nagyon jól használható. Talán érdemes lenne a számítástechnikához külön státust biztosítani. Most és nem később. Az elektronika, az elektrotechnika, az automatizálás, a számítógéptechnika és a korszerű termelés között igen szoros az összefüggés. És egyre szorosabb lesz. Pásztor Béla Kötvénypiacot hoz létre a Magyar Nemzeti Bank Kötvénypiac létrehozásáról döntött a közelmúltban a Magyar Nemzeti Bank elnöksége. A kötvénykibocsátás és forgalmazás helyzetéről, a tervbe vett intézkédés céljáról Bódy László ügyvezető igazgató nyilatkozott: — A gazdálkodó szervezetek és a tanácsok eddig mintegy kétmilliárd forint összegben bocsátottak ki kötvényeket, csaknem négymil- liárd forint értékű fejlesztés részbeni finanszírozására — Az értékpapíroknak valamivel kevesebb, mint a felét a lakosság, nagyobb részét pedig a vállalatok vásárolták meg. A kibocsátás révén megvalósuló erőforrásáramlás — a vállalati és a lakossági eszközök átcsoportosítása oda, ahol hasznosításuk a leghatékonyabb — még nem vált jelentőssé. A vállalatok évi fejlesztésüknek alig egy százalékát fedezik kötvénykibocsátással. A lakossági megtakarításokban sem számottevő még a kötvény szerepe: az értékpapírok megvásárlására fordított összeg nem éri el az OTP-ben elhelyezett takarékbetét-állomány fél százalékát. Az értékpapírok elterjesztésének fontos feltétele, hogy a bankok az eddiginél aktívabban kapcsolódjanak be a kibocsátásba, s széles körben teremtsék meg a kötvények rendszeres adásvételének és újraértékesítésének feltételeit. A kötvénykibocsátással eddig hat pénzintézet foglalkozott. Az Állami Fejlesztési Bank, valamint a Takarék- szövetkezetek, a lakosság és a vállalatok körében egyaránt szervezték az értékpapírok kibocsátását és értékesítését. A kibocsátásba bekapcsolódott a Központi Váltó- és Hitelbank Rt., az OTP, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., az Építőipari Innovációs Alap is. Mostantól az MNB hitelfőigazgatóságai is foglalkoznak értékpapírok kibocsátásával. A pénzintézeti értékpapírok előnye, hogy a vásárlók számára a bank garanciát jelent a kötvények értékállóságára. — Az MNB hitelfőigazgatóságai lebonyolítóként részt kívánnak venni vállalati kötvények kibocsátásában is — hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. — Természetesen ilyen esetben alaposan megvizsgálják a kötvényadós általános gazdasági helyzetét, befektetési lehetőségeit, s a kockázatvállalás mértékét. A pénzintézet akkor vesz részt az akcióban, ha meggyőződött arról, hogy az adós vállalat kötelezettségének időben eleget tud tenni, s az MNB a kibocsátó kérésére esetleg garanciát is vállalhat a visszafizetésért. A későbbiekben vonzóbbá tehető a kötvény úgy is, ha a szokásos fix kamatokon felül a kibocsátó mozgó kamatot is ígér. Ebben az esetben a vásárlónak alaposan oda kell figyelnie, hogy milyen kötvénybe fekteti a pénzét, hiszen az is előfordulhat, hogy rosszul jár. Jól jövedelmező vállalkozás esetén azonban a kamat a beruházás jövedelmezőségének függvényében emelkedhet. A Magyar Nemzeti Bankban vizsgálják ilyen értékpapírok kibocsátásának feltételeit. — Szükségesnek tartjuk, hogy az MNB necsak a kötvények kibocsátásába, forga- lombahozatalába kapcsolódjon be, hanem az értékpapírok adás-vételébe is, amivel eddig csak az Állami Fejlesztési Bank foglalkozott. A megvásárolt kötvények viszonylag gyors és biztos értékesítésének lehetősége ugyanis ösztönzi az értékpapírok vásárlását. A Magyar Nemzeti Bankban az új kötvénypiac feltételeit a közeljövőben megteremtjük, s így megkezdődhet a bank vagy más pénzintézet, vállalat által kibocsátott értékpapírok adásvétele is — mondotta végezetül Bódy László. (MTI) Az elmúlt napokban lehalásztak a dénesmajori ivadéknevelő tavakat. A szépen fejlett egynyári pontyokat a fehérháti halastavakba helyezték ki Fotó: Béla Ottó Választási kislexikon
