Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-26 / 21. szám

NÉPÚJSÁG II KSH jelentése a gazdaság és a társadalom 1984. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) A könnyűipar csaknem valamennyi ágazatában nőtt a ter­melés. Az átlagosnál nagyobb mértékű volt a termelésnöve­kedés a papír-, valamint a fafeldolgozó iparban. A ruházati ágazatok termelése összességében 2,4 százalékkal, ezen belül a cipőiparé 6.5 százalékkal emelkedett. A könnyűipar bel­földre ugyanannyit, rubelelszámolású exportra többet szállí­tott, mint az előző évben. Befejeződött a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója. A legnagyobb élelmiszeripari ágak közül a húsipar termelése számottevően, a tejiparé is az átlagot meg­haladóan emelkedett. A baromfifeldolgozás, valamint a tartó­sítóipar termelése az előző évi szint körül alakult. A malom­ipar termelése némileg, a cukoriparé erőteljesebben csökkent. A kisebb ágazatok közül jelentős volt a termelésnövekedés a növényolaj-, a szesz-, a dohány- és az édesiparban. Az élel­miszeripar a lakossági igények kielégítése mellett erőteljesen növelte elsősorban nem rubelelszámolású exportját. ÉPÍTŐIPAR Az országos építési-szerelési munkák volumene a tervezet­tet némileg meghaladóan. 4—5 százalékkal csökkent. A kivi­telező építőipar az előző évinél 7—8 százalékkal termelt ke­vesebbet. Csökkent az építőiparon kívüli szervezetek építési tevékenysége és növekedett a magánépítkezések volumene. Jelentősen nőtt a kisvállalkozások építési teljesítmérjye. amely az országos építési-szerelési munkáknak 2—3 százalé­kát tette ki. Az állami és szövetkezeti építőipar kivitelezésében levő építmények és technológiai szerelési munkák száma és érté­ke csökkent. A megkezdett munkák költségvetési összege ki­sebb, az átadottaké nagyobb volt. mint az előző évben. A ki­vitelező építőipar által visszautasított építési igények tovább csökkenlek. Az építési munkákon belül a mérséklődő beruházási keres­let ellenére nem változott lényegesen a beruházási és fenn­tartási jellegű építkezések aránya, a fenntartási munkák az összes termelés 22 százalékát adták. A kivitelező építőipar ál­lal elvégzett munkák árszínvonala 7—7,5 százalékkal emel­kedett. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 3,0 szá­zalékkal, mintegy 8600 fővel csökkent. A létszámcsökkenés a korábbiaknál mérsékeltebb volt. Az egy foglalkoztatottra ju­tó termelés színvonala elmaradt az 1983. évitől. 1984-ben 70 400 lakás épült fel, ez megfelel az előirányzat alsó határának. Az épített lakások 14 százaléka, a tervezett­nél kevesebb épült állami erőből. Magánerőből, túlnyomó- részt állami támogatással, kölcsönnel, az előző évinél több la-i kás épült. Az új lakások 41 százaléka az állami és a szövet­kezeti építőipari szervezetek, a többi a magánkisipar és a la­kosság házilagos kivitelezésében készült el. MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS A mezőgazdasági termékek termelése 2,5—3 százalékkal, a tervezettet megközelítő mértékben emelkedett. A növényter­melés több mint 4 százalékkal nőtt, az állattenyésztés növe­kedése meghaladta az 1 százalékot. 1984-ben minden eddiginél több gabonát takarítottak be. Az 1983. évivel közel azonos nagyságú területen 15,7 millió tonna gabona termett, ami 2 millió tonnával több az 1983. évi mennyiségnél, és a két évvel ezelőttit is meghaladta. A búzatermelés 7,3 millió tonna volt, 1,4 millió tonnával több az előző évinél. Kukoricából 6,7 millió tonnát takarítottak be. 230 ezer tonnával többet, mint 1983-ban. A búza hektáronkén­ti hozama 5,4 tonna volt, a kukoricáé 5,9 tonna. A cukorrépatermés — az előző évi nagymértékű csökkenés után — 15 százalékkal növekedett. A hektáronkénti hozam kedvezőbb az 1983. évinél. Napraforgóból valamivel több ter­mett, mint 1983-ban, a termésátlag 9 százalékkal csökkent. Burgonyából 28 százalékkal termeltek többet, mint 1983- ban. A zöldségfélékből az összes termésmennyiség nőtt, ezen belül zöldborsóból, káposztából jóval több, paradicsomból, zöldpaprikából lényegesen kevesebb volt a termés, mintáz előző évben. A gyümölcstermés 13 százalékkal elmaradt az előző évi­től. Szőlőből 870 ezer tonnát szüreteltek. 11 százalékkal ke­vesebbet, mint 1983-ban. A szarvasmarha-állomány gyakorlatilag nem változott, a tehénállomány csökkenése folytatódott. A sertésállomány 1984. év végén 9,2 millió darab volt, 6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kocaállomány is csökkent kis­mértékben. A juhok száma kevesebb volt. mint egy évvel ezelőtt. A vágóállat-termelés elérte a 2,4 millió tonnát, az előző évhez képest 2 százalékkal nőtt. Ezen belül a vágósertés­termelés 5 százalékkal emelkedett, a vágóbaromfié pedig az előző évi szinten maradt. A vágómarha- és vágójuh-termelés 5, illetve 12 százalékkal csökkent. A fontosabb állati termé­kek közül tejből valamivel több, tojásból 5 százalékkal ke­vesebb volt a termelés, mint az előző évben. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységén kívüli tevékenysége a korábbi gyors növekedés után 1984-ben alig változott. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 1984-ben mintegy 30 ezer fővel, .3 százalékkal csökkent. A csökkenés a nagyüzemekben főként az alaptevékenységen foglalkozta­tottaknál következett be. de mérséklődött az ipari, építőipari munkákon dolgozók száma is. A mezőgazdaság műtrágya-felhasználása csökkent, az 1 hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya kb. 230 kg volt. Az év folyamán korszerűbb gépekkel bővült a mezőgazda­ság traktor-, tehergépkocsi- és munkagépállománya. A mezőgazdasági termékek értékesítési árszínvonala 'kb. 6 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági-élelmiszeripari ter­mékek külpiaci értékesítési feltételei tovább romlottak. Az exportárak számottevően csökkentek, a kivitt áruk meny- nyisége 8 százalékkal emelkedett. Az erdőgazdálkodási vállalatok 1984. évi fakitermelése — 7,9 millió köbméter —, valamint erdőtelepítése azonos volt az előző évivel. KÖZLEKEDÉS, POSTA ÉS TÁVKÖZLÉS A közlekedési vállalatok és szövetkezetek által szállított áruk tömege 2,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel azelőt­tinél. A szállítási távolság nőtt, és ezzel összefüggésben az árutonna-kilométer teljesítmény a vasúti közlekedés kivéte­lével valamennyi közlekedési ágban fokozódott. A távolsági személyszállítás utasainak száma valamivel elmaradt az 1983. évitől. A vasúton utazók száma emelke­dett, az autóbuszon utazóké mérséklődött. Az átlagos utazási távolság nagyobb volt az előző évinél, így az utaskilométer­teljesítmény a vasúti és az autóbusz-közlekedésben egy­aránt nőtt. A helyi tömegközlekedést 3 százalékkal több utas vette igénybe, mint 1983-ban. Legjelentősebben az autóbuszon uta­zók száma emelkedett, de villamoson és metrón is többen utazlak az egy évvel korábbinál. A szállítási feladatok lebonyolításában a közlekedési és a más népgazdasági ágazatokba tartozó vállalatok és szövet­kezetek mellett egyre jelentősebb a szerepe az áru- és sze­mélyszállító kisiparosoknak, szamuk meghaladta a 20 ezret. Folytatódott a vasút villamosítása, az összhálózat több mi,nt 23 százalékát kitevő villamosított vonalakon a vonta­tási teljesítmények mintegy 60 százaléka bonyolódik le. A közlekedési vállalatok és szövetkezetek járműbeszerzései te­herszállító járművekből 1984-ben tovább csökkentek, közúti személyszállító járművekből kissé nőttek. Az év folyamán összesen 95 ezer személygépkocsit értékesítettek, a lakosság tulajdonában levő személygépkocsik év végi állománya meg­haladta az 1,3 milliót, a teljes állomány 97 százalékát. Be­fejeződött az Árpád-híd és a hozzá kapcsolódó forgalmi cso­mópontok átépítése, újabb metrószakaszt adtak át a forga­lomnak. A bekapcsolt távbeszélő-főállomások száma 29 ezerrel nőtt. Ezen belül a lakásokban felszerelt állomások száma mint­egy 24 ezerrel, 5 százalékkal gyarapodott. A főállomások 80 százaléka távhívásra alkalmas. A közlekedés, a posta és távközlés területén foglalkozta­tott munkások és alkalmazottak száma 1984-ben mintegy .3 ezer fővel. 0,8 százalékkal csökkent. KÜLKERESKEDELEM Az 1984. évi behozatal mennyisége lényegében azonos volt az előző évivel, a kivitelé jelentősen meghaladta az egy év­vel azelőttit, ez tette lehetővé a külkereskedelmi egyenleg javulását. Külgazdasági kapcsolatainkban ’ 1984-ben is meghatározó szerepe volt a szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködésnek. A rubelben elszámolt behozatal mennyi­sége az 1983. évi szint körül alakult. Ezen belül energiahor­dozókból, egyes nyers- és alapanyagokból, továbbá fogyasz­tási iparcikkekből több érkezett, mint egy évvel korábban. A rubelelszámolású kivitel 7 százalékkal bővült. Mindenek­előtt az ipari 'késztermékek exportja fokozódott. A csere­arányromlás mérséklődött. A behozatali többlet az előző évi­hez képest jelentősen csökkent. Nem rubelelszámolásokban a behozatal nem egészen 1 százalékkal, a kivitel 5 százalékkal emelkedett. A behozatal nyersanyagokból, fél'késztermékekből és alkatrészekből, fo­gyasztási iparcikkekből nőtt, termelési rendeltetésű gépekből jelentősen csökkent. A kivitel főként néhány kohászati és vegyipari alapanyagból, illetve félkésztermé'kből, mezőgaz­dasági és élelmiszeripari termékekből, az. ipari késztermé­kek közül pedig fogyasztási iparcikkekből fokozódott. A gépexport elmaradt az 1983. évitől. Több fontos exportcik­künk tőkés piaci ára kedvezőtlenül alakult, a cserearány romlott. A kiviteli többlet meghaladta az 1983. évit. IDEGENFORGALOM A külgazdasági egyensúly javítását a növekvő idegenfor­galom is segítette. 1984-ben több mint 1.3 milhó külföldi ér­kezett Magyarországra, 3 millió fővel, csaknem 30 százalék­kal több, mint egy évvel korábban. A beutazók több mint 70 százaléka a szocialista országokból érkezett. Számuk az előző évhez képest egyharmaddal, a nem szocialista orszá­gokból éi'kezőké egyötöddel emelkedett. A hazánkba érkezett külföldiek 65 százaléka turista volt. Átlagos tartózkodási idejük kissé emelkedett. Magyar állampolgárok 1984-ben 5.4 millió esetben utaztak külföldre, ami az előző évhez képest 0,6 millió fős. 13 szá­zalékos növekedést jelent. A kiutazók 88 százaléka a szocia­lista országokat kefeste fel. Az idegenforgalmi bevételek 1984-ben is meghaladták a kiadásokat. Az aktívum rubel- és nem rubelelszámolások- ban egyaránt nagyobb volt, mint 1983-ban. BERUHÁZÁS A szocialista szervek beruházásaira 186 milliárd forintot fizettek ki, kb 1 százalékkal kevesebbet, mint az előző év­ben. A beruházások volumene 6-7 százalékkal, a tervezett­nél kevésbé csökkent. Az állami döntési körbe tartozó beruházásokra 79 milli­árd forintot fordítottak, ami lényegében az 1983. évi kifi­zetéssel azonos. Az előirányzottnál nagyobb kifizetésekben szerepet játszott többek között a Márkushegyi bányaüzem biztonsági berendezéseinek kiegészítése, a Dunai Vasmű kok- szolóművének gyorsított 'kivitelezése, a kőolaj- és földgázter­melés fejlesztésének gyorsítása. A vállalati és szövetkezeti döntésű beruházásokra csaknem 107 milliárd forintot fizet­tek ki, 2 százalékkal kevesebbet az előző évinél. Nőttek a beruházási hitel és az állami támogatás segítségével meg­valósuló beruházási 'kifizetések.­A 100 millió forintnál nagyobb 'beruházások körében a befejezett beruházások költségelőirányzata meghaladta a megkezdettekét, így a megvalósítás alatt álló állomány csökkent. 1984-ben építési és gépjárműberuházásokra valamivel ke­vesebbet, egyéb beruházásokra többet fordították, mint egy évvel korábban. A belföldi beszerzésű gépek beruházása nőtt, a rubel- és a nem rubelelszámolású import gépeké csökkent. VÍZGAZDÁLKODÁS A vízgazdálkodás 1984. évi feladatai általában megvaló­sultak. 1984. év végén a lakosság 83 százaléka részesült ve­zetékes vízellátásban. Javult az egészségtelen ivóvizű települések vízellátása is. A lakások 38 százalékából vezették el közcsatornán a szenny­vizet. A mezőgazdasági üzemek megközelítőleg 25 százalék­kal több öntözővizet-.vettek igénybe, mint 1983-ban. \ Folytatódott az árvízvédelmi művek építése, és valame­lyest nőtt azo'k védelmi biztonsága. Tovább épültek a bel­vízelvezető főművek. A beruházási ráfordítások volumene valamennyi népgaz­dasági ágban kisebb volt. mint az előző évben. NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM, FOGLALKOZTATOTTSÁG 1985. január 1-én az ország népessége 10 658 000 fő volt, 21 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1984 folya­mán 125 000 gyerek született, 2000-rel kevesebb, mint 1983- ban. A születések számának évek óta tartó csökkenése mér­séklődött, a szülési hajlandóság valamelyes élénkülése kö­vetkeztében. Ezer lakosra 11,7 élveszületés jutott. A születé­sek alacsony számában szerepe van annak, hogy a szülőké­pes korú elsősorban a 20—29 éves — nők száma 3-4 éve csökken. 1984-ben 146 000-en haltak meg. Az ezer lakosra jutó halálozás 13,7 volt, némileg kevesebb, mint 1983-ban. A csecsemőhalandóság évek óta tartó csökkenése nem foly­tatódott: ezer élveszülöttre 20 egy éven aluli haláleset jutott, 1983-ban 19. 1985. január 1-én az aktív 'keresők száma 4 920 000 fő volt, 20 000 fővel, 0,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. A keresők száma az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt. A kisszervezetek keretében foglalkoztatottak számának nö­vekedése folytatódott. 1984 végén több mint 27 000 szerve­zeti egységben mintegy 320 000 fő dolgozott. Továbbra is leg­elterjedtebbek a szocialista gazdálkodó szervezetek keretein belül működő formák; a vállalati gazdasági munkaközössé­gek és az ipari és szolgáltató szakcsoportok, amelyeknek év végi száma 17 ezer, illetve 2,5 ezer volt. E szervezetekben 1984. év végén mintegy 185 000, ill. 60 000 fő dolgozott. A LAKOSSÁG JÖVEDELME ÉS FOGYASZTÁSA A lakosság összes jövedelme nominálértéken mintegy 9 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal átlagosan 8,3 százalék­kal volt magasabb az 1983. évinél. Az egy lakosra jutó re­áljövedelem — a tervben előirányzott szinten tartással szem­ben — kb. 1 százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó bruttó havi átlagkeresete 5510 forint volt, 5,8 százalékkal több, mint 1983-ban. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók kö­zös gazdaságból származó átlagkeresete 3,8 százalékkal emel­kedett, összege havi 4840 forint volt. A munkából származó jövedelmet növelte, hogy a különböző kisvállalkozási for­mákból származó jövedelmek összege, mindenekelőtt az e formában tevékenykedők számának jelentős emelkedése mi­att, majdnem megkétszereződött. A munkások és alkalma­zottak egy ‘keresőre jutó reálbére .3 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél, az összes munkajövedelem reálértéke lényegében nem. változott. A pénzbeli társadalmi jövedelmek összege folyó . áron 12 százalékkal nőtt. és kb. 125 milliárd forintot tett ki. Emel­kedett a természetbeni — egészségügyi, oktatási, kulturális — jövedelmek összege és reálértéke. Nyugdíjakra az év folyamán 84 milliárd forintot fizettek ki, 12 százalékkal többet, mint 1983-ban. A növekedésben szerepe volt annak, hogy a nyugdíjasok száma az előző évhez képest 45 ezerrel, 2 260 500-ra nőtt, valamint annak, hogy az ú.i nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja, mint a régebben nyugdíjazottaké. Hozzájárult a növekedéshez a nyugdíjak évi 2 százalékos, illetve legalább 100 forintos kiegészítése, továb­bá az év eleji központi fogyasztói áremelések hatásának mérsékléséhez az alacsony összegű nyugdíjakhoz nyújtott jö­vedelemkiegészítés. 1984-ben az egy nyugdíjasra jutó nyug­díjak és járadékok átlagos havi összege 3130 forint volt, 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1984-ben 19,4 milliárd forintot fizettek ki, 21 százalékkal többet, mint 1983-ban. A növekedésben szere­pe volt annak, hogy a kétgyermekesek családi pótlékát emel­ték, és egy gyermek után is fizetnek családi pótlékot. Továb­bá az 1984. év eleji áremeléssel egyidejűleg a családi pótlé­kot kiegészítették. 1984-ben átlagosan 221 ezer anya vette igénybe a gyermek- gondozási segélyt, 10 ezerrel kevesebb, mint 1983-ban, A gyermekgondozási segélyre 3,4 milliárd forintot folyósítottak, valamivel többet, mint 1983-ban, mivel az áremelések ellen- tételezésére a gyermekgondozási segélyt is kiegészítették. A lakosság fogyasztása a reáljövedelemhez hasonlóan, kb. 1 százalékkal, a tervezettnél némileg gyorsabban emelkedett. A kiskereskedelem folyó áron 8,7 százalékkal, összehasonlító áron 02—0,3 százalékkal több árut értékesített, mint az elő­ző évben. Az eladott vegyes iparcikkek volumené mintegy 2 százalékkal nőtt, az élelmiszerek és élvezeti cikkek bolti el­adásának mennyisége lényegében nem változott. A vendég­látó-forgalom 4 százalékkal, a ruházati cikkeké 2,5 százalék­kal csökkent. Az alapvető élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kínálat az év egészében kielégítő volt. Ruházati cikkekből az előző évhez hasonlóan választéki hiányosságok zavarták az ellá­tást. A vegyes iparcikkek közé tartozó néhány termék — ha­zai gyártású hűtő- és fagyasztószekrény, színes televízió, .vil- lanyboyler. tetőcserép stb. — tartósan a hiánycikkek között szerepelt. A takarékbetét-állomány az év folyamán a kamatokkal .együtt 22 milliárd forinttal emelkedett, és december 31-én 219 milliárd forintot tett ki. EGÉSZSÉGÜGY, OKTATÁS 1984-ben tovább javult az orvosellátottság. A 10 ezer la­kosra jutó orvosok száma 31,7-re emelkedett. Az év folyamán 70 új általános és gyermekorvosi körzet létesült. Az egy kör­zeti és gyermekkörzeti orvosra jutó lakosok száma 1954-re csökkent. A betöltetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi ál­lások aránya kismértékben, 3,2 százalékra emelkedett. Az év folyamán 1600 új kórházi ágy létesült. A működő kórházi ágyak száma a fejlesztések és megszűnések következtében 100 40ö-ra nőtt. A bölcsődei helyek száma az év végén 69 900 volt. Az óvodai helyek száma 2057-tel nőtt, és a tanév elejére megközelítette a 415 ezret, miközben az óvodás korú gyer­mekek száma csökkent. Az óvodák zsúfoltsága tovább mér­séklődött. Az óvodás korú gyermekek 88,8 százaléka jár óvo­dába. 1984 1985-ös tanévben az általános iskola nappali tagozatán 1286 ezren tanulnak, 16 000-rel többen, mint az előző tanév­ben. Az általános iskolák osztálytermeinek száma a tanév elején 1123-mal több volt az egy évvel korábbinál. Az egy osztályteremre jutó tanulólétszám kevesebb az előző évinél. Az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma nem változott. Az általános iskola 8. osztályát befejezők 9.3 százaléka ta­nul tovább, fele középiskolában, fele szakmunkásképző és szakiskolákban. Az előző tanévhez képest mind a szakmun­kástanulók, mind a középiskolák nappali tagozatán tanulók száma emelkedett. A középiskolákban 17 500 pedagógus ta­nít, 580-nal több, mint az előző tanévben. 1984-ben nappali tagozaton az előző évinél többen. 46,4 ezren tettek eredmé­nyes érettségi vizsgát. A felsőfokú oktatási intézményeknek csaknem 100 ezer hallgatója van. Ebből 63,2 ezren tanulnak nappali tagozaton, 300-zal többen, mint az előző tanévben. A 18—22 éves népes­ségnek az előző évinél valamivel nagyobb része, 9,9 százaléka tanul a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán. Az általános iskolai tanulók 42,6 százaléka részesül nap­közi otthonos ellátásban. Diákotthonokban, vagy kollégiu­mokban lakik a középiskolai tanulók több mint ötödé, az egyetemi-főiskolai hallgatók csaknem fele. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom