Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-11 / 8. szám
1985. január 11., péntek Ipari aktíva Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) erőteljesen differenciálódtak. A bőr-, szőrme- és cipőipar, valamint a kézmű- és háziipari cikkek termelése 10 százalékkal növekedett, a textil- és textilruházati iparé csökkent. Dicséretes munkát végeztek a PATEX megyei gyárai, javult a Kner Nyomda gazdálkodása, a BÉKÖT pedig csökkenő létszám és nyereség mellett, nehéz piaci helyzetben, 40 százalékkal növelte tőkés exportját. A megye könnyűiparának mennyiségi növekedése a tervidőszakban elmaradt — főként a minisztériumi vállalatok megtorpanása miatt — a célkitűzésektől. Egyébként jellemző rá, ami a gépiparban is tapasztalható, hogy a szövetkezeti szektor kedvezőbb eredményeket ér el. Fejlődő közlekedés i Az ipar helyzetének ismertetése után dr. Szabó Sándor a szolgáltatóipar állapotát elemezte. — Az elmúlt időszakban, noha a kínálat bővült. az igénybevett szolgáltatások volumene alig növekedett, ami jelzi: lassan igazodnak az igényekhez. A kisipar részvétele a lakossági szolgáltatásban 60 százalék körüli. A kisiparosok száma lényegesen nem változott 1984-ben. viszont a főállású iparosok létszáma tovább csökkent. Mivel tevékenységük hiányt pótol, számukat mind a szolgáltatás, mind a termelés területén célszerű növelni. A kisegítő ellátás nem valósulhat meg a vállalkozó lakossági erők mobilizálása, új szervezeti formák alkalmazása, az ellátandó terület igényeinek kielégítésében egyaránt érdekelt ipari és mezőgazdasági üzemek, valamint a tanácsok összehangolt tevékenysége nélkül. A közlekedésről szólva az előadó elmondta, hogy sem a vasúti, sem a közúti személyszállítás volumene nem éri el a tarifaemelés előtti szintet. A vasúti személyforgalom országos csökkenésével szemben viszont megyénkben tavaly háromszázalékos növekedést tapasztalhattunk. A közúti tömeg- közlekedésben az utaslétszám egy, az utaskilométer három százalékkal haladta meg az 1983. évit. Romlott azonban a közúti és vasúti járműpark műszaki állapota. — Az árufuvarozás mindkét területen csökkent az elmúlt évben. A termelők, néha igen komoly vasúti szállítási nehézségeit magyarázni lehet, megérteni nehéz, elfogadni a helyzetet pedig nem szabad. Ezt az érdekelt tárcák és vállalatok közös erőfeszítésével kell megoldani — mondotta a megyei tanács általános elnökhelyettese. A megye vasúti és közúti hálózata egyébként a VI. ötéves terv időszakában tovább fejlődött. Jelentős eseménye a tervciklusnak az új telefonközpont üzembe helyezése, az egységes hálózat és góckörzet kialakítása. Minőségi változás állott be a megyei távbeszélő-hálózat fejlődésében. Az idei esztendő végére további 16 települést kapcsol be a posta az országos hálózatba, és 1986- ban megvalósul a nemzetközi távhívás lehetősége is. Az ezer lakosra jutó távbeszélő- helyek száma azonban még így is csupán az országos átlag felét éri el. Ezt követően a tervidőszak megyei beruházásairól beszélt dr. Szabó Sándor. Ennek volumene az egyensúlyi követelményeknek megfelelően csökkent, ezen belül pedig nőtt a mezőgazdasági és állami beruházások részaránya. Jelentős visszaesés után a beruházási ráfordítások 1984-ben ismét emelkedtek Békés megyében, ami a szénhidrogénipari fejlesztéseknek, a vasúti korszerűsítéseknek, a távbeszélőhálózat bővítésének. valamint a lakásépítéseknek tudható be. Az éves tervnek megfelelően 3 ezer 190 lakás készült el, melyből 2 ezer 100 a családi ház, s mindössze 170 az állami. Bár a családiházépítés meghaladja a tervben számítottat, így sem fogjuk elérni a VI. ötéves terv lakásépítési célkitűzéseit. A családiházépítést további fokozott, terven felüli támd- gatásban kell részesíteni. Az egészségügyi és szociális alapellátás javítása a meghatározott ütemben halad. Egyre inkább szorító gond a középiskolai hálózat fejlesztése. Az infrastruktúra fejlesztésében — ha a jelenlegi ütemben haladunk — az országos szinttől való elmaradásunkat nem tudjuk csökkenteni. Békés megye gazdaságának és a megye egészének fejlődésében is meghatározó szerepet játszik az építőipar. A VI. ötéves terv első felében az ágazat nem tudta az igényeket teljesen kielégíteni, 1984-re azonban a kereslet-kínálat nagyjából egyensúlyba került. A szakipari kapacitás továbbra sem elegendő. A tervek szerint az elmúlt évi építőipari kapacitást igényli a megye 1985- ben is. A határidők megtartása, a ráfordítások csökkentése, a koordináció fokozása, a tervezés színvonalának emelése mindnyájunk érdeke. A lakosság életszínvonalának, életkörülményeinek alakulását az infrastruktúrán, szociális és egészségügyi ellátáson túl az áruvásárlások mennyiségén és minőségén át mérhetjük leginkább. Nos, megyénk kiskereskedelme — folyó áron — az előző évhez képest 7 százalékkal többet forgalmazott, összehasonlító árakoh ez mintegy másfél százalékos forgalom- csökkenést jelent. Legnagyobb mértékben a ruházati cikkek, legkevésbé a vegyes iparcikkek eladása esett vissza. Az ellátás — alapvető cikkekből — kiegyensúlyozott volt, néhány termékféleségből — szilárd tüzelőanyagból például a fűtési szezon megkezdése óta — hiány tapasztalható. A kereskedelemben dolgozók létszáma 1984-ben tovább csökkent, annak ellenére, hogy átlagkeresetük 8,5 százalékkal emelkedett. A létszámcsökkenéshez nagymértékben hozzájárulj az új üzemeltetési formák elterje- ' dése, melyek a kiskereskedelmi forgalomból 3-4 százalékkal, a vendéglátásból 50 százalékkal részesednek. E területen továbbra is a kiegyensúlyozott alapellátás, az árualapok és a vásárlóerő egyensúlyának megőrzése, a differenciálódó jövedelmekhez igazodó árukínálat megteremtése, a hiányok csökkentése a feladat. Gazdasági hangsúlyváltás Az új vállalkozási formákról a következőket hallhatták az aktívaülés résztvevői: — A megyében a kisvállalatok, a szolgáltató »nagy- szervezetek központilag elhatározott decentralizálásával jöttek létre. Létrehozásuk csupán a javítási díjak emelkedésének lassításához volt elegendő. A leányvállalati forma egyelőre inkább csak az építőiparra jellemző. Több gyáregység és telephely is alkalmas lenne az iparban leányvállalattá vagy önálló vállalattá történő átszervezésre. A legnagyobb' érdeklődést mind a vállalkozókban, mind a közvéleményben a gazdasági munkaközösségek szervezése váltotta ki. 1984-ben alig fél esztendő alatt számuk megyénkben megduplázódott. Ma csaknem 700 gazdasági munkaközösség működik hatezer taggal. Döntő többségük vállalati gazdasági munkaközösség. Ezek megítélésében még mindig sok az ellentmondás. Tény, hogy tevékenységük pezsdí- tően hat a gazdaságra, hozzájárulnak a jobb eredmények eléréséhez. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben a szűk kapacitások és a szabad munkaerő foglalkoztatása mellett hangsúlyt kapott a nyereséges gazdálkodás, mihez jó feltételeket ad az ipari szakcsoportok működtetése. A mezőgazdasági nagyüzemek ipari tevékenysége azonban az elmúlt évi élénkülés ellenére még mindig jóval az országos átlag alatt van. Szólt az előadó a lakossági megtakarításokról is. A bér- és bérjellegű kifizetések a megyében összességében négy, a pénzbeli társadalmi juttatások ^százalékkal növekedtek a múlt esztendőben. A központi forrásokkal együtt a megye lakosságának készpénzbevétele meghaladta az 1983-as szintet, de csökkent a megtakarítási készség. A hitelállomány csaknem 13 százalékkal nőtt. — Gazdasági eredményeinket elemezve összességében — állapította meg dr. Szabó Sándor — meg tudtunk felelni az MSZMP XII. kongresszusán kitűzött célnak: a lakosság életszínvonala megőrzésének. Az infrastrukturális feszültségek azonban újrateremtődtek. Az életvitel minőségi jegyeit és lehetőségeit tekintve megyénk nem tudta csökkenteni hátrányát. Az idősek és fiatalok rétege nehéz helyzetbe került. A megye lakossága jelentős részének munkaidőn túli erőfeszítései és ezen alapuló anyagi teherviselő képessége kezd kimerülni. E problémák megoldása a jövő fontos teendője, és ebben elsősorban a gazdasági megújulásra támaszkodhatunk. Gazdaságpolitikánk hangsúlyváltás előtt áll. Fordulatot kell elérni az élőmunka-, a tőke-, az anyag- és energiafelhasználás együttes hatékonyságának növelésében. Gazdaságunk jövedelemtermelő képességének javulása az intenzifikálásból kell hogy táplálkozzon a szocializmus építésében felhalmozott szellemi és társadalmi energiák anyagi értékké válása révén. Ezt célozzák a szabályozómódosítások. Az évek során kialakult kedvező tendenciák és politikai tapasztalatok alapján a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével jelentősen emelkedik a vállalati önállóság. Csoportérdekeket hordozó új vállalatvezetési formák kerülnek bevezetésre, A résztvevők egy csoportja melyek a vállalatok állami irányításában is lényeges változást jelentenek. Alapvető módosulás történt — még ha ez kevésnek is tűnik — a keresetszabályozás rendszerében. Erősen csökkent a bázis- és bérszínvonal fékjellege. Ez év január elsejével változott az adórendszer, drágul az élőmunka, és fizetni kelp a felhasznált eszközökért is. Az elvonások nagysága népgazdasági szinten egyelőre nem csökkenhet. Dr. Szabó Sándor részletesen beszélt az új vállalatvezetési formákról, a vállalati tanács és a választott veze- tőségű irányítás jelentőségéről, kiemelve a megnövekedő felelősség szerepét, majd a szocialista munkaverseny- mozgalom feladatairól szólt. Utalt arra, hogy az új, demokratikus gyakorlat menetében bizonyára lesznek tévedések. De a változó formák nemcsak a gazdaság, hanem a társadalom olyan mobilizáló erőit jelentik, melyek alkalmazásáról az intenzív fejlődésre való áttéréskor nem mondhatunk le. A képzett, demokratikus magatartásé és felfogású, a kollektív vezetés előnyeit érdemben, eredményesen is felhasználni tudó vezetőknek nem kell félni az újtól, de számos egyéni sorsforduló megoldására is fel keli készülnünk. Az új formák bevezetése egyúttal hat a megnövekedett vállalati belső szervezeti rendszer decentralizálására, az önállóságra képes egységek létrejöttére. Ez a folyamat nálunk különösen fontos, mivel megyénkben a gyárak, gyáregységek száma meghatározó. Ezek után, beszédének befejező részében a megyei tanács általános elnökhelyettese az előttünk álló'esztendő feladatait foglalta ösz- sze, jelezve, hogy az semmivel sem lesz könnyebb, mint az eddigiek. A célok csak megfeszített munkával, a dolgqzók aktív részvételével érhetők el. — Kapjon a jó munka kiemelkedő megbecsülést. A keresetszabályozás is abba az irányba hat, hogy a mainál jóval nagyobb hajtóerőt jelentsen a főállásban elérhető jövedelem — mondotta az előadó, majd így folytatta: — Illúzió lenne azt feltételezni, hogy az intenzív szakaszra történő áttérés nem változtatja meg a foglalkoztatottság mai szerkezetét. Lesznek vállalatok, amelyek gyorsan fejlődnek, mások tönkremehetnek és lesznek egyének, akiknek reálbére dinamikusan nő, míg mások munkahely-változtatásra kényszerülnek. A teljes foglalkoztatottságot hosszabb távon is meg akarjuk őrizni, de a teljes és hatékony foglalkoztatás ellentmondását fel kell oldani. Mindez — a társadalomba mélyen beivódott társadalmi egyenlősdiség gyakorlatának újraértékelő konfliktusát is jelenti. A teljes Fotó: Fazekas László foglalkoztatásra tett eddigi intézkedéseink egy része nemegyszer akadályozza a termelékenység növekedését, teljesítmény-visszatartásra is ösztönöz, gátolja a termelési szerkezet átalakítását, megmerevíti munkahelyi struktúránkat. Megyénk iparára konkrétabban a következő feladatok várnak 1985-ben: a fejlesztés szelektív útját járva 2,5—3 százalékkal kell növelni a termelést. Az építőiparnak javuló minőségben, rugalmasan kell megfelelni az igényeknek. A kereskedelemnek magasabb színvonalon kell ellátnia a lakosságot. Az infrastrukturális ágazatoknak ki kell szolgálni a lakosságot és a gazdálkodókat. A beruházási eszközöket a műszaki fejlődés gyorsítására és a lakosság életkörülményeinek javítására kell összpontosítani. Dr. Szabó Sándor részletes, előremutató beszámolója után az aktívaülés hozzászólásokkal folytatódott. Hozzászólások Elsőként dr. Sümeghy Csaba. a megyei KISZÖV elnöke lépett a mikrofonhoz és az ipari termelés 21 százalékát adó, országos viszonylatban is kiemelkedő eredményeket produkáló Békés megyei ipari szövetkezetek munkájáról beszélt. A VI. ötéves terv időszakában a szövetkezetek 43 százalékkal növelték termelési értéküket, mindezt évi három-négy százalékos létszámcsökkenés mellett. Ez egyértelműen a termelékenység erőteljes javulását tükrözi. - Sajnos, ezzel együtt is a bérszint csupán 27 százalékkal emelkedett e szervezetekben. A tavalyi esztendő teljesítéséről szólva a KISZÖV elnöke arról tájékoztatta az aktívaülés résztvevőit, hogy a termelési értéket 6 százalékkal, az 'exportot 8 százalékkal sikerült növelni. A rubelelszámolású kivitel nagyobb mértékben emelkedett, míg a nem rubelrelációban csökkenés tapasztalható. Az ipari szövetkezetek fő gondja továbbra is az alapanyag-ellátással, az ütemtelen szállításokkal kapcsolatos, de nehézséget okoznak a módosított, illetvj? új szabályozók is. A cél az idén is, a többi gazdálkodóhoz hasonlóan, a nyereség mindenáron — természetesen a szabályokon belüli — növelése. Kovács György, a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat igazgatója hozzászólásában az elmúlt esztendei szervezeti változásokat elemezte. A vállalat ismert szétválása kedélyeket izgató esemény volt a megyében és új feladatok elé állította a önállósult egységeket. A békéscsabai gyárhof a közepes és alacsony hatékonysággal működő területek kerültek, no és a lényegesen nagyobb szervezet kiszolgálására létesült vállalati központ. Ezek munkáját kellett úgy megszervezni, hogy teljesítményeikben visszaesés ne következzék be, hogy továbbra is jó hatékonysággal, jövedelmezően gazdálkodjanak. Hanyecz Ernő, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáz- termelő Vállalat igazgatója Békés megye energetikai helyzetéről tájékoztatta a jelenlevőket. E területen továbbra is alapvető cél a megtakarítások fokozása. Az elmúlt évben egyébként, a vizsgálatok szerint, 7 ezer tonna olajegyenértéknek megfelelő megtakarítást könyvelhet el a megye, ami 50—60 millió forintot jelent. A szilárd tüzelőanyag 4, a folyékony energiahordozó felhasználása pedig két százalékkal csökkent. A villamosenergia-felhasználás növekedett, ami azt is tükrözi, hogy a termelés kezd az energiaigényesebb termékek felé tolódni. Baukó Mihály, a tégla- és cserépipari vállalat igazgatója szenvedélyes szavakkal szólt az építőanyag-iparban dolgozók nehéz, áldozatos munkájáról. A piaci feszültségek enyhítésére igen nagy erőfeszítéseket tettek a tégla- és cserépipar dolgozói az elmúlt évben is. Mintegy 25 millióval több téglát és kétmillióval több cserepet állítottak elő. A túlórák száma vállalati szinten elérte a 360 ezret, s minden dolgozó átlagosan 43 szabadnapon dolgozott munkahelyén. Meddig mehet ez így? — tette fel a kérdést a vállalat igazgatója, és válaszolt is rá: nem sokáig. Majd a termékelosztásban tapasztalható ésszerűtlenségekre hívta fel a figyelmet, például arra, hogy az ÁFÉSZ-eknek, ÉPTEK-boltoknak a Dunántúlon készült cserepeket kell megvásárolniuk, míg innen a Dunántúlra utaztatják a cserepet. A szállítási költséget pedig, ami elkerülhető lenne, a vásárlók kénytelenek fizetni. Sokkal nagyobb észszerűség szükséges tehát az elosztásban. Háromszéki Pál, a Kner Nyomda vezérigazgatója élvezetes előadásában többek között a szabályozók hatásáról szólt. Elmondta, hogy a vállalatnál új ösztönzési rendszert vezettek be, amiről beszélni ugyan könnyű, de megvalósítani annál nehezebb. A súrlódások elkerülhetetlenek: a jövedelemkiáramlás szigorúbban kapcsolódik a teljesítménynövekedéshez és ezt nem mulasztják el kifogásolni a dolgozók. Az új keresetszabályozókkal kapcsolatban megjegyezte, hogy sikerült visszacsempészni a bázisszemléletet, hisz az idén nagy nyereséget produkálók jövőre aligha tudnak olyan teljesítményt nyújtani, amely kellő bérfejlesztést biztosít. Puskás Imre, a DÉLÉP Békés megyei leányvállalatának igazgatója lépett a mikrofonhoz ezután és elmondta, hogy pénzügyi, finanszírozási gondok közepette ugyan, de sikerült talpon maradnia a nagyvállalatnak. Surányi András, az orosházi KAZÉP elnöke a háttéripar helyzetéről beszélt. Arról, hogy, sajnos, nemcsak a köztudatban, hanem a valóságban is — nevének megfelelően — hátul levőnek, ez alapján kevésbé fontosnak sorolják a tevékenységet, noha annak elmaradottsága hovatovább a termelés gátjává vált. Ezen az érdekeltség, a szabályozók alakításával mihamarabb változtatni kell. Valkó Pál, a MÁV békéscsabai körzeti üzemfőnöke a vasúti szállításokról, Trenyig Pál pedig az orosházi ÁFÉSZ tevékenységéről tájékoztatta az aktívaülés résztvevőit. Ezt követően szólalt fel Köteles Zoltán miniszterhelyettes és bevezető szavaiban tolmácsolta Kapolyi László ipari miniszter üdvözletét. Reagált a hozzászólásokra, volt, akivel egyetértett, s volt, akivel nem. — Illúzió a MÁV részéről azt elvárni, hogy az ipar az első félévben szállítsa ki külpiacra szánt termékei 50 százalékát. A szállítási problémák megoldására más módot kell keresni. Az aktívaülésen többször is szóba került elektronika alkalmazásának fontosságát hangsúlyozta az élet és a gazdaság különböző területein. Igen nagy szerep jut az elektronikának például a telefon- hálózat kiépítésében. E területen egyébként Magyar- " ország jóval a világátlag alatt van. A hátrányt csökkenteni kell. Elengedhetetlen az elektronika, NC- technika mélyebb alkalmazása a gépiparban is, de minden szakma technológiájába be kell épülnie. ' Az ipar termelőegységeinek szervezeti változásairól szólva hangsúlyozta, hogy akár szétválik, önállósodik egy egység, akár összeolvad más üzemekkel, teljesítménye csak javulhat, a népgazdaság nem kaphat kevesebbet emiatt. A miniszterhelyettest követően dr. Szabó Sáhdor adott összefoglalót a vitában elhangzottakról. Az aktívaülés Csatári Béla zárszavával ért véget. Sz. I.
