Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-26 / 21. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1985. JANUÁR 26., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XL. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott azf Elnöki Tanács. A testület megtárgyalta az 1984-ben elintézett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Megállapította, hogy az állampolgársági törvény rendelkezései időtállóak és jól érvényesülnek. Az ügyekben hozott döntések előkészítését a belügyi, a tanácsi és a külképviseleti szervek a törvény által megkívánt jogpolitikai elvek figyelembevételével végezték. Az állampolgársági ügyekben tett megalapozott előterjesztések elősegítették, hogy a döntésekben érvényre jussanak az egyéni, a köz- és államérdekek is. Az Elnöki Tanács megtárgyalta a kegyelmi ügyek tapasztalatait, és megállapította, hogy a kegyelmezési gyakorlat az elmúlt évben is kiegyensúlyozott volt. Érvényesült az az alapelv, hogy a bíróságok által kiszabott büntetéseket végre kell hajtani, s kegyelmezésre, mint kivételes államhatalmi aktus alkalmazására csak különös méltánylást érdemlő, humánus okból kerüljön sor. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára tájékoztatta a testületet Daniel Ortega Saavedra, a Nicaraguái Köztársaság elnöke beiktatásának alkalmából, január 7. és 12. között Nicaraguában tett látogatásáról. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette. A továbbiakban a testület bírákat mentett fel és választott meg. Havasi Ferenc az Egyesült Államokba utazott Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, országgyűlési képviselő, amerikai kongresszusi képviselők, az Interparlamentáris Unió amerikai tagozata meghívására tegnap az Amerikai Egyesült ■ Államokba utazott. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1984. évi fejlődéséről 1984-ben a népgazdaság fejlődése lényegében megfelelt az éves terv céljainak. Az egyensúlyi helyzet javult, a nemzetközi fizetőképesség megszilárdult. Az életszínvonal és az élet- körülmények alakulására vonatkozó előirányzatok nagyrészt teljesültek. A termelés növekedési üteme élénkült, és színvonala meghaladta a tervezettet. Az adósságállomány konvertibilis devizákban az előző évinél jobban csökkent, rubel- elszámolásokban pedig kevésbé nőtt. A külkereskedelmi aktívum az előző évit meghaladta, de a tervben előirányzottat nem érte el. A nemzeti jövedelem összege folyó áron több mint 800 milliárd forint volt, volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — 2,8—3 százalékkal haladta meg az 1983. évit. A termelésnövekedés az anyagi ágakban foglalkoztatottak számának csaknem 1 százalékos csökkenése mellett következett be. A termelékenység emelkedése meghaladta a 3,5 százalékot. A termelést és az ellátást szolgáló állóeszköz-állomány gyarapodott. Az egységnyi termelésre jutó anyagráfordítás kismértékben csökkent. A népgazdaság energiafelhasználása az előző évhez viszonyítva közel 4 százalékkal nőtt. Emelkedett az anyagi ágazatok, valamint a lakosság és a kommunális ágazatok fogyasztása is. Az energiaigények kielégítésében fokozódott a hazai források szerepe. A nemzeti jövedelemből belföldön (folyó áron) kb. 770 milliárd forintot, volumenben csaknem annyit használtak fel, mint 1983-ban. A lakosság, fogyasztása kb. 1 százalékkal emelkedett. A felhalmozás 8—9 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt infrastrukturális fejlesztések hozzájárultak az életkörülmények javításához. A lakásállomány bővült, javult az új lakások felszereltsége, és. nőtt alapterületük. Fokozódott a lakáskorszerűsítés és -felújítás. A kórházi ágyak száma növekedett, javult a kórházak műszerekkel való ellátottsága. Az óvodai helyek száma az igényekkel arányosan bővült. Folytatódott a települések bekapcsolása a földgázellátásba. A közművesítésben, az életkörülmények javítását szolgáló beruházásokban fokozott mértékben vett .részt a lakosság saját erőforrásaival. Mind a termelés bővüléséhez, mind a lakossági jövedelmek növekedéséhez hozzájárult, hogy a kisszervezetek — főként az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok, a vállalati gazdasági munkaközösségek — és a bennük részt vevők száma gyors ütemben tovább emelkedett. A népgazdaság 1984. évi fejlődésének főbb mutatószámai Terv Tény 1983. év százalékában Nemzeti jövedelem 101,5—102,0 102,8—103 Belföldi felhasználás 98—99 kb. 100 Ipari termelés 101,5—102,0 103 Országos építési-szerelési tevékenység 97—98 95—96 Mezőgazdasági termékek termelése 103—104 102,5—103 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 kb. 101 Lakossági fogyasztás 100,0—100,5 kb. 101 IPAR Az ipari termelés (a kisszervezetek termelésével együtt) kb. 3 százalékkal, a tervet meghaladóan emelkedett. Az állami iparvállalatok 2,5 százalékkal, az ipari szövetkezetek 4,1 százalékkal, a kisszervezetek és a magánkisipar ennél nagyobb mértékben növelték termelésüket. Az ipari termékek értékesítésében nőtt az export aránya. Kivitelük mindkét fő elszámolási viszonylatban emelkedett, összességében 5—6 százalékkal. Az ipar belföldre közel 1 százalékkal növelte értékesítését, ezen belül a lakosságnak 1,8 százalékkal több, beruházásra és termelő felhasználásra lényegében az előző évivel azonos mennyiségű terméket szállított. Az ipari termelés kb. háromnegyedét kitevő szakágazatokban a termelés kisebb-nagyobb mértékben emelkedett, a többiben nem változott, vagy csökkent. Ez utóbbiak száma kevesebb volt az előző évinél. Az állami iparvállalatoknál és az ipari szövetkezeteknél foglalkoztatottak száma némileg — a korábbi éveknél kevésbé — mérséklődött, a kisvállalatoknál és kisszövetkezeteknél viszont számottevően emelkedett a létszám. Valamennyi ipari szervezetet figyelembe véve a foglalkoztatottak száma 1984-ben lényegesen nem tért el az előző évitől. A nagyobb ágazatok közül a bányászatban, a kohászatban, a gépiparban és a könnyűiparban az 1983. évinél kevesebben dolgoztak. Részben az új kapacitások üzembe helyezése folytán néhány ágazatban nőtt a létszám, köztük a villamosenergiaiparban, a vegyiparban, az élelmiszeriparban, az építőanyagiparban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés mintegy 3 százalékkal emelkedett. Tovább folytatódott az anyagtakarékosságot célzó programok megvalósítása; az eredmények szerényebbek a korábbiaknál, részben azért, mert élénkült egyes anyagigényes ágazatok termelése, részben, mert alacsony a vállalatok költség- érzékenysége. Az ipar nyeresége 1984-ben emelkedett, ami elsősorban a kohászat, a vegyipar és az építőanyagipar növekvő nyereségéből adódott. Több bányászati, gépipari és élelmiszeripari vállalat veszteséggel zárta az évet. Az ipar értékesítési árszínvonala 4 százalékkal, a belföldi értékesítésé 3.6 százalékkal emelkedett. A főbb energiahordozók közül szénből 25 millió topnát, 0,7 százalékkal kevesebbet, kőolajból 2 millió tonnát, lényegében ugyanannyit hoztak felszínre, mint az előző évben. A föld- gáztermelés 6 százalékkal, 6,9 milliárd köbméterre nőtt. A villamosenergia-termelés 26,2 milliárd kilowattóra volt, 1,8 százalékkal több, mint 1983-ban. Üzembe helyezték a Paksi Atomerőmű 2. számú blokkját. A villamosenergia-termelés- hez a Paksi Atomerőmű 14 százalékkal, ezen belül az év utolsó két hónapjában 23 százalékkal járult hozzá. A folyamatban levő beruházások közül az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi bányaüzemében befejeződtek a feltárási munkák, az aknák műszaki átadása megtörtént, az év folyamán 1.2 millió, tonna szenet termeltek. Alumíniumkohászati termékekből mind a belföldi értékesítés, mind az export emelkedett. Az export bővülése nem rubelelszámolásokban következett be. A tőkés export az év első felében kedvező árakon, kiemelkedően nőtt, a későbbiekben az árak nagymértékben Csökkentek. Vaskohászati termékekből a belföldi értékesítés csökkent, az export mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően nőtt. A kivitel bővülése nem rubelelszámolásokban volt erőteljesebb. Határidőre elkészült az Ózdi Kohászati Üzemek salakfeldolgozó műve. Fenyőfőn 240 ezer tonna bauxittermelő kapacitást helyeztek üzembe. A gépiparon belül jelentősen, 6 százalékkal növelte termelését a villamosgép- és -készülékipar, valamint a híradás- és vákuumtechnikai ipar, szerényebb mértékben a közlekedési- eszköz-ipar. Nem változott a műszeripar, a fémtömegcikkipar, csökkent a gép- “és gépiberendezés-ipar terrpelése. A gépipari termékek kivitele rubelelszámolásokban számottevően emelkedett, nem rubelelszámolásokban, főként a fejlődő országokba, csökkent. A belföldi értékesítés az előző évivel azonos volt. Az építőanyag^ipar ágazatai közül a kő. és kavicsbányászat, az azbesztcement-, valamint a mész- és cementipar termelése csökkent, a többi szakágazaté emelkedett, legnagyobb mértékben az üvegiparé, valamint az építési szigetelőanyagoké. Nőtt a tégla- és cseréptermelés is, ennek ellenére a megnövekedett lakossági kereslet következtében ellátási hiányok voltak. Részben a termelés nagyobb arányú bővítésével, részben importtal az év utolsó harmadában enyhítették a feszültségeket. A vegyiparon belül kisebb-nagyobb mértékben valamennyi szakágazat termelése nőtt, leggyorsabb ütemben — 8 százalékkal — a szerves és szervetlen vegyiparé, a háztartási és kozmetikai vegyiparé, valamint a gázgyártás és -elosztásé. Számottevően, 6—7 százalékkal bővült a műanyagfeldolgozás, valamint a gyógyszeripar termelése. A műtrágya- és növény- védőszer-gyártás csaknem 4 százalékkal nőtt. A kőolajfel- dolgozó-ipar, a műanyag- és vegyiszálgyártás, valamint a gumiipar 1—2,4 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. A vegyipari termékek kivitele mindkét fő elszámolási viszonylatban emelkedett, a növekedés a nem rubelelszámolású piacokon volt erőteljesebb. Belföldre a vegyipar az előző évinél 1,5 százalékkal több terméket szállított. Új kapacitások üzembe helyezésével bővült a vegyipari termékek választéka, javult piacképességük. A Tiszai Vegyi Kombinátban befejeződött az évi 40 000 tonna polipropilén előállítására alkalmas üzem beruházása. A Dunai Kőolajipari Vállalat új katalitikus krakküzeme megkezdte termelését. (Folytatás a 7. oldalon) A Gyomacndrődi Szabók Szövetkezetében a termékek 85 százaléka tőkés export. A képen látható csinos szabadidő-ruhák még a nemzetközileg is jól ismert Triumph cégnek készültek, de az idén már a belkereskedelemnek is szállítanak ezekből a modellekből Fotó: Veress Erzsi Tanácskozott a megyei KISZÖV elnöksége Békéscsabán tartotta soros ülését tegnap, január 25-én az Ipari Szövetkezetek Békés megyei Szövetségének elnöksége dr. Sümeghy Csaba elnökletével. A résztvevők először az elnökség különböző szerveinek költségvetését vitatták meg, hagyták jóvá. Ezután tájékoztató hangzott el az ipari szövetkezetek forma- tervezési munkájáról, a műszer- és híradásipari tevékenységről, a vegy- és műanyagipar helyzetéről. Az elnökség tagjai megállapították, hogy a formatervezéssel kevesen foglalkoznak, a jövőben a gyártmányfejlesztés részévé kell váljon ez a tevékenység. Műszer- és híradástechnikával nem foglalkoznak a megye ipari szövetkezetei, ezért az elnökség szorgalmazza az ágazat fejlesztését. Kívánatos, hogy mind többen kapcsolódjanak be az integrált áramkörök, digitális informatikai berendezések, számítástechnikai műszerek gyártásába. A megye ipari szövetkezetei közül ötben gyártanak műanyag árut, az országos átlagnak megfelelő szinten, s ez azt jelenti, hogy fejleszteni kell az ágazatot. Különösen nagy gond a műanyagiparban, hogy kevés a szakember, képzésük — hasonlóan a célszerszámokat gyártókéhoz — nem megoldott a megyében. Megállapította az elnökség. hogy az egyetlen vegyipari termékeket gyártó szövetkezet, a körösladányi Me- takémia termékeinek 59 százaléka háztartási vegyi áru, ezek az ország legnagyobb gyártóival való verseny miatt kedvezőtlen helyzetben vannak. Ezért olyan cikkek — káros állatok irtására alkalmas szerek — gyártását kell fokozni, amelyekre az adottságok kedvezőek. Utolsó napirendi pontként az ipari szövetkezeteknél működő klubok, táncegyüttesek és sportkörök tevékenységéről hallgatott rneg tájékoztatót az . elnökség. A tanácskozás bejelentésekkel zárult. m. sz. zs. Fórum a termelőknek, a felvásárlóknak és a feldolgozóknak A gazdasági bizottság elmúlt év november 2-i határozatában arra tett intézkedéseket, hogy a zöldség- és gyümölcstermeltetésben és -forgalmazásban kerüljenek a helyükre honi dolgaink. Szoros határidők szólnak intézkedések kidolgozására, pályázatok kiírására azért, hogy a zöldség- és a gyümölcs termeltetése egyrészt gazdaságosabb legyen, másrészt a kereslet és a kínálat ne a láncl^reskedelem árdrágító hatásán keresztül érvényesüljön, hanem tükröződjön a forgalmazás és a termeltetés kölcsönös érdekeltsége az eladási árakban. Született pénzügy-minisztériumi intézkedés arra vonatkozóan, hogy az öntözéssel járó többlet munkadíjat leszámíthassák a bérszínvonalból a gazdálkodók. Békés megyében is elengedhetetlen a termeltetés, a forgalmazás, a felvásárlás összhangjának megteremtése, hiszen 1976-tal szemben 1985-ben 2 ezer hektárral csökkent a megyében a zöldségtermő terület. Üzemi vezetők fogalmazták meg, hogy ez törvényszerűen van így, hiszen az utóbbi esztendőkben már az is eredmény volt, ha nem fizettek rá a zöldségnövények termesztésére. A termeltető, az előállító nagyüzemek és a forgalmazásban részt vevő szervezetek tanácskoztak tegnap Békéscsabán a BAGE székházában arról, milyen feladatokat kell megoldani 1985- ben. Az kiderült e fórumon, ha lassan is, de a termelő és a felvásárló érdeke közelít vagy törvényszerűen közelíteni próbál egymáshoz. A forgalmazásról azonban még csak elképzeléseket hallottunk. Történetesen azt, hogy a ZÖLDÉRT termelő vállalatokkal közösen gazdasági társulást szándékozik létrehozni, kölcsönös érdekeltséget kidolgozni az árrés és a jutalék elosztásában. Mint többek között a ZÖLDÉRT és a MÉSZÖV képviselője elmondotta: a lakossági ellátásban változatlanul nagy szerepet szánnak a bolti felvásárlásnak, míg a téli tárolást a kereskedelmi vállalat és a MÉSZÖV vállalja a jövőben is magára. Szó esett — de csak az igény szintjén — arról is, hogy a kereslet és a kínálat befolyásolásába működjön közre a nagyüzem és hozzanak létre termelői boltokat. Mint dr. Kácsor András, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezetője elmondotta, a forgalmazásban feltehetően az év első felében történnek intézkedések, és* várhatók döntő változások. Sz. J.
