Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-05 / 285. szám

^ 1984. december 5., szerda w Tavasszal nagYobb szükség lesz üzemanyagra eve... Tartalmas békemunka, sikeres szolidaritási akciók megyénkben Békés megye alispánja de­cember elején levelet kapott a szabolcsi főispántól: „Rendkívül örültem annak a gondolatnak, hogy a köz­szükségleti cikkeket kom­penzációs alapon kicserél­nénk. Szabolcsvármegye ré­széről cserére kínálok: búzát, rozsot, olajos magvakat (napraforgót), burgonyát. Szükségletünk: tüzelő, vilá­gító anyag, élesztő, textíli­ák, cukor, gyufa.” A helyzetünk látszólag jó volt, az Orosházi Hírek, de­cember 5-i számában ezt ol­vashatták azok, akik hoz­zájuthattak a laphoz: „A híres orosházi piac nemcsak él, de maholnap eléri koráb­bi méreteit. Az aprójószág kínálatában erősen javuló tendencia mutatkozik, so­vány és hízott jószágokban a kereslet teljes mértékben kielégíthető. A terménypiac teljesen felvevőképes, s ha a mezőgazdasági munkákhoz feltétlenül szükséges igavo­nó jószág a szántás-vetés munkájából felszabadul, a terménypiacon is* lendületet kap a kereslet és a kíná­lat.” Élénk piacról tanúsko­dik a megyei közigazgatási főnök utasítása is: „Tudo­másomra jutott, hogy a megszálló hadsereg katonái a heti piacokon túlzott árat fizetnek, sőt a kért árakon felül a visszaadásra kerülő aprópénzt nem veszik át, ez­zel mintegy ajándékot, illet­ve felárat nyújtva az eladó­nak. Ez az eljárás nem aka­dályozható meg és az így fi­zetett felárakat ajándéknak kell tekinteni, ami nem ad jogcímet arra, hogy az el­adók a polgári lakossággal szemben a rögzítettnél ma­gasabb árat követeljenek, vagy fogadjanak el, mert amennyiben ezt megtennék, úgy árdrágítás esete forog­na fenn és az eljárást az érvényben levő törvények és rendeletek alapján azonnal folyamatba kell tenni..” Ám a valóság ridegebb volt: „A mezőgazdaság hely­zete a járás községeiben kedvezőtlen — jelentette fö- löttesének az orosházi köz- igazgatási főnök. — A la­kosság igyekszik az őszi munkálatokat elvégezni, de lóhiány, illetve az igaerőhi- ány és a nagy esőzések mi­att nem tud eleget tenni, úgyhogy a vetésterület az előző évekhez viszonyítva csak 50—60%. A terménybe­takarítás nagyrészt megtör­tént, bár tengeri és burgo­nya még mindig van szedet- len, a földművesek és gaz­dálkodók a vetés mellett je­lenleg ezzel foglalkoznak. A traktorok üzemanyag hiá­nyában nem működtethetők.” Az üzemanyag hiánya mi­att támadt nehézségeket em­legette a kisújszállási tanács ülésén Sibelka Iván műsza­ki előadó is: „Az utóbbi na­pok esős időjárása komoly belvízveszélyt okozott, a mir­hái szivattyútelepen 180 cm- re növekedett a vízállás, ami az eddig észlelt legmaga­sabb vízállást meghaladja. Mivel a dévaványai határ­ban fekvő u. n. mirhoéri szi­vattyútelepünkről Dévavá- nya község az ott tárolt 4000 kgr. gázolajat malmok haj­tására elvitette, a szivattyú­zást nem kezdtem meg, mert a meglevő kevés üzemanya­gunkra tavasszal nagyobb szükség lesz. Ehelyett a csa­tornák zsilipjeit... lezárat­tam, hogy a külső vizek a veszélyt ne fokozzák.” Nemcsak az üzemanyag volt a hiánylistán! Az oros­házi járási közigazgatási fő­nök december 6-i jelentése egvebeken kívül ezeket pa­naszolja: „A járás összes községeiben nagy hiány mu­tatkozik gyógyszerekben. A járás községeiben a bábák mind a helyükön maradtak és teendőiket továbbra is el­látják. A járási tüdőbeteg­gondozó működését tovább folytatja, nagy hátrány mu­tatkozik itt azáltal, hogy áramszolgáltatás csak a dél­utáni órákban kezdődik és így csak pár óra hosszat áll rendelkezésre a községnek a röntgenkészülék.” Néhány bekezdéssel később ezt ol­vashatjuk: „A vasúti forga­lom úgy a személyekre vo­natkozóan, mint csomagfor­galomban szünetel.” A hétköznapok persze — áramhiány ide, áruhiány oda — megkövetelték a rend­szeres, és nemegyszer na­gyon nehéz munkát. Gádoros négyezres lakossága a fel- szabadulás napjától decem­ber elejéig 7546 munkanapot és 4030 iganapot dolgozott különféle közmunkákon, eb­ből .„88 kát. h. cukorrépa felszedése — 2376 munka­nap; 1300 q cukorrépa vas­útra szállítása — 130 iga­nap; a vasútállomáson tá­rolt sziklakő vagonbarakása — 1690 munkanap; a község határában levő repülőtér ré­szére utak stb. munkaigénye — 1100 munkanap; 85 vagon búza, gabona beszállítása a kövesút mellé — 1800 iga­nap, 900 munkanap; 85 va­gon búza beszállítása a ma­lomba — 750 iganap, 500 munkanap; 85 vagon búza beőrléséhez 21 vagon fa ki­termelése és beszállítása — 400 iganap, 480 munkanap; lisztelszállítás — 750 iganap, 500 munkanap.” Eközben egyre élénkebb lett a pártok — nemcsak az addig is nagyon aktív kom­munista szervezetek — te­vékenysége. Egy december 3-án írott kondorost jegyző­könyv szerint a kisgazda- párti gyűlés korelnöke a Sztójay-kormány pártfelosz­lató rendeletéről beszélt, majd így folytatta: „Az az­óta bekövetkezett történelmi események, melyek meghoz­ták politikai szabadságun­kat és az orosz katonai pa­rancsnokság azon engedélye, mely a demokrata pártok működését engedélyezi, után a Kisgazdapárt is újra be­kapcsolódik az országépítés munkájába ... Felteszem a kérdést, kívánják-e, hogy ez a párt megalakuljon és részt vegyen az országépítés mun­kájában — »Kívánjuk!« — nagy lelkesedéssel kiáltja a közgyűlés közönsége. — Akarják-e ezt a pártot eb­ben a nemes munkájában támogatni? — »Akarjuk!« — újból nagy lelkesedéssel kiáltja a közgyűlés. — Te­hát én Önök kijelentése alapján ezennel kijelentem, hogy a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári De­mokratapárt megalakultunk tekinthető.” Az MKP ideiglenes szerve­zeti szabályzata már a rész­letekkel is foglalkozott. „A tagsági járulék 500 pengő havi jövedelemig 1%, 500 pengőn felül 2%. A tagsági járulékok 40°/0-át a helyi vezetőségek a Központi Ve­zetőségnek tartoznak be­szolgáltatni, a visszamaradó 60%-kal pedig a pártmunka céljaira maguk rendelkez­nek.” Ismételten napirendre ke­rült a pártok összefogása. Megyénk — mint ezt az orosházi közigazgatási fő­nöknek egy december 6-i je­lentése mutatja — ebben is a legelsők között volt a fel­szabadult országrészen: „Az orosházi járás területén meg­alakult a Pártközi Demokra­tikus Blokk, melynek képvi­selői mint tanácsadó szer­vek a legnagyobb mértékben igyekeznek a hatóságok se­gítségére lenni.” A népfrontmozgalom sok­rétű megyei munkájában je­lentős helyet képvisel a bé­ke-, barátsági és szolidaritá­si tevékenység. Hagyomá­nyosan ez évben is megren­deztük az őszi antiimperia- lista, szolidaritási akciókat. Szeptember és október hó­napban szerveztük azokat a rendezvényeket, melyek tar­talmi feladatait a HNF me­gyei elnöksége fogalmazta meg, és a Nemzetközi Béke-, Barátsági, Szolidaritási Mun­kabizottság váltotta valóra. Teendőinket kibővített mun­kabizottsági ülésen beszéltük meg augusztus végén a nép­frontmozgalom aktivistáival, és a munkában érdekelt me­gyei szervek képviselőivel. Az akciósorozat célja volt: elősegíteni, hogy ismételten minél több emberhez szól­junk a feszült nemzetközi helyzet összefüggéseiről, az imperializmus szélsőséges körei által szított fegyverke­zési verseny okairól. Ismé­telten lehetőség nyílt arra, hogy bemutassuk a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány külpolitikai célja­it, tevékenységét, és hozzá­járulását a béke, a nemzet­közi biztonság erősítéséhez. A felszabadítási mozgalmak és a fejlődő országok népei­nek társadalmi halódásért vívott küzdelméről is széles körben folytattunk eszme­cserét. őszi rendezvénye­A fiatal nők munkaválla­lásának módozatairól végzett országos közvéleménykuta­tást a KISZ KB ifjúság- és közvéleménykutató csoport­ja. A felmérés eredményeit most tették közzé az Ifjúsá­gi Lap- és Könyvkiadó Vál­lalat „Közlemények” című sorozatában. A vizsgálatok célja egy­részt a részmunkaidős, a be­dolgozói és a gyes melletti munkavégzés elterjedtségé­nek,'illetve az ilyen munka- lehetőségekről kialakult tá­jékozottságnak a felderítése volt. A felmérők ezer fiatal lány és asszony megkérdezé­sével kívántak képet kapni arról, milyen arányban és milyen körülmények mellett tartják lehetségesnek az ilyen munkát, illetve mi aka­dályozza számukra a mun­kavállalást. A válaszadók között nemcsak dolgozók, ha­nem tanulók is voltak, s ez lehetővé tette az álláshoz ju­tás megítélésének áttekinté­sét is. A kérdőíves interjúk tanú­sága szerint a dolgozó nők nem azonosan tájékozottak a három munkavállalás-tí­pusról. Míg a gyes melletti munkavállalásról és a be­dolgozásról 90, illetve 91 százalékuknak voltak isme­reteik, addig a részmunka- idős foglalkozásról csupán 59 százalékuk hallott. A vizsgálat megállapítása szerint a megkérdezettek képzeletét kizárólag a gyes melletti munkavállalás lehe­tősége mozgatta meg széle­sebb körben. Jóval cseké­lyebb az érdeklődés a nem teljes idejű munkavállalás iránt, s ennél alig valamivel A békéscsabai Lenin Ter­melőszövetkezet Radnóti Miklós ifjúsági szocialista brigádja kiállítást rendezett a brigád névadójáról, a 40 éve mártírhalált halt költő­ről. A kiállítás képanyagát az MTI-től, a Magyar Ifjú­ságtól és a Petőfi Irodalmi Múzeumtól kapta a brigád, míg az írásos agyaghoz a kö­zépiskolák tankönyveit és a költőről írt tanulmányköte­teket használták. A tablók kivitelezésében segítséget nyújtott az Uni­inkkel — ha szerényen is, de — kapcsolódtunk az MSZMP XIII. kongresszusá­ra való felkészüléshez, a megye felszabadulása 40. év­fordulójának eseményeihez. A rendezvényeket felhasz­náltuk a testvéri népekhez fűződő barátság elmélyíté­sére is. Ebben az évben nagyrészt erre az időszakra esett az előkészület a X. ma­gyar békekonferenciára, amely október 27—28-án ülé­sezett Budapesten. A megyei rendezvények sorát Tótkomlósról indítot­tuk, ahol az Afgán Demok­ratikus Köztársaság magyar- országi nagykövetségének képviselői adtak tájékozta­tást népünk eddig elért vív­mányairól, harcáról. A ba­rátsági, szolidaritási nap szá­mos eseménye, és a tartal­mas szolidaritási gyűlés iga­zi kifejezője volt a két nép barátságának. Kiemelkedő­en gazdag programmal szer­veztük meg a magyar—szov­jet barátsági napokat népe­ink internacionialista ba­rátságának jegyében, a me­gye felszabdulásának 40. év­fordulójához kötődve. Békés­csabán, Battonyán, Mezőhe­gyesen, Gyomaendrődön, Mezőkovácsházán zajlottak le e napokban a baráti ta­pasztalatcserék, rétegtalál­kozók, fórumok, előadások, s kerül sor kiállításra és kul­turális programokra a Szov­nagyobb a bedolgozói mun­ka vonzereje. A legkevésbé ismert a részmunkaidős munkavállalási forma. Az adatok feldolgozásakor arra is fény derült, hogy sokan egészen mást értenek a rész- munkaidős foglalkoztatás alatt, mint amit az valójá­ban jelent. A bedolgozással kapcsolat­ban döntően a kényelmi szempontokat hangsúlyozták a megkérdezettek. Mint mondották: egyszerűbb ott­hon dolgozni, megspórolható például az utazásra fordított idő. Az otthon végezhető munkára gondoló fiatal nők csaknem egyötöde a gyer­meknevelés miatt szeretne otthon maradni. A bedolgo­zói munkavállalást nehezítő tényezők közül a munkafaj­ták kínálatának szűkösségét és az alacsony kereseti lehe­tőségeket jelölték meg a leg­jelentősebb akadályként a megkérdezettek. A gyes mel­letti munkavállalást a vá­laszadók döntő többsége — 84 százaléka — jövedelem- kiegészítő tevékenységnek tekintené. Kisebb részük a szakmai folytonosság megőr­zésének vágyáról, a „sem­mittevéstől” való menekü­lésről beszélt. A feldolgozott adatok ta­núsága szerint a gyesen levő anyák munkavállalásra gon­doló csoportjában a valós akadályokat a munkalehető­ségek hiánya, illetve a gyer­mekelhelyezés nehézségei okozák. A munkahelykínálat bővítésére a rugalmas mun­kaerő-gazdálkodásban rejlő lehetőségek jobb kiaknázása kínálna lehetőséget. verzál dekorációs csoportja. A Radnóti brigád meghívta a termelőszövetkezet vala­mennyi szocialista brigádját és Békéscsaba üzemeinek minden Radnóti Miklósról elnevezett szocialista brigád­ját is. A Lenin Tsz Vörös Október sori régi központ­jában látható kiállítás hét­főn nyílt meg és december 7-ig látható. Az érdeklődők egy, a költő műveiből ké­szült rádióműsor felvételét is hallgathatják a helyszí­nen. jetunió magyarországi nagy- követsége és a Szovjet Kul­túra és Tudomány Háza képviselőinek közreműkö­désével. A végrehajtásban a mozgalmi aktivisták mellett nagyon jó együttes munka alakult ki a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének me­gyei bizottságával, a békés­csabai Penza Klub vezetősé­gével, a Barnevál, a Ke­mény Gábor Szakközépisko­la és a MÁV-üzemfőnökség MSZBT-tagcsoportjaival. Az eseménysorozatot ünnepi ki­bővített HNF MB-üléssel zártuk, ami méltó befejezése volt a gazdag programnak. A magyar—bolgár barát­sági napok rendezvényeit Mezőberényben és Gyulán tartottuk; üzemi kollektívák­kal közösen vettünk részt a barátsági gyűlésen, illetve fórumon. E színvonalas ta­lálkozót az Építők Szakszer­vezetének megyei bizottsá­gával együttesen szerveztük meg. A X. magyar békekonfe­rencia munkájáról és a lao­szi nép életéről elhangzott tájékoztatással a tsz dolgo­zóinak békegyűlésén, Kon­doroson zártuk az őszi ren­dezvénysorozatot. A X. or­szágos békekonferenciára való megyei felkészülésben 37 küldöttet választottunk meg, s közülük tizenhár­mat a HNF megyei, továb­Bencsik Imrét 1944. janu­árjában vették fel a postá­hoz. Nagy volt az öröm, hogy az állam alkalmazottja le­het, és öreg korában nyug­díj is jár majd neki. Akko­riban sokan irigyelték ezért. A békésszentandrási pos­tahivatalban kezdte a pálya­futását. Előbb hivatali kise­gítő, majd postakiadó, ké­sőbb- hivatalvezető lett. In­nen több év után a Szegedi Postaigazgatósághoz került, ahol területi biztosként dol­gozott. Nyolc éve a szarvasi postahivatal vezetője. Szarvason eleinte nehéz volt a helyzet. A hivatal munkaerőgondokkal küzdött, a fegyelem pedig nem ütöt­te meg a kellő mértéket. Rendet kellett teremtenie. Felismerte, hogy néhányan nem felelnek meg a postai szolgálat követelményeinek, tehát vágy meg keli rá ta­nítani őket, vagy el kell bú­csúzni tőlük. Abban az időben alakult ki a munkaverseny, melynek keretében a szocialista bri­gádok maguk határozták meg, hogy kitől mit várnak el. A legtöbben alkalmaz­kodtak a megváltozott kö­rülményekhez, csak ketten kerestek más munkahelyet. A szocialista brigádok törek­vésének hamar meglett a jutalma. Egymás után érde­melték ki a bronz-, az ezüst- és az aranykoszorús jel­vényt. Az utóbbit a hírlap­kézbesítő brigád az idén már harmadszor nyerte el. S a hivatal négyszer kapta meg a kiváló címet. bá városi, községi bizottsá­gai a testületi és a békegyű­léseken, a többit pedig a megyei tömegszervezetek kü­lönböző üzemi, intézményi, munkahelyi rendezvényein. Ezzel egy időben az ajánlá­sok alapján megyénkből nyolcán kerültek be az Or­szágos Béketanácsba. A Ha­zafias Népfront megyei el­nöksége által szervezett, il­letve koordinált 18 kiemelt megyei rendezvényen mint­egy 3 és fél ezren vettek részt. A különféle helyi ak­ciókat az illetékes HNF-bi- zottságok és -szervek ön­állóan hajtották végre. Az őszi béke-, barátsági és szo­lidaritási akciók tartalma­sak, színvonalasak és for­májukban sokszínűek vol­tak. A gyűlések hangulata a résztvevők érdeklődését mu­tatta, a fórumok, rétegtalál­kozók igazi tapasztalatcse­réknek feleltek meg. Monda­nivalónkkal eljutottunk több üzem és tsz kollektívájához, valamint a közalkalmazot­takhoz, a nőkhöz, s ugyan­akkor sok fiatalhoz és nyug­díjashoz is. Köszönet mindenkinek, aki munkájával, érdeklődésével segítette az őszi megyei ba­rátsági, szolidaritási rendez­vények sikerét. Bencsik Imre a legfonto­sabb vezetői követelménynek tartja a következetességet, a türelmet és az igazságossá­got. Az utóbbival kapcsolat­ban mondja: — A hivatalnak 80 dolgo­zója van. Munkájuk anyagi és erkölcsi elismerésének az elbírálásánál a tárgyilagos­ság elengedhetetlen követel­mény. A megfelelő közér­zetnek, az egymás iránti bi­zalomnak, a még jobb mun­kára való törekvésnek ez az alapja. A kialakult jó légkör egyik bizonyítéka, hogy a szarvasi posta létszáma állandósult. Évek óta senki sem ment sehová dolgozni, ötvenhét törzsgárdatag van. És ami­óta ő a vezető, fegyelemsér­tés nem volt. Baleset sem fordult elő. Sokat javultak a munka- körülmények, rend van. Most az épület gázfűtésre való át­alakítása van soron. Üj tele­fonközpont is épül. Szarvas lakossága elége­dett a postai szolgáltatások­kal. Érdemes megemlíteni egyebek között, hogy 1975- től 2600-ról 3300-ra nőtt « pártlapok (a Népszabadság és a Békés megyei Népúj­ság) előfizetőinek a száma. A sajtóterjesztésben jelen­tős szerepük volt a posta dolgozóinak, különösen a hírlapcsoportnak. Eredményes vezetői tevé­kenysége alapján a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Bencsik Imrét a Mun­ka Érdemrend ezüst fokoza­tával tüntette ki. Pásztor Béla Bocskai Mihályné, a Hazafias Népfront megyei alelnöke Közvéleménykutatás Fiatal nők a munkavállalásról Kitüntetett postahivatal-vezető Bencsik Imre a hírlapcsoporttal megbeszélést tart Fotó: Veress Erzsi Radnóti-emlékkiállitás

Next

/
Oldalképek
Tartalom