Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-23 / 301. szám
NÉPÚJSÁG 1984. december 23.. vasárnap fl magyar népgazdaság 1985. évi terve (Folytatás az 1. oldalról) A 'konvertibilis valutákban elszámolt kivitel mennyisége is dinamikusan, a tervben számítottnál gyorsabban nő. A gépkivitel alig emelkedik, színvonala a számítottnál lényegesen alacsonyabb. Dinamikusan nő viszont néhány vegyipari, a kohászati és a könnyűipari termékek kivitele. Egyes élelmiszeripari és mezőgazdasági cikkek (elsősorban húsáruk) bővülő értékesítése nehézségekkel járt. A behozatal mennyisége várhatóan kissé meghaladja az előző évit. A cserearányok romlása a tervben számítottnál nagyobb. Az áruforgalom aktívuma nő, de az előbbiek miatt kissé elmarad az előirányzottól. Az adósságállomány a tervnek megfelelően csökken. Eredményes munka folyt a VII. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának előkészítésében, kialakultak a terv gazdaságpolitikai elgondolásai. Ezzel is összhangban döntések történtek a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztéséről. AZ 1985. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV Fö CÉLJAI ÉS ELŐIRÁNYZATAI 1985-ben a termelés hatékonyságának fokozódó növekedésére, ezzel a nemzeti jövedelem bővülésének élénkülésére alapozva tovább kell javítani a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Meg kell állítani az átlagos reálbérek és a beruházások mérséklődésének folyamatát. Mindkét fő elszámolási viszonylatban csökkenteni kell az adósságállományt. E célok eléréséhez fel kell gyorsítani a műszaki fejlődést, a termelés szerkezetének olyan változásait, amelyek a versenyképesség javítását, a gazdaságos kivitel növelését, importigényességének csökkentését szolgálják a gazdaságosság követelményeinek fokozott érvényesítése mellett. A termelés hatékonyságának növelését a ráfordítások csökkentésével is meg kell alapozni. A munka termelékenysége a népgazdaságban az eddiginél jobban emelkedjen, a termelő ágazatok fajlagos anyag- és energiafelhasználása erőteljesei} csökkenjen. A külkereskedelmi aktívumot összességében továbbra is növelni kell. Ez már nem teszi szükségessé a belföldi fel- használás mérséklését, az évek óta először — a gazdasági hatékonyság növekedésétől és a külgazdasági egyensúly javulásától függően — kismértékben emelkedhet. így mind a társadalompolitika, mind a gazdaságfejlesztés terén a korábbi évekhez képest valamivel kedvezőbb lehetőségek nyílnak: emelkedik a lakosság reáljövedelme és fogyasztása, javulnak életkörülményei, az 1984. évi színvonalon maradnak a szocialista szektor beruházásai, bővülnek a gazdaság anyagi alapjai. Mindezek valóra váltásához meg kell gyorsítani azokat a cselekvéseket, amelyek a termelés hatékonyságának, a gazdaság jövedelemteremtő képességének növekedését eredményezik, a gazdasági egyensúly további javítását és tartós megszilárdítását biztosítják. Ennek legfontosabb eszköze a gazdaságirányítási rendszer fejlesztése. A terv megvalósítását ezen túl célra orientált akcióprogramok is segítik. Ezek előmozdítják a folyamatban levő kormányprogramok jövő évi feladatainak végrehajtását, így az energiagazdálkodás racionalizálását; a gazdaságos anyagfelhasználást és technológiakorszerűsítést; a melléktermék- és hulladékhasznosítást. Gazdaságszervező intézkedések támogatják a konvertibilis valutákban elszámolt export növelését és az ezzel arányban álló behozatal megvalósítását; a drága behozatal helyettesítését; a pénzügyi hiányos vállalatok kezelését; a szállításszervezés ésszerűsítését; a munkaerő-gazdálkodás hatékonyabbá tételét. E programok meghatározzák az egyes gazdaságirányító szervek konkrét feladatait. AZ 1985. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV LEGFONTOSABB ELŐIRÁNYZATAI 1984: 100 Nemzeti jövedelem 102,3—102,8 Belföldi felhasználás 101,0—101,5 Ipari termelés . 103,0 Országos építés-szerelés 101,0—102,0 Mezőgaz. term, termelése 101,0 Lakossági fogyasztás 101,0—101,5 Egy lakosra jutó reáljöv. 101,5—102,0 A szoc. szektor beruházásai 193—195 milliárd Ft A TERMELŐ ÁGAZATOK FEJLŐDÉSE Az ipari termelés növekedése a külföldi és hazai 'kereslet változásától és az ahhoz való alkalmazkodástól függően iparáganként és vállalatonként differenciáltan alakul. Az ipari átlagot meghaladó ütemben emelkedik a gépipar, a vegyipar és a könnyűipar termelése és exportja. A termelés és a kivitel szerkezetét úgy szükséges javítani, hogy növekedjen a gazdaságosan előállított, feldolgozott termékek aránya. Javítani kell a termékek versenyképességét, az ezt alátámasztó műszaki fejlesztés eredményességét, gyorsítani a termékváltás ütemét, növelni az új, korszerű termékek termelését. Kiemelt jelentősége van az értékesítés, a piaci munka jobb megszervezésének. A gazdasági szabályozás változásai, a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése, az új vállalatirányítási formák bevezetése elősegíti a korszerűbb vállalati termelési szerkezet kialakulását. Az ipari termékeknek mind a szocialista, mind a fejlett tőkés és a fejlődő országokba irányuló kivitelét dinamikusan kell növelni, elsősorban a gazdaságos feldolgozóipari termékek kivitelének jelentékeny bővítésével. A hazai kereslet emelkedése és jobb kielégítése megkívánja a belföldi célú értékesítés növelését is. A ráfordítások mérséklésére irányuló programok és gazdaságszervező akciók végrehajtása fokozza az ipar jövedelemtermelő képességét. Az energiagazdálkodási program következetes végrehajtásával számottevő energiamegtakarítást — ennek jelentős hányadát az iparban — kell elérni. Az anyagtakarékosságra, a hulladék- és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására irányuló intézkedések, valamint a vállalati gazdálkodás javulásának, szervezettségének eredményeként az iparban a fajlagos anyagfelhasználást csökkenteni kell. A hazai szabad kapacitások ésszerű hasznosításával, a kisvállalkozási formák adta lehetőségek jobb kihasználásával a drága import további kiváltását és helyettesítését kell megvalósítani. Az új szabályozási és irányítási feltételek hatására növekszik a gazdálkodó szervezetek differenciálódása. A veszteséges és alacsony hatékonyságú vállalatoknak pénzügyi problémáikat elsősorban saját erejükre támaszkodva, az ez irányú programnak megfelelően kell megoldaniuk. A népgazdaság energiafelhasználása kismértékben haladhatja meg az ez évit. A szükségletek kielégítéséhez a hazai források bővülnek, a növekedés döntő része a Paksi Atomerőmű termeléséből származik. A széntermelés megközelíti, a kőolajtermelés megegyezik az ez évivel, a földgáztermelés emelkedik. A kohászat termelése az ideihez hasonló lehet, növelni kell a termelés és a kivitel gazdaságosságát. A gépipar termelése az ipar átlagos fejlődését meghaladó ütemben emelkedhet. Ennél is lényegesen gyorsabban kell növelni a gépipari termékek kivitelét. Az értékesítési lehetőségek jobb kiaknázásához elengedhetetlen a versenyképesség jelentős javítása, a gyártmányok és a gyártmányszerkezet eddiginél lényegesen gyorsabb korszerűsítése. Az építőanyag-ipar termelése a kereslet kismértékű növekedésével összhangban emelkedik. A vegyiparban emelkedik a magasabb feldolgozottsági fokú termékek részaránya. A katalitikus krakküzem 1984. évi üzembe helyezésével javul a kőolaj-feldolgozás gazdaságossága. Gyógyszerekből, növényvédő szerekből és intermedierekből jelentősen bővül a termelés. A beruházási vásárlóerő alakulását követve az építőipar termelésének évek óta tartó csökkenése megáll. A termelés szervezetek, valamint területek szerinti differenciálódása tovább folytatódik oly módon, hogy javuljon a kivitelezői kapacitások területi megoszlása, a kereslet kielégítése. A szabályozás változásai kedvező feltételeket teremtenek a vállalkozások kibontakozása, az erőteljesebb verseny számára. Ezt segítheti az indokolt szervezeti változások gyors, következetes megvalósítása is. A kivitelező építőiparnak az ez évihez hasonlóan 37—38 ezer lakás felépítésére kell felkészülnie. A magánlakás-építést segíti a javuló építőanyag-ellátás. A mezőgazdaságban a növénytermesztés meghaladja az 1984. évit, az állattenyésztés termelése várhatóan nem növekszik. A kiegészítő tevékenység további bővítése indokolt. A gabonatermelés intenzív növelését szolgáló program folytatásával mintegy 15,5 millió tonna gabona betakarítása a feladat. Az olajosnövények vetésterületének kismértékű növekedése, a feldolgozás javítása is elsősorban a kivitel bővülését segíti. Az ez évi csökkenés után érezhetően növelni kell a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermelést. Fontos, hogy célszerű agrotechnika alkalmazásával, minőségmegóvóbb betakarítással növekedjék az exportra alkalmas áruk aránya. Növekszik a műtrágya- és növényvédőszer-felhasználás, javulnak a gépbeszerzés lehetőségei. A mezőgazdaságban is fontos feladat a termelési ráfordítások, ezen belül a fajlagos anyag- és energiaigényesség csökkentése. A hazai szükségletek, a külpiaci lehetőségek, a termelés jövedelmezőbbé tétele az állattenyésztés változatlan színvonalon tartását indokolja. A tömegtakarmány-fogyasztásra alapozott vágómarha- és juhhústermelés gazdaságosabb növelése a cél. A vágósertés-termelés az értékesítési körülményekhez igazodva alakul. A baromfitenyésztés kissé emelkedik. A közlekedésben az áruszállítás mérsékelten bővül. A vasút teljesítményei kismértékben emelkednek, és nő a folyami hajózás szerepe. Gazdaságszervező intézkedések történnek a szállításigényesség csökkentésére, a szállítási kapacitások egyenletesebb évközi kihasználására. Takarékosabb gazdálkodással javítani kell a közlekedés fajlagos energiafelhasználását. A posta és távközlés teljesítményei emelkednek, ezen belül a távközlési szolgáltatások dinamikusan bővülnek. A távbeszélő-állomások száma nő, ezen belül a lakásállomásoké legalább 25 ezerrel gyarapodik. A fővárosban elkészül a Krisztina II. telefonközpont; vidéken elsősorban a balatoni üdülőkörzetben enyhülnek a forgalmi gondok. A komódi tvadó üzembe helyezésével jelentősen javul az ország délkeleti térségében a 2. műsor vételi lehetősége. A vízgazdálkodásban kapacitásbővítésekre elsősorban a közműves vízellátás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás területén kerül sor. Folytatódik a Balaton vízminőségének védelme, az egészségügyileg nem megfelelő vízellátású települések helyzetének javítása. FOGLALKOZTATÁS, A LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEI Az ország népessége mintegy 20 ezer, a foglalkoztatottak száma mintegy 10 ezer fővel csökken. Az iparban és az építőiparban a létszám tovább — és az eddigiektől eltérően, a mezőgazdaságban is kisebb mértékben — mérséklődik. Emellett várhatóan növekszik a népgazdasági ágakon belüli átcso: portosulás. A munkaerő-áramlást segíti a munkaerő-gazdálkodás hatékonyabbá tételére kidolgozott program. Az 1985. évi népgazdasági terv fontos célja, hogy a lakosság fogyasztása és reáljövedelme emelkedjék, a reálbérek csökkenése megálljon. Az egy dolgozóra jutó átlagkereset — amennyiben a munkateljesítmények és a gazdasárgi eredmények a tervnek megfelelően alakulnak — 7—7,5 százalékkal nő. Ez döntő részben az új bérszabályozási rendszeren keresztül valósul meg. Az átlagos reálbérek szinten tartása oly módon történik meg, hogy a keresetek a hatékonyan működő gazdálkodó szervezeteknél az átlagosnál gyorsabban, míg a kevéssé hatékonyaknál lassan emelkedhetnek. Á gazdálkodó szervezeteknek olyan bérpolitikát kell folytatniuk, amelyik jobban elismeri a munkateljesítmények különbségeit, és ennek alapján alakítja a keresleteket. A terv szűk körben számításba vesz központi bérpolitikai intézkedéseket. A kisvállalkozásokból származó jövedelmek az előző évekénél mérsékeltebben, de továbbra is dinamikusan nőnek. Az arányosabb teherviselés érdekében sor kerül az e körben fizetett baleseti járulék helyett társadalombiztosítási járulék bevezetésére, valamint a költségvetési befizetések emelésére. A hosszú távú népesedéspolitikai határozatokból adódó feladatok végrehajtását a terv a gyermektámogatás rendszerének korszerűsítésével is elő kívánja segíteni. E célból a jövő év elejétől emelkedik, és gyermekenként azonos összegű lesz a három- és többgyermekesek (valamint a két gyermeket egyedül nevelők és a fogyatékos gyermekek) családi pótléka; emelkedik az általános iskolai (napközis) étkeztetés élelmiszernormája; a gyermekgondozási segély kiterjed a felsőoktatási intézmények hallgatóira is. Március 1-től a gyermek egyéves koráig terjedő gyermek- gondozási díj kerül bevezetésre. Szeptember 1-től a gyermekápolási táppénz a gyermek 10 éves koráig lesz igénybe vehető; 4 héttel meghosszabbodik a terhességi-gyermekágyi segély időtartama; emelkedik az anyasági segély; nő a szakmunkástanulók ösztöndíja. Január 1-től a táppénzfolyósítás alapja a nyugdíjjárulékkal csökkentett előző évi átlagbér, illetve átlagkereset lesz, de egyidejűleg emelkedik a kórházi ápolásban töltött időre és a hosszabb betegség esetén járó táppénz, valamint a pályakezdő fiatalok körében a táppénz mértéke. A fogyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékkal emelkedhet. Ebből a piaci jellegű árváltozások 3,5 százalékkal, az új hatósági árintézkedések 3 százalékkal növelik az árszínvonalat. A hatósági áremelések elősegítik az ártámogatások leépítését, a jobb árarányok kialakítását, a külgazdasági egyensúly javítását, a forgalmi adók egységesítését. Az alapvető termékek központi áremelése az alacsony nyugdíjjal rendelkezőknél, a gyermekes családoknál és az ösztöndíjasoknál részlegesen ellentételezésre kerül. Szigorodik a központi árellenőrzés tevékenysége. A nomináljövedelmek és a fogyasztói árszínvonal együttes hatására az egy keresőre jutó reálbér az 1984. évihez képest nem változik, az egy főre jutó reáljövedelem 1,5—2 százalékkal, a lakosság fogyasztása 1—1,5 százalékkal emelkedik. A kiskereskedelmi áruforgalom kismértékben bővül. Az áruellátás színvonalát főként azokon a területeken szükséges javítani, ahol az utóbbi' években hiányok jelentkeztek. Egyebek között tovább bővüljön a húsfélék kínálata, javuljon minőségük, nőjön a lakásépítéshez szükséges termékek, a tüzelőanyagok, egyes tartós fogyasztási és ruházati cikkek kínálata. A társadalmi-gazdasági programok megvalósítása 1985-ben is folytatódik, a lakosság infrastrukturális ellátottsága tovább javul. Felépül 74—75 ezer, ezen belül 11 ezer állami lakás. A bérlakásépítés növelésével és a tanácsi lakásgazdálkodás javulásával bővül a tanácsi elosztású lakások száma. A személyi tulajdonú lakásépítés tovább nő, ezt az állam növekvő mértékben támogatja. A kórházi ágyak száma 1700-zal emelkedik, 10 ezer lakosra 96 ágy jut. Az ellátottság leginkább Borsod, Győr, Komárom, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Zala megyékben és Budapesten javul. Az egészségügyi gyermekotthonok, a szociális otthonok helyeinek bővülése meghaladja az ez évit, de a növekvő igények egy része továbbra sem elégíthető ki. A bölcsődei és óvodai helyék száma tovább nő, a bölcsődés- korúak több mint 20 százalékát, az óvodás korúak 'közel 93 százalékát lehet a megfelelő intézményben elhelyezni. Az általános iskolákban az új osztálytermek eredményeként a tanulócsoportok átlagos létszáma nem változik, a váltott napsza'kú oktatás aránya kissé mérséklődik. A középiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban az osztálytermek száma körülbelül 150-nel gyarapodik. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója, és befejeződik az ELTE lágymányosi építési területének előköz- művesítése. Megkezdi működését a budavári palotában az Országos Széchényi Könyvtár. Előkészítik egyes központi közgyűjteményi intézmények rekonstrukcióját. BERUHÁZÁSOK A szocialista szektor beruházásainak volumene megegyezik az ez évivel. Ezen belül erőteljes szelekció érvényesül. A nagy beruházásokra szánt összeg biztosítja a folyamatban levő fejlesztések megfelelő ütemű folytatását. Meggyorsul a Dunai Vasmű kokszolóművének kivitelezése. Befejeződik három bányaberuházás (Márkushegy, Nagyegyháza, Fenyőfő). Lezárul az Árpád-híd szélesítése. Befejezik a Paksi Atomerőmű második egységét. Megtörténik a Nemzeti Színház építésének előkészítése, illetve az építés megkezdése. A tanácsok beruházásai kismértékben növekedhetnek, az előirányzatok lehetőséget adnak a társadalmi-gazdasági programok fő céljainak megvalósítására. A vállalatok és szövetkezetek beruházásainak mennyisége az ez évihez hasonló lehet. Az irányítási rendszer 1985-től életbe lépő módosításai a fejlesztések terén is növelik a vállalati önállóságot, növekvő arányban biztosítanak fejlesztési lehetőséget a fejlődésre képes gazdálkodó szervezetek számára. A beruházások forrásai között csökken a támogaíá- sok és hitelek aránya, ezek elsősorban az exportképességet, az anyag- és energiagazdálkodást javító beruházásokat segítik. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK A külkereskedelmi áruforgalomban a terv az összes kivitel erőteljes, a behozatal mérsékeltebb, de az ez évinél nagyobb emelkedését, az áruforgalom aktív egyenlegének további növelését irányozza elő. Mivel a mezőgazdasági-élelmiszeripari kivitel az átlagosnál lassabban bővülhet, a kivitel növekedését főleg az ipari kivitel gyors növelésével kell megalapozni. A transzferábilis rubelben elszámolt behozatal kismértékben bővíthető. Az energiahordozók döntő, a nyers- és alapanyagok nagyobb részének beszerzése továbbra is a szocialista országokból történik. A kivitelt — főleg gépekből és fogyasztási cikkekből — a behozatalnál jobban szükséges növelni. Az áruforgalom lényegében kiegyensúlyozott, vagy kismértékben aktív lesz, és megkezdődik az utóbbi években keletkezett adósság csökkentése. A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalomban a terv az ez évihez hasonló, 600—700 millió dollár aktívumot irányoz elő. Ezt a kivitel — elsősorban az ipari, azon belül is a feldolgozóipari kivitel — ez évinél dinamikusabb növelésével kell megalapozni. A kivitel növelését a vállalati nyereségérdekeltség erősítése, a belföldi vásárlóerő szigorú szabályozása, az exportnövelő fejlesztések előnyben részesítése segíti. A behozatal az ez évinél gyorsabban, a kiviteltől függően emelkedhet. A termelés műszaki színvonalának korszerűsítése érdekében bővül a beruházási gépek importja. A termelési célú behozatal is fokozottabban szolgálja a termékösszetétel korszerűsítését. A fogyasztásicikk-beho- zatal az ez évihez hasonló lehet. Az idegenforgalomban a devizabevételek növelése mellett előtérbe kell helyezni a fajlagos devizabevétel javítását Ezt több jelentős fejlesztés is segíti. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSE Az 1985. évi népgazdasági terv céljainak megvalósítását alátámasztja a gazdaságirányítási rendszer széles körű továbbfejlesztése. A gazdasági szabályozórendszer változásának középpontjában a vállalati és a személyi érdekeltségre ható elemek állnak: a vállalati jövedelemszabályozás módosítása a mainál erőteljesebben differenciál a hatékonyabban gazdálkodó vállalatok javára, a szervesen hozzákapcsolódó új keresetszabályozás kedvezőbb feltételeket teremt a jobb egyéni teljesítmények anyagi elismeréséhez. Nő a vállalatok önállósága jövedelmeik felhasználásában, emelkedik a többletjövedelmekből a gazdálkodó szervezeteknél keresetnövelésre és fejlesztésekre felhasználható rész aránya. A termelői árrendszerben megvalósuló változások fokozatosan bővítik a vállalati önállóságot a külső és belső piaci viszonyokhoz való alkalmazkodásban. Megkezdődik a bankrendszer továbbfejlesztése, szélesebb körben érvényesül a társadalmi tőke vállalatok közötti, a hatékonyságjavulást szolgáló áramlásának gyakorlata. Folytatódik a vállalati szervezetnek a piaci viszonyok fejlesztését célzó korszerűsítése. Elkezdődik a vállalati önállóságot növelő, a vállalkozó jellegű magatartás kialakulását segítő új vállalatirányítási formák bevezetése. Korszerűsödik a népgazdaság tervezési rendszere. * * * A magyar népgazdaság emberi, anyagi és pénzügyi erőforrásai, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, a kormányzati programok és akciók, a várhatóan nem lényegesen romló külgazdasági körülmények együttesen létrehozzák annak feltételeit, hogy az 1985. évi terv céljai megvalósuljanak. A Minisztertanács felhívja a gazdálkodó szervezetek, a tanácsok és intézmények vezetőit és dolgozóit, hogy munkájukat a terv követelményeinek megfelelően végezzék, járuljanak hozzá azok megvalósításához, népünk fel- emelkedéséhez és boldogulásához. (MTI)
