Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-05 / 285. szám
1984, december 5., szerda flz oktatási törvény vitájának megyei tapasztalatai Ez nem „kacsa”, hanem... Kanárik hangversenye Orosházán Legutóbb közei negyedszázada formálta újjá a jog az iskola életét, működését és az iskolarendszert. A társadalmi haladás, az oktatásban, nevelésben bekövetkezett változás indokolttá tette az 1961-es III. törvény korszerűsítését. Megyénk nevelési-oktatási intézményeiben — pedagógusok, nevelőtestületek, ifjúsági mozgalmi szervek és az SZMK-vezetők — megvitatták a készülő új oktatási törvénytervezetet, melyről egyetértő, kiegészítő, bíráló észrevételeiket továbbították a megyei művelődési osztály felé. A jövő év elején parlament elé kerülő oktatási törvény rögzíti az eddig- elért eredményeket, az oktatás és nevelés alapelveit, jogi normává emeli, tekintetbe veszi a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programjának fő céljait, és lehetőséget biztosít a pedagógiai tevékenység folyamatos fejlesztésére. összehasonlítva az 1961. évi III. törvénnyel, szerkezetében, tagoltságában, tartalmában az új törvénytervezet magasabb szinten rögzíti mindazt, ami oktatáspolitikánk fejlettségével összefügg. Tükrözi az előző oktatási törvény óta eltelt időszak társadalmi-gazdasági változásait, az iskola életében, az oktató-nevelő munkában bekövetkezett változásokat. A törvénytervezet az eddigieknél konkrétabban, sokoldalúbban határozza meg a nevelési-oktatási intézmények, a tanulók, a pedagógusok s a szülők jogait és kötelességeit. Nagy fokú humanitás és gyermekközpontúság jut a törvényben kifejezésre,- továbbá a pedagógusok megbecsülése, a különböző közösségek (nevelőtestületek, A találós kérdésekből doktorált Mándoki László néprajzkutató, aki a világ legnagyobb talál óskérdés-gyűj- teményét hozta létre Pécsett, összehasonlító kutatásai alapján az egyes szóbeli rejtvényeknek a magyar és a nemzetközi folklórban való megjelenését, elterjedését vizsgálta a disszertációjában. Világszerte ritkaságnak számít, hogy valaki ebből az érdekes, ősi műfajból szerez tudományos fokozatot. A Janus Pannonius Múzeum osztályvezetője egyetemi hallgató korában kezdett foglalkozni a verses és prózai rejtvényekkel, s 1966 óta tudományos módszerekkel folytatja gyűjtésüket, rendszerezésüket, összehasonlító vizsgálatukat. A pécsi archívum ma már kétszázezer találós kérdést őriz, mégpedig népek szerinti csoportosításban. Nemszakmai munkaközösségek) szerepe az intézmények életében. Külön érdeme, hogy a képességfejlesztést, a tehetséggondozást, a hátrányos helyzetűekkel való fokozott törődést minden intézmény részére kiemelt feladatnak tekinti. A törvénytervezet éppen azáltal, hogy nem kezeli külön a nemzetiségi oktatást, biztosítja, hogy a nemzetiségi oktatás a magyar oktatásügy integráns része legyen, biztosítsa az egyenlő esélyeket a műveltségben, szakmai ismeretekben, a szocialistahumanista nevelésben. Üjként hat a törvénytervezetben az, hogy a tanulók, a tanárok és a szülők részé-, re is előír jogokat és kötelességeket. Érdemének tartjuk azt is, hogy régi pedagógiai igényt is megfogalmaz, mégpedig azt, hogy az oktatási rendszer nem tekinthető örök időkre adottnak, hanem kísérletek, sajátos megoldások alkalmazásán is nyitott kell legyen. A nevelési-oktatási intézmények vezetőségei felelősséggel írták meg véleményeiket. Egyértelműen megállapíthatók az összegzésekből, hogy a Művelődési Minisztérium közoktatás-fejlesztési koncepciója a tervezetben jól realizálódik, s hogy a tervezet jói körvonalazza tevékenységünk kereteit, és hasznosan fogja szolgálni a közoktatás fejlődését. A Pedagógusok fóruma 1984. december 6-án 17 óra 30 perctől 18 óra 20 percig az 1-es csatornán élő adásban foglalkozik az oktatási törvénytervezettel. Az adás jó alkalmat nyújt arra, hogy akár cselekvő részesei legyünk a törvénytervezet vitájának. rég jutott hozzá a muzeológus szakember például arab rejtvényanyaghoz. Az adatbank ritkaságai közé tartoznak a grönlandi eszkimók, az afrikai jorubák, a csendes-óceániai filippinók vagy a dél-amerikai indiánok találós kérdései, összesen háromszáz nyelv, illetve nyelvjárás szövegei találhatók a kartonokon. Mándoki László azonban nemcsak térben, hanem időben is kiterjesztette kutatásait. Mándoki László most a magyar találós kérdések gyűjteményének összeállításán dolgozik. A kéziratban levő és nyomtatásban már megjelent találós kérdések száma 18—20 ezerre tehető, ezek közül azonban sok ugyanannak a rejtvénynek a változata. A pécsi kutató szerint a magyar törzsanyagot körülbelül 4000 találós kérdés alkotja. A minap nem éppen hétköznapi meghívót hozott a postás szerkesztőségünkbe: kanári énekversenyre invitáltak, s mellékelték egy régebbi verseny bírálóívét, hogy némi fogalmunk legyen arról, miben is mérik ösz- sze tudásukat ezek az apró énekesek. Bevallom, amikor Orosházán, a mezőgazdasági szakiskola gondnoka kissé furcsán nézett ránk, elbizonytalanodtam. Már-már arra gondoltam, hogy „kacsa” az egész kanáritéma, ám némi kérdezősködés, s az épület többszöri körbenjárása után mégis rátaláltunk a „hang- versenyteremre”. Mint koncerten illik, lábujjhegyen léptünk be, s óvatosan ültünk a tanterem kissé nyikorgó hátsó padjaiba. A „pódiumon” négy „művész” próbálta adni tudása legjavát. Hogy a kvartettnek épp melyik tagja szólalt meg, azt elárulta a madár testtartása, s megduzzadó hangzacskója. Ám azért alaposan fülelni kellett a kéttagú zsűrinek, hogy megállapítsa: melyik madárka ad kongvagördülő, doromboló, csobogó, bugyborékoló, kacagó, vagy épp kongvacsengő hangot. Mert a bíráló ív szerint kilencféle énekmódra képes a kanári, s emellett van néhány, úgynevezett hibás hangváltozat is. És mi történik akkor, ha a négy hím közül egy-kettő nincs dalos kedvében? Hát dalra kell őket fakasztani! Ez okból a benn ülő tenyésztő, valamint a zsűri alacsony és magas füttyhangokat, „lallákat” ad elő, s a kanárik máris választrillákba kezdenek... A bírálat fél óráig tart. Gyűlnek a pontok, s az ösz- szegzés alapján ez igen jó csapatnak tűnik. — Háromszáz ponton felül a csapat részt vehet mesterversenyen — tájékoztat Richter Gusztáv, aki „civilben” üzletkötő a pécsi Triálnál, s 1980. óta a kanáriversenyek nemzetközi bírója. Valamikor maga is madártenyésztő volt, ám felesége nem tudta elviselni a szőnyegre szóródó magokat. — Mi kell ahhoz, hogy valaki bíró legyen? — tűnődik a fehér köpenyes fiatalember. — Elsősorban jó hallás. No, és némi tapasztalat, vagyis tenyésztői múlt. Ez adott, hiszen 16 éves korában kezdte, s pár éve ezüstérmes nevelőként fejezte be a tenyésztést. 1978- ban vizsgát tett, azóta bíró. — Milyen szempontok szerint bírálnak? — Elsősorban azt figyeljük, hogy a madárkák milyen hangfekvéssel énekelnek: minél mélyebb, annál szebb a hangjuk. Figyeljük a magán- és mássalhangzók váltakozását, az u és o hangok gyakoriságát. Azt is nézzük, hogyan fűzi egymásba a hangokat, no és persze a tisztaság, a hangterjedelem sem mellékes. — Miért is énekel a kanári? — Ösztönből. A hímek sajátossága, hogy a védik a területüket. Ha a másik énekelni kezd, a madár rázendít. Igaz, egyedül is énekelnek: a csehek és a lengyelek „szólóversenyeket” is rendeznek, nálunk csapatban mérik össze énektudásukat a kanárik. — Most miért folyik a vetélkedés? — Lengyelországban rendezik meg december 7-től 9-ig az Interkanári versenyt, erre küldtünk 6x4 madárból álló válogatottat. Azt választjuk most ki, ' melyik csoport képviseli majd hazánk színeit. Orosházán 14 csapattal neveztek, eddig a kezdő tenyésztők madarai mutatkoztak be. Nem köny- nyű megfelelni a követelményeknek, hisz nagy gyakorlatot kíván, hogy a fiatal madárból valaki kihozza a maximumot. A tenyésztőnek fel kell készítenie, s a kellő pillanatban füttykalitkába kell tennie. Rajta múlik a csapat összeállítása is. Szendrő Béla, a zsűri másik tagja a legidősebb hazai madártenyésztő; aranykoszorús minősítéssel rendelkezik. Legutóbb Pécsett szerepeltek madarai, igen szép, 350 pontos eredményt értek el. Ez a pontszám elegendő ahhoz, hogy részt vegyenek a „Harzi Kanári”-n, vagy a Magyar Díszmadártenyésztők Országos Egyesületének mesterversenyén. — Az utóbbi időben Orosházán megszaporodtak a fiatal tenyésztők, s igen szép eredményeket könyvelhetnek el — jegyzi meg Béla bácsi, aki 56 éve foglalkozik ezekkel a kedves, sárgás színű kis énekesmadarakkal. Míg beszélgetünk, újabb versenyzők lépnek a „pódiumra”, s így óvatosan kiosonunk. A szomszédos tanteremben együtt várakoznak a már „lefutottak”, s a még szereplés előtt álló madarak. Nem mondhatnám, hogy különösebben izgulnának. Annál inkáb a tenyésztő, Ki- tuljak Pál, akinek fiatal madarai épp most állnak a szigorú zsűri elé. Pedig Kitul- jak Pál, aki az itteni csoport megbízottja, tapasztalt kanáritartó. — Csak nemes kanárikkal foglalkozom — hangsúlyozna. — Kétféle van ugyanis „Fellépés” előtt — magyarázza készségesen: a közönséges, melyet a Kanári szigeteken fognak be, s a nemes kanári, amely énekel — emeli ki a minőségi különbséget. — Otthon, zárt folyosón, különleges szekrényben ötvenöt-hatvan madarat tartok. Egyébként nem igényes, és nem költséges a kanári tartása. Szobában, speciális polcra helyezett kalitkában is elfér, s igazán keveset eszik. Fő eledele a repcemag, a kendermag, a köles ... Egy kiló eleség kétszázötven napig is elegendő. Nehéz viszont a szaporítása. A tojót és a hímet csak a kellő pillanatban tesszük közös kalitkába, egyébként külön vannak. A kismadarak az átlag 3—5 tojásból 13 nap múlva kelnek, s a tojó egyedül neveli fel őket. A tojó csipogó, hívó hangot ad, csak a hím énekel. Nagyon kell vigyázni arra, hogy jó vérvonalú madarat szaporítsunk. Olyan tenyésztőktől kell vásárolni, akiknek állománya megüti a 300 pontot. — Mi az ára egy kanárinak? — Változó. Egy tojó 150—300 forint, a hím 400— 1000 forint is lehet. — Hol, milyen időközönként találkoznak a kanárik ..szerelmesei”? — Az orosházi csoport a pécsihez tartozik, mert ott van Roller szakcsoport. Most hatan vagyunk, s az anyaegyesület lát el bennünket a kellő szakirodalommal, programokkal. Állandó helyünk nincs, vasárnaponként valamelyik sporttársnál találkozunk. Beszélgetésünk végén megjegyzi, milyen nagy esemény ez a mai verseny, hisz a Dél-Alföldön még sohasem volt ilyen. Megemlíti még azt is, hogy hálásak az iskolának, amely helyet adott a rendezvénynek. A szomszéd teremben közben erősödik a madártrilla. A fiatal kanárik — hallhatóan — nagy ambícióval „köszörülik” hangszálaikat. Lehet, hogy épp ők képviselik majd hazánk színeit az Interkanárin? ... Gubucz Katalin A kvartett minden tagja igyekszik eleget tenni a szigorú követelményeknek Fotó: Fazekas László „Doktor találós kérdés” Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.20: Világablak. 8.50: Kis magyar néprajz. 8.55: Évszázadok mesterművei. 9.49: Takács Jenő: Gyermekmuzsika. 10.05: Viktorija Tokareva: A hömpörödő. Elbeszélés. 10.35: Éneklő Ifjúság. 10.47: Az Állami Népi Együttes műsorából. 11.20: Operaáriák. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Leonard Bernstein vezényli a New York-i filharmonikus zenekart. 14.10: A magyar széppróza századai. Apáczai Csere János. 14.25: Operaslágerek. 15.40: Két Mozart-szonáta. 16.05: MR 10—14. 17.00: Az ostromlott város — riport. 17.30: Marschner-művek. 18.02: Kritikusok fóruma. 18.15: Hol volt, hol nem volt. .. 19.15: „Visszapillantó tükör.” Irodalmi vetélkedő. VI. elődöntő: a békéscsabai Megyei Művelődési Központ és a szentesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ csapatai között. 20.25: Diszkotéka. 21.30: Prizma. 22.00: Hírek, időjárás, sport. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Nóták. 22.45: A nyelv eredete. 23.00: Operarészletek. 0.10: Spirituálék. PETŐFI RADIO 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Tíz pere külpolitika, (ism.) 9.05: Napközben. 12.10: Kónya Sándor énekel. 12.30: Cigánydalok, csárdások. 13.10: Pophullám. 14.00: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. 15.05: Az én rádióm. 15.55: Finn útiműsor. 16.35: Gólok, méterek, történetek. Közben: tudósítás a Rába ETO—Vasas bajnoki labdarúgó-mérkőzésről. 17.05: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságaiból. 17.20: Diákfoci. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Népdalcsokor. 19.05: Emlékezés Bánhidi Lászlóra. 20.05: Donna summer felvételeiből. 20.50: Az idegsejttől a gondolatig. 21.05: Nemzedékek. 22.03: Részletek a burgaszi Arany Orfeusz Fesztivál koncertjeiből. 23.20: A mai dzsessz. 24.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Operába hívogató. Verdi: Rigoletto. 9.39: Az 1984-es pozsonyi Lyra fesztivál dalaiból. 10.20: Vivaldi: Tizenkét concerto. 12.13: A Kodály vonósnégyes felvételeiből. 13.05: Szonda. 13.35: A XI. debreceni nemzetközi kórusverseny hang- felvételei. vn/1. rész. 14.31: Mindenütt otthon. A Magyar Rádió és a Szovjet Rádió kétnyelvű Váci Mi- hály-műsora. 15.14: Zenekari muzsika. 15.40: Tip-top parádé. 16.10: A Pikk Dáma. Részletek Csajkovszkij operájából. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Népballadák. 17.52: Bemutatjuk új felvételünket. 18.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű műsora. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Oj lemezeinkből. 20.02: Sibelius: Négy legenda. 20.50: Púnkból újhullám. 21.20: Prix Bmo. A Brnói Rádió versenyműsora. 22.00: A zeneirodalom remekműveiből. 23.00: Eszmecsere. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Doris Day és Billy Preston énekel. 17.15: Mikulás legenda. Riporter: Arany Katalin. 17.20: Népi hangszerszólók. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő : Tamási László. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. 10.00: Delta, (ism.) 10.25: Napló a hanamori iskoláról. Japán film. (ism.) 12.10: Képújság. 15.00: Iskolatévé. 16.30: Hírek. 16.35: Kétmillió. 17.10: Ajándékot Télapónak, (ism.) 17.40: A Télapó nyomában. Kanadai rövidfilm. 18.05: Képújság. 18.15: Agrárvilág. 18.45: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 19.05: Olvassatok mindennap! 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szilvási Lajos: Appassionata. Tévéfilm. III/2. rész. 20.55: Karácsonyi Reklámújság. 21.05: Feladó: Südi Bertalan, Jánoshalma. 22.10: Szó — zene — kép. 23.00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.15: Játék a GYIK-műhelyben. (ism.) 18.45: Képújság. 18.50: Ünnep a nepáli serpáknál. NSZK rövidfilm. (ism.) 19.35: Az Inti Illimani együttes műsora. Francia film. (ism.) 20.00: Az ember fia, avagy hogyan lesz valaki szakképzett kínvallató. Dán dokumentumfilm. 21.05: Tv-híradó 2. 21.30: Mrozek: Emigránsok. Dráma egy részben. 23.15: Képújság. BUKAREST 15.30: Magyar nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Vitakör. 20.35: Forró napok. Román film. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Marilyn — tv-sorozat gye * rekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Műkedvelők — zenés adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Bűntény a Grűn-házban. Francia játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Szórakoztató adás. 21.05: Zágrábi körkép. 21.20: P. i. Csajkovszkij: VI. szimfónia. 22.05: Alkalmak és nyomok. SZÍNHÁZ 1984. december 5-én, szerdán 15 órakor Békéscsabán: A legbAtrabb GYAVA Lúdas Matyi-bérlet 19.30 órakor Békéscsabán: A FILHARMÓNIA HANGVERSENYE 19 órakor Mezőberényben: A NÉMA LEVENTE 1984. december 6-án, csütörtökön 10.30 órakor Kecskeméten: A legbAtrabb gyava 14 órakor Kecskeméten: A legbAtrabb gyava MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Angyali üdvözlet, 8-kor: Filmklub. Békéscsabai Szabadság, de. 10 és 4-kor: A vadon szava, 6 és 8-kor: Széplány ajándékba. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Napló gyermekeimnek, fél 8-kor: Bye, bye Brasil. Gyulai Erkel, fél 6 és fél 8-kor: Karate lengyel módra. Gyulai Petőfi, 3 és 5-kor: Égő hó, 7-kor: Filmklub. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Dot és a kenguru, fél 6 és fél 8-kor: Nagyrozsdási eset. Szarvasi Táncsics: Hair.
