Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-17 / 193. szám

NÉPÚJSÁG 1984. augusztus 17., péntek Elismerik a leszerelő katonák tevékenységét Pontosítják a leszereiők adatait a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságon Fotó: Gál Edit Juhász András ezredes, megyei parancsnok találko­zott azokkal a fiatalokkal, akik a napokban szereltek le a néphadseregtől. A beszél­getésből kiderült, hogy szin­te valamennyien becsülettel tettek eleget a sorkatonai szolgálattal kapcsolatos kö­telezettségeknek. Kiemelkedő 'munkája elismeréseként há­rom szakaszvezető: Hoff­mann Tibor mezőberényi, Kozsuch Mihály kondorosi és Ravasz Ferenc nagyszénási lakos megkapta a Haza Szol­gálatáért Érdemérem bronz fokozatát, s többen pedig miniszteri dicséretben része­sültek helytállásukért. Egyébként Juhász András ezredes kezdeményezésére jó néhány településen (például Orosháza. Mezőberény) szin­te már hagyománnyá vált, hpgy a helyi párt-, állami, tanácsi és gazdasági szervek vezetői nemcsak a bevonu- lókat, hanem a leszerelt ka­tonákat is fogadják, s a fegy­veres szolgálat ideje alatt végbement változásokról, a jövő feladatairól tájékoztat­ják őket. Ugyanakkor azt kérik ezek­től a fiataloktól, hogy a ma­gyar néphadseregben szer­zett politikai, szakmai is­mereteiket — ki-ki legjobb képessége, tudása és szorgal­ma szerint — hasznosítsa majd a polgári életben. Kö­vetendő példának számít Újkígyós, ahol a tsz zár­számadó közgyűlésén a lesze­relő fiatalokról is megemlé­keztek, a hadseregben kifej­tett tevékenységüket elis­merték, sőt, a többszörös ki­váló katonáknak jutalmakat adott át a szövetkezet veze­tősége. —y—n TIT-kitüntetettek Tegnap Budapesten dr. Rotier Ferenc, a TIT főtitká­ra „Szocialista Kultúráért” kitüntetést adott át két Bé­kés megyei TIT-tagnak. Kosztadin Katalin, a TIT Békés megyei Szervezete ma­tematikai szakosztályának tagja a szakmunkás-előké­szítő „Kis matematikusok baráti köre” felai atalapjai- nak kidolgozásáért vehette át a kitüntetést. Dr. Tábori György, a néprajzi szakosz­tály elnöke, a TIT alapító tagja pedig kiemelkedő nép­rajzi munkásságáért kapta az elismerést. n cigány lakosság közművelődéséért Tegnap délelőtt Békéscsa­bán, a megyei tanácsnál öten kaptak elismerést a ci­gány lakosság körében vég­zett közművelődési tevé­kenységükért. Vámos László a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, Hevesi József pedig a megyei cigányügyi koordinációs bizottság nevé­ben fejezte ki elismerését dr. Bencsik János múzeumigaz­gatónak, dr. Joó Jenőnének, a Megyei Művelődési Köz­pont munkabizottsági tag­jának, Tóth Imre sarkadi művelődési ház igazgatónak, Móroczné Bányai Magdolná­nak, a dobozi könyvtár veze­tőjének és Szalai Lászlónak, a megyei moziüzemi vállalat dolgozójának. Uszály Csabacsiidön A csabacsüdi Lenin Tsz- ben sok gondot okoz a hó­napok óta tartó szárazság. Igaz, az elmúlt hét végén esett 44 milliméter eső a szövetkezet területén, az azonban már csak minimá­lis javulást hozott — első­sorban a cukorrépán, a nap­raforgón segített. A 4600 hektár szántóföl­dön gazdálkodó szövetkezet kukoricaföldjeit érintette a legsúlyosabban a szárazság. Augusztus elején ezért meg­kezdték az összesen ezer hektárt kitevő áru- és siló- kukorica besilózását. Sajnos, csak három silózógépük van, ezért nem tudják az egész területről betakarítani a növényt. A szövetkezet szak­vezetése telexen keres part­nert, aki majd lábon állva megveszi és le is vágja a kukoricát. A lucernaterüle­tükön magot fogtak, hogy nagyobb bevételhez jussa­nak. Napraforgót ezer hek­tárra vetettek, a növény jól viselte a szárazságot, a mostani csapadék felüdítet­te a napraforgótáblákat. Mivel már látszik, hogy a növénytermesztés kiesését nem tudják pótolni, igyek­szenek más munkával jöve­delemre szert tenni. Faipari üzemükben egyedi bútorokat, lambériákat gyár­tanak. Az 55 dolgozót fog­lalkoztató üzem az idén várhatóan 21 milliós terme­lési értéket ér el. A Szarva­si Állami Tangazdaság egyes részein a csabacsüdi tsz-ta- gok szórják az istállótrágyát bérmunkában. Szorosan az aszálykárok elhárításához tartozik, hogy ahol arra mód van, öntöznek. A szövetkezet vezetése na­ponta megtárgyalja a kiala­kult helyzetet, ennek meg­felelőén megtették intézke­déseiket. A nemzeti bank megyei igazgatóságától kér­ték a földadó elengedését, valamint óvadékhitelt. m. sz. zs. Gödöllő a távhívó hálózatban Kétezer állomásos új te­lefonközpont kezdi meg a működését pénteken délután Gödöllőn, s ettől kezdve ez a város is része lesz az or­szágos távhívóhálózatnak. A gödöllői előfizetők a cross­bar-rendszerben a 28-as kör­zetszámon hívhatók. A tele­fonközpont üzembe helyezé­sével a város területén élő 1081 előfizető kapcsolási szá­ma megváltozik; az új ötje­gyű telefonszámokat az eb­ből az alkalomból kiadott te­lefonkönyv tartalmazza. Az új központ telepítésével egy­idejűleg a város nyilvános telefonjainak száma 27-re gyarapszik, közülük 16-on a belföldi távhívórendszerbe kötött előfizetők is hívhatók. a Minisztertanács megtárgyalta II40 órás munkahét bevezetésének tapasztalatai A Minisztertanács múlt év végi határozata lehetővé tet­te, hogy 1984. január 1-től kiszélesedjék azoknak az ipari és építőipari népgazda­sági ágakhoz tartozó vállala­toknak, szövetkezeteknek kö­re, amelyek heti 40 órás munkarendben dolgoznak. Korábban csak a két vagy több műszakban, illetve a fo­lyamatos munkarendben dol­gozóknak lehetett az általá­nos 42 órás munkaidőnél rö- videbb, de legalább 40 órás a munkahetük. A rövidebb munkahétre való áttérésre ez év elejétől az egy műszakos munkahelyeken is megvan a lehetőség, azzal a feltétellel, hogy a vállalatok az emiatt kieső munkaidőt és terme­lést saját erejükből pótolják. Az államigazgatási szervek­nél pedig március 5-től egy­ségesen bevezették a 40 órás munkahetet, A Miniszterta­nács csütörtöki ülésén átte­kintette a 40 órás munka­hétre való áttérés tapaszta­latait. A rövidebb munkahét ki- terjesztésének lehetősége csaknem 900 ipari és építő­ipari vállalatnál, illetve szö­vetkezetnél foglalkoztatott mintegy 1 millió 400 ezer dolgozót érint, s az első fél év végéig 90 százalékuknál csökkentették a munkaidőt. A legtöbb helyen, az érintett vállalatoknak és szövetkeze­teknek csaknem a felénél már az év első hónapjában bevezették a 40 órás munka­hetet. Valamennyi vállalat belső erőforrásaiból, tartalékaiból pótolta az áttérés miatti ki­eséseket, nagyobb részt a veszteségidők csökkentésével, a munka szervezettségének javításával, illetve a mun­ka intenzitásának fokozásá­val, s csak kisebb részben technikai, technológiai fej­lesztésekkel. A belső tartalé­kok mozgósításával a rövi­debb munkaidő miatt nem csökkent az érintett vállala­tok és szövetkezetek jövedel­me, nem romlott pénzügyi helyzetük. A szocialista ipar­ban például az első fél év­ben 4 százalékkal volt ma­gasabb a termelés, mint az előző év hasonló időszaká­ban, s ezzel nemcsak a rö­videbb munkahét miatti ki­eséseket, hanem a létszám csökkenését is ellensúlyozni tudták. A kivitelező építő­ipar teljesítményét vizsgálva is arra a következtetésre ju­tottak a szakemberek, hogy a termelés — egyébként a tervezett — csökkenésében nem játszott szerepet a 40 órás munkahétre való átté­rés. A vállalatok és a szövet­kezetek a heti munkaidőt ál­talában a munkanap koráb­bi befejezésével csökkentet­ték. Az építőiparban — az ágazat sajátosságaira való tekintettel — általában idénymunkarendet alakítot­tak ki, úgy, hogy a főidény­ben most is annyit dolgoz­nak naponta, mint korábban, a téli hónapokban viszont az eddiginél kevesebbet. A 40 órás munkahétre való áttérés előkészítésébe a vál­lalatoknál a dolgozók széles rétegeit is bevonták. Külön­féle demokratikus fórumo­kon tárgyalták meg a felké­szülési programokat. Több helyütt a dolgozók javasla­tot is tettek a kieső munka- időalap pótlására, elsősorban a veszteségidők csökkentésé­re. Volt, ahol maguk a dol­gozók javasolták, hogy a munkaidő kezdetének ne az számítson, amikor blokkol­nak, hanem amikor a mű­helybe érkeznek. A munká­sok és az alkalmazottak szinte mindenütt vállalták, hogy azt a két órát, amivel a munkahetük rövidebb lett, teljesítményük növelésével ellensúlyozzák, ugyanakkor széles körben sürgették a vezetés hiányosságaiból adó­dó szervezetlenség felszámo­lását. A tapasztalatok sze­rint a heti munkaidő meg­rövidítése a gazdálkodás bel­ső tartalékainak feltárására és hasznosítására irányította a gazdálkodó szervek figyel­mét, sok helyütt új üzem- és munkaszervezési módsze­reket dolgoztak ki, illetve ve­zettek be. Az is általános ta­pasztalat viszont, hogy a vál­lalatoknál csak olyan mérté­kig foglalkoztak a tartalékok feltárásával, amennyire az elegendőnek bizonyult a ki­eső munkaidő pótlására, hol­ott ennél még mindig jóval nagyobb lehetőségek rejlenek belső erőforrásaikban. A napi munkaidő módosí­tását a gazdálkodó szerveze­tek egyeztették a közlekedé­si vállalatokkal, ahol általá­ban a menetrendek kisebb mértékű változtatásával iga­zodtak a dolgozók igényei­hez, s így az áttérés a tö­megközlekedésben nem oko­zott nagyobb fennakadáso­kat. Ugyanakkor a különféle hivatalok és szolgáltató egy­ségek nyitva tartási, illetve félfogadási ideje — bár egyes helyeken változtattak a korábbin — még mindig nem igazodik kellőképpen a dolgozók általános munka­idő-beosztásához. (MTI) Orvosi ügyeletek Békéscsabán központi orvosi ügyelet a Gyulai úti új kórházi épületben du. 4 órától másnap reggel 7.30 óráig. Tel.: 23-544. Ugyanitt gyermekkörzeti orvosi ügyelet. Szombaton és munka­szüneti napokon folyamatos ügyelet. Fogorvosi ügyelet szombaton, vasárnap 7 órától 14 óráig a Bartók Béla út 19. szám alatt. Békésen, a Széchenyi tér 4/2. szám alatt központi orvosi ügye­let du. 16.30-tól másnap 7 órá­ig. Szombaton és vasárnap reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Ugyanitt gyermekorvosi ügyelet szombaton 8-tól 12-ig. Vasárnap 8-tól 10-ig. Tel.: 41-312. Gyulán felnöttkörzeti ügyelet a Dob u. 2. szám alatt du. 17 órá­tól másnap reggel 7.30-ig, hét végén pénteken du. 17 órától hétfő reggel 7.30-ig. Tel.: 61-012. Gyermekügyelet folyamatosan a Kárpát u. 11. szám alatt. Fogá­szati ügyelet a kórház szájsebé­szetén a Semmelweis u. 1. szám alatt. Elek, Kétegyháza betegeit vál­tozó telephelyű ügyeletben lát­ják el. Lökösháza, Kevermes és Domb­iratos betegeit változó telephe­lyű ügyeletben látják el. Az ügyelet helye a körzeti rende­lőnél olvasható. Gyomaendrődön a mindenna­pos ügyelet Dévaványára, a hét­végi tigvelet Hunyára is kiter­jed 17 órától másnap reggel 8 óráig. Címe: Gyomaendrőd, Le­nin út 3. Tel.: 31-520. URH-hf- vőszám: Békés 38. Gépkocsi: Lada Niva, AR 41-19, hívószám: Békés 39. Szarvas: a mindennapos ügye­let kiterjed Békésszentandrásra, Csabacsüdre, Kardosra és Or- ménykútra is. 17 órától reggel B-lg. Címe: Szarvas, Béke út 18. Tel.: 225. Szeghalmon: a mindennapos ügyelet hét végén kiterjed Fü­zesgyarmatra, Kertészszigetre, Körösladányra is, szombat reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Ci­me : Szeghalom, Ady u. 1/6. Te­lefon: 21. Füzesgyarmaton: hét közben változó telephelyű, összevont ügyelet Körösladányban, 17 órá­tól reggel 7-ig készenlét van. Sarkad: mindennapos közpon­ti -orvosi ügyelethez tartozik Sarkadkeresztúr, Méhkerék és Kötegyán is. Helye: Sarkad, Bé­ke sétány 3. Hétköznap 17 órá­tól másnap reggel 8-ig. Hét vé­gén péntek 17 órától hétfő reg­gel 8-ig. Tel.: 120. Mezőberény: mindennapos központi orvosi ügyeletén a Szé­chenyi út 1. sz. alatt ellátják Csárdaszállás, Köröstarcsa bete­geit is. Hétköznap du. 16-tól másnap reggel 8-ig. Hét végén pénteken du. 16-tól hétfő reg­gel 8-ig. Tel.: 51-120. Orosháza: mindennapos köz­ponti ügyelet a Könd u. 76. sz. alatt hétköznap du. 17-től más­nap reggel 8-ig. Hét végén szom­bat reggel 8-tól hétfő reggel 8-ig. Mezőkovácsháza: hétközben Végegyházával közös ügyelet du. 17 órától másnap reggel 7-ig. Hét végén összevont központi orvosi ügyelet Mezőkovácsháza, Battonya, Mezőhegyes, Kasza­per, Nagybánhegyes, Magyar- bánhegyes, Végegyháza betegei­nek. Az ügyelet helye: Mező­kovácsháza, rendelőintézet. Tel.: 85. Kérjük megyénk lakóit, hogy az orvosi iigyeleteket valóban csak Indokolt esetben vegyék igénybe, mert másként a sürgős esetekben nyújtott segítséget ve­szélyeztetik. Eljárás vesztegetésért A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság gazdasági rendészete vesztegetés alapos gyanúja miatt eljárást indított dr. Tóth Tibor 39 éves jogtanácsos budapesti lakos ellen. Tóth munkahelyén, a nyergesújfalui Azbeszt-Ce­mentipari Vállalat eternitgyárá­ban *83 tavaszától beosztásá­val visszaélve megrendelőitől a szükséges palamennyiség be­szerzésére körülbelül 70 ezer fo­rintot kért és kapott. A gaz­dasági rendészet 30 ezer forint átvételekor tettenérte és előze­tes letartóztatásba helyezte. Korai hervadás a Mátrában Az idén a szokottnál hetekkel korábban kezdődött meg a Mát­rában az^ erdei lombok herva- dása. A levelek korai elszínező­dését a tartós csapadékhiány idézi elő. A parádi völgyben a gesztenyefélék levelei máris rozsdabarnák. Több helyen a gyertyánok és az akácfák is sárga ruhát öltöttek. A Mátra északi oldalán lévő bükkösben a fák koronái halvány rozsda­színben játszanak. Helyenként megkezdődött a lombhullás is. A közeledő őszre figyelmeztet, hogy a csipkebokrok és a gala­gonya termése már élénkpiros, a kökény pedig sötétlila. Öntözik a háztáji paradicsompaprikát az újkigyósi Aranykalász Termelőszövetkezetben Fotó: Fazekas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom