Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-23 / 197. szám

NÉPÚJSÁG 1984. augusztus 23. csütörtök Georgikon napok Keszthelyen Nyári vásár után Hazai, valamint jugoszláv, NDK-, illetve NSZK-beli, osztrák és szovjet mezőgaz­dasági szakemberek, tudó­sok, kutatók részvételével szerdán megkezdődtek Keszt­helyen a XXVI. Georgikon napok rendezvényei. A két­napos, tudományos ülés fő témája a melioráció. A talaj javítása, -termelékenységének tartóssá tételére, megóvásá­ra és növelésére alkalmazott, illetve a kutatók által kikí­sérletezett és bevezetésre ajánlott új módszerekről fo­lyik az eszmecsere. A plenáris ülés bevezető előadását Baranyai Ferenc, a MÉM főosztályvezetője tar­totta. Rámutatott: a mező- gazdasági termékek mennyi­ségével és minőségével szem­ben megnövekedett igény csak racionálisabb és inten­zívebb földhasználattal elé­gíthető ki, ami — a mező- gazdasági művelt területünk­nek több mint a felén — csupán a melioráció, a talaj­erő-gazdálkodás és az agro- t technika összehangolásával érhető el. A felmérések sze­rint az ezredfordulóig mint­egy 74 milliárd forint érté­kű üzemi melioráció és 18 milliárd forint értékű társu­lati, közcélú vízrendezés szükséges a talajpusztulási folyamatok megállításához. A 92 milliárdos feladatból a VI. ötéves tervben 10—11 milliárd forint értékű melio­ráció valósul meg. A nagy­(Tudósítónktól) Augusztus 17-én a gyulai belvárosi templomban Ele­kes Zsuzsa orgonahangver­senyt adott. Az Országos Fil­harmónia eredeti terveiben a hangversenyen fellépett vol­na egy zenekar is, a gyulai származású Pál Tamás ve­zetésével. Ám Pál Tamásék a gyulai szereplést olyan idő­ben mondották le, hogy más közreműködőről gondoskodni nem lehetett. Elekes Zsuzsa fiatal, töré­keny egyénisége, s ezzel szin­te ellentétben álló energikus orgonajátéka azonban kár­pótolta a közönséget. Az 1978-ban Liszt Ferenc-orgo- navers’enyen feltűnt zenész műsora J. S. Bach műveivel A TIT Békés megyei és békéscsabai városi szervezete rendezésében idén is több nyelvtanfolyam indul. Angol, német, francia, olasz és orosz nyelvet tanulhatnak a kü­lönböző kurzusokon ’84 szeptemberétől ’85 májusáig az érdeklődők. A hagyományos, a hagyo­mányos gyorsított, az audio­vizuális gyorsított, az inten­zív tanfolyamok, valamint az alap-, közép- és felsőfokú nyelvvizsga-előkészítő tan­folyamok mellett idén né­hány újdonsággal is igyek­A békéscsabai Városi Ta­nács Sporthorgász Egyesüle­te augusztus 25-én 14 órától 26-án 10 óráig rendezi meg idei harmadik nagyhalfogó versenyét a Fekete-Körös gyulai oldalán, a remetei közúti hídtól a gyulai hor­gászegyesület tanyájáig ter­jedő szakaszán. Találkozás a remetei hídnál 25-én 13 óra 30 perckor. Mérlegelés és eredményhirdetés vasárnap 10 órakor lesz a találkozás helyén, és a szokásos érté­kes díjakat adják majd a szabású munka leghatéko­nyabb elvégzése érdekében kidolgozták a melioráció hosszú távú koncepcióját, amely — például a térségi melioráció beindításával, az irányítás, a szervezés korsze­rűsítésével — új alapokra helyezte a gyakorlatot. Járányi György, a Keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem tanára, a tudományos kutatás és innováció szerepe a melioráció fejlesztésében című vitaindítójában a többi között elmondta: az alkal­mazott módszerek még igen eltérő színvonalúak. A terü­letrendezés tekintetében pél­dául a mennyiségi előrehala­dás kielégítő, a korszerűsí­tésnek tehát a minőség foko­zását kell szolgálnia. A ta­lajvédelem, illetve -javítás terén azonban a mennyisé­gi fejlődés sincs arányban a pusztulás mértékével, ráadá­sul a minőségi nívó is ala­csony. Az előadó beszámolt a keszthelyi kutatók által ki­dolgozott új eljárásokról, így a területrendezés számítógé­pes tervezéséről, a csapadék befogadását és a talajban való tárolását elősegítő, il­letve a tápanyagellátást is szolgáló trágyázási rendsze­rek kialakításáról. A plenáris ülés után há­rom szekcióban folytatódott a tanácskozás; a két nap alatt mintegy száz előadás hangzik el. kezdődött. Ez a hagyomány az orgonisták körében azért alakult ki, mert a lipcsei ze­neóriás orgonaművei egy­részt bemutatják az orgona sajátos hangzásvilágát, más­részt ezeken lemérhető az orgonista tudásszintje. A d- moll toccata és fúgát egy is­mert, egyházi ének témájá­ra komponált coral-előjáték követte, majd Félix Barthol- dy Mendelssohn B-dúr szo­nátája hangzott el. A hangverseny második részében Liszt Ferenc „Evo­cation” című műve hangzott el. A koncertet Pikéthy Ti­bor, a váci székesegyház volt főzene-igazgatójának fantá­ziája és fúgája zárta. szik szolgálni a TIT. Az egyik ilyen kezdeményezés a gyesen levők nyelvtanulását igyekszik biztosítani. Ugyan­csak érdeklődésre tarthat számot a „Külföldön töltjük szabadságunkat!” cím alatt induló tanfolyam, melynek 24 órás képzése a külföldre látogatókat kívánja a leg­szükségesebb mondatokra, kifejezésekre, beszédfordu­latokra megtanítani. Valamennyi tanfolyamra szeptember 15-ig lehet je­lentkezni a TIT városi szer­vezeténél. nyerteseknek. A verseny színhelye csak Gyula felől közelíthető meg, mivel a re­metei közúti hídon felújítá­si munkák folynak. Ugyancsak a hét végén rendezi meg horgászverse­nyét a mezőberényi hor­gászegyesület is, szombat reggel 6 órától vasárnap 12 óráig a Kettős-Körös mező­berényi szakaszán. Az ezer- forintos fődíj mellett itt is értékes horgászfelszerelése­ket adnak a győzteseknek. — plp — Augusztus 6-tól 18-ig tar­tott az idei nyári vásár. Bár teljesen pontos megyei ösz- szesítő nem áll rendelkezé­sünkre, azt már most is megállapíthatjuk, hogy a vá­sárnak idén is sikere volt megyénkben. A Békés megyei Univerzál Kereskedelmi Vállalat 26 millió forint értékű árut vont be a vásárba, s a 'forgalom mintegy 16,3 millió forint volt. Az engedmény és a be­vont árukészlet is meghalad­ta a tavalyit. A legjelentő­sebb forgalmat a békéscsa­bai Univerzál Áruház tud­hatta magáénak 4 és fél mil­lió forinttal, de jelentős az orosházi 10. számú áruház másfél milliós, a gyulai kész- ruhaszaküzlet 1,2 milliós és a békési méteráru, kötött-di­vat ruházati szaküzlet fél­millió forintos bevétele is. Különösen kelendőek voltak a kötött divatáruk, ezekből 50 százalékkal értékesítettek többet mint az előző évben, és jelentős volt a női, férfi- és gyermekruhák forgalma. A békéscsabai Centrum Áruház több mint 4 millió 100 ezer forintos árukészle­tet vont be a nyári vásárba, és mintegy 2 millió 600 ezer forint árú talált gazdára, ami 3 százalékos forgalomnöve­Azok a békéscsabai R-Go- rajongók, akik olvasták az együttes újságját, kedden ko­ra délután ugyancsak nyug­talankodhattak, ha a szabad­téri színpad környékén jár­tak. Ugyanis teljes csönd volt, semmiféle kopácsolás, vagy zene nem hallatszott ki, annak ellenére, hogy az újságjukban ez áll: minden koncert előtt már reggel 5 órakor megkezdik a szerelést a helyszínen. Később azután mindenki megnyugodhatott, megérkeztek, s kiderült: jó­val rövidebb idő alatt is össze tudják állítani a hatal­mas mennyiségű szerelést. Nem tudni miért, csak ne­gyed kilenc után öt perccel nyitották meg — résnyire — a kaput. Ám a türelmetlen rajongók nyomására hamaro­san kitárult, s bezúdultak rajta. Miután mindenki he­lyet talált magának, a hang­falpiramisokból egyre erő­södő trópusi madárzaj, csi- ripelés árasztotta el a néző­teret: s bevonult az R-Go „idegenlégiós legénység” a pálmafák alatt. (Öt-öt magas műpálma, festett háttér szol­gált díszletül.) A nagy ová­cióval fogadott zenészek azonnal játszani kezdték a „csikidam-zenét”. Másfél óráig megállás, szü­net nélkül muzsikáltak, éne­keltek az egyre forrósodó hangulatban, láthatóan nagy örömmel, élvezettel, s meg­lepő volt: lényegében min­den külsőség, felesleges szí­nészkedés nélkül, csak a ze­nére koncentrálva. S ez már eleve szimpatikussá teszi a Szikora Róbert vezette együttest. A zenei stílushoz sikerült a legmegfelelőbb ze­nészeket összetoborozni, mindenki a „helyén van”. A két lány — Varga Éva és Clavier Charlotte — is. Szí­nesítik az együttes műsorát harmonikus, és egyszer sem szertelen vagy hivalkodó mozgásukkal. Annyit azon­ban hozzá kell tenni, akkor kedést jelentett. legkereset­tebbek a női és gyermek­szandálok, a férfiruhák és az olcsó nyári méteráruk vol­tak. A Békéscsaba és Vidéke Áfész üzleteinek forgalma el­érte a 900 ezer forintot. A békéscsabai Ifjúsági Áruház bevétele 570 ezer forint volt. elsősorban az olcsó cipő, ru­ha, kötöttáru, valamint női fürdőruházati és női, férfi­konfekció áruféleségeket ke­resték a vásárlók. Ugyancsak a fürdőruhák voltak a legkeresettebbek, valamint a strandcikkek a Módi Divatáru Kereskedel­mi Vállalat békéscsabai és gyulai boltjában egyaránt. Mindkét bolt 120 ezer forin­tot árult, ami csekély növe­kedést jelentett a tavalyi év­hez képest. Persze minden kedvez­ménnyel forgalomba hozott áru most sem találhatott gazdára. Az Univerzál Ke­reskedelmi Vállalat máris to­vábbi leértékelésre készül. Ez mindenképp örvendetes, az azonban már kevésbé, hogy néhány nagyon kere­sett árucikk szinte az első percekben elfogyott, s ezek­hez már sem kedvezményes, sem eredeti áron nem jut­hatnak hozzá a vásárlók. válhatnak igazán az együt­tes javára, ha egyelőre mi­nél kevesebbet énekelnek . . . Apropó: az ének. Végered­ményben Szikora énekelte végig a másfél órát. Bizony, nem sokat lehet érteni a szö­vegekből. Vagy az énekes artikulációja, vagy az erősítő lehetett ebben a ludas. Min­denesetre Szikora megnyerő egyénisége ellensúlyozni tud­ta ezt az „apró” hibát, ami egyébként sokaknak fel sem tűnt, hiszen legtöbben kívül­ről ismerik a dalokat. Az együttesből külön kiemelni Kozma Tibort érdemes, nagy­szerű gitárjátékát, remek szólóit. Produkcióit meg is hálálta a lelkes közönség. A másfél óra alatt igazi szórakoztató zenét kaptunk Nem is hiszem, hogy más célja lenne a zenekarnak a szórakoztatáson kívül. A csi­kidam-zenét ők találták ki, legalábbis a csikidam elne­vezést. Nem is jelent ez sem­mit sem különben, pusztán hangutánzó szó. A név ere­deti, ám a zene már kevés­bé, több számnál, főleg az egyértelműen latin-amerikai stílusúaknál sokan egészen a felismerésig eljutottunk, va­lahol ezt már hallottuk, csak éppen az illető együttes neve nem jutott eszünkbe. Min­denesetre a lüktető, sodró ritmusú R-Go zenét hallgat­ni jó szórakozás. A zene, amit az R-Go ját­szik, az így teljes, ahogy van, de továbbfejlődésre, megújulásra ebből az alapból kiindulva nincs lehetőség. Most a divathullám „tara­ján” áll az együttes, ám napjainkban gyorsan változik a közönség ízlél^, igénye. S ha netán — egy-két év múl­va — elfordulnak a fiatalok az együttestől, akkor, ha a felszínen akarnak maradni, le kell vetniük az R-Go egyenruhát. (pénzes) Fotó: Veress Erzsi K is ország vagyunk — vélekedik a legtöbb magyar, ha hazánknak a világban elfoglalt helyéről elmélkedik. Valójában a né­pesség számát tekintve a vi­lág országainak csak egy- harmada nagyobb hazánk­nál, a 34 európai ország kö­zül pedig csupán 13. Eddig nem alakult ki az egy főre jutó nemzeti jövedelem és az életszínvonal nemzetközi összehasonlításának megbíz­ható módszere, de legszeré­nyebb becslések alapján is kétségtelen, hogy e téren ha­zánk egyike azoknak az ipa­ri országoknak, amelyek aránya a világ összes orszá­gához képest mintegy 15 szá­zalék. Ugyanakkor ebben a csoportban is igen nagy kü­lönbségek mutatkoznak, s a magyar népgazdaság itt a közepesen fejlettek közé tar­tozik. Az elmúlt negyedszázad folyamán Magyarország bi­zonyos nemzetközi tekintély­re tett szert, olyanra, amivel sem az Osztrák—Magyar Monarchia időszakában, sem a két világháború között nem rendelkezett. Az utóbbi két évben különösen gyako­ri, hogy szocialista, nyugati és fejlődő országok állam­fői, miniszterelnökei és egyéb vezető személyiségei látogatnak el hozzánk, vagy vendégül látják a mi állami, pártvezetőinket. A kelet—nyugati politikai feszültségek és a világgazda­sági válságjelenségek meg­növekedése idején miképpen tudta a Magyar Népköztár­saság politikai és gazdaság­diplomáciai mozgáskörét nö­velni? Ennek egyik alapvető oka, hogy Magyarország őszinte, korrekt, megbízható és — ami a nemzetközi kapcsola­tokban igen jelentős — kö­vetkezetes, tehát kiszámít­ható politikai partner. Egy­séges a Varsói Szerződés, a KGST többi országával, s kész az együttműködésre minden állammal, párttal és mozgalommal, amely a bé­kéért tevékenykedik. Bár a magyar népgazda­ság a hetvenes évek közepe óta — a kelet—nyugati poli­tikai feszültségek növekedé­se, a világgazdasági válság és az intenzív gazdaságnöve­kedési szakaszra való áttérés követelményének egyidejű jelentkezése miatt — nehéz helyzetbe , került, maradék­talanul eleget tesz nemzet­közi fizetési kötelezettségei­nek. Bebizonyosodott ,az is, hogy képesek vagyunk a gazdaságpblitikai hibákat korrigálni. Az energia- és nyersanyagár-robbanás, to­vábbá a nyugati keresletvál­ság annak idején, 1974-ben dollárelszámolású kereske­delmi mérlegünkben 600 millió dolláros passzívumot okozott. Ezt tetézte, hogy a következő években az élet­színvonal és a vállalati be­ruházások volumene tovább növekedett, anélkül, hogy nem rubelelszámolású kivi­telünk követni tudta volna behozatalunkat. Ezt az irány­zatot sikerült megfordítani 1980-ban és 1981-ben nem rubelelszámolású kereskedel­mi mérlegünk már nagyjá­ból kiegyenlített volt, 1982- ben pedig 17, 1983-ban 23 milliárd forint többlettel zá­rult. S az elmúlt évben kon­vertibilis devizákban mutat­kozó adósságállományunk is csökkent. nére is — mindenkori kül­földi fizetési kötelezettségei­nek és nem kérte hiteleinek átütemezését, amint azt szá­mos más eladósodott ország megtette. Ez viszont azzal a követelménnyel jár, hogy a nemzeti jövedelem néhány százalékkal csökkentett érté­két lehet csak belföldi fel- használásra fordítani, továb­bá, hogy a bruttó hazai ter­mék évenként csupán 1-2 százalékkal növekedhet. Ez a tudatos gazdaságpolitika tette lehetővé, hogy csatla­kozzunk a Nemzetközi Va­lutaalaphoz és a Világbank­hoz, ami kedvezően hat visz- sza a hitelfelvételi lehetősé­gekre, továbbá azt, hogy ha­zánk megbízható adós ma­radjon. A lelassult gazdaság- növekedés kétségtelenül ne­hezíti termelési és kiviteli szerkezetünk szükséges át­alakítását, de ennél sokkal nagyobb kárt okozott volna, ha fizetésképtelenséget jelen­tünk be. Ilyen esetben ugyanis romlanak a hitelfel­vételi lehetőségek, szigorod­nak a feltételek és a gazda­ság kényszerpályára kerül­het. Igen előnyösen befolyásol­ta népgazdaságunk megítélé­sét, hogy mezőgazdaságunk nem csupán a lakosság ellá­tását és a kivitelt fedezi, ha­nem a hústermelésben és a növénytermesztés egyes szektoraiban Dánia és Hol­landia után Európában a leg­hatékonyabbnak számít. A gazdaságirányítási rend­szer korszerűsítése, politikai rendszerünk demokratikus irányú továbbfejlesztése, pá­rosulva azzal a világszerte elismert ténnyel, hogy ha­zánkban szilárd a belpoliti­kai helyzet, ugyancsak egyik forrása a bizalomnak. Elismert tény, hogy Ma­gyarország maradéktalanul megvalósítja a helsinki zá­róokmány ajánlásait, sőt sok tekintetben kezdeményezően lép fel, így például az uta­zások kölcsönös megkönnyí­tése, a fiatalok turizmusa és hasonlók érdekében. Nemze­tiségi politikánkat a lenini elvek vezérlik, feszültségek nincsenek. Bebizonyosodott, hogy a szocialista állam az egyházakkal igen jó kapcso­latot tud kialakítani, s így például a Lutheránus Vi­lágszövetség budapesti nagy­gyűlése az első volt, amit szocialista országban tartót- • tak. A különböző egyházak és felekezetek együttműköd­nek az állammal és egymás­sal a béke érdekében; mar­xisták és hívők együtt mun­kálkodnak társadalmunk elő­rehaladásán. n világban elfoglalt he­lyünket tovább kell javítanunk és erre ké­pesek is vagyunk. Nagy erő­feszítéseket igényel a nem­zetközi fizetőképesség és az életszínvonal megőrzése, il­letőleg a későbbi életszínvo­nal-emelkedés megalapozása, ami csak a népgazdaság ha­tékonyságának fokozásával érhető el. Ez nemcsak gazda­sági feladat. El kell érnünk, hogy az oktatás, a képzés, a szervezés fejlesztésével olyan mobilitás jöjjön létre társa­dalmunkban, amely kellően rugalmas reagálásra ad mó­dot, másfelől megsokszorozza a kreativitást, az innovációs készséget. Ilyen módon jobb egyensúly alakul ki aközött, amit a külvilágtól igénylünk és amit oda adni tudunk' Magyarország eleget tett — az időközben igen magasra melkedett kamatlábak elle­Gyovai Gyula, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója Telefon-távhívási változások A Magyar Posta szeptem­ber elsejével bővíti telefon­távhívó szolgáltatását, s be­kapcsolja Ausztráliát, Kana­dát, valamint a Karib-ten- geri országokat az előfizetői távhívásba. Ausztráliába per­cenként 180, a másik két térségbe pedig percenként 150 forintért lehet telefonál­ni. Ezzel egyidejűleg változ­nak a nemzetközi távbeszélő tarifák is: a jelenleg érvé­nyes 70-féle díjtétel helyett — díjösszevonásokkal — szeptember elsejétől csupán 20-féle díjtételt alkalmaz­nak. Elekes Zsuzsa orgonahangversenye Gyulán M. Gy. Nyelvtanfolyam-újdonságok Horgászversenyek hét végén u. T. R-Go-koncert Békéscsabán Helyünk a világban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom