Békés Megyei Népújság, 1984. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-17 / 193. szám

1984, augusztus 17., péntek o Az autósok nagy örömére 1985. őszén' újabb autópályával bővül az ország úthálózata. Akkor­ra készül el az M—5-ös autópálya első negyven kilométeres szakasza. Pontosabban: Üjhar- tyánig a bal pálya, amit a következő években a 70-es kilométerig építenek ki. Az autópálya építésével egy időben készül el a fővárosba vezető szakasz, a Nagykőrösi út rekonstrukciója is. A képen: markológép építi az útpadkákat (MTi-fotó: Fehér Józseí felvétele — KS) Javuló autóalkatrész-ellátás Az Autótechnika Válla­lat tapasztalatai azt mutat­ják: az elmúlt félévben kis­sé megélénkült az autóal­katrész-kereskedelem, a ko­rábbiaknál több alkatrész került forgalomba, keve­sebb a hiánycikk. A válla­lat erőfeszítései már érezte­tik hatásukat: a nettó árbe­vétel ,az első félévben meg­haladta a 930 millió forin­tot, tavaly ilyenkor ez az összeg mindössze 640 millió forint volt. Az Autótechnika Vállalat ez év január elsején vált önállóvá, fő feladata a Szov­jetunióból és az NDK-ból importált személygépkocsik, valamint néhány más or­szágban gyártott autótípus, (mint például a Zasztava, torinói Fiat, Renault, Peu­geot, Volskwagen) összesen mintegy 1 millió személy­autó alkatrészeinek beszer­zése, javítóvállalatok, vala­mint az alkatrész-kereskede­lemmel foglalkozó cégek igényeinek kielégítése. A vállalat mindenekelőtt szer­vezetének korszerűsítésével, az elosztás hatékonyságának fokozásával igyekezett eny­híteni a súlyos alkatrész­gondokat. Más vállalatokkal összefogva úgynevezett ra- yon-raktárakat hozott létre: hatot vidéken, kettőt pedig a fővárosban. Egy-egy raktár két-három megyét lát el al­katrésszel. Ezek a raktárak lehetővé teszik, hogy az áru közelebb kerüljön a megren­delőkhöz, szorosabb kapcso­lat jöjjön létre a tényleges igények és az elosztás kö­zött. A tőkés importból szár­mazó autókhoz szükséges i alkatrészeket a vállalat úgy­nevezett konszignációs rak­táraiból szerezhetik be az autójavító cégek. A javító­ipar igényeinek kielégítésén túl, fontos feladata az Autó- technika Vállalatnak a ke­reskedelmi hálózat ellátása. Ennek javítása érdekében eddig már két saját és hét, más vállalattal, szövetkezet­tel közösen létrehozott autósboltot nyitottak, főként az ország -azon vidékein, ahol más cég nem foglalko­zik autóalkatrészek forgal­mazásával. Nemcsak az elosztási egyenetlenségeket igyekszik megszüntetni az Autótechni­ka, hanem törekszik arra is, hogy minél több alkatrész kerülhessen forgalomba. Ebből a célból tárgyalásokat folytatott a külföldi gyártó­partnerekkel (akiknek ked­vező, hogy most már csak egy megrendelővel állnak szemben és nem többel, mint korábban). A megállapodá­sok eredménye már a má­sodik negyedévben éreztette hatását. Az import mellett keresi a vállalat a lehetősé­geket a hazai alkatrészgyár­tó, illetve -felújító kapacitá­sok bővítésére is. Rendszere­sen megrendezik a „gyártót keresünk” kiállítást, s felku­tatják az alkalmas üzeme­ket, szövetkezeteket. Ennek köszönhetően az első félév­ben 150 millió forint érték­ben gyártattak (elsősorban hiánycikknek minősülő) al­katrészeket, csaknem három­szor annyit, mint tavaly egész évben. Az Autótechnika Vállalat felkérésére egyre többen vállalkoznak használt alkat­részek felújtására is: az el­múlt évi 2 millió forinttal szemben az idén várhatóan 10 millió forint lesz az új­jávarázsolt alkatrészek ér­téke. Szintetikus U-vitamin az állati gyomorfekély gyógyítására Megkezdődött a mestersé­ges úton előállított U-vita­min nagyüzemi gyártása a Reanal Finomvegyszergyár­ban. Tavaly alig valamivel több mint tíz tonnát készí-. tettek ebből a takarmány­adalékként hasznosítható szintetikus vitaminból, az idén viszont már 50 tonnát állítanak elő. Az U-vitamin mindenna­pos adagolásával a gazdasá­gokban jelentősen javítható a hússertések tenyésztésének gazdaságossága. Az Állator­vos-tudományi Egyetem ku­tatói vizsgálatok sorával mu­tatták ki, hogy az iparszerű tartási körülmények köze­pette a sertések fokozottan hajlamosak a gyomorfekély egyik formájára, amely a nyelőcsőben keletkezik. Et­től az állatok étvágya jelen­tősen csökken, lelassul a súlygyarapodásuk, de a be­tegség akár elhulláshoz is vezethet. Az U-vitamin segítségével — amelyet az emberi gyó­gyászatban már régóta al­kalmaznak — az állati gyo­morfekély gyógyítására és megelőzésére is adott a le­hetőség. Ezt kísérletekkel is bizonyították az állatorvo­sok. Több mint háromezer állat kapott mindennap U- vitamint a takarmányában, s ennek eredményét össze­hasonlították a hasonló kö­rülmények között, de U-vi­tamin nélküli takarmányon tartott másik háromezer ser­tés állapotával, fejlődésével. Azt tapasztalták, hogy a kí­sérleti állatoknál lényegesen vissza tudták szorítani a megindult kóros folyamatot; az U-vitamint is kapott ser­téseknek csak 1,7 százaléka hullott el e betegség miatt, míg a másik, csoportnál ez az arány majdnem 18 száza­lék volt. Az egyébként káposztafé­lékben előforduló U-vitamin mesterséges úton való elő­állítását a Reanalban dol­gozták ki. A gyárnak ezt a termékét eddig egyedül a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vásárolta és for­galmazta olyan takarmány­koncentrátumként, amely csak U-vitamint tartalma­zott. A Környei Mezőgazda- sági Kombinát megrendelé­sére — ahol az előzetes kí­sérletek során jól bevált — szintén szállítanak ebből a hatóanyagból. Jelenleg a Ga­bona Tröszttel tárgyalnak az U-vitamin szélesebb körű forgalmazásának lehetőségé­ről, hogy a háztáji gazdasá­gok is hozzájuthassanak. Külföldi cégek is érdek­lődnek a Reanal Finomvegy­szergyárban előállított szin­tetikus U-vitamin iránt. A világ egyik legnagyobb sváj­ci gyógyszer- és vegyianyag- gyárának angol leányvállala­ta mellett takarmányadalé­kok gyártásával foglalkozó japán vállalat is kért ár­ajánlatot és mintát a Rea- naltól a termék megvizsgá­lásához. Technológiai berendezések a Mátrai Gázbetongyárnak A Jászberényi Aprítógép­gyárban program szerint ké­szülnek a gyöngyösvisontai Gagarin Hőerőmű mellett épülő — és annak hulladé­kára, erőművi salakjára ala­pozott — gázbetongyár tech­nológiai berendezései. Az építőalapanyag-gyártás leg­nagyobb hazai beruházásá­hoz majdnem félmilliárd fo­rint értékű gépet, berende­zést gyárt a jászsági nagy­üzem. Az NSZK-beli Hebel cég technológiája szerint ké­szülő gyár legfontosabb be­rendezései az autóklávok lesznek, a kilenc darab 38 méter hosszú, három méter átmérőjű 12 bár nyomáson üzemelő berendezésben gő­zölik, kezelik majd a per­nyebetont. Az egyenként 30 tonna súlyú, óriás kígyóhoz hasonló autóklávok közül a hetedik is elkészült Jászbe­rényben, és a hátralevő két berendezés gyártásán is dol­goznak. A Mátrai Gázbetongyár­nak 1986 januárjától már termelnie kell, ezért az ap­rítógépgyár szerződésben vál­lalt kötelezettsége szerint a gépi, technológiai berendezé­seket ez év végéig legyártja s 1985 végére a helyszíni technológiai szereléssel is vé­gez. A jászberényiek eddigi munkájára jellemző, hogy az NSZK-beli Hebel cég aján­latára javaslatokat dolgoztak ki egy újabb gázbetongyár közös felépítésére egy har­madik országban. A B0SC00P a tejtermelésért Egy évvel ezelőtt alakult meg a BOSCOOP termelési rendszer Békés megyei al­központja. A rendszer célja az alközpont létrehozásával az volt, hogy a szarvasmar­ha-ágazaton belül komplex szolgáltatásokat nyújtson. Belátták, hogy ma már nem elég csak tanácsadással se­gíteni a nagyüzemek mun­káját, magas fokú kiszolgálás is kell az eredményességhez. # / A megyei alközpont veze­tője — Urmössy Attila — el­mondta: egyik legfontosabb feladatuk jelenleg a tejter­melés eredményességének javítása. Közismert, hogy az idei évtől már minőség sze­rint veszik át a tejet, attól függően kapják a felárat a termelők, hogy milyen tejet adnak le. Nemcsak azt né­zik természetesen, hány szá­zalékos a zsírtartalom, ha­nem a biológiai tisztaságot is vizsgálják. A tejben le­vő csíraszám az egyik leg­fontosabb minősítő körül­mény, világos tehát, hogy ezen a téren lehet a leggyor­sabban eredményt elérni. Az egyik legfőbb „csíra­okozó” a tehenek beteg tő- gye; megfelelő szűrés és gyógyítás jelentős ered­ményt hozhat ezen a téren, amit több megyei példa is igazol. Legalább ilyen fon­tos, hogy a tejet a lehető leg­rövidebb időn belül megfe­lelő hőmérsékletre hűtsék le, hogy lefékezzék a tejbe mi­nimális mennyiségben min­denféleképpen bekerülő csí­rák szaporodását. A BOSCOOP ezért új szol­gáltatást indított: megkezd­ték a hűtőgépek beépítését és karbantartását. Saját kivite­lezésű pillanathűtőket építet­tek be a gyulai Lenin, a ma- gyarbánhegyesi Egyetértés, a tótkomlósi Viharsarok és Haladás, valamint a mezőko­vácsházi Üj Alkotmány Ter­melőszövetkezetekben. Ezek a hűtőberendezések lehetővé teszik, hogy a tejet a beszál­lítástól számított fél órán be­lül 38 fokról 4 fokosra hűtsék le. Ez a gyors hűtés az egyik biztosítéka a jó minőségű tej előállításának. Az új hűtők felszerelésén túl, több termelőszövetke­zetben elvállalták a meglevő hűtőgépek karbantartását. A nagybánhegyesi Zalka Tej nyolc községi tejcsarnokában, valamint az üzemben végzik ezt a komoly szaktudást igénylő munkát. A szeghalmi Sárréti Tej Közös Vállalat hűtőberendezéseinek karban­tartását májusban kezdte meg a BOSCOOP. Az üzleti kapcsolatokban egyre inkább előtérbe kerül a közös kockázatvállalás. En­nek figyelembevételével új szerződésformát dolgoztak ki, melynek lényege: együtt sír­nak, együtt nevetnek a part­nerekkel. Megvizsgálják az adott ágazat technológiáját és nyereségszintjét, majd ja­vaslatot tesznek, hogy milyen formában és milyen eszkö­zökkel lehet az eredményes­séget fokozni. Amennyiben a BOSCOOP munkája ered­ményeként az ágazat haté­konysága javul, a többletnye­reség bizonyos százalékát ké­rik, ha az eredmény elma­rad, semmilyen díjazásra nem tartanak igényt. & A háztáji gazdaságok je­lentős szerepet játszanak a tejtermelésben, és a tehenek kihelyezése új feladatok elé állította a rendszert. A ház­tájiban dolgozó gazdák jogos igénye, hogy a lehető legki­sebb költséggel állítsák elő a jó minőségű tejet. E cél ér­dekében megkezdték az úgy­nevezett BBM—16-os tejpor forgalmazását. A különböző takarmányboltokban besze­rezhető tápszer használata jelentős eredményeket hoz­hat. Gazdaságossági számítá­sokat végzett a rendszer, és eszerint borjanként 1400— 1500 forint takarítható meg a teljes tejes itatással szemben. Azt, hogy ez a számítás nem­csak elméleti meggondoláso­kon alapul, már a gyakorlat is igazolta: Okányban példá­ul borjanként éppen a szá­mított költséget sikerült megspórolni. A jelentkező igények fokozott kielégítése érdekében a helyszínen is adnak ingyenes szaktanács- adást az érdeklődőknek, és minden szükséges takar­mánykiegészítőt is biztosíta­nak a háztáji gazdaságok ré­szére. Míg régebben fejőgépeket csak a nagyüzemi gazdasá­gokban használtak, ma már egyre több háztájiban is meg­találhatók ezek a munkát könnyítő, termelést segítő eszközök. Elterjedésüket so­káig nehezítette, hogy nehéz­kes volt a szerviz, bonyolult ezekhez az alkatrészek­hez hozzájutni. Ennek az áldatlan állapotnak a fel­számolását tűzte ki cé­lul a BOSCOOP azzal, hogy megkezdték a háztáji gazda­ságokban is a fejőgépek be­építését, forgalmazását, és átalánydíjas karbantartá­sát. Mivel rendkívül szerte­ágazó feladatról van szó, szo­rosan együttműködnek a ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok háztáji ágazatve­zetőivel. Ezeknek a most bevezetett új szolgáltatásoknak vala­mennyi hatását csak hóna­pok múlva lehet lemérni, de az eddigi tapasztalatok biz­tatóak. A BOSCOOP tevé­kenysége igazolja, hogy je­lentős tartalékok rejlenek még a szarvasmarha-ágazat­ban, és nincs akadálya a tej­termelés jövedelmezősége nö­velésének. Lónyai László A BOSCOOP tartja karban a korszerű fejőberendezéseket Fotó: Fazekas László Üdítők a Margitszigetről Az észtendő első felében a keresletnek megfelelő meny- nyiségű szénsavas üdítő italt és ásványvizet gyártottak a Fővárosi Ásványvíz és Jég­ipari Vállalatnál, ám augusz­tus eleje óta — bár fokozták a termelést — már nem tud­ják maradéktalanul kielégí­teni a kereskedelmi vállala­tok igényeit. Az ellátás hiá­nyosságait elsősorban hazai alapanyagokból gyártható üdítő italok forgalomba ho­zatalával kívánják csökken­teni: a közeli napokban bod­zavirágból készülő hűsítővel lépnek a fogyasztók elé — tájékoztatták a margitszigeti vállalatnál az MTI munka­társát. A gyár szénsavas üdítők­ből tízféle terméket készít, italaik 65 százalékát a buda­pestiek fogyasztják, a többit Pest, Nógrád, Heves és Ko­márom megyébe szállítják. Az év első felében 83 millió palack üdítőt és 60 ezer hek­toliter ásványvizet hoztak forgalomba. Ez kevesebb volt annál, mint amennyit a ta­valyi év hasonló időszaká­ban adtak el. A csökkenés okát a vállalatnál elsősor­ban a hűvösebb időjárásban látják, de visszaesést okozott az is, i hogy a tavalyi 40 millió palack helyett csak 26 millió üveg Pepsi Cola-t tud­tak készíteni az év első hat hónapjában alapanyag hiá­nya miatt. Július óta vala­melyest növekedett az igény termékeik iránt, így azóta 800 ezer palack üdítőt és 70 ezer liter ásványvizet gyár­tanak naponta. A jégből is kevesebb fogy a szokásosnál, ebből naponta 60 tonnányit szállítanak a boltokba. Változatlanul sok panasz érkezik a vállalathoz azért, mert a fogyasztók csak nagy üggyel-bajjal tudják kinyitni a csavarzáras üvegeket. A vállalatnál elmondták, hogy erről nem tehetnek, mégis leggyakrabban ők a címzett­jei az elmarasztaló vélemé­nyeknek. A vállalat vezetői is keresik az útját annak, hogy a csavarzárakat lehető­leg segédeszközök nélkül még egy gyengébb fizikumú em­ber is ki tudja nyitni. Ennek érdekében tárgyalásokat foly­tatnak a kupak gyártóival, akiktől azt az informáéiót kapták, hogy a csavarzár, ké­szítéséhez a közeljövőben új alapanyagot alkalmaznak, amely várhatóan megkönnyí­ti majd a palackok nyitását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom