Békés Megyei Népújság, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-27 / 149. szám
1984. Június 27., szerda o Növényvédelmi tanácskozás Orosházán Több szakmai szervezet és vegyi gyár szervezésében növényvédelmi tanácskozást és bemutatót tartottak tegnap, június 26-án Orosházán. Az érdeklődők ezúttal két japán gyomirtó szer, a Dachtal és ä Nabu borsó- és hagyma- kultúrában való alkalmazhatóságával ismerkedhettek meg előadások, filmek és gyakorlati, szántóföldi bemutató keretében. A vendégeket először Kulcsár István, az orosházi Üj Élet Tsz termelési elnök- helyettese köszöntötte. Ezután Székely László, a gyártó cégek magyarországi képviseletének vezetője tartott rövid bevezetőt, majd átadta a szót W. J. Puawels- nak, az SDS Biotech Europe Corporation képviselőjének, aki a Dachtal W—75 készítményről tartott előadást. S. Endo, a Nippon Soda képviselője a borsó és hagyma kelés utáni, Nabuval- történő gyomirtásának eredményeiről számolt be. Marsovszky Gábor, a Makói Hagymatermesztési Rendszer agrokémiai vezetője a két említett szerrel kapcsolatos tapasztalatokról adott ismertetőt. Kovács Imre, a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás főelőadója szintén erről a témáról tartotta előadását. Az előadások után az orosházi Üj Élet Tsz kísérleti parcelláin győződhettek meg a vendégek a két szer hatékonyságáról. m. sz. zs. Alaptevékenységből élnek a Petőfi Tsz-ben Az orosházi Petőfi Tsz a város külső területén, Szen- tetornyán gazdálkodik, mindössze 2 ezer 500 hektáron. Orosháza legkisebb közös gazdaságának talajai zömmel igen jó termőképessé- gűek. A termelőszövetkezet ezért a hagyományos növénytermesztéssel és állat- tenyésztéssel foglalkozik. A termőterület több mint felén, 1300 hektáron gabonát — búzát, kukoricát — termesztenek az orosháziak. Az ágazat további fejlesztése érdekében az idén beléptek az IGP—3-ba. Újra termelnek cukorrépát A cukorrépa-termesztéssel a hatvanas években hagytak fel a Petőfi Tsz-ben. Addig a hagyományos módon, kézzel takarították be az ipari növényt. A Petőfi Tsz-ben kicsi volt a cukorrépa vetésterülete, s jövedelmezősége is jelentősen csökkent, ezért döntöttek úgy, hogy felszámolják az ágazatot. Telt, múlt az idő, és a cukorrépa közgazdasági pozíciója sokat javult. Ezért határozták el, hogy az idén 100 hektáron ismét termesztik ezt a fontos ipari növényt. Természetesen mindehhez nagy teljesítményű gépek kellenek. Ilyen kis terület mellett azonban nem érdemes saját gépsort tartani. Akkor mi a megoldás? A környező közös gazdaságok hagyományosan nagy cukorrépa-termesztők. Felajánlották meglevő szabad kapacitásukat. Végül is a helyi Űj Élet Tsz-szel kötöttek szerződést. Ugyancsak új növényük ebben az évben a kender. Az ipartól korszerű gépeket kaptak. A Volán pedig biztosítja az őszi csúcs idején a szükséges szállítókapacitást. A növénytermesztésben emellett még szóját és mustárt termesztenek. Most az okoz némi fejtörést a közös gazdaságban, hogy az elmúlt hetekben hullott csapadék — ami egyébként nagyon kellett — hatására a szójánál és a kukoricánál káros növényvédőszer-hatás tapasztalható. A szakvezetők úgy vélik: jó időjárás esetén mindezt kiheverik a növények. A múlt évi aszály sok gondot okozott a Petőfi Tsz-ben. Tavaly egyedül a mustár hozott nyereséget. Az idén várhatóan magasabb lesz a termésátlag, így a jövedelem is. A mustárt a TSZKER- en keresztül a növényolajiparnak szállítják. Elkészült a sertéstelep A sertéstenyésztésnek nagy hagyománya van a Petőfi Tsz-ben. Korábban régi, elavult épületekben nevelték az állatokat. Néhány éve úgy döntöttek: új telepet létesítenek. A tsz építőbrigádja mintegy 10 hónappal a határidő előtt építette fel az AGROKOMPLEX rendszerű telepet. Jelenleg az állatállomány betelepítése folyik. A 400 kocás korszerű létesítmény a tervezett költségen belül készült el. Várhatóan a betelepítés után megduplázódik a hízókibocsátás. így évente mintegy 7-8 ezer hízót adnak a népgazdaságnak. A szarvasmarha-ágazatban 220 tejelő típusú tehén termel. Egy laktációban 5 ezer 500 liter 4,5-4,6 tejzsírszázalékos tejet fejnek tehenenként. Az ágazat további fejlesztését egyelőre nem ,tervezik az orosháziak. A Petőfi Tsz-ben nem feledkeznek meg az itt élő emberekről sem. Az elmúlt három évben lakossági ösz- szefogással vízvezetéket építettek. Most újabb nagy fába vágták a fejszéjüket. A gáz bevezetését tűzték ki célul közösen a helyi Béke Tsz-szel és a téglagyárral. Elsőként a szárító átállítását tervezik. Minderre nagy szükség van a közös gazdaságban, mivel jelentős területen termesztenek gabonát. A most elkészült sertéstelepre is eljut majd a gáz. A későbbiekben a szentetor- nyai házakba is bevezetik lakossági összefogással a korszerű energiahordozót az itt lakók. A gázvezetéképítés munkálatai rövidesen megkezdődnek. Szedik a meggyet A Petőfi Tsz mintegy 40 hektár gyümölcsössel és szőlővel rendelkezik. Ezekben a napokban a meggyet szedik a nagyüzemben. Ezt a munkát zömmel nők látjálc el. .* * Az orosházi Petőfi Tsz- ben az elmúlt évi aszály igen sok fejtörést okozott a szakvezetőknek. Ezért fontolgatják annak lehetőségét, hogy valamilyen melléktevékenységhez kezdenek. Mindez biztosíthatná a szövetkezet „több lábon” állását. Azzal természetesen tisztában vannak, hogy helyben, Szentetomyán szabad munkaerő-kapacitás nincs. Az itt élők nagy része a néhány kilométerre levő Orosházára jár dolgozni. Hogy hogyan döntenek, ma még nem tud- ' ják. A tavalyi év sok tanul- 5 Sággal szolgált. Egy biztos: i alapos megfontolás után í mondhatják csak ki a végső szót a melléktevékenység ■ kérdésében az orosháziak. Verasztó Lajos Battonya iparosításának tapasztalatai Horgászorsókat készítenek a MOM-ban Fotó: Fazekas László A többi párttestülethez hasonlóan a battonyai nagyközségi pártbizottság is elkészítette elemzését az ipar helyzetéről, megtárgyalta és meghatározta a fejlesztés feladatait. A múlttól nem örökölt valami sokat a község, hiszen itt is a mezőgazdasági termelés volt az uralkodó. Ami kevéske volt, az néhány szóban kifejezhető: az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat telepe, a téglagyár, s mindenekelőtt a kisiparosok jelentették az ipart. Múlt A felszabadulást követő esztendőkben, amikor a hatalomért folyt a küzdelem, jószerivel nem sok történt a nagyközségben ahhoz, hogy a létező alapokon új ipart teremtsenek. Az élet azonban, különösképpen a szocialista mező- gazdaság megteremtése és fejlődése után, az 1970-es években itt is egyre jobban sürgette az iparosítást. A mezőgazdaságból felszabadult embereknek, akiknek jelentős része korábban elvándorolt, munka- és megélhetési lehetőséget kellett teremteni. Mindezt megelőzte, hogy 1957 után a hosszú és fáradságos munka sikerrel járt a földgáz- és kőolajkutatásban. A község határában feltárt szénhidrogénkincs nemcsak minőségével, hanem mennyiségével is felhívta magára a figyelmet. Ezt tanúsítja, hogy felépült Kardoskútig a gázvezeték, majd néhány évvel ezelőtt az Algyőig vezető olajvezeték. Ezen a vidéken, ahol korábban gyakran belvíz sújtotta a földeket, korunk egyik legbecsesebb energiahordozóját: a földgázt és a kőolajat fedezték fel, s termelik ki azóta is megyénk és az ország hasznára. Az sem véletlen, hogy a battonyai téglagyárban az ország hasonló üzemei közül elsőként kezdték földgázzal égetni a téglát, s hogy a szomszédos ÁTÉV-telepen is ez szolgáltatja immár évtizedek óta a legfontosabb energiaforrást. S ahogy tel- tek-múltak az évek, úgy jöttek létre az új üzemek a községben. Szükség volt rájuk, hiszen megyénk települései közül majd csak innen volt a legnagyobb az elvándorlás a felszabadulás utáni évtizedekben. A könnyűiparban létrejött az ENCI felsőrészkészítő üzeme, a békéscsabai szőnyegszövő telepe, továbbá a hajdani építőipari szövetkezet jogutódjaként az asztalosipari szövetkezet, aztán a MOM gyáregysége, a Híradótechnikai Vállalat telepe, a Petőfi Tsz vasipari, később alumíniumüzeme, majd varrodája, a sok elavult pékség felszámolása után a korszerű, földgázt hasznosító kenyérgyár, a Petőfi Tsz tésztaüzeme ... leien A fejlődés szemléltetésére érdemes néhány adatot idézni az elmúlt évtizedektől napjainkig. Az ipari üzemek állóeszköz-állománya 1970- ben mindössze 36 millió forint volt, tavalyra ez az érték 460 millió forintra növekedett. A beruházás 1970- ben alig érte el az 5 millió forintot. 1983-ig viszont 200 millió forint beruházás valósult meg. így az sem érdektelen, hogy ennek eredményeként a termelési érték is sokszorosára emelkedett. 1970-ben mindössze 70 millió forintot tett ki, tavaly már elérte a 984 millió forintot. Ám az ipar fejlődése nemcsak pénzben mérhető. Időközben jelentősen megnőtt a község ipari termelését, arculatát meghatározó ipari munkások aránya. Az összes foglalkoztatottak száma a nagyközségben alig haladja meg a 3 ezret. Ám ezen belül az iparosítás révén jelentős változás következett be. A mezőgazdaságban 1260-an, a kereskedelemben 280-an dolgoznak. Ugyanakkor az iparban, építőiparban, a közlekedésben és a hírközlésben dolgozók száma elérte az 1360-at. Az iparosítással megkezdődött, s tart napjainkban is a munkássá válás nehéz foylamata. Több tényező is szemléletes módon érzékelteti ezt az átalakulást 1970-ben az iparban dolgozó 460 munkás közül mindössze 15 százalék volt a szakmunkás, jelenleg már 35 százaléka. A szakmai képzettség növekedését fejezi ki az is, hogy ma már 30 technikust és 10 főiskolát végzett szakembert foglalkoztatnak az iparban. Természetesen a szakmai utánpótlás képzése és nevelése most is egyik igen fontos tennivaló. Ezért az eddigieknél is szervezettebben és magasabb színvonalon igyekeznek megoldani. A helyi Mikes Kelemen Gimnázium és Szakközépiskolában tavaly indult egy műszeripari osztály, ahol a MOM-nak, a HTV-nek, és a többi ipari üzemnek képeznek szakembereket. Amint Roczkó Milán, a nagyközségi pártbizottság titkára újságolta: a hasonló osztályok számát 1986-ra szeretnék négyre növelni, hiszen nem mindegy, hogy milyen képzettségű fiatalok erősítik majd az üzemeket a jövőben. lovo A község jövője immár elképzelhetetlen a fejlődő, formálódó üzemek és dolgozóinak munkája nélkül. A munkássá válás folyamata észrevehetően pezsgővé tette a nagyközség életét. Növekedett a munkások körében a párttagok és aktívák száma, s ennek nyomán nemcsak az ipari üzemekben él és fejlődik a szocialista munkaverseny, hanem kisugárzásként a szocialista brigádok vállalásaik, felajánlásaik teljesítésével rendszeresen részt vesznek a településfejlesztő társadalmi munkában is. Építő és szépítő kezük nyomát láthatjuk a sporttelepen, a könyvtárban, a zöldellő, virágzó parkokban, a gyarapodó járdasorokban és a fürdő építésénél. Természetesen jócskán akad tennivaló a saját portájukon is ahhoz, hogy még szervezettebb és gazdaságosabb legyen a termelés, javuljon a termékek minősége, hasznosuljanak a feltárt belső tartalékok, ésszerűen csökkenjen az anyag- és energiafelhasználás, s jobban kihaszAálják az üzem- és munkaszervezésben rejlő lehetőségeket. A testület tagjai egybehangzóan elmondták: az élet itt is bebizonyította, milyen helyes volt az iparosítás szorgalmazása. Olyan igények is elhangzottak ugyanakkor, miszerint az üzemi munkásoknak a jövőben többet kellene tenniük a községben a lakossági szolgáltatás fejlesztéséért, úgy is, hogy akik arra vállalkoznak, működési engedélyt kérnek. Követendő kezdeményezésről is hallottunk. Nevezetesen arról, hogy a HTV helyi üzemében gondoskodnak a gyesen levő anyák bedolgozói munkalehetőségéről. S ez nemcsak azért hasznos, mivel a gyermeknevelés mellett pénzt is kereshetnek, hanem azért is, mivel nem szakadnak el évekig szakmájuktól, lépést tarthatnak az időközbeni fejlődéssel is. * * * Egyszóval, ha gondokkal is járt, jár most és a jövőben is az iparosítás Battonyán, szemmel láthatóan fellendülést és pezsgést hozott a község vérkeringésébe. Podina Péter A Tatabányai Hőerőmű Vállalat tatabányai erőművében néhány évvel ezelőtt kezdték meg, de rövidesen abba is hagyták az I. számú hűtőtorony lebontását. Most egy budapesti alpinistákból álló csoport folytatja a megkezdett bontási munkát, akik különlegesen nehéz körülmények között végzik munkájukat. A vállalkozók 3—4 tonnás darabokra szeletelik a betonmonstrumot, s a tervek szerint július végére eltűnik az első hűtőtorony (MTI-fotó: Jusztin Tibor felvétele — KS) Mirelit-termékek - kooperációban Újításokkal, kooperációk kialakításval törekszik a csepeli mirelitüzem új termékek előállítására, a választék bővítésére. A gyárban helyszűke miatt korlátozottak a választékbővítés lehetőségei, a vásárlók azonban újabb cikkeket igényelnek. Ezért más üzemekkel lépnek együttműködésre. Elsőként a Jászapáti és Vidéke ÁFÉSZ-szel állapodtak meg mirelit körömpörkölt kooperációban való előállítására. A megállapodás szerint az ÁFÉSZ üzemében készítik elő a sertéslábat, itt tisztítják, csomagolják e terméket, a munkához a csepeliek adják az eszközöket is. A fagyasztásra kész sertésláb további kezelése a csepeli üzemre hárul. Az együttműködés a jelek szerint bevált, a kereskedelem képviselőinek megrendezett kóstolón kitűnő minősítést kapott az új termék, s a közeli napokban meg is kezdődik forgalmazása. Az üzem régóta foglalkozik a mirelit Ravioli — tésztába csomagolt és grillsütőben kisüthető káposztás húsdarabkák — előállításának gondolatával. Kooperációra léptek a Kalocsai Sütőipari Vállalattal, ahol a speciális tészta gyártására megvannak a feltételek, s így ősszel megindulhat a Ravioli-készítés. Igazi slágernek ígérkezik a húslevesbe való mirelit grízgaluska. Ennék gyártásához a gépet a gyár műszaki szakemberei újítás keretében konstruálták. A próbagyártás eredményét mintaként elküldték Ausztriába, s ott azonnal hét vagonnal rendeltek belőle. Júliusban indul az export, s a következő hónapokban a hazai üzletekben is megjelenik majd a „gyári grízgaluska”.
