Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-06 / 105. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Kevermesen a határszéli település, Kevermes életében nagy változást jelentett, hogy az elmúlt esztendőben megkapta a nagyközségi rangot, fg.v az 1982-es Kevermes—Dombiratos községi közös tanácsból nagyközségi közös tanács lett. Ez a tanács vezetőitől, dolgozóitól nagyobb felelősséget, szakmai felkészültséget követel. Gyarapodtak a gondok, de ezzel együtt a település is fejlődött. A 3400 lelkes nagyközségben a szaporodó munkaalkalmaknak köszönhetően megszűnt a lakosság elvándorlása. Az ingázók többsége a vasútnál dolgozik, s őket legalább úgy bosszantja a Lökösházáról induló és érkező vonatokhoz csatlakozott buszjáratok megcsappanása, mint a lakosságot. A nagyközség fejlődését jól jelzi, .hogy ma már a lakások 75 százalékában van fürdőszoba. A jövő gondja viszont a szennyvízelvezetés megoldása, amelyet csak a csatornahálózat megépítése orvosolhatna. A lakások 90 százalékában van vezetékes ivóvíz, s mind az üzemek, mind a lakosság egyaránt szeretné, ha megoldódna a gáz bevezetése is a nagyközségbe. Egy utca kivételével immár mindkét oldalon van járda, s ez a lakosság áldozatos társadalmi munkájának is köszönhető. A társadalmi munka értéke az elmúlt esztendőben elérte az X millió 800 ezer forintot. Mindez a járdásításból, parkosításból, csatornázásból, az iskola taneszközeinek felújításából származott. Lelkesedésben, patriotizmusban tehát nincs hiány Kevermesen. Erre a lelkesedésre újfent számít a tanács vezetése az öregek napközi otthonának felújításakor. A Lenin Termelőszövetkezet már ajánlkozott is, az üzemek ugyancsak. Ügy látszik, az összefogással most sem lesz baj. Am következzenek most a gondok. Az új posta épületének szünetelő építése hátráltatja az anya- és csecsemővédelem megfelelő elhelyezését. A két öreg iskolaépület javítgatása pedig komoly összegeket emésztett már eddig is fel, megoldást mégsem hozott. S a pedagógushiány is évről évre ismétlődik. Bár büszke a szép központi iskolára, a nyelvi laboratóriumra a lakosság. S elismerésre méltó az is, hogy három esztendő alatt több mint 3 millió forintért megoldották a fűtéskorszerűsítést a bölcsődében, óvodákban, a diákotthonban, s az iskolában. A művelődési házat is éppen most újítják fel. igaz, az anyagi lehetőségekkel számolva, három ütemben. Addig a mozi vette át a nagyobb rendezvények fogadását. Ottjártunk óta csak két esztendő telt el. De e rövid idő alatt is — mint soraink bizonyítják — sok minden történt Kevermesen. Vasas asszonyok Ha tsz-melléküzemágrói beszélünk — tapasztalataink alapján — legtöbbször valamilyen elhagyatott. régi gazdasági épületre gondolunk, amit a célnak megfelelően ígv-úgv felújítottak, hogy 20—40 tsz-tag, főleg asszonyok, foglalkoztatását megoldják. Nos. a kevermesi Lenin Tsz vasasüzeme kivétel ezalól. Alig tízesztendős. korszerű műhelyegyüttes épületében kapott helyet tudniillik a január második hetétől termelő lemezüzem. — Termelgető. mondjuk inkább így — javasolja Ko- csor Sándor tsz-elnök —. a Medgyesegyházi Vas- és Faipari Szövetkezetnek dolgozunk. és hát közismert, hogy milyen most a vasipari cikkek piaca. Mi persze nagyon örülünk ennek a kis üzemnek is. és igyekszünk az igényekhez rugalmasan alkalmazkodni. A tizennyolc asszony, aki itt a Medgyesegyházáról érkező táblalemezekből többek között főleg a különféle szerszámos dobozokat készíti. még jobban örül. mint az elnök. — Nekünk nagyon sokat jelent ez az .állandó munka, igaz, legtöbben tartunk otthon jószágot is. de azt ellátjuk műszak előtt, meg után. A legjobb mégiscsak a biztos pénz — ismeri el Simon Istvánná, akinek társai — Fodor Andrásné, Méhest Béláné meg Bugyi Istvánná — is igazat adnak. Kiderül, hogy valameny- nyien a növénytermesztésből, a kertészetből jöttek át ide, de ha kampánymunkák idején szükség van rájuk, arra a néhány napra becsukják a kis üzemet, és visszamennek. Az eredményekre alapozva a tsz vezetői most azon törik a fejüket, miképp kétszerezhetnék meg a vasasüzemben alkalmazható asszonyok létszámát. Juliska néni meg Józsi bácsi Juliska néni nevét a nap folyamán többször is említették, ezért nem is tehettük meg. hogy meg ne látogassuk. Örömmel fogadott bennünket.-nem mintha nyugdíjasként akár egy percre is tétlenségre, vagy magányra lenne kárhoztatva. Ma is aktív elnöke a Lenin Tsz nő- bizottságának, és nem keveset tett azért, hogy az asz- szonvok a közösben állandó munkához jussanak, aztán, hogy tanfolyamon sajátíthassák el a szabás, varrás fortélyait. végül, ha már minden hivatalost elintézett, a ház körüli teendőkön túl ott az. öt gyerek, meg a tizenegy unoka. Unatkozásról tehát szó sincs. Amíg erről beszél, előkerül a ház gazdája, Kotroczá József is. aki tréfásan így mutatkozik be: ..Kotroczó Józsefné- férje vagyok". Tényleg csak tréfa ez, mert igazán nem számít névtelen embernek Kevermesen. Egyszer, mert a helyi olvasókörnek is lelke, másodszor meg jól tudják, hogy ügyesen forog kezében a fafaragó kés. Amit viszont a legtöbben és legjobban irigyelnek tőle: kicsattanó egészsége, amely 71 évéből legkevesebb húszat letöröl arcának nem létező ráncaiból. Amihez nem kell engedély Cirok — tárt kapun át A kevermesi cirokfelvásárló telepen nyitva a kapu. szabad a bejárás. Érthető: itt kötik a szerződést a termelőkkel, köztük a helyi tsz-szel, azonkívül a lö- kösházi meg a dombiratosi közös gazdaságokkal, de tudni kell, hogy a seprűnek való cirkot ennek ellenére jelentős részben a háztájiban termesztik. Hagyományai vannak itt ennek, s a föld is kiváló a ciroktermesztéshez, ami nagy munkával jár ugyan, viszont meghozza a hasznát, merthogy megoldódtak végre az értékesítés több esztendős gondjai is. A termelő tehát elviszi a vetőmagot, hozza helyette a betakarításkor a cirkot, a telepen átveszik, sőt. még a kalászt is lehúzzák, ha a termelő erre maga nem vállalkozik (ez a' ritkább), azután minőség és végcél szerint eladásra, illetve feldolgozásra válogatják. Ezeket a mozzanatokat még a nyitott kapun át érkező fotóriporter is lencsevégre kaphatja. A szomszédos seprűkötő üzemben viszont már más a helyzet. Ott engedélyt kérnek. Most már csak egy kérdés van: van-e engedélyük az engedélykérésre? Csendes jubileum Jubileum előtt áll a PÁ- TEX békéscsabai gyárának kevermesi telephelye. A szövődéi fonal-előkészítést, cér- názást meg a többit éppen tíz esztendeje kezdték meg itt. Akkor ötvenen voltak, ma százan dolgoznak három műszakban, és akár hiszi a kedves olvasó, akár nem, mégis úgy van, hogy jobb szeretik a kevermesi lányok, asszonyok a több műszakot, mint az egyet. — Már csak azért is, mert ha délutános vagy éjszakás az ember, egyrészt nagyobb a pénze, másrészt jobban jut ideje a ház körüli munkákra — magyarázza Balázs Pálné, s tőle ezt mindenképp el kell fogadnunk, mert alapító tag, akikből mindössze tizenöt található a telepen. — Nem mintha nagy lenne nálunk a vándorlás — nyugtat meg Fodor Antal telepvezető, és még hozzáteszi: — Sőt, van jó néhány olyan szakmunkásunk is, aki más gyártól jött haza. Munkánk van bőven: az anyagyáron kívül a Szegedi Lenfonónak, a lenfonó budakalászi gyárának, a Magyar Selyemipari Vállalatnak is dolgozunk. Még Dombiratosról is járnak át hozzánk húszán műszakba. Tegyük hozzá, hogy a munka minőségét ebben a kis kevermesi üzemben három brigád, a Martos Flóra (ez Balázsnééké), a Hámán Kató és az Angela Davis — garantálja. Ők azok, akik nem hiányoznak egyetlen településszépítő -építő közös munkáról sem, pedig erre az utóbbira még a műszakpótlék-emelés sem érvényes. Cp4«| A ragyogó tavaszi napsütésben kis kollektívánk fel- fedező körútra indult. Az utcák mentén megcsodáltuk a gyümölcsfákon torkoskodó méhek buzgalmát, s a hazaérkezést sokféle játékkal hátráltató, nagy táskás nebulókat. Az egyik ház oldalában tíz kíváncsiskodó karéjában öltöztette tavaszi ruhába házát egy menyecske. Kezében buzgón járt a meszelő, de közben meghányta-vetette a világ folyását a körülötte téblábolókkal. Az egymásra keresztet rajzoló két nagy utca egyikében alpesi formájú új ház állított meg bennünket. ízléssel tervezett, emberszabású ház volt, nem a szomszédok bosszantására, hanem kényelemre épített. A portákon virágoktól pompázó kertek, tisztaság vonzotta a tekintetet. Mindenütt nyugalom, a hétköznapok sokféle tevékenységének jelei. — Szép kis falu — szólalt meg egyikünk. — Az — bólintottunk egyetértőén, s ballagtunk tovább ... Telefonpanasz Inkább kocsit fogadnak... — A Posta Sz.egedi Igaaz- gatósága új posta építésébe fogott nálunk — mondja Domsik Jánosné tanácselnök. — Nagyon örültünk neki, egészen az elmúlt év őszéig. Akkor ugyanis leállt az építés. Pedig sürgős szükségünk lenne a tanács tulajdonát képező régi posta épületére, mert felújítás után ott szeretnénk megoldani az anya- és csecsemővédelem elhelyezését. Jelenlegi elhelyezésük ugyanis nem megfelelő. S bár szívesen dicsekszünk a hétvégi ügyelet sikeres megszervezésével, ha nem vegyülne üröm a posta miatt ebbe is. _ •> — Az összefüggés kicsit furcsának tűnik, de nagyon egyszerű. Ha felépül a posta. akkor új telefonközpontot is szerelnek be. Égető szükség lenne rá, mert a négy ügyeletes orvos telefonja négyfele van bekötve. Dombiratosra, vagy onnan ide szinte lehetetlen telefonálni. Sokszor mentőt sem tudnak hívni, sem az orvos telefonjáról, sem a segélykérő telefonról. Az emberek inkább gépkocsit fogadnak, vagy segít a rendőrség körzeti megbízottja az URH- adójával. így lép hát be az egészségügyi ellátásba a telefonügy nálunk, és a környező településeken. Pedig nem panaszkodhatunk az orvosi ellátás miatt. Csak ezek a hétvégi gondok a telefon miatt ne lennének . . . Az óvó nénik éppen továbbképzésen vannak, mikor betoppanunk az 1-es számú óvodába. A 3 csoportos óvodában ebédhez készülődnek a gyerekek. Hudák Mária Éva gyermekfelügyelő és a dada néni szigorúan felügyel arra, hogy tiszta arcocskával; kézzel üljenek asztalhoz a gyerekek. A buzgóbbak még meg is gereblyézik makrancos fürtjeiket, csakhogy hamarabb hozzájussanak a szemre is kitűnőnek ígérkező ebédhez. S hogy az általános iskolai diákotthonban készült étel mennyire ízlik, azt felvételünk is bizonyítja. Egyedül attól tartanak a felnőttek, hogy a ragyogó napsütés miatt csak keveseknek támad kedvük az alváshoz Az oldalt írták: B. Sajti Emese és Kőváry E. Péter, a fotókat Gál Edit készítette. I