Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-09 / 107. szám
NÉPÚJSÁG Ha van, bennünk a válasz Nézem Erdélyi Attila képeit. Ha élne, most volna ötvenéves. Tizenhárom éve nem él már. Szándékosan nem azt írom, meghalt, hanem, hogy: nem él. Mert csekély számú életrajzi adataiból, de főleg képeiből két fogalom sugárzik: a tagadás és a küzdelem. Árad a tagadás megannyi formája: nem kell, ami kész, tudott, ismételhető, biztos, amire támaszkodni lehetne a bajban, a naponként ránk törő ápróbb-nagyobb válságokban, bizonytalanságokban, lustaságokban; ám aki így akar élni-alkotni, annak fogcsikorgató, észt vészéj tő küzdelemben őrlődnek percei. Ilyennek látom (sejtem) Erdélyi Attilát. Vajon hová vezet a mindent semmibe vevő elrugaszkodás a lehetségestől, a beválttól? Nem marad-e ezáltal befejezetlen az életmű? (Persze van-e befejezett életmű? Nem minden életmű külső tények által befejezett-e?) Találhat-e megoldást egy olyan ember, aki a keresésbe szerelmes, hiszen így a legfrissebb tudás sem kell; a mindig-ke- resés törvényei szerint az is eldobandó. Nem tudok válaszolni a kérdésekre. S e képek új és új kérdéseket fogalmaznak. Aki a választ megadhatná, nincs már közöttünk. Nekünk kell hát erőnk szerint válaszolni. Mitől hatásos, mitől izmainkba markoló, csontunkba- velőnkbe vájó művészet az övé? Mert egyéni. Mert szo- katlansága egységes rendszerré áll össze, és a különbözőségeken átüt a mindig egy egyéniség. Mert ha nem tiltakozom eleve a szokatlan világ ellen, akkor magával ragad a művész robosztus ereje. Ám e képek hatása valóban azt a gondolatot fogan- tatja meg bennünk, amit Erdélyi Attila akart? Ki tudja. Nézni kell e képeket, vissza kell gondolni rájuk, de aligha ilyen mindent a szemnek, semmit az észnek elv alapján készülhettek ezek az alkotások. E képeknek nincs címük. Tudom, hogy egy alkotás cím nélkül is élni képes, ám néha elengedhetetlen segítség á cím. Legalább egy fogódzó. Ezeket az eksztatikus lendülettel festett képeket csak akkor érezhetjük meg igazán, akkor van esélyünk a megértésre, gondolatszilánkjaink összegyúrására, ha azonosulásunk zavartalan. S egy ilyen extrém világban nagy segítség lehet a cím. Mert hová, a föld mely részére helyezzük a talán legegyszerűbben biblikus témájúnak (vagy biblikus hangulatúnak) mondható képeket? Mely korban történtek ezek a történéstelen félelmek, fájdalmak, összetartozások és elvágyódások? S vajon mitől e sok amorf forma? Mitől a torzan hosz- szú karok és megrövidült lábak? Egy felejthetetlen emléktől képtelen szabadulni az alkotó, vagy tán természetes kivetülései e formák, az ő benső küzdelmeinek, a belső formák érlelődésé- nek? Mitől válik nem-fontossá egy kép valamely eleme? S miért sodorja el az alkotót egy szín, egy mozdulat, egy vállaltan csúnyára sikerült részlet? Mi az esztétikai mércéje Erdélyi Attila képeinek? A látomások egyedisége, az állandó riadókészültségben tartott alkotóerő küszködése, a keresés gyötrelmes szépsége, vagy maga a hatás ? Ki tud válaszolni, biztosat, megfellebbezhetetlent? Erdélyi Attila halott már. Vajon hogy értékelné önnön eredményeit, ha tehetné? Menynyire befejezetlen ez az életmű, mennyire vázlata a kitűzött pályának? Vajon meglelte-e a célt, amiért élni és önpusztítani érdemes? Igazságainkat önmagunkból kiküzdeni nem rossz iskola. (Nem csak úgy kimondani, ami eszünkbe jut, mert a fecsegés nem egyenlő az őszinteséggel, de nem is átvenni szolgaian mások igazát, ami otthonra nem lel, csak éldegél testünkben). Erdélyi Attila műveit, hol pokolian taszító, hol ördögien vonzó világát, saját egyéniségünk teljes latbavetésé- vel van esélyünk átélni. S nem lehetetlen, hogy a megfejtés csupa kérdés lesz. Erdélyi Attila 1934-ben született Budapesten. Az általános iskolát Szarvason végezte, ’49-ben a Budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban, a szobrász osztályon folytatta tanulmányait, ahol akkor Somogyi József tanított. Érettségi után — váratlanul — a Képzőművészeti Főiskola festő szakára jelentkezett. Felvételije nem sikerült. A következő évben viszont felvételt nyert a szobrász szakra, ötvenhatban külföldre távozott. Élt többek között Párizsban, Münchenben, Spanyolországban és Észak-Afrikában. Hogy megélhetését és képzőművész tevékenységét biztosítsa, volt építész vállalkozó, készített bizsukat, s gyakran vállalt nehéz fizikai munkát. Párizsban halt meg 1971-ben. Halála után édesanyja hazahozatta a képeit, s a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumnak adományozta. 1978-ban a szarvasi múzeum kiállítást rendezett műveiből. Jelenleg a gyulai Dürer- teremben láthatók festményei, grafikái. Ungár Tamás Fotó: Gál Edit Munkahelyi , művelődés Az Ember és környezete elnevezésű közművelődési mozgalomban részt vevő brigádoknak az adott témakörökben az alább felsorolt cikkek elolvasását és tanulmányozását javasolják a szervezők. POLITIKAI TÉMAKÖR Népszabadság — A Szovjetunió továbbra is szilárdan támogatja az afrikai frontállamokat, (április 1. ,1. old.) — Washington nem kíván tárgyalni az új fegyverek betiltásáról, (április 3., 2. old.) — A nyersanyagdilemma, (április 12., 2. old.) — Szovjet javaslatok a haditengerészeti fegyverkezés átfogó korlátozásáról, (április 15., 1. old.) — Közlemény az MSZMP KB 1984. április 17-i üléséről, első fejezet, (április 19., 1. old.) — Változatlan a NATO-ál- láspont a bécsi tárgyalások kulcskérdéseiben, (április 20., 3. old.) — Közlemény a Varsói Szerződés üléséről, (április 21., 3. old.) Magyarország — Angola — esélyveszélyek. (14. szám, 8. old.) — Vegyi fegyverek. (17. szám, 5. old.) — Kína — Anglia (18. szám, 9. old.) VILÁGUNK témakör Magyar Mezőgazdaság — Varjak a kukoricában. (14. szám, 7. old.) — A napraforgó-termelés 1983. évi eredményei (14. szám, 8—11. old.) — Vetőmagtól az ipari feldolgozásig. (15. szám, 4—7. old.) — Mi az igazi megtakarítás? (15. szám, 18. old.) — Megkezdődött a Cyclo— 800-as sorozatgyártása. (16. szám, 11. old.) — A minőség szerinti tej- átvételről. (16. szám, 13. old.) Élet és Tudomány — „Óvj meg, uram, a testi fájdalmaktól...” (14. szám, 440. old.) — Szükség van-e a műtrágyákra? (15. szám, 454— 455. old.) — Hetvenhat év virágporban elbeszélve. (16. szám, 486—487. old.) — Az egyéni érdektől a „kollektív munkás”-ig. (17. szám, 518—519. old.) * * * A szervezők tájékoztatják a brigádokat, hogy a Békés megyei Jókai Színház repertoárváltozása miatt kis mértékben módosította a tájékoztató füzetben megjelent anyagot. A Jókai Színház minden brigádot külön értesített a témakör változásairól. Hz aradi Periszkóp Színpad megyénkben Békés és Arad megye egyre gazdagodó kulturális kapcsolatainak újabb példájaként mutatkozott be megyénk több településén is az elmúlt hetekben az Aradi Népszínház Periszkóp Színpada. Mielőtt a mezőberé- nyi Petőfi Művelődési Központban látott, Fő az íróasztal című összeállításukról szólnék, szeretném néhány sorban bemutatni az együttest, mint az aradi magyar nyelvű műkedvelő színjátszás gazdag hagyományainak méltó folytatóit. A társulat az aradi művelődési ház kebelén belül alakult 15 esztendővel ezelőtt. Szekeres Gábor és az együttest ma is vezető Znorovsz- ky Attila nevéhez fűződik a munkásszínjátszás és a hivatásos színházi hagyományok továbbéltetését hivatott társulat megalapítása. 1981-ben — tisztelgő emlékezésül — az 1920-as években Aradon megjelent Szántó György szerkesztette avantgarde folyóirat nevét, a Periszkópot vették fel. A Periszkóp Népszínház e 15 esztendő alatt Romániában országos elismerést vívott ki. Nevéhez fűződik Sütő András Anyám könnyű álmot ígér naplóregényének 1974-es romániai ősbemutatója. Az együttes fejlődésének második szakaszát — a mindig érvényes cél, a magyar anyanyelv ápolása és a nemzetiségi kultúra értékeinek terjesztése mellett — az irodalmi humor felvállalása jelentette. E kettős célt jól reprezentáló műsort hoztak el Békés megyébe is. A, Jókai Színházban Kováts Nagy Borbála aratott sikert az Egy zarándok naplójából című Lelkes György rendezte lírai oratórium előadásával, amelyben Kozma Nagy Ildikó közreműködésének is része volt. A társulat pedig Fő az íróasztal címmel kitűnő szerzőgárda írásaiból válogatott kabaréműsorral (?) lépett fel Battonyán és Mezőberény- ben. Ä mezőberényi művelődési ház színházterme zsúfolásig telt a műsor kezdetére, igaz, előtte fontos társadalmi ünnepség volt, s ezt a kabaréműsort meglepetésnek és ajándéknak szánták. Az együttes mindenese: rendezője, díszlettervezője, írója, ügyelője és dramaturgja, Znorovszky Attila rendezte a hazai pályán már sikert aratott összeállítást. Az amatőr vagy félhivatásos együttesekre jellemzően kevés díszlettel, de annál nagyobb lelkesedéssel mutatta be a maroknyi szereplőgárda először Sütő András Szamár és pálmafa című tréfáját. A bürokrácia minden értelmes, tisztességes gondolatot, érzelmet silánnyá, or- dítóan ésszerűtlenné és nevetségessé degradáló veszélyét szellemesen karikírozta ki Sütő András írása. A nevetségesség mellett azonban megfelelő hangsúlyt kapott a tehetségtelenség ártalmas- sága és veszélyessége is. Az együttes gyakran játszik Bajor Andor-darabokat. Most a Viszontlátásra, állomásfőnök úr című egyfelvo- násosát mutatták be. Az író, ha humoros eszközökkel is operált a darabban, nagyon is komoly történelmi, politikai jelenséget, atmoszférát idézett a múltból. A kiszolgáltatottság változatait, a félelmet, a gondolkodás nélküli megalázkodás szinte tudattalan reflexét egy „félreértésen” alapuló szituáción keresztül. A harmadik darabot — Zágoni Attila: A sóderhivatal — bizony nem ártott volna alaposan és jótékonyan meghúzni a rendezőnek, mert túl hosszan mutatott be egy olyan karriert, amelyben a vezérigazgatói bár- sonyszékik eljutott „káder” még csak olvasni sem tudott. A komikus helyzetek kidolgozása kissé elnyújtottra sikerült. A karriertörténet lényegét sűrítetten talán nagyobb hatással, csattanósab- ban lehetett volna kifejezni, ha az előbb említett lehetőséggel él a rendező. Szeretném hangsúlyozni, hogy amatőr együttesről van szó. Mégis, olyan színészi alakításokat láthattunk, amelyeket a profi színházak is megirigyelhetnének. Az égyüttes vezető színésze, Katona Béla, aki civilben lakatosmester, született tehetség, a színészmesterség szinte minden apró forszát ismeri. Élményszámba ment minden mozdulata. Egy epizódszerepben kitűnő volt Dóka János, és több alakítása dicséretet érdemel Kiss Károly- nak is. Békés megye közönsége — ahogyan ez Mezőberényben is bebizonyosodott — örömmel fogadta az amatőr színjátszást színvonalasan képviselő Periszkóp Színpadot. Olyan újszerű eszközökkel dolgozó, kísérletező együttest láthatott, amely a komoly nehézségekkel küszködő honi amatőr színjátszásból bizony nagyon hiányzik. B. Sajti Emese Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Diákfélóra. 8.57: A falu tudománya. 9.12: Dalok a győzelem napján. 9.27: Couperin: Corelli apotheó- zisa. (triószonáta) 9.42: Kis magyar néprajz. 9.47: Tarka mese, kis mese. 10.05: Szereted az operát? 10.35: Rádiószínház: Május, (rádiójáték) 11.32: Kórusmuzsika. 12.30: Ki nyer ma? 12:45: Utak, ösvények . . . 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Galambos János rézfúvós- együttese játszik. 15.16: Részletek az európai ellenállók 1941 és 1945 között írott búcsúleveleiből. 16.05: Nóták. 16.29: Kamarazene. 16.49: Kritikusok fóruma. 17.05: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén. 17.35: A hegedű virtuózai. 19.15: Hangszerszólók. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Közben: 20.25: Versek. 20.45: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.40: Népdalok. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Madrigálok. 22.45: Pál Imre ny. műegyetemi professzorral beszélget Holló László. 23.00: Hegyek alján, (opera) 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Burka Sándor klarinéton és tárogatón játszik. 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.45: Filmzene. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család. 12.05: Cigánydalok, csárdások. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Zenés délután. 14.15: Operettdalok. 14.30: Félóra nótakedvelőknek. 15.00: Diákfoci. 15.13: Slágermúzeum. 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Népdalok. 17.00: ötödik sebesség. 18.03: Labdarúgó Magyar Népköztársasági Kupa. 18.50: Maynard Ferguson trombitál. 18.59: Az élő népdal. 19.10: Zenei tükör. 19.40: Fiataloknak! 20.35: Két kishangjáték. 21.07: Operettrészletek. 22.00: Az Olimpic együttes hangversenye. 22.40: Virágénekek. 23.20: Slágerek. III. MŰSOR 9.00: Beatrice de Tenda. (opera) 9.48: A Kodály vonósnégyes felvételeiből. 11.05: Bemutatjuk a Szovjet Rádió új fúvószene-felvétele- it. 11.27: Mozart-hangverseny. 13.07: Irodalmi műsor a békéről. 13.41: XIX. századi muzsika. 14.33: Massenet: Hamupipőke, (opera) 17.00: Iskolarádió. 17.30: A kaposvári Vikár Béla kórus énekel. 18.10: Táncházi muzsika. 18.30: Szlovák nyelvű műsor. 19.05: Iskolarádió^ 19.35: Filmzene. 19.43: Operaházi események a második világháború idején. iV/l. 20.30: A rocktörténet nagy előadói. 21.30: Líra és filozófia. 22.00: Zenekari muzsika. 22.52: Magyar zeneszerzők. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: 3/4 ütemben. Klasszikus keringők. 17.15: Hazai holmi. Körmendi Lajos írása. 17.25: Új felvételeinkből. 17*30: Zenés autóstop. Szerkesztő: Tamási László. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. 9.35: Delta, (ism.) 10.00: Fényképek a falon, (szovjet film) II/2. 15.00: Iskolatévé. 15.35: Emlékműsor a győzelem napja tiszteletére. 16.05: Kamera. 16.45: A mi emberünk. (NDK film) VII/6. 17.50: Agrárvilág. 18.30: ........hogy a mi planétánk t örékeny üveg . . .” (riportműsor) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: „Népek kiáltják sorsodat, szabadság!” (grúz film) 21.35: A hét műtárgya. 21.40: Szirtes Ádám műsora. 22.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.05: Szókimondó, (ism.) 18.50: ,,Szocitaly.” 19.25: A Cellula dzsesszegyüttes és vendégei, (zenés film) 20.00: Tudósklub ’84. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Jövőre a Balatonnál. (NDK film) BUKAREST 15.05: Nőkről nőknek. 15.30: Magyar nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: A függetlenség napja. Dokumentumfilm. 20.55: Vonatra várva. Román film. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírefc. 17.45: Tv-§orozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Színes fény: Játékfilm. 22.30: Tv-napló. IL MŰSOR 18.15: Pályaválasztási tájékoztatás — művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Az alkony túlsó felén — szórakoztató adás. 21.05: Zágrábi körkép. 21.20: Komoly zenei adás. SZÍNHÁZ 1984. május 9-én, szerdán 15 órakor Békéscsabán: FEHER SZERECSEN Lúdas Matyi-bérlet 19 órakor Békéscsabán: BASTYASETANY 77 Móricz-bérlet 20 órakor Orosházán: AZ ÁRNYÉK 1984. május 10-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: BASTYASETANY 77 635. SZ. SZMKI ea. 19 órakor Békéscsabán: BASTYASETANY 77 Vörösmarty-bérlet 15 órakor Tótkomlóson: FEHER SZERECSEN MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: István, a király, 8-kor: Átkozottak, szeretlek benneteket. Békéscsabai Szabadság, 10, 6 és 8-kor: A kéjnő Kaliforniába készül, 4-kor: Kisapák és nagyapák. Békéscsabai Terv, fél 6- kor: Tintin és a cápák tava, fél 8-kor: Zsaru vagy csirkefogó. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Gyilkosság a tajgán, fél 8-kor: Biciklitolvajok. Gyulai Petőfi, 3-kor: Hüvelyk Panna, 5 és 7- kor: Eltűntnek nyilvánítva. Orosházi Partizán: Kincs, ami nincs. Szarvasi Táncsics: Kaszálás a Kánya-réten.
