Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-10 / 108. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS ü MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK Ara; 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM Békéscsabára látogatott az MTESZ főtitkára Dr. Tóth János, az MTESZ főtitkára a szövetség új feladatait ismertette Tegnap, szerdán Békéscsa­bára látogatott dr. Tóth Já­nos, az MTESZ főtitkára. Látogatása során először megismerkedett az MTESZ megyei szervezetének tevé­kenységével, találkozott a megye párt- és állami veze­tőivel, majd előadást tar­tott, melyen részt vett Csa­tári Béla, a megyei pártbi­zottság titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke. Dr. Tóth János ismertette, hogy az MTESZ jogállása megváltozott, ez év január elsejétől társadalmi szerve­zetként tevékenykedik, meg­nőttek a lehetőségei és ezzel együtt feladatai is. A jövő­ben a fontos műszaki és tu­dományos kérdésekben a kormányszervek kötelezően kikérik mgjd az MTESZ vé­leményét. Az MTESZ főtitkára ez­után válaszolt a hozzá inté­zett kérdésekre, majd beszá­molt a Kínában járt műsza­ki küldöttség tapasztalatai­ról. Kép, szöveg: —i—ó Harmincéves a tiszalöki duzzasztómű Harminc évvel ezelőtt, 1954. május 9-én adták át rendeltetésének a tiszalöki duzzasztóművet. A rázom- pusztai, 3,2 kilométeres fo­lyókanyar átvágásával kiala­kított új mederben épült fel a duzzasztómű, s ezt köve­tően készült el véglegesen hazánk leghosszabb mester­ségei folyója, a Keleti-Fő­csatorna Tiszavasváritól Ba- konszegig. Az átadást követő tíz évben épült ki a 42,8 ki­lométer hosszú Nyugati-Fő­csatorna Tiszavasváritól Űj- szentmargitáig. Az első ötéves terv egyik kiemelt beruházásának mé­reteire jellemző, hogy az építkezéseknél több mint öt­millió köbméter földet moz­gattak meg, 87 ezer köbmé­ter vasbetont építettek be, a vasszerkezetek súlya 3200 tonna. A vízi létesítmény há­rom fő része a duzzasztó, a vízi erőmű és a hajózsilip. A vízlépcső az elmúlt há­rom évtizedben minden vo­natkozásban megfelelt a vá­rakozásoknak. Az átzsilipelé- si és energiatermelési fel­adatok ellátása mellett javí­totta a Tisza hajózhatóságát, a Keleti- és a Nyugati-Fő­csatorna pedig hazánk leg­aszályosabb vidékére, a Hor- tobágyra és környékére viszi el az éltető vizet. Egyrészt gravitációs úton, másrészt nagy teljesítményű szivaty- tyúk segítségével jut el az éltető nedvesség a földekre. A tiszalöki öntözőrendszer maximálisan 60 köbméter vi­zet vesz ki másodpercenként a Tiszából; 47 köbmétert a Keleti-Főcsatornán, 13 köb­métert a nyugatin vezetnek tovább. Ebből 28 köbmétert a Körös-völgy öntözésére ad­nak. Az öntözőrendszerben napjainkig 347 kilométer ön­töző-, továbbá 663 kilométer belvíz-csatorna épült meg. Az öntözőtelepek mellett 6177 hektár halastó vízellátását is a rendszer segítségével old­ják meg. Az utóbbi évtizedben meg­nőtt a Keleti-Főcsatorna sze­repe az ivó- és ipari vízszol­gáltatásban is. Jelenleg na­ponta 40 ezer köbméter ivó­vizet továbbítanak föld alat­ti vezetékeken Debrecenbe a balmazújvárosi felszíni víz­tisztítóműből. Ezen túlmenő­en a hatodik ötéves terv vé­gére naponta 60—70 ezer köbméter vizet szolgáltatnak a rendszerből ipari üzemek­nek és állattartótelepeknek. A csatornáknak, öntöző- rendszereknek igen nagy sze­repük van a térség mikről klímájának alakításában. A vízparton ültetett erdősávok, ligetek gazdagítják, szépítik a környezetet. 550 hektár az eddig erdősített terület. Csaknem 1500 hétvégi üdülő­telket osztottak ki a parto­kon, amelyeken sok hétvégi ház, horgásztanya épült fel. Szűrös Mátyás Athénba utazott Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára tegnap küldöttség élén Athénba utazott, ahol részt vesz a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) ma, csütörtökön megnyíló I. kongresszusán. A küldöttség tagja Lábody László, a KB munkatársa. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren' megjelent Pantelis Economou, a Görög Köztársaság magyarországi nagykövete. Tanácskozás környezetünk védelméről Időközi megbeszélést tar­tottak az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal és Békés megye il­letékes vezető szakemberei május 9-én, tegnap Békés­csabán, Araczki Jánosnak, a megyei tanács elnökhe­lyettesének vezetésével. A tanácskozásra Boros László megyei környezet- és termé­szetvédelmi titkár készített feljegyzést. Ebben egyebek között arról tájékoztatta a megbeszélés résztvevőit, hogy az előző, 1981 februárjában megtartott hasonló értekez­let óta a megyei tanács szak­embereiből alakult munka- csoport az OKTH segítségé­vel elkészített és benyújtott egy pályázatot a békéscsabai szennyvíztisztító telep kör­nyezetvédelmi alapból való támogatására, s a pályázatot 45 millió forint értékben megnyerte. A biológiai szennyvíztisztító telep most épül a megyeszékhelyen, és a terv szerint 1986-ban lép üzembe. A megye nagy gondja a szennyvíz-elhelyezés. A köz­művesítés a községekben is mind általánosabb, a szenny­vizet viszont nincs hová ve­zetni. A talajvíz-emelkedés miatt a házi szikkasztás ke­vés helyen oldható meg. A megyei tanács vb. tavaly májusban foglalkozott a kör­nyezetvédelemmel és megál­lapította, hogy történtek in­tézkedések, azok megvalósí­tása viszont nem halad meg­felelően. A gondok között említi a feljegyzés a fasorok, facsoportok megszüntetése miatt fellépő széleróziót. A tanácskozáson azt is el­mondta a megyei környezet- védelmi titkár, hogy a me­gyében csaknem ezer üzem­ben, üzemrészben keletkezik veszélyes hulladék, melynek bejelentési kötelezettségét sokan nem teljesítik, nem megoldott továbbá e hulla­dék átmeneti tárolása. Dr. Takács János, a me­gyei- tanács vb. építési-víz­ügyi osztályvezetője megje­gyezte, hogy a regionális hulladékkezelés megoldását jól szolgálná az a Békés vá­rosi kezdeményezés, amely Békéscsaba, Békés és Gyula ilyen jellegű gondjain segí­tene. Győri Imre, a megyei környezetvédelmi és telepü­lésfejlesztési munkabizottság vezetője néhány adattal is alátámasztotta, hogy a me­gyében még mindig kevés a szervezett szemétbegyűjtésbe bekapcsolt lakások aránya, kevés a zöldterület. Murányi Miklós, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezetője több más téma mellett arról szólt, hogy megoldatlan a szakosí-_ tott állattenyésztési telepe­ken keletkező hígtrágya fel- használása. Ezután az OKTH képvise­lői kértek szót, R akonczai Zoltán, az OKTH elnökhe­lyettese és dr. Árvái József, a hivatal környezetvédelmi főosztályvezetője, valamint dr. Romhányi Endre, a hi­vatal igazgatási és jogi fő­osztályvezetője mondott vé­leményt, illetve válaszolt egyes kérdésekre. Elmond­ták többek között, hogy a megyében történt előrelépés néhány olyan fontos kérdés­ben, mint például a szarvasi arborétum ügye. Az OKTH kiemelten foglalkozik a hul­ladékok és a szennyvíz keze­lésével, és támogatja a szi­lárd települési hulladékke­zelés olyan regionális meg­oldását, mint amelyet Bé­késen kívánnak megvalósíta­ni. A hivatal igen szigorú a veszélyes hulladékok ügyé­ben, hiszen ezek szabályta­lan, felelőtlen kezelése be­láthatatlan egészségügyi és gazdasági következmények­kel járhat. A hulladék egyébként — akár a kész­termék — azé, aki előállít­ja, a hatóságnak nem fel­adata megoldani például az üzemi szennyvíz kezelését. Ugyanakkor tervezik kiala­kítani a veszélyes hulladék- lerakó telepek brszágos há­lózatát, ahová a vállalatok­nál történő átmeneti tárolás után kerülhet a hulladék. Ami a mezővédő erdősávo- kat illeti, ezek kiirtása előbb- utóbb oda vezethet, hogy a nagy táblákról még a ma­got is elviszi a szél. A szarvasi holtág gondjai­ról, a békési élővíz forgatá­sáról, a szarvasi arborétum partfalépítési programjáról és a gyulai nyárfás szenny­vízszikkasztó telepről adott rövid tájékoztatást Goda Pé­ter, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Kiss Sándor, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője arról be­szélt, hogy a környezetvéde­lem tekintetében sikerült megállítani a helyzet to­vábbi romlását, s néhány ponton előrelépés is tapasz­talható. Egynéhány üzem, vállalat már tudatában van saját természeti értékeinek, azokat védeni és okosan hasznosítani kívánja, példa erre a környezet- és termé­szetvédelmi gazdasági társu­lás. A megbeszélést követően, a délutáni órákban a Békés­csabai Kötöttárugyárba és a békéscsabai, épülő biológiai szennyvíztisztító telepre lá­togattak el a Környezet és Természetvédelmi Hivatal képviselői. T. I. Dr. Herczeg Ferenc előadását tartja Fotó: Kovács Erzsébet II béke és barátsági hónap megyei megnyitója Békésen A békési városi pártbi­zottság nagytermében tegnap este hat órakor tartották meg a béke- és barátsági hó­nap Békés megyei megnyitó gyűlését. Juhász János, a bé­kési béke- és barátsági mun­kabizottság titkára üdvözöl­te a megjelenteket, az el­nökségben helyet foglalókat, közöttük Silvia Alfonso Ca- solát, a Kubai Köztársaság nagykövetségének sajtó- és kulturális attaséját, dr. Hor­váth Évát, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának elnökét, Hüttner Vilmost, a megyei pártbizottság mun­katársát, Szeljak Györgyöt, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának titkárát, Mako- viczki Jánost, Békés város tanácselnökét. Juhász János megnyitója után dr. Herczeg Ferenc, az MSZMP Békés megyei bi­zottsága oktatási igazgatósá­gának igazgatója a békeharc időszerű kérdéseiről beszélt. Többek között hangsúlyozta: „Hazánk továbbfejlődésének, továbbhaladásának útja szi­lárd alapokra épül, van erős, vezető pártunk, jó, elfogad­ható és elfogadtatható po­litikánk. Társadalmunk be­csületes tagjai által e poli­tika büszkén képviselhető, népünk dolgozni akar, bé­kében élni, alkotni a szocia­lista közösség országainak testvéri szövetségben. E szö­vetség, köztük fő ereje, a Szovjetunió, a szocialista országok barátsága, összefo­gottsága a haladásért, a bé­kéért küzdő népek nagy erő­forrása.’' Ezután Sivia Alfonso Ca- sola emelkedett szólásra. Be­szélt a kubai forradalomról, a kubaiak békeharcáról, s arról is, hogy országuk kép­viselői minden nemzetközi fórumon felemelik szavukat a fenyegető háborús veszé­lyek elhárítása érdekében. Az ünnepség második ré­szében a békemozgalomban eredményesen tevékenykedő személyek és kollektívák kü­lönböző elismerésekben ré­szesültek. Az Országos Bé­ketanács kitüntető jelvényét kapta Barta Bálint mezőko­vácsházi népfronttitkár, Bá­lint Tibor, a HNF megyei bi­zottságának politikai mun­katársa és dr. Araczki And­rásáé, a BÉKÖT szakszerve­zeti titkára. Az OBT em­lékplakettjét a békéscsabai Penza Klub, valamint az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépis­kola MSZBT-tagcsoportja vehette át. A Moszkva Rá­dió magyar nyelvű ' adásait hallgatók klubjának (Bé­késcsaba) és további 15 kö­zösségnek, bizottságnak, il­letve aktívának pedig OBT- emléklapot nyújtottak át. A béke- és barátsági hó­nap megyei megnyitó gyű­lésén részt vevőknek vége­zetül kulturális műsort ad­tak a békési zeneiskola nö­vendékei, a 3-as számú ál­talános iskola és a Szegedi Kiss István Gimnázium ta­nulói. p p Gáspár Sándor, a SZOT elnöke tegnap íogadta a svéd szakszervezeti szövet­ség (LO) küldöttségét, amely Stig Maim elnök vezetésével a SZOT meghívása alapján látogatott Magyarországra. A svéd és a magyar szak- szervezetek képviselői tájé­koztatták egymást országaik Szeptembertől az általá­nos iskolások is megismer­kedhetnek a számítógépek használatával, néhány intéz­ményben ugyanis kísérlet kezdődik a gépek alkalma­zásának oktatására — jelen­tették be a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Fő­iskola Székesfehérváron teg­nap megkezdődött számítás- technikai tudományos ülés­szakán. Az eszmecserén — amelyen a hazai szakembe­reken, az oktatási intézmé­nyek, kutatóintézetek, tudo­mányos műhelyek és válla­latok képviselőin kívül bol­gár, jugoszláv és NDK-beli oktatási szakemberek is részt vesznek — ötvenhat előadás hangzik el a számi­politikai, gazdasági helyzeté­ről, a szakszervezeti mozga­lom munkájáról. Véleményt cseréltek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdé­seiről és a magyar—svéd szakszervezeti kapcsolatok továbbfejlesztésének lehető­ségeiről is. tógépek alkalmazási lehető­ségeinek bővítéséről, a prog­ramozástechnikáról, a szá­mítógépek ipari és speciális használatáról. Egyebek között elmondták, hogy a számítógép kitűnő nevelési eszköznek bizonyult, mert logikus, fegyelmezett, rendszerezett gondolkodásra serkent. Hazánkban 15 éve kezdték meg hasznosítását az oktatásban, s másfél év­tized alatt csaknem kétszáz­ezren ismerkedtek meg a gépek, rendszerek alkalma­zásával, a programok készí­tésével. Tizenötezer pedagó­gust készítettek fel a kom­puterek alkalmazásának ta­nítására. Magyar—svéd szakszervezeti megbeszélések Számítástechnikai tudományos illés

Next

/
Oldalképek
Tartalom