Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-04 / 29. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. FEBRUÁR 4., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Hazánk vendége Margaret Thatcher Kádár János és Losonczi Pál fogadta a brit kormányfőt Margaret Thatcher Nagy- Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság miniszterelnöke — aki Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban — tegnap reggel megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ezt követően Lázár György és Margaret Thatcher — akinek személyében első ízben tesz hivatalos látogatást Magyarországon brit kormányfő — a Parlamentben szűk körű megbeszélést folytatott. A program a délelőtti órákban a Parlament delegá- ciós termében folytatódott: Lázár György és Margaret Thatcher vezetésével megkezdődtek a magyar—brit hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport tagjai: Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, valamint Bányász Rezső, hazánk londoni nagykövete. Nagy-Britan- nia képviseletében — a miniszterelnök-asszony társaságában — Sir Julian Bullard külügyminiszter-helyettes, John Coles magántitkár és Peter William Unwin, Nagy- Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság budapesti nagykövete ült tárgyalóasztalhoz. A plenáris ülésen megvitatták az időszerű nemzetközi témákat. Megállapították, hogy bár a külpolitikai kérdéseket illetően a két kormány álláspontja eltérő, mindkét ország érdekelt a kelet—nyugati kapcsolatok fenntartásában, a feszültség csökkentésében. Véleményt cseréltek a leszerelési tárgyalások helyzetéről, valamint azok folytatásának lehetőségeiről, kilátásairól. Az őszinte, szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a Magyarország és Nagy-Bri- tannia közötti kétoldalú kapcsolatok széles skáláját, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A tárgyalások befejezését követően a brit kormányfő rövid sétát tett az Ország- házban. (Folytatás a 2. oldalon) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1983. évi fejlődéséről Az 1983. évi népgazdasági terv fő célja, a' népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítása, a nemzetközi fizetőképesség fenntartása megvalósult. A kiviteli többlet nagyobb lett az előző évinél. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása az előző évi szinten maradt. A termelést és az -ellátást szolgáló állóeszközök állománya gyarapodott. Folytatódott a gazdálkodás szervezeti korszerűsítése. A gazdasági munka eredményeit mérsékelte a tartósan kedvezőtlen külpiaci helyzet, a külkereskedelmi árak változása miatt keletkezett árveszteség, az aszály. Emellett a munka hatékonyságának fokozása, a termékek korszerűsítése, a verseny- képesség javítása nem min- denü.tt tartott lépést a követelményekkel. Mindezek miatt egyes területeken az eredmények az előirányzottnál kisebbek. 1983-ban a nemzeti jövedelem összege folyó áron mintegy 730 milliárd forint volt, volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — _ valamivel meghaladta az í982. évit. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma 1,5 százalékkal csökkent. A munka termelékenysége emelkedett. A takarékosságra, az erőforrások jobb hasznosítására irányuló programok végrehajtása eredményes volt. Az ágazatok többségében csökkent az egységnyi termelésre jutó anyag- és energiafelhasználás. Az energiaellátás az év folyamán kiegyensúlyozott volt. A népgazdaság energiafelhasználása közel 2 százalékkal csökkent, az energiagazdálkodási program, a termelési szerkezet változása, va-* lamint az év eleji enyhe idő hatására. Mind az anyagi ágak, mind a lakosság kevesebb energiát használt fel, mint az előző évben. Az energiagények kielégítésében nagyobb szerep jutott a hazai forrásoknak. Folytatódott a kőolaj és kőolajtermékek helyettesítése más energiahordozóval, így földgázzal és villamos energiával. A nemzeti jövedelemből belföldön 710—715 milliárd forintot, volumenben 2-3 százalékkal kevesebbet használtak fel, mint 1982-ben. A fogyasztásra jutó rész változatlan szintje mellett a felhalmozás — a beruházások volumenének csökkenése és a készletnövekedés mérséklődése következtében — kb. 20 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A lakosság infrastrukturális ellátásának javítását szolgáló társadalmi-gazdasági programok legfontosabb fejlesztési céljai megvalósultak. Az életkörülmények javítását szolgáló több területen növekedett a lakossági, helyi erőforrások szerepe. A termelői és a fogyasztói árszínvonal a tervezett mértékben emelkedett. A vállalatok és szövetkezetek pénzügyi helyzete nem volt kiegyensúlyozott, a korábbinál több vállalatnak voltak likviditási nehézségei. A behozatali árak növekedése meghaladta a kiviteli árakét, a cserearány romlott. Az állami költségvetés bevételei a kiadásoknál gyorsabban nőttek, a költségvetési hiány az előző évinél és a tervezettnél kisebb lett. A népgazdaság 1983. évi fejlődésének főbb mutatószámai Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás A szocialista szervek beruházásai, 1982. év százalékában Terv Tény 100,5—101,0 100,0—100,5 96 — 97 97 — 98 101 —102 kb. 101 97 — 98 97 — 98 101 —102 kb. 97 98 — 98,5 100,0—100,5 99 — 99,5 kb. 100 Milliárd forint folyó áron 170 —172 187 Ipar Az ipari termelés összességében kb. 1 százalékkal, a tervelőirányzat alsó határának megfelelően emelkedett. Az állami iparvállalatok termelése 0,8 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit, az ipari szövetkezeteké 1,7 százalékkal csökkent. Az új típusú gazdasági szervezetek — kisvállalatok és kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek — és a magánkisipar teljesítményei jelentősen emelkedtek'. Az ipari termelésben és értékesítésben nőtt az export aránya. Az ipari termékek kivitele mindkét fő elszámolási viszonylatban jelentősen bővült. Az ipar belföldi célú értékesítése 1,9 százalékkal csökkent. Ezen belül a lakosságnak lényegében ugyanannyit, beruházási célra 6,2 százalékkal többet, a termelőfelhasználók számára 2,7 százalékkal kevesebbet értékesítettek. A termelés és értékesítés nagyobb arányú bővítését hátráltatta a korlátozott külpiaci kereslet, a kedvezőtlen világpiaci áralakulás, a verseny éleződése, esetenként a termékek egy részének alacsony műszaki színvonala, nem kielégítő minősége és versenyképessége. Helyenként gátolta a termelést munkaerőhiány, egyes anyagok és alkatrészek hiánya, a kooperációs kapcsolatok lazulása. A termékek korszerűsítése, a piaci igényekhez való alkalmazkodás a szükségesnél lassabban haladt. Az . iparvállalatoknál és szövetkezeteknél foglalkoztatottak száma 34 800 fővel, 2,3 százalékkal kevesebb volt, mint 1982-ben. A fő ágazatok közül legjelentősebben a könnyűiparban, a kohászatban és a gépiparban csökkent a létszám. A létszám- csökkenésből eredő termelési nehézségek enyhítésében jelentős szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségeknek. A vállalatok és szövetkezetek termelékenysége az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján 3,1 százalékkal emelkedett." Gépállományuk kihasználtsága némileg romlott. Az iparvállalatok és szövetkezetek termelése és termelékenysége ágazatonként (1983. év 1982. év százalékában) Termelés Termelékenység Bányászat 96,8 96,7 Kohászat 98,5 102,2 Gépipar 100,6 103,3 Építőanyag-ipar 100,8 102,1 Vegyipar 101,6 102,5 Könnyűipar 101,0 105,2 Élelmiszeripar 102,2 101,8 Az energiafelhasználás csökkenésével összhangban mérséklődött a főbb energia- hordozók termelésé. Szénből 25,2 millió tonnát, földgázból 6.5 milliárd köbmétert, kőolajból 2 millió tonnát hoztak felszínre, 1-3 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A villamosenergia-ter- melés 25,7 milliárd kilowattóra volt, 4,1 százalékkal több, mint 1982-ben. A villamos erőművekben megfelelően kihasználták a széntüzelésű erőművek kapacitását. A Paksi Atomerőmű I. sz. blokkja — amely az év egy részében még próbaüzem jelleggel működött — a villa mosenergia-termelés 9.6 százalékát szolgáltatta. A folyamatban levő beruházások közül az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi bányaüzemében az év folyamán évi 200 ezer tonna kapacitású üzemrészt nyitottak meg. Alumíniumkohászati termékekből a belföldi értékesítés változatlan színvonala mellett a kivitel mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően emelkedett. Vaskohászati termékekből a tőkés piacokra irányuló kivitel csökkent. Befejeződött, illetve műszakilag megvalósult a Székesfehérvári Köny- nyűfémműben a félgyártmányfejlesztő beruházás, a Dunai Vasműben a konverte- res acélgyártás fejlesztése, a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművének beruházása. A gépiparon belül az egyes vállalatok, alágazatok termelése differenciáltan alakult. Legnagyobb mértékben a műszeripar, valamint a híradás- és vákuumtechnikai ipar növelte termelését, de meghaladta az előző évi szintet a fémtömegcikkipar termelése is. Csökkent a villamos gépek és berendezések termelése és némileg a gép- és gépi berendezés-, valamint a közlekedésieszköz- iparé is. A gépipar rubel viszonylatban növelte export- értékesítését, a nem rubel- elszámolású gépexport csökkent. Az építőanyag-iparon belül csökkent a kő-, kavics-, cement- "és egyes betontermékek termelése. A növekvő igények hatására számottevően nőtt az azbesztcementtermékek, a szigetelőanyagok, a tégla- és cserépipari (Folytatás az 5. oldalon) Az újkígyósi zárszámadó közgyűlésen felszólalt Frank Ferenc Fotó: Fazekas László Zárszámadások megyeszerte A megye közös gazdaságai egymás után készítik számvetéseiket, tárják az eredményeket a tagság elé. Tegnap, február 3-án hét termelőszövetkezet tartotta zárszámadó közgyűlését. Ezek közül az újkígyósi Aranykalász és a csorvási Lenin Tsz- be látogattunk el. Hz újkígyósi Kranykalász tsz Eredményes gazdálkodásról adhatott számot a tegnap, február 3-án megtartott zárszámadó közgyűlésen az újkígyósi Aranykalász Tsz vezetősége. A közgyűlésen részt vett és felszólalt Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. Az 1983-ban végzett munka tapasztalatairól és a tervekről szóló beszámolót Ruck János, a szövetkezet elnöke ismertette. A közös gazdaság történetének legsikeresebb évét zárta tavaly. Az ágazati önelszámolási rendszer bevezetése, 1976 óta, fokozatosan nőtt a gazdálkodás színvonala, s a nyereség 1983-ban 49,3 millió forint lett. A gazdálkodást kedvezőtlenül befolyásolta ugyan a nagy szárazság, de a természet szűkmarkúságát lelkiismeretes, hozzáértő munkával sikerült pótolni. Így végül is búzából 6, kukoricából 9,5 tonna termést takarítottak be hektáronként. A növénytermesztési ágazat eredményességét javította, hogy a kukorica termesztésében 20 százalékos, a cukorrépa termesztésében pedig 14 százalékos ' költségmegtakarítást értek el. Az állattenyésztés termelési értéke 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A szarvasmarhatartás kikerült a hullámvölgyből, s az ágazati nyereség háromszorosára, 6 millió forintra nőtt. A sertéságazat meghatározó jelentőségű. Ezt bizonyítja, hogy az állattenyésztési főágazat 125 millió forintos termelési értékéhez ez az ágazat 94 millió forinttal járult hozzá. A szövetkezet gazdálkodásában egyre nagyobb szerepet töltenek be a műszaki, az építési és a faipari ágazatok. Itt is és a többi ágazatban is a közvetlen érdekeltség bevezetését követően jelentősen javult a költség- gazdálkodás. A vásárolt ipari anyagokra 6,5 millió forinttal kevesebbet adtak ki, mint 1982-ben. A megtakarításokból a szövetkezet mintegy 500 ezer forintot fizetett ki a dolgozóknak. A közvetlen érdekeltség bevezetését a kísérleti keresetszabályozás tette lehetővé. Lényegében ennek köszönhető, hogy tavaly kevesebb dolgozóval 7 százalékkal több terméket állítottak elő, s a tagok egy főre jutó személyes jövedelme 9,6 százalékkal nőtt. A háztáji és kisegítő gazdaságok 168 millió forint értékű terméket értékesítettek a közös gazdaság közvetítésével. Tavaly a gazdák 28 ezer sertést, 800 ezer liter tejet, 40 ezer májlibát és 7 millió forint értékű zöldséget adtak a népgazdaságnak. Az idén a szövetkezet a termelés 7 százalékos növekedését irányozta elő. A terv megvalósulását segíti, hogy a téesz és a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem szakemberei számítógéppel készítették el a legkedvezőbb, legtöbb nyereséget adó termelési szerkezetet. Az elnöki beszámolót követő vitában Balogh László ágazatvezető, a helyi agrárértelmiség növekvő szerepéről beszélt. A téeszben működő fiatal agrárszakemberek tanácsa jelentős feladatokat vállalt az új eljárások, technológiák megismertetésében. Bozó József főmérnök (Folytatás a 3. oldalon) rfiyrrri Pál Lénárd, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Enyedy György, a Regionális * Kutatási Központ főigazgatója tegnap látogatást tettek Békéscsabán. A megyei tanácsnál Becsei József elnökhelyettes, a megyei és városi pártbizottságok és tanács képviselői fogadták őket. Rövid eszmecsere után ellátogattak a Földrajztudományi Kutató Intézet alföldi csoportjához (képünkön), amely január 1. óta új szervezeti felállásban — a Regionális Kutató Központ szervezetébe került csoportként — végzi munkáját. A főtitkár tájékoztatást nyújtott több, a kutatómunka irányításával ösz- szefüggő kérdésről, a kutató- csoport új helyzetéről. Meghallgatta az alföldi csoport kutatóinak tájékoztatóját a folyamatban levő munkákról, s ellátogattak a csoport leendő új épületébe. A délutáni órákban a vendégek megtekintették a BÉKÖT-öt, tájékozódtak az ott folyó munka feltételeiről, exporttevékenységéről. Fotó: Veress Erzsi
