Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-19 / 42. szám
I 1984. február 19., vasárnap Téli vadászat A vadászat élmény. És üzlet is. Ezt bizonyítja például, hogy a Balatonnagybereki Állami Gazdaság egyik legjövedelmezőbb ágazata éppen a HUN-OR elnevezésű vadgazdálkodási rendszer. A vaddal ugyanis éppúgy gazdálkodni kell, mint bármi más értékkel. Ennek csak része a vadászatok szervezése az erdőgazdaságok, vadásztársaságok területén. Kétségtelen, hogy a Balatonnagybereki Állami Gazdaság területe (ahol képeink készültek) ebből a szempontból különösen értékes, hiszen itt a vadászok Európa egyik legnagyobb vadparadicsomában tudhatják magukat. A téli vadászszezon most különösen jónak ígérkezik. A hazai vadászokon kívül a legtöbben az NSZK-ból, a szomszédos Ausztriából, valamint Olaszországból érkeznek, de angol, francia, svájci, s több más — ugyancsak dollárral fizető — vadász akad a vendégek között. S nincs panaszra okuk: ebben a téli szezonban eddig is több mint 100 ezer apróvadat kaphattak puskavégre. Szánokkal a helyszínre. Romantikus is, kényelmes is A zsákmány (MTI-fotó: Benkő Imre felvételei — KS) Ott repül... A teríték fl tárgyalóteremből Személygépkocsikat törtek fel A Gyulai Járásbíróság tárgyalta Váczi István, Szemere u. 8., Bajusz Pál, Bartók Béla út 54., Botyánszki János, Szemere u. 19. és Do- mucza Syörgy, Berzsenyi u. 105. szám alatti békéscsabai lakosok bűnügyét. A négy fiatalember baráti kapcsolatban állt egymással. Együtt szórakoztak, később pedig bűncselekményeket követtek el. 1982. november 27-én este Váczi István és Botyánszki János Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján levő háztartási bolt mögötti autóparkolóban feltörtek egy Lada személygépkocsit. A gyújtást rövidre zárták, s elindultak vele. Felváltva vezették a városban, majd az au- tókázást megunva kivitték Erzsébethelyre, 6 a ©yár utca elején hagyták. Másnap a két fiatalember ugyancsak a Tanácsköztársaság útján levő halbolt melletti parkolóban tört föl egy Ladát. Ezt megelőzően Botyánszki János egy olyan szerkezetet készített, amellyel a gyújtást rövidre lehetett zárni, és biztonságosan lehetett vezetni, mivel a vezetékek szétnyílását a szerkezet megakadályozta. A lopott gépkocsival a ©yár utcába indultak. Elhatározták ugyanis, hogy most már külön-külön fognak autózni. Útközben fölvették Domucza ©yörgyöt, aki tudott arról, hogy két barátjának nincsen gépkocsija. A ©yár utcában Botyánszki és Domucza kiszálltak és átültek a másik gépkocsiba, és elindultak vele. Váczi István pedig egyedül követte őket. A Bartók Béla út és a Temető sor kereszteződésénél azonban elvesztette uralmát a kocsi fölött, s a forgalmi jelzőtáblának ütközött. A gépkocsit összetörte, majd a helyszínről elmenekült. A történteket Botyánszki és Domucza észrevette. Leálltak a gépkocsival, kiszálltak belőle, és ők is futásnak eredtek. A múlt év október 14-én Váczi István és Bajusz Pál együtt szórakozott. Nagy mennyiségű szeszes italt fogyasztottak el. A Körös Motel parkolójában sétáltak egy darabig, s közben Bajusz Pál ráugrott az egyik gépkocsira, majd letörte az antennát. A házak redőnyeit ütögette, meg az útszéli fákat, míg az antenna el nem tört. Az az ötletük támadt, hogy feltörik az egyik gépkocsit és elhajtanak vele. Bajusz próbálkozott egy Lada személy- gépkocsival. Beindítani azonban nem tudta. Egy ideig italboltról italboltra járva 'tovább folytatták az italozást, majd ismét visszatértek a feltört személygépkocsihoz. Most Váczi István ült a volánhoz. Próbálkozása sikerrel járt. Kígyóson keresztül Gerendás irányába haladtak, mintegy 95—100 kilométeres sebességgel. Mind a ketten ittasak voltak, a vezetői jártasságuk is hiányos volt, s így a 22-es kilométerkő közelében elvesztették a gépkocsi felett az uralmat és fölborultak. A baleset következtében Bajusz Pál a gépkocsiból kirepült, agyrázkódást és bal oldali combcsonttörést szenvedett. A baleset után Váczi István az eszméletlen és súlyosan sérült Bajusz Pált segítség- nyújtás nélkül a sorsára hagyta. A helyszínről a szántásokon keresztül menekült. A tárgyaláson Domucza György visszavonta nyomozati vallomását. A bíróság előtt szándékosság hiányára, illetve a tévedésére hivatkozva tett vallomást, tagadva ezzel bűnösségét. A többi vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte. A járásbíróság Váczi Istvánt súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés, segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt és jármű önkényes elvételének vétségéért halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként egy évre a közügyektől, 3 évre pedig a járművezetéstől tiltotta el. Bajusz Pált ittas járművezetés, jármű önkényes elvétele és garázdaság vétsége miatt 7 hónapi szabadság- vesztéssel sújtotta, két évre pedig a járművezetéstől tiltotta el. Botyánszki Jánost jármű önkényes elvételének vétsége miatt 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte, Domucza Györgyöt is jármű önkényes elvételének vétsége miatt vonta felelősségre a bíróság, s három hónap szabadságvesztéssel sújtotta. A büntetés végrehajtását azonban Bajusz Pál és Domucza ©yörgy vonatkozásában próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős. —i II sosem-lett kiscsizma Elkészült pedig az a kiscsizma, erős volt és takaros. Hogyne lett volna az, mikor a mester azzal dobott oda egy pár kiszabott lábbelit az alig 12—13 éves kisinasának: „Na, ezt megcsinálhatod magadnak!” El is készült hamar. A mester elvette, beakasztotta a raktárba egy szögre, alaposan lehűtve az örömtől izgatott fiút: „Ha lesz bele új zoknid vagy kapcád, megkapod!” De hol volt már az a kiscsizma, mire Tarján Lajos cipész- és csizmadiamester, a hajdani kisinas végre 38 fillért érezhetett a markában! S hogy miért éppen 38 fillért? Most, 73 évesen is emlékszik, hogy pontosan 38 fillérbe került akkor, 1925 táján egy kapcára való sárga vászon. Pénze nem volt, az orosházi mestertől kapott kosztot-kvártélyt, s még örülhetett, hogy a tanulásért nem neki kell fizetnie. A közeli faluból, Pusztaföldvárról az apja meg azt üzente vissza a kérő szóra: „Ha ád a gazdád csizmát, oszt azt akarja, hogy ne fagyjon le a lábod, adjon hozzá kapcát is!” A fiú sose kapta meg azt a kiscsizmát. Tarján Lajos tulajdonképpen nem is suszter akart lenni. A vásárhelyi pusztán, a jószág mellett, gyerekésszel úgy spekulált, hogy köteles lesz, vagy szatler, ahhoz nem kell sok szerszám, keresni meg egy nap alatt megkeresik a 40 pengőt, ami neki 6—8 hónapi bére. S még örülhetett, hogy fölfogadták tízévesen szolgálni. Lévén tizenhármán testvérek arra az egy hold földre, némi bérleményre, kicsi házra, kénytelen volt elszegődni. Iskolába is csak két telet járt, mindszenttől szentgyörgyig. T- Szóval, mondom a gazdának, bemegyek én a városba, Orosházára, hátha fölvenne inasnak Szabó Sándor kocsinyerges és fényező — feledkezik bele az emlékekbe Tarján Lajos bácsi, és csöpp öniróniával olyan íze- sen_ mesél az öreg, megkopott pusztaföldvári suszterműhelyben, hogy szinte látjuk a hajdani kisfiút, aki hiába kilincsel. „Aztán ki etet, ki ruház, ki fizeti utánad az OTI-t?” Ezt kérdezték tőle mindenütt. Végre egy csizmadiamester fölfogadta inasnak. Még nem volt 16 éves, amikor 1927-ben fölszabadult. — Most hallom az ifjúsági műsorokban — int a szemével a suszterasztal sarkán álló rádióra —, kérdik a 17—18 évesektől, hogy mi akar lenni. Hát, ő még nem tudja, nem gondolkodott rajta. Hinnye, a szentségit, hát mikor akar?! Mérgesen legyint rá, ,,na hol is tartottam?” kérdi, csak úgy magától, és mesél tovább a segédévekről, ami után következett a katonáskodás Szegeden. Ott szívesen le is telepedett volna, de egy jobb üzlet bére 80 pengő volt, és még hol van a berendezés! — Elég az hozzá, hazajöttem, ott ni, átellenben vettem ki helyiséget, a szomszédos házban meg volt egy lány, az lett a feleségem. Rá három évre, harminckilencben jöttünk át ide, először csak a műhelybe, utána vettük meg ezt a kfs házat is. A takarékszövetkezettől kaptam 400 pengő kölcsönt a műhelyre, abból berendezkedtem, akkor vettem 40 pengőért ezt a varrógépet is! A sarokban az öreg Singer mintha kicsit röstellkedne kopott külseje miatt. A hangja is fáradt, de a tű magabiztosan fut, mikor a gazdája varrni kezd egy vadásztáskát. A bejárattal szemben ott a szabóasztal, rajta sárgaréz mustra, az asztal véginek támasztva meg a ványolófa. Az egyik sarokban rissz-rossz lábbelik, fölöttük gumicsizma, bakancs és egy özönvíz előtti ridikül lóg a szögön. Hátrébb ott a kaptafás stelázsi, a lábait két tégla helyettesíti. A fal mentén az alacsony, peremes asztalkán ár, faszög, szurok, suszterkalapács, talpbőrök, és még ki tudja, mi minden. A kisszék mellett vaskaptafa, annak a töviben pedig divatos új, női csizma. — Mindent csináltam én, az angol lovaglócsizmától a gálacipőig. Gondoltam is épp mostanában, írok a tévének, felajánlom, hogy készítek egy valódi magyar csizmát, mert amit látni, az nem az igazi. — És milyen az igazi? — Rövid, kemény kis szára van, fonott szegővel, papír béléssel, elöl lekanyarít- va, úgy mondjuk, galléros, és a sarka 5 centis. De sok kikerült a kezem alól életemben! Hanem voltam én tíz évet az olajosoknál is, hogy legyen SZTK, meg főleg meglegyen a nyugdíj — vált hirtelen témát Lajos bácsi. — Persze, akkor is dolgoztam mellette itthon. Kellett is a pénz, hiszen három lányt neveltek, taníttattak. Makacsul ragaszkodott hozzá Lajos bácsi, hogy a gyerekei tanult emberek legyenek. Szigorúan kikérdezte a leckét tőlük — miután éjjelente, titokban előbb átböngészte a tankönyvüket. — Azt gondolják el, hogy jártam öt éve! — jut eszébe újabb történet, ahogy az asztalfiókban a papírok között keresgélve a kezébe akad a földhivatal végzése — Éppen Dorogon voltam az egyik lányomnál, akkor érkezett ez a papír, a lányomnak, mint egyik örökösnek. Mert hogy a papír szerint én meghaltam. Na. mondok, ilyet se láttam még! Itthon aztán hetekig járkáltam, küldözgettek ide-oda. senki se tudott semmit, míg a végén az asztalra csaptam: ha két héten belül nem kapom meg a papírt, hogy élek. hát írok a tévének, meg a rádiónak! Valahogy aztán elrendeződött a dolog. — Úgy van ez — veszi le elgondolkodva, elkomolyodva a szemüvegét —, hogy csak addig ér valamit az élet, amíg van célja, programja. Az ember minden napra akarjon valamit. Nekem mindig van célom, tervezek, próbálok új szabásokat, aztán, ha jól sikerül, annak az öröme visz tovább. 'Az éltető erő, ha tud az ember alkotni, ha valamit magam hozok a világra . . . Tóth Ibolya Fotó: Veress Erzsi Klímakamraban a szölovesszök Formatervezett robot Több célra alkalmazható ipari robotot szerkesztettek a Videoton Elektronikai Vállalatnál. Többet tud, mintegy automata, mechanikus mozgása nagyobb a hagyományos célgépeknél, átprogramozható más munkára, tehát okosabb elődeinél. Bár nem feladata, de képes egy szál virágot a vázába helyezni, vagy egy üvegpoharat az asztalról felemelni. Megjelenésében esztétikus, formatervezett berendezés. A gyár fiatal mérnökei és szakmunkásai tervezték és készítették. A Videoton első ipari robotját „betanítás után” az egyik gyáregységben „alkalmazzák”. Az őt követő testvéreivel a tunelgyártás fárasztó műveleteit szándékoznak elvégeztetni. Megvizsgálták a szőlővesz- szők rügyeit, fürtkezdeményeit a balatoni történelmi borvidéken. Mint ebből kiderült, az idén különösen gondos metszésre lesz szükség, mert az ősszel a rü- gvek mintegy 10—14 százaléka már a vesszőérésig megbámult, vagy le sem érett, s emiatt a tavalyinál kevesebb a terméskezdemény. E károsodást főleg az erős viharok és a gondatlanság okozta. A rügyek többsége ugyanis a kordonhuzalokon sérült meg. A fagy által okozott károk jóval mérsékeltebbek. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek a várható veszélyeztetettség arányának felmérésére is. Már most megállapítható többek között az, hogy számíthatnak-e az idén a termelők a szőlő egyik különösen veszélyes kártevőjére, az atkának tömeges megjelenésére. Ez rendszerint a rügy nyílásánál, az első apró levelek ki- bomlásánál okoz jóvátehetetlen károkat. A felderítését szolgáló vizsgálathoz a területenként és fajtánként gondosan összeválogatott szőlővesszőket klímakamrákba, mesterségesen megteremtett tavaszba helyezik. Az atkák felébrednek, s ilyen módon a szakemberek következtetni tudnak arra, hol kell elvégezni a rügyfakadás előtti permetezést. Hasonlóan, tudományos vizsgálattal állapítják meg hetekkel korábban, hol és milyen szőlőfajtáknál kell lisztharmatfertő- zéssel és más betegségekkel számolni.
