Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

Szekciós űrállomások Hz utolsó előtti lépés? Amikor ez év március 2- án elhangzott a Kozmosz— 1443 jelzésű mesterséges hold fellövéséről szóló hír, a program megvalósításán dolgozó szakembereken, kí­vül kevesen sejthették, hogy ez minőségileg új szakasz kezdetét jelenti a szovjet űr­kutatásban. A különböző feladatok el­végzésére szánt, egymástól igen eltérő felépítésű űresz­közök sorozatjelét " viselő Kozmosz—1443 rendeltetése csak azt követően vált is­mertté, hogy június 28-án újabb lakók érkeztek a Szal- jut űrállomásra. A szovjet űrhajózásnak évek óta egyik fő célja a különböző funk­cionális egységekből felépí­tett, nagyméretű szekciós űr­állomások létrehozása. Ah­hoz azonban, hogy ezek hosz- szú időn át működőképesek legyenek, mindenekelőtt meg kell oldani a nagy mennyi­ségű üzemanyag pótlásának, a bonyolult szerkezeti ele­mek, laboratóriumegységek űrbe juttatásának problémá­ját. Ez jóval nehezebb fel­adat, mint az űrállomások készleteinek folyamatos ki­egészítése, amit eddig a jól bevált Progressz teherűrha­jók végeztek, s végeznek a jövőben is. Ezért hozták lét­re az űrbéli szállítóeszközök­nek egy újabb családját, amelynek, mint a beszámo­lókból kitűnik, a Kozmosz— 1443 csak egyik változata. Az új berendezés lehető­ségeinek pontos felmérése, kipróbálása még csak most kezdődött, s bizonnyal több űrexpedíció résztvevőinek ad majd elegendő munkát. A Szttljut—7 űrállomással már­cius l()-én összekapcsolt Kozmosz eddig kettős fel­adatot hajtott végre: „űr­vontatóként” és teherszállító eszközként használták. Mi­vel önálló, nagy teljesítmé­nyű hajtóművei vanqak és jelentős üzemanyagkészletet vihet magával, két alkalom­mal is felhasználták az űr­állomás pályájának módosí­tására. Ez 40 tonnányi földi teher megmozgatását jelen­tette, hiszen a 13 méter hosszú Kozmosz—1443 ön­magában több mint 20 ton­na tömegű. Üzemanyagkész­lete azonban olyan nagy, hogy abból szükség esetén még át is lehet szivattyúzni az űrállomás tartályaiba, 40 négyzetméter területű irá­nyítható napelemei gondos­kodnak saját elektromos rendszerének táplálásáról, fe­délzeti rendszereinek mű­ködtetéséről. A Kozmoszt ez alkalommal úgy alakították ki,. hogy háromtonnányi hasznos terhet vigyen magá­val az űrállomás lakóinak. S mivel ennek mozgatása még az űrben is komoly fizikai munkát jelent, a szállítmány áthordását sínen mozgó tar­goncák segítik. , A Kozmoszt azonban nem­csak „egyirányú közlekedés­re" tervezték, mint a Prog­ressz teherszállítókat: saját visszatérő egysége van. amely 500 kilogrammnyi ter­het juttathat el sima leszál­lással a földre, lehetővé té­ve ezzel kényes szállítmá­nyok — műszerek, a bioló­giai kísérletekből származó élő anyagokat tartalmazó kapszulák, a világűrben ké­szített film- és fényképfel­vételek visszaküldését is. Az űreszközöknek ez az új fajtája azonban ennél sok­kal szélesebb körű feladatok elvégzésére is alkalmas. Mintegy 50 köbméteres hasz­nos belső tere lehetővé teszi, hogy különböző kutatási cé­lokra alkalmas laboratóriu­mokat rendezzenek be ben­ne: űrobszervatóriumot, anyagkutatási kísérletekre használható olvasztóműhelyt, vagy éppen biológiai kísér­leti állomást. Ezekből a mo­dulokból, amelyekben ele­gendő hely marad az- űrha­jósoknak a pihenésre is, már tetszés szerinti nagyságű űr­laboratórium- állítható össze. Ám ha a Kozmoszt csak szállításra használják, akkor is alapvető változást hozhat az űrkutatásban. Szovjet szakemberek szerint belátha­tó időn belül lehetővé válik, hogy a rakétákkal alacsony keringési pályára juttatott modulokat, laboratóriumi egységeket ezekkel az eszkö­zökkel a kívánt magasságba emeljék, s ott nagy űrlabo­ratóriummá szereljék össze. Fazekas László Drága (!) Elnök úr... Az Egyesült Államok — pontosabban adófizetői — királyi, sőt: császári módon gondoskodik a Fehér Ház volt lakóinak kényelmes éle­téről. Richard Nixon, Ge­rald Ford és Jimmy Carter — három, még életben levő volt amerikai elnök évente tisztes összeget, 80 ezer dol­lárt kap múltbéli érdemei elismeréseként. Ez csak va­lamivel kevesebb, mint a fele annak, amit a hivatal­ban levő elnök, Ronald Rea­gan csekkszámlájára Utal­nak. Ez az összeg — mondhat- I ná bárki — meg sem koty- I tyan egy olyan ország kasz- I szájának, amely évente 200 I milliárd felett költ például I katonai célokra. Lawton Chiles floridai szenátor, aki történetesen a demokrata párthoz tartozik, és mandá­tuma az idén lejár, nem is a volt elnökök tisztes nyug­díja, hanem az úgynevezett j csatolt költségek ellen hú- I borog, és egy olyan tartal­mú törvénytervezetet készül előterjeszteni a törvényho­zásban, ■ amely alaposan megnyirbálná az egykori elnökök előjogait. Miről van szó? Az ameri­kai törvények szerint gon­doskodni kell a volt elnö­kök, feleségeik — sőt, özve­gyeik — biztonságáról: ez a tétel csak az idén 12 millió dollárt emésztett fel. Lady Bird Johnson — Johnson néhai elnök özvegye — ha- jókázni indult a görög szi­getvilágban — 12 testőr kí­sérte. A számla: egymillió dollár. Jimmy Carter már­ciusban feleségével 19 na­pos körutazást tett a Közel- Keleten. Megkérdezték tőle, miből fizeti a költségeket. A zsebemből — volt a válasz, de azt Carter nem tette hoz­zá, hogy csak a saját költsé­geiket fizette ... Az őket kí­sérő 36 titkos ügynök szám­lái az államkasszát terhel­ték. Chiles szenátort más is bosszantja: igaz, az állam állja a volt elnökök irodái­nak fenntartási költségeit, s gondoskodik az irodák „megfelelő bebútorozásá­ról”. De ugyan mi késztette arra Cartert, hogy hivatali helyiségeibe állampénzen 66 széket — némelyik bőrrel bevonva —, 44 asztalt és tálalót, 11 íróasztalt, kilenc heverőt, s több karos gyer­tyatartót vásároltasson, és a falakat tiszta gyapjúból ké­szült, keleti stílusú tapétá­val vonassa be? Van még egy — Chiles szenátor szerint bosszantóan költséges — „szokása”, a volt elnököknek: könyvtá­rakat építenek államköltsé­gen, hogy „művük" fennma­radjon. Nemcsak arról van szó, hogy az efféle „szenté­lyek" létesítése eleve azt igyekszik sugallni, hogy a volt elnök tényleg „művet” hozott létre a Fehér Házban eltöltött évek alatt — és ez­zel szinte a történelem íté­letét akarja előre meghatá­rozni. Hanem arról is, hogy noha különböző alapítvá­nyok, intézmények, a bárá­tok hozzájárulnak az elnöki könyvtárak létesítéséhez, ez csak egyszeri költség. A könyvtárak fenntartása a I továbbiakban az államkasz- szát terheli, milliókkal. Az alapelgondolás az volt, hogy amerikaiak és külföldiek tö­megei zarándokolnak majd el az elnöki mű e templo­maiba, és á belépti díjak fedezik a költségeket. Nos, I nem zarándokolnak . . . A floridai szenátor azt is felhozza, hogy a volt el­nökök — televíziós- szereplé­seik, errilékiratok publikálá­sa, s egyéb nyilvános sze­repléseik révén — mind milliomosok lettek. Tavaly Jimmy Carter mégis 292 ezer dolláros költségszámlát nyújtott be — a nyugdíjon felül természetesen. Richard Nixonnál ez az összeg 236 ezer dollár volt, Gerald Ford pedig 249 ezer dolláros számlát produkált. Drága, Elnök úr! — mond­ja Chiles szenátor. Magyar intézet Szófiában A bolgár főváros szívében, Szófia legszebb utcáján, a Ruszki su­gárúton található már három és fél évtizede a Magyar Kulturális Intézet. Hatezer kötetes könyvtára, kiállítóterme, színház- és mozi­terme népszerű a szófiaiak között. Érdekes irodalmi esteket, kon­certeket, színházi előadásokat, tudományos előadásokat, kiállítá­sokat, filmvetítéseket tartanak. Minden évben indítanak valamilyen előadássorozatot. Találkozó­kat szerveznek magyar és bolgár szakemberek — tudományos munkatársak, adminisztratív munkakörben dolgozók, közgazdá­szok — részvételével. A magyar irodalom barátai szintén gyakran vendégei az intézet irodalmi estjeinek, amelyeken a legjelentősebb magyar írók munkásságát mutatják be. Nagy érdeklődés előzte meg a Mesterházi Lajos és Moldova György munkásságát bemu­tató irodalmi estet, Galgóczi Erzsébet Kinek a törvénye, Jókai Anna „A feladat” című regényének megvitatását, Fodor András és Nagy László költészetének bemutatását, Madách Tragédiájának is­mertetését. Hagyomány, hogy külön irodalmi estet szentelnek magyar köl­tők Bulgáriáról és bolgár költők Magyarországról írott verseinek. Hasonló tematikájú, kétnyelvű kötet már Magyarországon is meg­jelent. Hagyományosnak számítanak a bolgár és magyar fordítók részére szervezett műfordítói szemináriumok. Jelenleg a Magyar szerelmi líra, Kertész Ákos és a Makra, Juhász Gyula és Babits Mihály születésének 100. évfordulója, Szabó Magda munkássága, Karinthy Ferenc és Juhász Ferenc szerepel a tervekben. Közel egy éve a Magyar Kulturális Intézet színháztermében nyi­tott kamaraszínházat az 'Állami Szatirikus Színház. Nagy sikerrel játsszák itt Örkény Macskajátékát — ahogy arról a Szófiapress sajtóügynökség tudósítója beszámol. Hamarosan bemutatnak egy másik örkény-darabot, a Tótékat. Népszerű az intézet hároméves magyarnyelvtanfolyama, immár több mint 300 hallgatóval. A leg­jobbak Magyarországon, a debreceni nyári egyetemen bővíthetik nyelvtudásukat. Eredményesen működik a Magyarországon végzett szakemberek klubja. A Magyar Kulturális Intézet aktívan együttműködik a magyar és bolgár testvérmegyékkel és -városokkal. Számuk igazán nem kevés. Blagoovrád Fejér megyével, Kardzsali Somoggyal, ’Kjuszten- dil Szolnok megyével, Tolbuhin Zalával, Razgrad Vassal? Szliven Baranyával, Szófia megye Pest megyével, Targóvista Hevessel, Haszkovo Veszprém megyével tart fenn testvéri kapcsolatot. S hogy a testvérvárosok közül is megemlítsünk néhányat: Szófia Budapest­tel, Dimitrovgrád Kazincbarcikával, Kazanlak Nagykanizsával, Su- men Debrecennel kötött örök barátságot. Változatos az intézet zenei programja. Minden évben bemutat­nak valakit a mai modern magyar zeneszerzők közül. A bolgár ze­neértők már megismerkedhettek Durkp Zsolt, Kosa György, Petro- vics Emil, Soproni József, Balassa Sándor fffunkásságával. Érde­kesek a fiatal bolgár muzsikusok stúdiójával közösen rendezett estek. A legnépszerűbbek persze a magyar filmek. És nem csak maa­gyar, de a Magyarországon végzett bolgár filmesek munkáit is vetítik. S önálló sorozatként bemutatnak olyan bolgár filmeket, amelyekben magyar színészek játszanak. szarvasmarhatartásnál vi­szont 250—500 dekagramm tápra van szükség egy kilo­grammos súlygyarapodás­hoz (igaz ugyan, hogy ez utóbbiak tápja lényegesen olcsóbb, mint a pisztrángé.) A meleg — pontosabban az enyhén langyos, 18—24 Celsius-fok hőmérsékletű — vízben a hal élettani folya­matai felgyorsulnak. Kimu­tatták például, hogy a süllő 10 Celsius-fok hőmérsékle­ten 157, 20 Celsius-fokon vi­szont 'csak 45 órán keresztül emészti táplálékát. A har­csa esetében 10 Celsius-fok- nál 87, 20 Celsius-foknál mindössze 28 órán keresztül időzik a lenyelt táplálék az emésztőrendszerben. Mind­ebből nyilvánvaló: fontos érdek, hogy a halak optimá­lis hőmérsékleten éljenek, és bizonyos időegység alatt minél több takarmányt fo­gyasszanak, fejlődésük így gyorsabb. Hideg vízben ét­vágyuk csekély, emésztésük lassú, következésképpen fej­lődésük is vontatott. A hőerőművek közelében alkalom nyílik a langyos hűtővíz e módon való hasz­nosításra, hazánkban pél­dául Százhalombattán. Ké­pünk az egyik angliai atom­erőmű melett létesített, 2400 négyzetméter . vízfelületű halfarmon készült, ahol a tengervíznél 8—10 fokkal melegebb vízben nagyon ki­fizetődőnek mutatkozik a halak, kagylók és osztrigák tenyésztése, 12—18 hónapon­ként lehet begyűjteni a gaz­dag termést. (KS) Haltenyésztés meleg vízben A halak a legkiválóbb ta­karmány- és energiahaszno­sítók az összes gazdasági ha­szonállat között. Mivel test- hőmérsékletük mindig meg­egyezik a környezet hőfoká­val, nincs szükség külön energiára testük „fűtéséhez”. A melegvérű állatok — mint a madarak és az emlő­sök — viszont a felvett táp­lálék energiájának mintegy 50—60 százalékát a 37—39 Celsius-fokos testhőmérsék­let folyamatos fenntartására használják fel. így érthető, hogy napjainkban már lé­teznek olyan haltápok, ame­lyekből 90—150 dekagramm elegendő egy kilogramm pisztráng előállításához. Ba­romfi-, sertés-, vagy Tudományos kábelvédelem A telefonkábelek beázása elleni védelmériék egyik leg­eredményesebb módja az, hogy a kábelben létrehozott és állandósított mintegy 500 millibar nagyságú levegőtúl­nyomással tartják távol a vizet az ún. kábellékektől. Az ekként védett kábelek .a telefonközpontokban levő túlnyomó berendezéssel ál­landó kapcsolatban vannak. E berendezés működése auto­matikus: ha a vele. összekap­csolt kábel köpenye valahol megsérül, ha a kábelben a nyomás csökken, azt egy ri­asztó berendezés azonnal jel­zi, s ami még fontosabb, a túlnyomó berendezés légsű­rítői megindulnak, s pótol­ják a lyukon, a repedésen át megszökött levegőt. így a kábelben a nyomás általá­ban csak lassan csökken, a hiba helyén kiáramló levegő viszonylag hosszú ideig meg­akadályozza, hogy a víz (nedvesség) behatoljon a ká­belbe. A kisebb köpenyhibá­kat nem is kell okvetlenül azonnal kijavítani. E védel­mi rendszer nagyon hatásos, ám drága, s vele a kis ke­resztmetszetű kábelek vé­delme nem is valósítható meg. Ezeknek ugyanis Olyan nagy az áramló levegővel szembeni ellenállásuk, hogy a túlnyomó berendezéstől tá­voli hibahelyekhez a pótle­vegő csak késve érkezik. Tehát csak a nagy kereszt­metszetű, sok érpárt tartal­mazó fővonalak, a városi há­lózat fontosabb kábelei véd­hetők e módon. Túlnyomásos kábelvédelmi berendezéseket ma már a magyar Ipar is előállít (köze­lebbről: a MICOOP Műszer­ipari Szövetkezet). Képün­kön gyártmánycsaládjának egyik tagját láthatjuk, a TKVB-P típusú, hordozható kivitelű berendezést, amely­(KS-fotó: Hauer Lajos felvétele) nek egyik érdekessége, hogy nem kompresszorokkal mű­ködik, hanem egy 40 liter űr­tartalmú légpalackkal, amelynek 150 bar a töltési nyomása. A készülékre rá­kapcsolható kábel hossza igen tekintélyes, 8000 méter. Röviden BAKTÉRIUM A FÉMPÉNZEN? Megállapították, hogy téves az az általános hiedelem, amely szerint a fémpénz magán hord­ja és közvetíti a betegségek csí­ráit. A heidelbergi egyetemen különleges és alapos vizsgálat­nak vetették alá az NSZK-ban forgalomban levő váltópénzeket. A legkülönbözőbb helyekről be­gyűjtött fémpénzeket részben fo­lyékony, részben szilárd tápta­lajokba helyezték, és utána kel­tetőszekrényekbe tették. Megál­lapították, hogy az érmeken nincs baktérium, legfeljebb ár­talmatlan szennyeződést horda-, nak, sőt bizonyos fémek bakté­riumölő tulajdonságúak. A LÉGSZENNYEZÉS ELLEN Az óriási teljesítményű szén- fűtésű erőművek által okozott légszennyezés elkerülésére új módszereket kell alkalmazni. Ilyen új módszert dolgoztak ki a moszkvai bányászati kutató in­tézet munkatársai. A szabadalom az úgynevezett elektrosztatikus szűrésnek egy szellemes új vál­tozata. Az elektrosztatikus szű­rés úgy történik, hogy a lebe­gő részecskéket feltöltik vala­milyen töltésűre, s nagy elek­tródon összegyűjtik őket. Kis méretű szemcsék esetében azon­ban ez a - módszer nem nagyon hatásos, márpedig az erőművek füstje igencsak apró részecskék­ből áll. Az új találmány lényege az, hogy a tisztítandó levegőoszlo­pot kettéosztja, s'az egyik felét pozitív, a másik felét negatív elektromossággal tölti fel. Azu­tán a két légsugarat újra egye­síti, amikor is az ellenkező töl­tésű lebegő szemcsék összeta­padnak. A folyamatot addig is­métlik, míg a kívánt szemcse­méretet el nem érik. Ezek után kerül a szennyezett levegő a szo­kásos elektrosztatikus szűrőkre. A kísérletek tanulsága szerint ezzel a módszerrel kétszer any- nyi szennyet lehet a levegőből eltávolítani, mint a hagyomá­nyos elekrosztatikus szűréssel. Egyetlen' hátránya, hogy gyúlé­kony gázok esetében a robbanás- veszély miatt nem alkalmazha­tó. A JÖVÖ ÍRÓGÉPE? Egy nyugatnémet mérnök sze­rint a hagyományos írógép már kiszolgált. A nyelv állandóan fejlődik, s az egyes betűk elő­fordulásának a gyakorisága is változik. A mai írógépek bil­lentyűzete, illetve betűelrendezé­se pedig semmit sem változott közel 100 év óta. A két kéz ter­helése íráskor ma már köze­lítőleg sem egyforma. Ezenfe­lül a hagyományos írógép egész­ségügyi szempontból sem-- kifcT-% gástalan: elősegíti a terincosz­lop meggörbülését. A mérnök által tervezett ..hu­szonegyedik század írógépével” nagyobb munkateljesítményt le­het elérni, egészségesebb test­tartás mellett. Nemcsak a kezek terhelését egyenlítette ki jobban a betűk átrendezésével, hanem a billentyűmező kiképzése is új: nyeregalakú. TÜZGÉP JAVÍTJA AZ UTAT A felhólyagosodott, hullámos­sá vált aszfaltúnak rongálják a gépjárművek kormány- és fu­tóműveit, amellett közlekedési baleseteket is okozhatnak. E kel­lemetlen és alattomos úthibák kijavítását úgy végzik, hogy csá­kánnyal vagy pneumatikus kala­páccsal feltörik a hibás részeket, majd új aszfaltréteget terítenek le. Szovjet mérnökök olyan esz­közt szerkesztettek, amellyel egyszerűbben és főként olcsób­ban javítható a hibás- aszfalt. Az eszközt járműre szerelték, és tűzgépnek nevezték el. A tűz- gép infravörös sugarakkal kb. 180 C-fokra hevíti a hibás út­burkolati részt, amely így köny- nyen simára hengerelhető. Órán­ként 5—8 négyzetméternyi út­felület javítható ki e módon em­beri kéz érintése nélkül. AZBESZTCEMENT­CSATORNAAKNA A csapadék- és szennyvízcsa­tornákban a kezelőszemélyzet számára 25-50 méterenként tisz­tító- és ellenőrzőaknákat létesí­tenek. Ezeket az aknákat általá­ban a helyszínen készítik be­tonból vagy súlyos, előregyár­tott betongyűrűkből. . * A Német Szövetségi Köztársa­ságban újabban az aknákat az­besztcementből előregyártják, és darus autóval egy darabban be­emelik a munkagödörbe. Az az­besztcementaknának sok előnye van. Lényegesen kisebb munka­gödörben elfér,. sokkal kisebb a súlya, s teljesen vízzáró. Nem juthat belőle a talajba a szenny-* víz, és nem .szennyezheti a ku­takat tápláló talajvizet, s a ta­lajvíz sem kerülhet az aknába. A legfontosabb azonban az, hogy a nagyforgalmú utakon gyor­sabban lehet vele csatornát épí­teni, mert rövidebb ideig keil a munkagödröt nyitva tartani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom