Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-30 / 153. szám
NÉPÚJSÁG 1983. június 30,, csütörtök Lakásgazdálkodás megyénkben Az MSZMP KB a múlt év áprilisában — széles körű társadalmi vita után — ösz- szegezte a lakásellátási és lakásgazdálkodási rendszer korszerűsítésére vonatkozó irányelveket. Ezt követően megjelentek az állami határozatok is. A központi előírásokhoz igazodóan a helyi tanácsok lakásrendeleteit is módosítani kellett. Megyénkben tíz településen: az öt városban, Szeghalmon, Mezőkovácshá- zán, Gyomaendrődön. Batto- nyán és Mezőhegyesen vált szükségessé az eddigi tanácsrendeletek felülvizsgálata. Mint ismeretes, július elsejétől új. felemelt lakbért fizetnek az állami bérlakások bérlői. Az új lakbérek pontos — a tényleges használati értéket tükröző — megállapításához szükségessé vált a lakások felmérése. Ez a felmérés már megtörtént a megye említett településein. Az eddigi tapasztalatok szerint elenyésző számú fellebbezés érkezett a tanácsokhoz a megállapított lakbérek összegével kapcsolatban. Hazánkban 1960 óta húsz év alatt 1980 végéig mintegy másfél millió új lakás épült fel. A korábbiakhoz képest jelentősen javult a lakások komfortfokozata is. Békés megyében 1960-tól napjainkig 61 ezer új lakás épült fel. A jelentős számú új lakás megépülése ellenére az ezer főre jutó lakásépítési mutató alapján az alföldi megyékhez képest is az utolsók között maradt Békés megye. A lakások műszaki állapota — a lakásépítés számszerű növekedése, valamint a magas megszűnő lakásszám miatt — az országosnál kedvezőtlenebb. Megyénkben az állami lakásépítés aránya alacsony: 10— 12 százalék. Ezért a magánerős építési forma a meghatározó, amely jelentős anyagi terhet jelent az építkezőknek. Megállapítható, hogy az elmúlt időszakban a jelentkező mennyiségi igények kielégítése volt az elsőrendű feladat. így megyénkben nem alakult ki lakáscserealap, s emiatt hatékony lakásgazdálkodásról sem beszélhettünk. A jövőben fontos feladat lesz a lakáscserealap létrehozása. Ezek után vizsgáljuk meg az elkövetkező időszak tanácsi fejlesztési feladatait a lakásellátást illetően. Várhatóan a jövőben sem csökken az állami bérlakást igénylők száma, mivel a szociális alapon ezt a lakástípust igénylők köre lényegében nem változik, s emelkedik a fiatal házasok lakásigénylése is. A tanácsoknak az állami lakásépítés ütemét az elkövetkező időszakban lehetőleg szinten kell tartani. A fiatal házasok igényeinek kielégítésében a fokozatosságot kell figyelembe venni. Az első, átmeneti lakások biztosítására — ahol az igénylők száma indokolja — garzonházat, szobabérlők házát szükséges építeni. Szélesíteni kell a technológiai választékot is. A jövőben a költségkímélő eljárásokat, a helyi építőanyagok nagyobb mértékű fel- használását szorgalmazzák az illetékesek. A családiházépítéshez a helyi tanácsoknak szükséges biztosítani a telkeket. Elsősorban a már részlegesen közművesített, olcsóbb területek jöhetnek itt számításba. Fontos feladat az építkezők széles körű, szakszerű tájékoztatása. Ennek ellátására fokozatosan létre kell hozni megyénkben a magánlakásépítési tájékoztató irodákat. A magánlakás-építés állami támogatásán túl, a helyi tanácsoknak is lehetőségük lesz a szociálisan rászorulók segítésére. A tanácsi támogatásokat összehangoltan a munkáltatói támogatásokkal kell az arra illetékeseknek eljuttatni. Mindehhez a jövőben jobb együttműködést szükséges kialakítani a tanácsok és a gazdálkodó egységek között. A jelenleg meglevő lakásállomány fenntartása és felújítása az újak építésével egyenrangú feladatot jelent. Ennek érdekében az ingatlankezelési tevékenységet folytatók munkája javuljon, emelkedjen az üzemeltetési, karbantartási, felújítási és korszerűsítési feladatok ellátásának színvonala. Fokozatosan létre kell hozni a bérlőközösségeket. Ezek a közösségek segítik a lakossági bejelentések gyors intézését, az ingatlankezelő szervezet és a bérlők együttműködésének erősítését. Az elkövetkező években az állami tulajdonban levő lakások felújítása mellett egyre nagyobb mértékben jelentkezik a személyi tulajdonban levők felújításának szükségessége is. Ezért a ma meglevő építőipari kapacitásokat bővíteni kell a megyében. összefoglalva megállapítható, az új lakásügyi jogszabályok jelentősen megnövelik a helyi tanácsok szerepét, önállóságát a lakásgazdálkodási feladatok ellátásával kapcsolatban. A magasabb követelmények teljesítése folyamatos, felelősségteljes, szakszerű munkát igényel a helyi tanácsoktól. (Verasztó) Körzetszám: 67 Ma iizembehelyezik a gyomaendrödi telefonközpontot A Szegedi Postaigazgatóság ma, június 30-án 12 órakor ezer vonal kapacitású automata telefonközpontot helyez üzembe Gyomaendrődön. Az új telefonközpont indulásakor a telefonszámok megváltoznak, és öt számjegyűek lesznek. Az új számokat a most megjelent — a gyomaendrödi előfizetők adatait tartalmazó — telefonkönyvben lehet megtalálni. A telefonkönyv a gyomaendrödi, a békéscsabai, a békési, a gyulai, a mezőberényi és az újkígyósi postahivatalban kapható. A postaigazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint az átkapcsolás várhatóan 15 perc alatt lezajlik. Az új központ lényegesen jobb szolgáltatást biztosít a telefonálóknak. Az előfizetők közvetlen tárcsázással hívhatják egymást, és igénybe vehető a korszerű távhívás is. Gyomaendrőd körzetszáma: 67. A távhívásba be nem kapcsolt telefonközpontok előfizetőihez irányuló hívásokat a 01-es számon kell bejelenteni. Ezeket a beszélgetéseket a békéscsabai központ kapcsolja. A tudakozó Szolgálatot is a békéscsabai telefonközpont látja el. A telefon működésével kapcsolatos hibát a 03-as telefonon, vagy személyesen a posta- hivatalban lehet bejelenteni. Az átkapcsolást követően a gyomaendrödi előfizetők telefondíjait számítógép számlázza. Az előfizetők augusztusban már gépi úton készített számlát kapnak. Az előfizetők a változásokról és a telefonáláskor követendő eljárásról részletes írásbeli tájékoztatást kaptak. L. L. Utazás a mozgólépcsőn Az első mozgólépcső születési dátumát nem könnyű felderíteni. A krónika szerint 1892-ben egy New York-i mérnök kapott szabadalmat „escalator”-ra. Kezdetben nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a találmánynak. A kezdeti példányoknak az volt a legfőbb hibájuk, hogy nem volt be- és kifutási terük, vagyis az utasnak azonnal az emelkedő pályára kellett rálépnie, és ez csakugyan balesetveszélyes volt. A városiasodás, a földalatti vasutak, aluljárók, a nagyméretű áruházak építése azonban hamarosan szinte kötelezte a tervezőket, hogy divatba hozzák a mozgólépcsőket. Az 1920-as években már világszerte elterjedtek. Érdemes röviden összehasonlítani az eddig ismert tömegközlekedési eszközöket a mozgólépcső sajátos tulajdonságaival. Villamos, autóbusz esetében az ember álló járműre száll fel, amely csak akkor indul el, amikor az utas elfoglalta helyét, leült vagy megkapaszkodott. Ezeken a közlekedési eszközökön az utas csak tétlen résztvevője a közlekedésnek. A mozgólépcsőn más a helyzet. Itt mozgásban levő lépcsőre lép, sőt a rálépés után maga is előre haladhat a mozgásban levő szalagon. Végül pedig a mozgásban levő lépcsőről lép le ismét a mozdulatlan talajra. Mindez az utastól sok irányú alkalmazkodást, más szóval közreműködést kíván. Személyes fizikai és pszichikai adottságai fokozottabban megszabják, befolyásolják közlekedési magatartását. Adottságaitól, magatartásától függ, mennyire biztonságosan utazik a lépcsőn, sőt az a többi utas biztonságára is hatással van. A baleseti statisztikák elemzéséből az derül ki, hogy a veszélyes események bekövetkezésében nagyobb szerepe van az utasok magatartásának, mint a zsúfoltságnak. Képünkön a budapesti metró egyik állomásának mozgólépcsőit látjuk, egy gyenge forgalmú napszakban. A képen az utazás helyes és helytelen (fogódzás nélküli) formáira egyaránt találunk példákat. Délelőtt az eleki takarékszövetkezeti üzletházban Fotó: Balkus Imre Szociális tervezés a megyei kórházban Készítsenek szociális tervet a nagyobb egészségügyi intézmények — döntöttek 1980-ban az Egészségügyi Minisztérium és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének vezetői. Megyénkben ilyen terv készítésére a gyulai megyei kórház-rendelőintézeti egységet jelölték ki. Ha a tervezésnek ez a módszere beválik, egyre több intézményben bevezetik. — A végrehajtandó feladatokat ismerik a különböző területek felelős gazdái — mondja dr. Tóth Károly- né, a kórház függetlenített szb-titkára. — De így csokorba kötve jobban számon kérhető a végrehajtás. A dolgozók jó közérzetéről, s nagy összegek sorsáról van szó. Nálunk csapatmunka volt a tervkészítés. Az állami és a pártvezetéssel együtt gondolkodtunk és a szakszervezet gyakorolta a kész terv felett egyetértési jogát. A főigazgató-főorvos minden évben beszámol a szakszervezeti tagság előtt az eredményekről és a nem teljesített feladatokról. A számvetés, az újabb esztendei tervezés nemrégiben történt meg a kórházban. Javult például a műszerezettség, a bölcsődei, óvodai ellátás, az étkeztetés színvonala, de jócskán akadnak megoldásra váró feladatok: a fiatal orvosok, nővérek lakásgondjának enyhítése, a korszerűtlen beteghordás és ételszállítás könnyítése, a létszámhiány. A munkakörülmények befolyásolják az emberek hangulatát, 1978- tól a sebészeti pavilon áttelepítésétől a vándorlások korszaka következett az itteniek. életében. Mint mondják, egészségesen türelmetlenek a kórháziak. Nem csoda, hiszen a fekvőbeteg-osztályok 80 százalékát valamilyen módon érintette az áttelepítés. Sokat jelentett a 80 ágyas új pavilon átadása, így köny- nyebb kivárni az építkezések végét. A DÉLÉP vezetői ígérik, hogy most már tartani tudják ^ határidőket. Dolgozóik felelősségteljes munkájától függ a betegellátás feltételeinek javulása, s ennek tudatában kell tevékenykedniük. A feladatok sokasodnak, hiszen áthúzódott ez évre a G épület befejezése. Ettől függ az izotóplabor, a központi sterilizáló, a röntgen mély terápiái diagnosztikai munkahelyek elhelyezése. A szemészeti osztályt és a műtőt is egy helyen szeretnék már tudni, s nem lehet elodázni az onkológiai osztály bővítését sem. A mosoda rekonstrukciójának kezdete nagy feladatok elé állítja a kórház vezetőit. A folyamatos tisztaruha-ellá- tásról és a mosodai dolgozók elhelyezéséről egyaránt gondoskodniuk kell. Az orvosok, egészségügyi dolgozók érdekében bővíteni szükséges a garzonházat. A csecsemők, gyermekek egészségvédelmét szolgálja a szülészeti osztály zárt láncú iparitévé-rendszerének kiépítése, s a fertőző részleg kialakítása a gyermekosztályon. Eredményként könyvelhetik el a Védőfelszerelés és védőruha folyamatos biztosítását, a munkavédelmi és tűzvédelmi tanfolyamok, előírások megtartását. A kórház szocialista brigádjai gyakran szépítik társadalmi munkában környezetüket, festik az udvari padokat, alakítják a parkot. Az 1983-as szociális terv fontos eleme az üzem-egészségügyi rehabilitáció feltételeinek javítása. így például szorgalmazzák az üzemorvosi rendelő kialakítását, a főállású üzemorvos alkalmazását. Gondot fordítanak arra, hogy az intézetben üzemi baleset során csökkent munkaképességűvé vált dolgozót rehabilitációs munkakörbe helyezzék. Az egészségkárosító munkahelyeken dolgozók részére védőfelszerelést, védőitalt biztosítanak, s orvosi ellenőrző vizsgálatra küldik őket. Beiskolázási tervet készítettek az egészségügyi szakdolgozók, az orvosok, gyógyszerészek és egyéb egyetemi végzettségűek képzésére, továbbképzésére. Nyelvtanfolyamokat, . szakmapolitikai vetélkedőket, fórumokat rendeznek, pályázatokat hirdetnek, továbbképezik a gyesen levőket, féjlesz- tik a klubtevékenységet. A munkahelyi demokrácia érvényesülése érdekében évente rétegértekezletet, kéthavonta osztályértekezletet rendeznek. Kiemelt feladatként kezelik a pályakezdő fiatalok beilleszkedésének támogatását, s a nyugdíjba vonulók megbecsülését. A bizalmihálózat révén a kórház minden dolgozója értesült a szociális terv lényegéről. A különböző fórumokon megvitatták azt és jogos követeléseik helyet kaptak a tervben. Legközelebb 1984 márciusában ad számot arról dr. Sarnyai Ferenc főigazgató-főorvos, hogyan valósították meg közös elképzeléseiket. Bede Zsóka Szövetkezeti ifjúsági napok Orosházán Vágányzár és terelőforgalom Pályafelújítási munkák miatt vágányzár van szerdától a magyar—osztrák érdekeltségű győr—Sopron—ébenfur- ti vasúttársaság Győr és Sopron közötti fővonalon. A vágányzár és a forgalomelterelés június 30-án, július 1-én, 4-én, 5-én, 6-án és 7-én is érvényben lesz. Ezalatt Győr és Enese között a személy- vonatok utasait autóbuszok szállítják. A gyorsvonatok kerülővel Hegyeshalmon át közlekednek; menetidejüket ezért megváltoztatták, általában 20 perccel előbb indulnak Sopronból, illetve Budapestről. A gyorsvonatok elterelése mellett azért döntöttek, hogy a soproni üdülőkbe nagy csomagokkal érkező, s az onnét távozó utasoknak ne kelljen átszállniuk. Az út ugyan hosszabb ideig tart, de még így is kényelmesebb, mintha autóbuszra kellene szállniuk, s újból vissza a vonatra. Tavaly gazdag programmal rendezte meg az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ KlSZ-bizott- sága az első szövetkezeti ifjúsági napokat. Az idén július elsején, pénteken és 2- án, szombaton kerül sor a rendezvényre, amelyen az ÁFÉSZ működési területén dolgozó fiatalok vesznek részt. A szövetkezetben napjainkban mintegy 700 harmincöt éven aluli fiatal dolgozik, s közülük 200 KISZ- tag. Pénteken délután ifjúsági fórummal veszi kezdetét a kétnapos rendezvénysorozat. Ezen többek között megemlékeznek a nemzetközi szövetkezeti napról, majd dr. Tóth Sándor, az ÁFÉSZ elnöke ad átfogó ismertetőt a szövetkezet gazdasági helyzetéről. Ezt követően Németh Ferenc, a KISZ KB tagja, az orosházi AKG KISZ-titkára a KISZ X. kongresszusa határozatainak időarányos megvalósulásáról, a további feladatokról tart tájékoztatót. A nap programja a Hotel Alföldben ifjúsági bállal zárul. Szombaton délelőtt a Hotel Alföld parkolójában kirakodó vásárt tartanak, amelyen többek között makramékészítők, mézeskalácsosok mutatják be portékáikat. Karatebemutató, vidám szellemi vetélkedő és az orosházi Alföld néptáncegyüttes műsora színesíti a programot. Az orosházi ifjúsági ház közelmúltban alakult két zenekara is bemutatkozik a közönségnek. V. L.
