Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-10 / 136. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PtRIBIZOITStG ES 1 MEGYEI TINtCS UPI« 1983. JÚNIUS 10., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM Ülést tartott a Minisztertanács Tegnap, a délutáni órákban Rózsa István, a Szegedi Posta- igazgatóság vezetője adta át Mezőberényben Szűcs Lajosnak, a nagyközségi tanács vb elnökének az új automata telefon- központot. Az ünnepségen részt vettek a megyei, községi, tanácsi és pártszervek képviselői, valamint azon szocialista brigádok tagjai, akik közel 1 millió forintnyi társadalmi munkával járultak hozzá a létesítmény elkészítéséhez. Az új központ üzembe helyezésével Mezőberény is bekapcsolódhat a belföldi távhívás hálózatába, ami az előfizetők telefonszámainak az ötjegyűre való változását is jelenti Fotó: Fazekas László Németh Károly és Korom Mihály látogatása a déli hadseregcsoportnál A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta a jogszabálytervezetek társadalmi vitáinak tapasztalatait. A mindinkább gyakorlattá váló eszmecserék elősegítik, hogy az állampolgárok megismerjék a tervezett intézkedések indokait, javaslataikkal, észrevételeikkel hozzájárulhassanak azok körültekintő előkészítéséhez. A kormány úgy foglalt állást, hogy a jövőben nemcsak a törvények, hanem a közérdekű minisztertanácsi és miniszteri rendeletek előkészítése során is fokozottabban élni kell a társadalmi kontroll lehetőségével. A Minisztertanács kifejezve köszönetét az érdekvédelmi és a tárA Békés megyei Tanács ifjúsági és sportbizottsága Kaczkó Mihály elnökletével június 9-én, tegnap délelőtt Békéscsabán tartotta soros ülését. Elsőként a bizottság munkája került napirendre, különös tekintettel a megye sportéletének fejlesztésére készült középtávú program időarányos teljesítésére. A beszámoló, amelyet megvitatott és elfogadott a testület, a Békés megyei Tanács legközelebbi ülésén napirendre kerül. „A fiatalok részvétele a gazdasági feladatok megoldásában Békéscsabán és Szeghalmon, különös tekintettel a tanuló fiatalok szorgalmi időben végzett közhasznú munkájára” — ez volt a tegnapi bizottsági ülésen a következő téma. A beszámoló szerint Békéscsabán összesen csaknem 28 ezer a hét-harmincnégy év közötti fiatal, ami a város lakosságának a 41,3 százalékát jelenti. Számottevő erőt képviselnek tehát a gazdasági építőmunkában, igen nagy számban vesznek részt szervezetten és egyénileg is termelési sadalmi szerveknek, kérte, hogy a jövőben is vállaljanak részt a társadalmi viták megszervezésében, tapasztalatainak összegezésében és tolmácsolásában. A kormány az Állami Tervbizottság jelentése alapján áttekintette a szénhidrogénipari beruházások helyzetét. Megállapította, hogy a tervidőszak első két évében a programba foglalt alapvető feladatok teljesültek. Felhívta az érintett szerveket, hogy a tervező munkában a következő évek kiemelkedően fontos feladatának tekintsék a szénhidrogén-kutatás és -termelés fejlesztését, valamint az ellátás javítását. A Minisztertanács megtárgyalta a SZOT tájékoztatóját az 1982. évi munkavéversenyeken. A szakmunkás- tanulók és középiskolások a nyári építőtáborozáskor és az őszi betakarításkor a környékbeli téeszekben dolgoznak. Az így megkeresett pénzből egynapi keresetüket az épülő sportcsarnokra ajánlották fel. Az elmúlt ősszel az általános iskolák 7—8. osztályosai az iparban és a mezőgazdaságban dolgoztak: paprikát szeleteltek, gyümölcsöt szedtek, hibrid kukoricát fosztottak, kukoricát törtek, facsemetét lombtalanítottak. hagymát szedtek és a kombájn után napraforgót, kukoricát, cukorrépát szedtek össze, vagyis böngésztek. A munkában összesen kétezer 75 általános iskolás diák vett részt. A középiskolások vágott baromfit csomagoltak, konzervet készítettek, ládát javítottak, kukoricát fosztottak. Szeghalmon az általános iskolások — a 7—8. osztályosok — a helyi Sárréti Tsz- ben szoktak dolgozni, ahol tavaly burgonyát és szilvát szedtek, a középiskolások a Hidasháti Á. G. bakuci delmi helyzetről. Megállapította, hogy a munkahelyek biztonságosabbá tételére tett intézkedések, az aktív fel- világosító, nevelő és ellenőrző munka eredményeként tovább csökkent az üzemi balesetek és a foglalkozási megbetegedések száma. A kormány a SZOT javaslatait elfogadva határozatban írta elő a munkavédelem fejlesztésének állami teendőit. A Minisztertanács meghallgatta és tudomásul vette a Hazafias Népfront országos Tanácsának tájékoztatóját, a Fogyasztók Országos Tanácsa működésének tapasztalatairól. Kötelezte az illetékes állami szerveket, hogy a tanács által feltárt tapasztalatokat folyamatosan hasznosítsák a munkában. (MTI) üzemegységében hibrid kukoricát törtek, illetve egy diákcsoport a gyomai Győzelem Tsz-ben, egy a Sárréti Tejüzemben, illetve egy brigád a Szeghalmi Harisnyagyárban dolgozott. A vitában a hozzászólók elsősorban a fiatalok munkára nevelésével foglalkoztak. Hajdú Mihályné kért szót elsőként, és hangsúlyozta, hogy a gyermekeknek eleve elveszik a kedvét a munkától, ha nincs megfelelő feladat, nem szervezik meg rendesen a diákok foglalkoztatását. Dankó Pál, megyei ifjúsági titkár azt emelte ki, hogy az iskola és a munkát adó gazdasági egység által kötött szerződésre, az abban foglaltak betartására felügyelni a tanácsi szervek feladata. Pataki István, a KISZ megyei bizottságának első titkára elmondta: sok helyen nem érzékelhető, hogy a közhasznú munka az oktatás-nevelés része. Figyelemre méltó a szeghalmi Péter András Gimnázium kezdeményezése, ahol építőtábori formában szervezték meg az őszi mezőgazdasági munkákat. Szakszervezeti titkárok értekezlete A szakszervezetek terület- politikai teendőinek teljesítését településeinken a szakmaközi bizottságok koordinálják. Jogosítványaik és feladataik növekedésével egy időben a szakmaközi bizottságokat az elmúlt év második felétől mindenütt megerősítették, újjászervezték, illetve ahol ilyen bizottság még nem tevékenykedett, ott megalakították. A megyeszékhelyen, Békéscsabán ez év februárjában látott munkához a szakmaközi bizottság Karkalik András elnök, valamint Bácskai László titkár irányításával. Az eddigi eredményekről és a feladatokról tájékoztatta Békéscsaba üzemeinek és vállalatainak szak- szervezeti titkárait Bácskai László azon az értekezleten, amelyen első napirendi pontként Várai Mihály, a városi pártbizottság osztályvezetője tartott előadást az MSZMP XI1. kongresszusa és a megyei, illetve városi pártértekezlet határozatainak időarányos teljesítéséről, a következő kongresszusig terjedő időszak legfőbb gazdasági és politikai céljairól. A városi titkári értekezleten részt vett Szeljük György, az SZMT titkára és Banadicsné Lóránd Ibolya, a HNF városi bizottságának titkára is. Tegnap, június 9-én tartotta ülését Békéscsabán a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Józsa Béla elnökletével. Részt vett a testület munkájában Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Sáli Ferenc, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság főosztályvezetője, dr. Révész Andor, a KNEB nyugalmazott főosztályvezetője és Pálmai Lajosné, a KNEB tagja. Először megvitatták a fogyasztók érdekvédelméről, az ellenőrzések hatékonyságáról, az áruellátásról szóló jelentést. Megállapították többek között, hogy túlságosan sok az egy ellenőrre jutó üzlet. Van olyan fogyasztási szövetkezet, mint a szarvasi, vagy a békéscsabai, ahol az elfogadott 18—22 helyett egyetlen embernek 40 boltot kell évente megvizsgálni. Gondot okoz a hálózati ellenőrök továbbképzése is, hiszen jelenleg 29 százalékuknak nincs szakképzettsége, s ez rányomja bélyegét a vizsgálatok minőségére. A vállalatok, a szövetkezetek általában készítenek munkatervet, de ezek, főleg a szövetkezeteknél nem mindig vannak összhangban a felügyelő és az ellenőrző bizottságok munkaidőmérlegével. Az elmúlt évben az állami ellenőrző szeryek, a vállalatok, az ÁFÉSZ-ek és a Németh Károly és Korom Mihály, az MSZMP Politikai bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai csütörtökön látogatást tettek az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport alakulatainál. A látogatáson részt vett Rácz Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője. A vendégeket elkísérte Konsztantiyn Kocsetov veszakszervezeti társadalmi ellenőrök 9 ezer 598 vizsgálatot bonyolítottak le. A tanácsok évente az egységek mintegy 25—30, a megyei kereskedelmi felügyelőség pedig 17 százalékát ellenőrzi. Az utóbbi szervezet dolgozik a leghatékonyabban, viszont vizsgálataik csak részben^ igazodnak a hálózat szerkezetéhez. Különösen kevésszer ellenőriznek a magánkereskedőknél és a szerződéses üzletekben. Ugyanez elmondható a tanácsokról is. Ez annál inkább sajnálatos, mert a jelenleg érvényben levő rendelkezések szerint a szerződéses boltokban a bérbeadó vállalat, vagy szövetkezét nem ellenőrizhet. Figyelemreméltó, hogy szám szerint a legtöbb vizsgálat a szövetkezetekben volt, mégis itt a legkevesebb a feltárt szabálytalanság. Meglehetősen sok az árdrágítás, a rossz számolás és a hamis mérés, valamint a minőséggel ösz- szefüggő hiányosság. A próbavásárlások során az állami és a szövetkezeti kereskedelemben az üzletek 45 százalékában tapasztaltak fogyasztói megkárosítást. Nem fordítottak kellő gondot egyebek között a lejárt fogyaszthatósági idejű árukra. A megállapított szabálytalanságokhoz képest az 1041 felelősségre vonás szintén zérezredes, a hadseregcsoport parancsnoka és Nyiko- laj Sevkun altábornagy, a haditanács tagja, politikai csoportfőnök. A vendégek tájékoztatást kaptak a személyi állomány életéről, harci-politikai kiképzésének helyzetéről. Megtekintettek több csapategységet, és találkoztak a hadseregcsoport tisztjeivel, katonáival. kevésnek mondható. Az ellenőrök sem mindig következetesek, mert nem minden indokolt esetben tesznek erre javaslatot. A medgyes- egyházi és a szeghalmi tanács például eltekint a pénzbírság kiszabásától. Pedig a helyszíni vizsgálatok bizonyítják, hogy gyakran erre is sort kell keríteni. Ugyanis a kiszolgált rövid italok mintegy 30 százalékánál mértek kevesebbet. A vendéglátóiparban a súlycsonkítások mértéke az italoknál 6—20 százalék, de ennél jóval nagyobb eltérésekre is fény derült. Nincs minden rendben az árkalkulációk, a haszonkulcs alkalmazása körül sem. Hiányos az ártájékoztatás, a csomagoláson nem jelzik a minőséget. A magánkereskedők áruinak beszerzési forrása szinte ellenőrizhetetlen, általában nagyobb haszonkulcsot alkalmaznak, mint az állami és a szövetkezeti kereskedelem. Nem ritka az sem, hogy az állami kiskereskedelemtől megvett termékeket, csempészárut értékesítenek jóval drágábban. Ezután megtárgyalták annak az utóellenőrzésnek a tapasztalatait, amely az általános iskolások elhelyezéséről, szociális ellátásáról készült. S. S. Emberemlékezet óta soha ilyen korán nem kezdődött még el az aratás Battonyán, mint az idén. A hosszan tartó meleg idő hatására beérett az őszi árpa, és június 8-án a helyi Dó* tsa Termelőszövetkezet kombájnjai hozzákezdtek a 140 hektár gabona aratásához Fotó: Béla Ottó A fiatalok részvétele a gazdasági feladatok megoldásában Munkára nevelés — munkával K. E. P. NEB-iilés Békéscsabán Nagyobb figyelmet a fogyasztói érdekvédelemre!
