Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-10 / 58. szám

1983. március 10., csütörtök NÉPÚJSÁG Eszmecsere az Alföld fejlődéséről Hazánkba látogat Vidor Vasarely Victor Vasarely, a Francia- országban élő magyar szár­mazású világhírű festőmű­vész március 11-én Buda­pestre érkezik. A Budapesti Művészeti Múzeumban a közelmúltban nyílt meg a művész tárlata, s az eredeti tervek szerint a megnyitón Vasarely is részt vett volna. Akkor betegsége meggátolta ebben. A kiállítás anyagát — csaknem 400 mű­vet — Vasarely a magyar ál­lamnak ajándékozta. Buda­pesti látogatása alkalmából a Szépművészeti Múzeumban találkozik a magyar kultu­rális élet képviselőivel, s elő­adást is tart. Victor Vasarely társaságá­ban Budapestre érkezik Ger- sende de Sabran, ismert fran­cia zongoraművésznő, aki március 12-én, szombaton es­te fél nyolckor koncertet ad a Zeneakadémia kistermé­ben. Rendezvényekben gazdag tavasz a szarvasi járásban Békés megyei tudósok a szegedi televíziós stúdióban Alig két évvel ezelőtt, a Szegeden megjelenő Tiszatáj folyóirat vitát indított a vi­déki tudomány helyzetéről. Hozzászólásaikban a tollat fogó tudósok részletesen ele­mezték hátrányos helyzetü­ket, a fővárosban összponto­sult tudományos centrumok­tól való távolság kedvezőt­len anyagi, erkölcsi és intel­lektuális következményeit. Rámutattak arra is, hogy az egyes régiók, jelen esetben az Alföld tudományos életé­nek viszonylagos elmaradott­sága visszahúzó erőként hat közre a gazdasági-társadal­mi fejlődésben is. Békés megyében járva vi­szont arra is fény derül, hogy a vidéki, hagyományos tudo­mányos központok, mint Pécs, Szeged, Debrecen mö­gött létezik egy második, pe­remvidéki terület is, amely ^hangsúlyozottan hátrányos helyzetben van, már ami a szellemi életet illeti. Jellem­zésül csak egyetlen adat; míg hazánkban az értelmi­ségi foglalkoztatottak aránya 25 százalék körül mozog, Bé­késben ez mindössze 19 szá­zalék. _ Ha pedig igaz az a napjainkban már közkeletű megállapítás, hogy a tudo­mány konkrét termelő erővé válik, akkor a békésieknek nem kell különösebben bi­zonyítaniuk, hogy a szelle­mieket illetően helyzetük nem éppen rózsás, különösen a jelen gazdasági körülmé­nyek között. Békés megye a két világ­háború között még nem volt Magyarország legelmaradot­tabb területe. Hogy most il- lik-e rá ez a jelző? ... Né­hány szempontból igen. Pél­dául, ha azt vesszük, hogy hazánk egyetlen megyéje, amelynek lakossága még a legutóbbi időkig is csökke­nő tendenciát mutat. Ezzel együtt erőteljes az elörege­dés ... A falvak, kisebb és nagyobb települések népes­ségmegtartó ereje igen gyen­ge ... A terület gazdasági­társadalmi gondjainak, fe­szültségeinek felsorolása még tovább folytatható. Vajon ■ milyen történelmi okok játszottak közre, hogy Békés megye — a vitatha­tatlan fejlődés ellenére —- mind hátrányosabb helyzet­be kerül hazánkban? Vajon a békési emberekben kell keresni a magyarázatot vagy valahol másutt, a régión kí­vül ? ... S vajon Békés egy­re kedvezőtlenebb pozíciói, csak az egykori Viharsarok népét érintik, vagy kapcso­latban van a szomszédos te­rületekkel, az Alföld egészé­vel ? ... Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása nem köny- nyű, de minden bizonnyal tanulságos, sőt szükséges. Olyan tanulságokat eredmé­nyezhet ugyanis, mely nyo­mán — talán, a jövőben el­kerülhető lehet a minden te­kintetben káros egyenlőtlen fejlődés következménye; vagy másként megvilágítva a kérdés: a helyi körülmé­nyekhez, adottságokhoz job­ban alkalmazkodó országos fejlesztési politikát lehetne kialakítani, akkor, ha job­ban figyelembe vennék az egyes régiók sajátságait. Ez utóbbit pedig csak a helyi „illetőségű” tudomány szak­emberei tárhatják föl. Békés megye állami veze­tői tisztában vannak hátrá­nyos helyzetükkel, s azzal, hogy ha valahol nagy szük­ség van a tudományos kuta­tás eredményeinek közvetlen és gyakorlati hasznosítására, akkor az éppen a mai Vi­harsarok. Indokuk egyszerű, pragmatista: nem engedhe­tik meg maguknak fontos döntéseik felületes, elnagyolt előkészítését, a felszínes tá­jékozódást, mert a viszony­lagos elmaradottság csak a legtudatosabb tervezésen ala­puló munkával szüntethető meg. Ezért elsősorban a me­zőgazdasági termelést segítő szaktudományokat, illetve a településfejlesztési kérdések­kel foglalkozó gazdaságföld­rajzi kutatásokat ösztönzik erőteljesen. NoS, amikor a televízió szegedi stúdiójában Békés megyei tudósokat láttak ven­dégül baráti, de kamerák előtti beszélgetésre, akkor az egész Alföldről is szó volt egyben. Hiszen, mint az egyik részvevő megfogalmaz­ta: „Békés megye sok tekin­tetben olyan, mint az állat­orvosi ló. Megtalálható raj­ta minden olyan sajátosság, esetenként sarkítva is, ami az Alföldet, mint egészet, mint nagy tájat jellemzi .. A beszélgetésben részt ve­vők azt bizonygatták, hogy a fejlődésben elmaradott terü­letek joggal kérnek a maguk számára a jelenleginél diffe­renciáltabb elbírálást, fej­lesztési elveket, és több or­szágos figyelmet a maguk sajátos gondjai iránt. Az elkészült műsor vége­zetül a peremvidék kutatói­val „alulnézetéből” igyekszik rávilágítani olyan általános alföldi témákra, mint a fal­vak népességmegtartó erejé­nek kérdésköre, a mezőgaz­dasági beruházások helyzete, az infrastruktúra fejletlen­ségének következménye, vagy a jelenlegi településfejleszté­si elvek reformjának szük­ségessége. A „Tudomány a peremvidéken” című szegedi stúdióbeszélgetést március 16-án, este fél kilenckor köz­vetíti a televízió a II. csa­tornán. Pavlovits Miklós A Békés megyei Tanács szarvasi járási hivatalának művelődésügyi és egészség- ügyi osztálya, a szarvasi Vá­rosi Tanács művelődésügyi osztálya, a KISZ járási és városi bizottsága, a járási és városi úttörőelnökség, vala­mint a Vajda Péter Művelő­dési Központ rendezésében immár hagyomány a n^ptán- cosok járási-városi találkozó­ja. Az idén április 9-én ren­dezendő találkozón felnőtt és gyermek kategóriában, 15 perces műsoridővel mutat­koznak be a csoportok. Négy órától hat óráig tart — elő­reláthatóan — a bemutatók szakmai értékelése. Végül, a VI. néptáncos-találkozó gála­esttel zárul. A szarvasi Városi Tanács művelődésügyi osztályának munkatársa, Fenyvesi And­rás tájékoztatta lapunk mun­katársát arról is, hogy a já-. rásban egy másik, járási-vá­rosi rendezvényt is tartanak áprilisban. A VII. járási-vá­rosi vers- és prózamondó verseny fiatal résztvevői az örménykúti klubkönyvtárban mérik össze tudásukat. A Ju­hász Gyula születésének 100. és Rideg Sándor születésének Nagy hagyománya van Gyu­lán a virágkötészetnek. Elég itt arra hivatkoznunk, hogy a vá­ros otthont adott már országos virágkötészeti versenynek is. A közelmúltban, hogy e ha­gyományokat ápolják, a kerté­szeti vállalat — a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal együtt — virágkötészeti tanfo­lyamot indított. A 32 órás tan­folyamon a vállalat 25 dolgo­zója mellett a megye több te­lepüléséről érkeztek kertészeti szakemberek, elárusítók, nép­művelők — így mintegy száz­fős lett a tanfolyam —, hogy elsajátítsák a virágkötészet alap­jait. A vállalatnál a napokban fel­kerestük Danszki Károly sze­mélyzeti osztályvezetőt, aki el­mondta. hogy az előadók között az eddigi 8 foglalkozáson olyan 80. évfordulója tiszteletére megrendezésre kerülő talál­kozón — amely április I6-án délelőtt 9 órakor kezdődik — a szavalok egy kötelező és egy szabadon választott ver­set mondanak el. A próza­mondók ugyancsak egy köte­lező regényrészlettel, vala­mint egy szabadon választott prózai művel mutatkozhat­nak be. A járási hivatal művelő­désügyi és egészségügyi osz­tálya, a városi tanács műve­lődésügyi osztálya, a Vajda Péter Művelődési Központ, valamint a békésszentandrási művelődési ház rendezésében immár nyolcadik alkalommal találkoznak a járás Röpülj páva körei és citerazeneka- rai. A május 7-én délután 2 órakor kezdődő rendezvény a békésszentandrási művelődé­si házban kap otthont. A program itt is bemutatóval, s szakmai értékeléssel kezdő­dik, s a legjobbak gálaműso­rával ér véget. Fenyvesi András végül el­mondta még, hogy előrelát­hatóan májusban rendezik meg a járás-város díszítőmű­vészeinek seregszemléjét is. N. A. nevek szerepeltek, mint a ma­gyar virágkötészet atyja, a Bu­dapesti Kertészeti Egyetem tan­székvezető tanára, dr. Nagy Bé­la. vagy ugyancsak e tanszék adjunktusa. Komiszár Lajos A feldolgozott témakörök között szerepeltek: növényismeret, gya­korlati ismeretek, általános vi­rágkötészeti ismertető, stiliszti­ka, szín, forma, arány . . . A december 2-án elindított tanfolyam foglalkozásait eddig a vállalat kultúrtermében, a Vá­rosháza utca 17. alatt tartották. Március 18-án ismét találkoznak a részvevők. A program: tanul­mányi kirándulás Budapestre. A tizedik, záró foglalkozás után bizonyára lehetővé válik majd a vásárlók — egyre szaporodó — ilyen irányú igényeinek ki­elégítése is. N. A. Megyei virágkötészeti tanfolyam Gyulán HONGSZÓRÓ Vágyak, álmok, utópiák Az egész élet benne volt a vasárnap délelőtti Szerpen­tinben, melyben a vágyakról, vágyainkról adott körképet a kitűnő szerkesztő, Mihancsik Zsófia. Kitűnő, mert mestere a válogatásnak és a vágás­nak, az ellenpontozásnak és a kiemelésnek; és annak is, hogyan lehet és kell egyetlen órában tág horizontú képet adni olyan elvont fogalmak­ról, hogy vágy, ábránd, amit a közreműködő szakértők kö­zül a történész makacsul (és helyesen!) programnak és utópiának nevezett. De jöt­tek ám a szociológusok, a néprajzosok, a pszichológu­sok is, akik sorra megmagya­rázták, miért mondta a vá­gyakról a kisiskolás, a kö­zépiskolás, a felnőtt, amit mondott. Nem győzöm hangoztatni, hogy lenyűgöző, értelemtágí­tó, felejthetetlen óra volt, és méltatlan lenne, ha nem is­mételnék meg. Jószerével képtelenség kiemelni, alá­húzni bármit is; utalni az elhangzott gyorsinterjúk szö­vegére, egy-egy mondatára, mert mind fontos volt az. Hogy mégis érzékeltessem, miért „vágyódom” arra, hogy ezt a tisztelt olvasóval is kö­zöljem, megpróbálok körülír­ni valamit. „Mit szeretnél el­érni 10 év múlva?” — kér­dezték általános iskolásoktól. A válaszok: „Egy szuper­Austint; csúcsvillát Budán; 15 ezer forintos havi kerese­tet; az FTC-ben focizni, hogy jól keressek, és ne szakadjak bele a munkába.” Mondhat­nák, hogy „pozitívabb.” vá­gyakról nem hallottam? Mi­ért ’ éppen ezeket pécéztem ki? Mert ilyenek voltak több­ségben, fűszerezve a felnőt­teknél „élettapasztalattal”; és mert attól megy előre a tár­sadalom, ha a hiányait ész­revesszük, pótoljuk, rossz oldalait elsimítjuk. . Valaki — egy másik szak­értő, talán a pszichológus — megjegyezte közben: „A híd a vágy és a valóság között az akarat.” Ezúttal kétlem, hogy reális akarat tör a budai csúcsvillára, vagy a havi 15 ezerre. Nyilván nem más ez, mint híg fantázia, vágyálom, amely — (csoda tudósok let­tünk a Szerpentin után) — a vágy tévcselekedetekben történő megnyilvánulása ... A műsor vége után felje­gyeztem: jó lenne, ha poron­don maradna a téma, mert életünk egészét tükrözi, mert segít felismerni az elérhetőt és az elérhetetlent. Végül pe­dig: alig-alig merültünk le az emberi lélek mélyebb ré­tegeibe. és milyen zavaros volt körülöttünk minden! Ilyen sokan lennének egye­dül vágyaikkal, ábrándjaik­kal? És ennyire hiányzik a szakértő szó, az emberi se­gítség? Azt hiszem, ennyire. Sass Ervin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 8.27: Az Indián királynő. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Szólj, szólj, sipom! 9.Ő5: Schubert: Menüett. 10.05: Diákíélóra. 10.35: Boris Christoff Muszorgsz- kij-dalokat énekel. 11.25: Nélkülük nem megy. 11.40: Védett férfiak. Róbert Merle regénye. 12.45: Filmtükörkép — a svájci filmművészetről. 13.00: A Magyar Hanglemezgyár­tó Vállalat új lemezeiből. 13.47: Palló Imrg nótafelvételei­ből. 13.59: Noteszlapok. 14.27: A Budapesti fúvósötös fel­vételeiből. 15.05: Bende Zsolt operettfelvé- teleiböl. 15.29: Százszorszép Klub. 15.59: Kormos István: A vasmo­zsár törője alatt. 16.09: Sebő Ferenc és a Sebö- együttes összes felvétele. 16.37: Schubert: Wanderer fantá­zia. 17.05: Olvastam valahol — Ká­roly Róbertról. 17.34: Rádiószínház. Kis komé­dia. 19.30: Angol madrigálok. 19.40: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zeneka­rának hangversenye. Kb. 21.30: Népdalok. 22.30: Szigeti József felvételei. 23.31: Operaáriák. 0.10: Somló Tamás táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Két kantáta. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: A népművészet mesterei­nek felvételeiből. 13.00: Kapcsoljuk a győri körze­ti stúdiót. 13.20: Éneklő Ifjúság. 13.25: Kosa György; Mesemadár. 14.00: Akkor most hoki! 14.35: Szórakoztató antikvárium. 16.00: John Stuart Mill. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanakodó — a nevelési módszerekről. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Arcképemlékeinkből. 21.30: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 22.30: A fehér ló. 23.20: Ifj. Burka Sándor népi ze­nekara játszik. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Kodály: Organoedia. 9.54: A denevér. 10.30: Alán Skidmore kvartettje játszik. 11.05: Zenekari muzsika. 11.50: Simon Boccanegra. 13.07: Bluesfelvételek Alexis Corner műsorából. 14.00: Schönberg: Gurre-dalok. 15.41: Rameau: e-moll szvit. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Iskolarádió. 16.55: Popzene sztereóban. 18.13: Goethe és a muzsika. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Népdalkórusok. 19.50: Kilátó. 20.35: Operaest. 21.30: Magyarország — 1983. 22.05: Kórusmuzsika. 22.24: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Él a mikrofon a 100 éves Rákóczifalván. Szerkesztő riporter: Zentai Zoltán. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. (iSm.) 8.05: Iskolatévé. Kémia. (Alt. isk. 7. oszt.) 8.30: Angol nyelv. (Középhala­dó.) 9.00: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 9.20: Földrajz. (Alt. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 10.00: Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 10.30: Magyar nyelv. (Alt. isk. 1. oszt.) 11.00: Történelem. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 11.30: Kamera. 12.00: Világnézet. A család, (f.-f.) 12.40: Képújság, (f.-f.) 13.55: Iskolatévé. Orosz nyelv, (ism.) 14.15: Kémia, (ism.) 14.40: Magyar irodalom. (ism., f.-f.) 15.10: Világnézet, (ism., f.-f.) 15.55: Hírek, (f.-f.) 16.00: Csak gyerekeknek! Csilla- gocska. 16.50: A vidám élet háza. (f.-f.) 17.35: Kikapcsoló. 17.50: Telesport. (f.-f.) 18.20: Pedagógusok fóruma. (f.-f.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Mint oldott kéve. 21.10: Panoráma. 22.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.45: Sorstársak, (ism., f.-f.) Í9.05: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szemle, (f.-f.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Kikapcsoló, (ism.) 21.25: Műkorcsolya-világbajnok­ság. Férfi szabadon vá­lasztott gyakorlatok. 22.30: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Az iskoláról. 16.30: Fiatalok stúdiója. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.30: Mesélő tények. 20.45: Az emberi test. Tudomá­nyos film. 21.00: Nyugat-Európa 1983-ban. 21.15: Szertefoszlott álmok. Film. (2. rész.) 21.45: Dalok. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Szemben a nappal. 17.00: Tv-napló. 17.10: Négydimenziós geometria. 17.40: Hírek. 17.45: Egy nyár. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Panoráma. 21.00: Reklám. 21.05: Vetélkedő. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Alpex. 18.45: Zenei adás. 19.00: Lépések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Ljuba. 21.15: Reklám. 21.20: Ismerjük-e egymást elég­gé? 21.50: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1983. március 10-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: A KAKTUSZ VIRÁG A Szakmai bemutató 19 órakor Gyulán: CYRANO 1983. március 11-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: A KAKTUSZ VIRÁGA Jókai-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Tün­dér Lala, 6 és 8 órakor: A ko­lónia. Békéscsabai Szabadság: de.- 10 és este 6 és 8 órakor: Üldözők, 4 órakor: Konvoj. Bé­késcsabai Terv: Éretlenek. Gyu­lai Erkel: fél 6-kor: Hófehérke és a hét törpe, fél 8-kor: Is­tenke teremtményei. Gyulai Pe­tőfi: 3-kor: Klabus a világűr­ben, 5 és 7-kor: Ezüstnyereg. Orosházi Béke: Az ifjúkor forró évei. Orosházi Patizán: fél 4-kor: Egy trombitás Szocsiban, fél 6-kor: A jó, a rossz és a csúf I., II. rész. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Két pont között a leg­rövidebb görbe, 8 órakor: Bosz- szúvágy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom