Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-30 / 25. szám
198.'!. január 30., vasárnap-IgNdUkfeM BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Újszalontán Újszalonta. Kétszázharminc ember lakóhelye, szűkebb hazája, s bár a településnek — amely évtizede még négyszáz lelket számlált — nem adatott- meg az igazi kibontakozás lehetősége. az idevalósiak mégiscsak szeretik falujukat, ragaszkodnak hozzá: itt próbálnak emberhez méltó életet élni. Hat esztendeje fűzik össze a* települést szorosabb kötelékek Kötegyánnal, mióta közös a tanács, a hivatalos közeledés viszont már nyolc évvel ezelőtt megkezdődött, amikor a helyi Béke Tsz a maga 980 hektárját egybeszántotta a kötegyánf Petőfi esaknem négyezer hektárjával. Napjainkra természetesen — a korábban még súrlódó felületek összecsiszolódásá- val — kialakult ennek az együttélésnek minden gyakorlati szabálya, megszokottsága. Am az igazi közelség, a földrajzi hat év után sem teremtődhetett meg 300 méter szilárd útburkolat híján. Balogh Jánosné vb-titkár és Kenéz Sándorné a helyi szakigazgatási kirendeltség megbízottja ezt így adja elő: — Méhkeréken át közlekedünk, és így 17 kilométert kell megtennünk egyik településről a másikra, a Kötegyánt Üj- s/alontával közvetlenül összekötő útból már csupán két kilométer hiányzik, de nem tudunk nekikezdeni az építésnek, mert csak 1800 méterre kaptunk lehetőséget egyelőre. Ez ma a legnagyobb gond Újszalontán, mert úgy tűnik, a többi — a vízellátás, az idősek gondozása, a járdaépítés az egyetlen hosszú utcán, amiből a község jószerivel áll, a művelődési otthon felújítása, a fölös vizeket elvezető árok meg- ásása. a közvilágítás korszerűsítése, és sorolni lehetne — szépen megoldódik, részben már meg is oldódott a maga útján. Újszalonta él, s ha nem is szerepel ott a gyors fejlesztésre esélyes települések között, még mindig 230 embernek ad. meleg otthont __ Az önálló tanács feladatkörét 1977-től a Kötegyánnal közös tanács helyi szakigazgatási kirendeltsége vette át belül. Ilyenkor télen, disznóvágások idején nem keresik a töltelékárut az új- szalontaiak. nem is tart ilyet a bolt. Tavasszal viszont újra megtelik a hűtőpult a különféle húskészítményekkel. Balogh Imréné is elégedett a választékkal: — Én minden nap itt vásárolok. van úgy. hogy többször is eljövök, ha másért nem, egy kis beszélgetésre. Szerintem minden van itt. ami nekünk kelt, legfeljebb olyan dolgokat keresünk hiába, melyek máshol is hiánycikkek. Vaníliás cukrot például már régóta nem kapni, de ezt hiába keresem Sarkadon, sőt Békéscsabán is. Enélkül azonban még csak kibírjuk valahogy egy darabig. kadra vagy Kötegyánba. Előzetes megrendelésre az ÁFÉSZ kiszállítja a kért árucikket egv-két napon Vegyesbolt a központban Újszalonta közepén két üzlet képviseli a kereskedelmet. Az egyik a kocsma, a másik a vegyesbolt. A kocsmára nem érdemes sok szót vesztegetni, olyan, mint bárhol az országban, de a vegyesbolt viszonylag jó ellátottsága már dicséretre méltó. "Kiss Gábor né boltvezető 120 ezer forintos havi forgalmat ér el havonta. — A napi cikkekből állandóan teljes a választék Kenyeret, tejet minden nap frissen kapunk Sarkadról Mirelitfélékből városi szintű az ellátás. A kis boltban árulok még ruhaneműt, könyvelj, mosószereket. befőtteket. és mindent, amire a lakosságnak a leggyakrabban szüksége van. Az értékesebb iparcikkekért sem kell beutazni SárCellulóznyár és pótkocsi Üllőtől a kalapácsig Ládagyártás közben időnként a fűrészt is meg kell élezni A cellulóznyár kétszáz hektáron díszük a termelő- szövetkezetben. Éppen most érett feldolgozásra. Ez ad munkát jelenleg is~ a közös gazdaság asztalosainak itt. az újszalontai gépműhelyben. A Szellőző Művek sarkadi gyára a megbízó: ládaelemeket kért gyártmányai szállításához. A másik, amivel ’a tsz a szalontaiakat helyben tudja foglalkoztatni, a gépjavítás. A helybeliek elsősorban a munkagépek és a pótkocsik reparálásának nagy mesterei. Az emberek, elégedettek a közös teljesítményével: eredményes évet zárnak, annak ellenére, hogy az egyik főterménynek számító napraforgót errefelé sem kímélte a veszedelmes szártőrot- hadás. A nyugdíjas tanácselnök tréfás történettel kezdi: ösz- szetalálkoztatn egy emberrel a határban, sarkadi volt, kezét nyújtotta: — Erős vagyok! — Én meg Gyenge! Azt hitte, viccelődöm — mosolyog most. Gyenge Mihály a múltat idézve. És a jelen? A GELKA-ra panaszkodik: Sarkadról járnak ki összeszedni a meghibásodott készülékeket, de előtte kitelefonálnak. s ha csak három tévé vagy rádió jött össze, akkor nem jönnek. A nyugdíjas tanácselnök szerint a község éltető eleme az egykori Újszalontai Állami Gazdaság volt. ahonnan őt is kiemelték 24 évvel ezelőtt, egyenesen az üllő mellől* Tizennyolc évig. egészen a közös tanács megalakulásáig pihent a kalapács. amit most újból elővett. A Petőfi Tsz-ből gyakran hívják: szükség van a szaktudására a vasmunkáknál, a lovak patkolásánál. Aktív még most is: tanácstag is, vb-tag is. A szabad órákat meg a háztájiban tölti: két szarvasmarhát, két sertést gondoz, ennyire futja az erejéből. — A takarmányellátás nagyon jó. így azután alig-alig maradunk el a teljesítménynyel a szarvasmarhatartásban a kötegyániaktól, pedig ott legalább ötször annyi a porta, mint nálunk — jegyzi meg még búcsúzóul Gyenge Mihály. A Petőfi Tsz-ben az u jszalontaiak a pótkocsijavítás mesterei Diótörő az iskolában Mióta megszűnt Üjszalon- tán a tanítás, és iskolabusz viszi a gyerekeket nap mint nap Kötegyánba, azóta gond volt, hogy mit kezdjenek az üresen álló épülettel. Végül a DÉLKER oldotta meg a problémát, egy kis üzemet rendezett be Újszalontán. Jelenleg tizenhat asszony töri a diót az iskolában, a DÉLKER megrendelésére. Egy hete kezdték ezt á munkát. és hogy tapasztalatlanok. azt a sok bekötött ujj jelzi, mely az időnkénti mei- letütéseket bizonyítja. Egy f kiló dió megtisztításáért 14 forintot kapnak, és a héj sem vész kárba, mert ezzel fű- tenek. Az asszonyok közül sokan jártak ebbo az iskolába tanulóként, és bizony nem gondolták volna, hogy egyszer még .ez lesz a munkahelyük. Ha a diószezonnak vége lesz, mogyorót törnek az osztálytermekben. ezzel látják el az édesipart. A DÉLKER azt ígérte, hogy egész évben biztosítja majd a folyamatos munkaellátottságot. Táp és tej Újszalonta kis község. így érthető, hogy sem a tápbolt Sem a tejfelvásárlá nem igényel egész napos nyitva tartást. és így teljes foglalkoztatású munkaerőt sem. Mind-, két üzletet egy személy. Kenéz Lajosné vezeti. — Nálunk faluhelyen minden háznál tartanak sertést, sok helyen tehén is áll az istállóban. Ilyenkor, télidőben. disznótorok idején, kicsit megritkul az állomány. 4 tonna tápot adok el havonta. Hizlaláskor öt-hat tonnára is- felszökik a havi forgalom. A tápellátás jó a faluban, mert ezenkívül a termelőszövetkezet is üzemeltet egy tápboltot. A tápbolt szomszédságában van a tejfelvásárló. Naponta 400 liter tejet hoznak ide az újszalontaiak. Kenéz Lajosné zsírtartalom szerint veszi át a tejet, összegyűjti, és naponta egyszer á Gyulai Tejporgyárba szállítják. Az átvételi jegyzőkönyvek bizonyítják: jó zsíros tejet adnak az újszalontai tehenek. Zsírtartalom szerint veszik át a tejet Négy-öt tonna táp fogy el havonta Az oldalt írták: Kőváry E. Péter és Lónyai László. A fotókat készítette Fazekas László.
