Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

/

s

1982. július 31., szombat

II békési modell

Komplex szűrés egészségünk védelmében

A századfordulón emberek töméseinek halálát okozta a tuberkulózis. 1972-ben az orszásban 9 ezer megbetegedést jeleztek, ma ez. a szám a leiére csökkent. Az egészségügyiek összefosása. a tbc-s szuröhálózat kiépítése, munkája, az es.vre hatásosabb s.vós.vsz.erek esyüttesének eredménye volt a félelmetes betegség; visszaszorítása. Manapság a vezető halálokok sorában többek között a szív- és érrendszeri, a daganatos megbetegedéseket tartjuk számon. Ezeket is le kell küzdenünk. Hogy hogyan, arról beszélgettünk a megyei tüdokórhaz igazgató főorvosával, dr. Kási Gyulával.

— A megelőzés, a betegség korai felderítése, majd gyógyítása döntő fontosságú feltétele az emberi élet meghosszabbításának. A kötelező ernyőképszűrés hazai rendszere ma már egyedülálló a világon, máshol vagy nem kötelező, vagy pedig nem évente végzik. A jól szervezett szűrőhálózat a tbc visz- szaszorítása utón sem sorvadhat el. Ezért évek óta gondolkodunk a komplex szűrési rendszer . kidolgozásán. Segítségével időben kiválaszthatjuk a vese-, a cukor-, a keringési, a daganatos megbetegedések áldozatait. Időben, a betegség korai stádiumában, amikor még a szakorvosok sokat tehetnek a gyógyításért. 1978-ban vizsgáltuk a szűrési lehetőségeket, meghatároztuk, mit akarunk, kerestük a legmegfelelőbb gyakorlati modellt. Eldőlt az is. hogy a vizsgálati adatok feldolgozása, számontartása csak számítógéppel lehetséges. Ez év április 19-én elkezdődött Békésen a komplex szűrés. A békési modell kísérlet, amely először a kisváros körülbelül 18 ezer felnőtt lakosának körében vizsgázik. Elképzeléseink szerint egyelőre csak ott valósítható meg ahol állandó. stabil ernyőszűrő állomás van. A mozaóerhvő- ál lomások átszervezésével 2—3 éven belül a megye egész felnőtt lakosságát vizsgálhatjuk majd.

— Milyen vizsgálatok ösz- szessége a komplex szűrés?

— Eddig a kötelező szűrés a tüdő vizsgálatát jelentette. A jövőben vérnyomás-, vizelet-, daganatellenőrző és egyéb vizsgálatot is végzünk az állomásokon. Így fény derülhet például a magas vérnyomásra, a vese megbetegedéseire, a cukorbajra, a daganatos betegségekre,

egyéb szervi elváltozásokra. Hogy milyen jelentősége van a megelőző szűrésnek, arra sok a bizonyíték. Például, amióta az asztmások kivizsgálása precíz és rendszeres, kevesebb nehézelégzéses rohammal visz a mentő kórházba veszélyhelyzetben beteget. A hypertonia korai felfedezése csökkenti az infarktus veszélyét. Hálózatunk a kiemeléses rendszert választotta. kiszűrjük a gyanús eseteket, és a körzeti orvosokhoz irányítjuk az embereket. A további kivizsgálás, gyógykezelés az alapellátás feladata. Megbeszéltük a szakterületek orvosaival, hogy a kiemelt betegek sorsát ők kísérik tovább figyelemmel. így történik most ez Békésen is, ahová már megérkeztek az első visszajelzések, a vizsgálati eredmények. Meggyőződésünk, hogy hosz- szú távon, folyamatában ez a vizsgálati rendszer segíti a betegségek megelőzését. a gyógyítást.

— Hogyan fejlődik tovább a szűrőállomások struktúrája és melyek a jövő feladatai?

— Továbbra is marad a

tüdőszűrés, amelyet évente csak a veszélyeztetett korosztálynál, a fokozottan ellenőrzőiteknél és az egészségügyi könyvvel rendelkezőknél végzünk, másokra kétévenként kerül sor. A mellkas megbetegedéseinek feltárása, gyógyítása is feladatunk, s ehhez csatlakoznak az egyéb szűrések. Az általános belgyógyászati

problémákat, a magas vérnyomást (hypertóniát), a cukorbajt (diaebtest), a vesebetegségeket feltáró, a daganatos (onkológiai), vagy egyéb gondokat kiderítő szűrővizsgálatok is ide sorolhatók. A békési modellben például hal lás vizsgálati (audiológiai) és epilepsziaszűrés is szerepel. A behívottakról kérdőívet is kitöltünk, ennek megválaszolása sokat elárul egészségi állapotukról.

— A kiterjesztett vizsgálatokra négyévenként hívnak majd bennünket. Milyen a

■ nyilvántartás rendszere?

— A számítógép elképzelhetetlenül sok adatot képes tárolni, különféle szempontok, betegségcsoportok, lakóterületek szerint összesíti a vizsgálatokat. Ez az adatbank dinamikusan élő lesz.

A lakónyilvántartótól. az anyakönyvi hivataltól folyamatosan kérjük a változásokat. A kiszűrt, gyógykezelt betegek adatait a körzeti -orvosok visszajelzései alapján állandóan betápláljuk a gépbe. így az arra is tud válaszolni, kit, mikor és miért kell vizsgálatra berendelnünk. A kiterjesztett szűrés önkéntes, de mindenkinek érdeke, hogy figyelje saját szervezete állapotát, megelőzze a betegséget.

— A tömeges szűrés lehetséges. hogy sokkal több eddig panaszmentes betegséget derít fel. Képes lesz ellátni, ezeket a jelenlegi egészségügyi hálózat?

— A körzeti orvosok napi betegforgalmát a szűrésről odairányítottak legfeljebb 2-3-mal növelik. Viszont, ha mindenkire sor kerül, a körzetben levő minden felnőtt egészségi állapotát megismeri az orvos. Panasz esetén bármikor előkereshetjük a betegség előtörténetét, köny- nyebb lesz a diagnózis és a terápia megállapítása. Az országban több helyen végeznek már ilyen kiterjesztett vizsgálatokat, például Pécsett és Szolnok megyében. A mi modellünk részben ugyanolyan módszereket alkalmaz az adatok begyűjtésére, de a feldolgozás, tárolás módja más. Tovább jutottunk a jövő szűrési terveinek elkészítésében, amelyet a számítógép programozása alapján végzünk. A gép begyűjti, feldolgozza, szétválasztja az adatokat, így elérjük' hogy megyénk valamennyi felnőttjének egészségügyi jellemzője bármikor előkereshető. Lehet a szűrést követően több lesz az álpo- zitív eset, azaz, akinek az adutaj betegséget sejtetnek, a vizsgálatok során viszont kiderül, hogy mégsem beteg. De kevesebb lesz a fel nem tárt, vagy súlyos stádiumba került betegség is! Az egészségesek mellett gyakrabban szűrjük a veszélyeztet tetteket, a kiszűrt betegeket pedig a gyógyítás megfelelő területére irányítjuk.

— A békési kísérlet 1983 végén zárul. Mi történik ezután?

— A tapasztalatokat a többj városokban is felhasználjuk. A másfél éves kísérlet felfokozott munkatempót diktál a békési szűrőállomás, a különböző szakszűrések dolgozóinak, az egészet ösz- szefogó dr. Kovács Pál Lászlónak, de vállalták, meri tudták, hogy érdemes. A komplex szűrés rendszere néhány év múlva társadalmi igény lesz, országosan elterjed. Eredményességének biztosítéka, hogy az emberek betartsák, amit tőlük kérünk, jöjjenek a szűrésre, s az egészségügy minden dolgozója tudatában legyen a kiterjesztett szűrés jelentőségének.

Bede Zsóka

Manapság egy szállodalűzbcn százak veszthetik életüket. Sajnos az elmúlt években több szőr is hírt kaptunk külföldről, tragikus kimenetelű szállodaégésekről. Budapesten az elmúlt Iá évben több szálloda épült, így külön feladatot jelent a tűzoltóságnak a hoteltűz speciális oltása, illetve gyakorlása. A közelmúltban több kerület tűzoltóegységeinek összevonásával tűzriadópróbát tartottak a fővárosi tűzoltók a nemrég átadott Atrium Hyatt Szállóban (MTI-fotó — V'árkonyi Péter felvétele — KS)

Polgári védelem

Ho nőm ionnal# ot a mii

torol/ tőn ott ic holimli”

„iid nem junnen dz emu

IgigK, IdII UH la IldIUlllf

A gyár portáján biztatnak: várjak néhány percet, nemsokára előkerül, akit keresek. Valóban, alig telepszek le a hatalmas fotelben, máris fekete hajú fiatalember szorítja a kezem. Még egy telefon, aztán szemben ül velem, és megkérdezi:

— Mi lenne a célja ennek a beszélgetésnek?

A kék trikó megfeszül a mellén, a hangja komoly, higgadt. Érzem, hogy Felek János nem elégszik meg akármilyen válasszal.

— Maga polgári védelmi törzsparancsnok itt a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Én meg Írni szeretnék erről a nem könnyű munkáról. Eléggé nehéz feladatot kaptam . . .

Csodálkozva ingatja a fejét. Kis szünet után hozzáteszi :

— Látja, ezzel nem értek egyet. Sokakat közvetlenül érint a polgári védelmi kiképzés. valamint az ezzel kapcsolatos dolgok. De mások is szívesen olvasnának többet erről a tényleg embert próbáló tevékenységről. Persze, vigyázni kell a pontos szakkifejezésekre, meghatározósokra.

Képzeletemben megjelennek a régebbi és a néhány évvel ezelőtti képek. Belvíz- földrengés. árvíz... A leg- szörnyübb talán az 1980-as körösi árvíz. A természet nem ismer kíméletet. Átszakadt gát, térdre rogyott hajlékok. riadtan menekülő állatok. Es akkor jön az ember. Derékig érő vízben, hátán a sivalkodó malaccal, kezében televízióval, bútorral. és egyéb mentenivaló- val. Az. öregasszony szipogva mondja az újságírónak:

— Ez maradt az. életünkből. és az. ami éppen a szatyorba fért . .. Azt hittük, minket elkerül a víz. Itt a békési part mellett volt a házunk. Ha nem jönnek az emberek értünk, tán ott is halunk. ‘

Felek János elgondolkodik. Dossziékat rakosgat az. asztalán.

— Őszintén megvallom: bosszant, amikor a polgári védelmet azonosítják a valamikori úgynevezett légóval. Még mindig úgy él a köztudatban: elég megtanulni, hogyan kell a sebesülteket bekötözni. Mesélhetnék sok mindenről. Például árról, hogy a modern hadviselésben óriási szerepe van a hátország megóvásának. Nagyon lényeges, hogy a gazdaság túlélje a támadásokat. Ugyanakkor békés időszakban is szükség van ezekre a szervezetekre. Már volt szó az elemi csapásokról. de ide tartozik az ipari katasztrófa. a járvány. a tűz is.

— Szerencsére ezek nem mindennap fordulnak elő.

A parancsnok hátradől a székben. Sóhajt. Papírlapot vesz elő. rajzol és magyaráz:

— Nézze, én sokkal jobbnak tartom azt a csoportosítást. amikor felkészülési és alkalmazási időszakról beszélünk. Világos, hogy az előbbi a hosszabb, és merem állítani, a nehezebb is. Igaz. megkapják az illetékes minisztériumoktól az irányelveket. kiképzési ütemtervet készítünk. Ezek végrehajtása, a harckészültség fokozása már az egyes embereken múlik. Ebbe természetesen beletartoznak a parancsnokok is.

— Hogyan lesz valaki egy vállalatnál polgári védelmi t örzs \M ra n csn ok?

— Örülök, hogy megkérdezte. hiszen ekörül is félreértések vannak — emeli fel a ceruzáját. — Az a hiedelem. hogy a polgári védelmi kiképzés valamiféle önkéntes. társadalmi munka. Elhatározzák, mondjuk a szocialista brigádban, hogy7, no, elvtársak, a mai naptól eljárunk a foglalkozásokra. Nem. Ez állampolgári kötelesség. benne van a honvédelmi törvényben. És ez vonatkozik a vállalati törzsparancsnokra is. Egyébként idestova öt éve vagyok biztonsági csoportvezető, a polgári védelmi teendők ellátása csak része a munkánknak^

— Ebben a gyárban mintegy ezren dolgoznak. Nem lehet könnyű a feladatok megoldása.

Megvonja a vállát. Látom rajta, hogy valamit megint elvétettem.

— Ez nem feltétlenül a létszámtól függ. A vállalat

jellege határozza meg a fő tennivalókat. Mondanom sem kell. hogy mit jelent rendkívüli helyzetben egy élelmiszer-ipari gyár szinte zavartalan működése. Ezért hozták létre elsősorban a mi komplex szakaszunkat is. Ezeknek az embereknek minden' percben készen kell állniuk a különböző feladatok végrehajtására.

— Akárhogy csűrjük-csa- varjuk-. a kiképzés nem kifejezetten leányálom.

— Ebben egyetértünk — bólogat Felek János. — Az elméleti és a gyakorlati foglalkozások próbára teszik az ember teljesítőképességét és szabad idejét.

— Azt azért nem állíthatjuk. hogy a foglalkozásokon mindenki egyformán lelkes.

összefont két kezét leengedi.

— A nagy többség megértéssel fogadja, hogy részt kell vennie ebben a munkában. Van ot.van is. aki értetlenül áll és húzódozik, esetleg lél a beosztástól. Azonban ez senkit nem mentesíthet a szolgálat alól. Később aztán kialakulnak a jó kollektívák, és nincs semmi baj. Higgye el. ez nem frázis! Bármelyik foglalkozásra meghívhatom a feletteseket, a sajtó képviselőjét, bizonyítandó. hogy nem a levegőbe beszélek.

Nem kételkedem a szavaiban. Éppen a nagy természeti katasztrófák zűrzavara közepette bizonyították a Dolgáéi védelmi szakszolgálat alegységei rátermettségüket, szervezett helytállásukat. Viszont a politikai meggyőzést itt sem szabad elhanyagolni.

— Ez természetes — helyesel a törzsparancsnok. — Politikai helyetteseink, úgy vélem, jó propagandát fejtenek k«. hogy mindenki megértse céljainkat, tennivalóink óriási jelentőségét. Nagyon- fontosnak tartom ebben a munkában a precíz, megbízható tájékoztatást.

Egy órája beszélgetünk. Felállók. Korántsem szóltunk még mindenről. Erre azt is lehetne mondani, hogy beszélni könnyű, de végigcsinálni ... Mondjuk ki kereken: kemény, de szép munka.

Seres Sándor

Történettudomány és társadalom

A téma nem új. az elmúlt évtizedben többször is foglalkoztak vele tudományos fórumokon. Aktualitása azonban nem csökkent. Ezt bizonyította a Történelem és közgondolkodás címen a közelmúltban Egerben megrendezett tudományos tanácskozás szinte minden előadása. és nyílt. helyenként szenvedélyes, termékeny vitája is. Ez nem csupán a tanácskozás sok műfajúsá- gával magyarázható, hanem azokból a fogalmi, értelmezési. helyzetmegítélési és egyéb különbségekből, amelyek a történészek között, az egyes társadalomtudományi ágazatok és az úgynevezett közvetítő mechanizmusok (iskola, művészetek, tömegkommunikáció) képviselői között részben objektív indítékokból fennállnak. s amelyek a munka módszereinek. eszközeinek, e velük szemben támasztott, lényegében azonos, de a gyakorlatban mégis különböző műfaji és funkcionális követelményekből erednek. A szaktudomány nem alkalmazkodhat az aktuális napi politikai igényekhez, csupán segítheti azokat, a milliók szemléletét formáló tömegkommunikáció különböző fórumainak pedig sokkal közvetlenebbek a politikai funkciói. így például a köz- vélemén.vformálásban. benne a tömegek történelmi szemléletének alakításában.

A történelemszem lélét formálására hivatott valameny- nyi fórum feladatait megvizsgálva nem azt kell mérlegelnünk. hogy" korunk emberének műveltségében milyen helyet foglal el a ..történelmi elem", hogy miképpen kell értelmezni a történelmi műveltséget mai világunkban — ez is jelentős kérdés —. hanem bonckés alá kell venni azt is: hogyan fogadják be a történelmi műveltséget, menynyire vált a történelem szocialista "tudatformáló erővé hazánkban.

Ez azonban rendkívül bonyolult: egzakt módon nehezen mérhető. Ahhoz, hogy megközelítőleg reális képet alkothassunk a ..közvélemény" történelmi tudatszint- jéröl, az első és legfontosabb vizsgálandó tényező: a történettudományi kutatómunka helyzete. tudományos megalapozottsága és hitele.

Ezt vizsgálva megállapíthatjuk. hogy az elmúlt két évtized minden tekintetben termékeny időszak volt Ezért a téren nem a megjelent müvek száma a mérvadó. noha nem lebecsülendő. A lényeg azonban az egész tudományág szemléleti. módszertani fejlődése. A széles körű hazai és nemzetközi forrásbázisra épülő, a történeti fejlődést a maga összetettségében láttató tudományos művek gyarapodása. amely — szerénytelenség nélkül — nemzetközi elismerést vívott ki a magyar történettudománynak. Ez természetes folyamat. amelynek nem értünk a végére. s figyelembevéve az új. megválaszolásra váró kérdések, valamint a tudományok fejlődésének törvényszerűségeit. nem is érhetünk a végére. Ez állandó küzdelem. Ezt a küzdelmet a dogmatizmus béklyóitól. a marxizmus—leninizmus érvényesülését gyengítő nézetektől vitákban megszabadult tudományág vívja a történelmi múlt minél hitelesebb. megalapozottabb ábrázolásáért.

Jóllehet sok még az úgynevezett fehér folt. azonban ma már megfelelő tudományos bázisa van tehát a marxista történetszemlélet formálásának. Fel kell tenni a kérdést: mi volt a kiindulópontja ennek a fejlődésnek? Első és legfonto- tosabb feltétele az a politikai és iedológiai konszolidáció. amely felszabadította az alkotó szellemi energiákat a korábbi megkötöttségektől. Ez igényt és egyben követelményt támasztott, és támaszt e tudományág művelőivel szemben. A kutatómunka legfőbb követelménye az ideológiai és a valóságfeltáró funkció dialektikus egységének érvényesítése lett. Az egyetemesség érvényesítése mellett. és azon belül követelmény lett annak a földrajzi, történelmi környezet szerepének és hatásának számbavétele, amely népünk évezredes történetének alakulását mindenkor nagymértékben befolyásolta. Ennek az évezrednek. s még inkább a hoz-