Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-23 / 119. szám
NÉPÚJSÁG 1982. május 23-, vasárnap CB-rádiósok megyénkben íl Békés megyei egyesület alakuló ülése (Tudósítónktól) Elsőként a fővárosban, majd az utóbbi időben az ország mintegy tíz városában sorra alakultak a megyei, városi CB-egyesületek. Becs* lések szerint hazánkban 25 ezer körül mozog ezeknek a rövid távolságú összeköttetésre alkalmas készülékeknek a száma. Megyénkben még kevés CB-rádió található — magánkézben megközelítőleg félszáz —, azonban sok. szövetkezet és vállalat már felismerte ezeknek a készülékeknek a népgazdasági hasznát. Egyre többet alkalmaznak a termelő munkában'. Az elmúlt hét végén Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Művelődési Házban rendezték meg az első Békés megyei CB-találkozót. Néhány kezdeményező csabai CB-tulajdonos tette meg az első lépéseket, hogy létrejöjjön megyénkben az országos hálózatba kapcsolódó CB-egyésület. A megbeszélésen a helyi polgári rádiósokon kívül képviseltették magukat a békési, orosházi, .telekgerendást és békésszentandrási rádiótulajdonosok. A részvevők — igaz, még kisszámú, de lelkes társaság — a találkozón határozatokat nem hoztak, de megválasztották a szervező és jelölőbizottságot, amely előkészíti az egy hónapon belül összeülő közgyűlést, valamint javaslatokat tesz az egyesület tisztségéinek betöltésére. Kép, szöveg: Ambrus György Szépséghibák iOlök a moziban Csabán, és nézem Fábri Zoltán Requiem című filmjét. Hátborzongatóan idézi meg azokat az éveket, amikor a telefon és az ajtócsengők kegyetlen zengése félelmetes következménnyel járhatott. Amikor valamiféle érthetetlen önigazolásként társ a társát pusztította. Két parádés alakítás segíti Fábrit a Requiemben: Frajt Edité és Gálffi Lászlóé. Mi hát akkor — éppen ebben — a szépséghiba? Sajnos, volt részem benne. Egyszer úgy, hogy a Requiem kópiája, amit Csabán vetítettek, sok helyütt és hosszasan olyan elnyűtt vagy inkább selejtes, ami vadonatúj film esetében egyszerűen megmagyarázhatatlan. A másik szépséghibával a közönség — elöl ülő — kis része szolgált. Amikor Frajt — a film szövege szerint is — „úgy viselte a meztelenségét, mint más a télikabátját” hörgő, üvöltöző, sikongó hang- *órkán csapott fel a jelzett széksorokból. Az ember nem érti. Elsősorban azt nem érti, hogy nincs Semmiféle fegyelmező eszköz a randalírozók lecsendesítésére? Hogy buta birkaként kell tűrni az agresszivitás ocsmányságait? Meg vagyok győződve róla, hogy az efféle útszéli hangulatrontás nem speciálisan békéscsabai jelenség. Más. A napokban, egy reggel csengettek a lakásomon. Szóval nálam is megszólalt a csengő: telefonszerelő érkezett. „Átkötjük az állomását” — mondta —, „elkészült az új vonalrendszer.” Remek, gondoltam, ez már az új telefonközpont előszele. Pár perces munka volt az egész, valakivel néhány szót váltott, és máris elköszönt. Három nap múltán olyan süket lett a telefonom, mint az a bizonyos hal, a példázatban. A hibabejelentő szerint „megszakadt a vonal”. Mondtam, hogy most kötötték át, és három napig jó volt. „Sok ilyen hiba lesz” — közölték még velem, és ígérték, líogy gyorsan megjavítják. így is történt, amikor ezeket a sorokat írom, a telefonom jó. De miért nem lehet figyelmesebben kötözgetni azokat a fránya vonalakat? Hogy ne kelljen újra és újra időt és energiát pocsékolni a javítgatásra? Ügy van, ez is szépséghiba! Mert milyen szép is az a csabai, új telefonközpont! Kívánjuk, hogy legyen jó is. Kivágtam egy sportcikket az egyik pesti lapból. „Fogadalmat tettek a Mundialra készülő játékosok” — közli velem a cím, és ott a kép is: Nyilasi előolvassa a fogadalom szövegét. Az egész olyan lelkesítő, olyan felemelő! Szeretem a focit, és alig várom már a Mundialt! És értek is hozzá annyira, hogy ném kívánom első helyre a magyar válogatottat, tie még a másodikra sem, mit mondjak. Én is úgy 'Vágyók vele, ahogyan sok százezren velem együtt: ne Wózzanak szégyent önmagukra és ránk sem. A beszámoló túdósítás erről a fogadalomtétel- rői is ilyen hangulatú, öröm olvasni. Mindaddig, amíg nem következik ez a mondat: „Törőcsik ígéretet tett, hogy teljes intenzitással végzi az edzéseket”... Nem tudom. Lehej, hogy így van jól, csak éppen egy zsákra való „ígéret” van már mögötte. Ugye, hogy ez is szépséghiba? Valami különös, fennkölt leereszkedést sejttet, ez a különben is sokszor devalvált értékű „ígéret”. Bár ne legeién igazam, és rúgja be Törőcsik a győztes gólt az argentinok ellen! De ne legyünk elfogultak, az is szép, hogy ott lehetünk Spanyolországban. Viszont „szépséghiba” lenne túlbecsülni azt, amit várhatunk. Sass Ervin ( Május 24., június 6. Árubemutató és Mezöberényben vásár Hasáb formájú, ügyesen kiképzett megállító „táblák” tájékoztatják Mezőberény belterületének útelágazásainál a nagyközség lakóit, az átutazókat. Valamennyiről megtudhatjuk, hogy holnap, május 24-én, délelőtt 9 órakor az ÁFÉSZ rendezésében nagyszabású bútor- és lak- berendezési árubemutató és -vásár nyílik, mely június 6-ig várja az érdeklődőket, a vásárlókat. A két héten át tartó rendezvénynek Mezőberény központjában, az új vásárcsarnok ad helyet. Vincze Miklós, az ÁFÉS!?. elnöke és munkatársai arról tájékoztatták lapunkat, hogy a SZÖVKER Vállalat közvetítésével már megérkezett 1 millió forint értékben az a 30 garnitúra hálószoba-, ebédlő- és gyermekbútor Mátészalkáról, Pécsről, Orosházáról, Békéscsabáról, melyeket folyamatosan követnek az újabb szállítmányok. Ügyanakkor az árubemutató ideje alatt a szebbnél-szebb függönyöket, szőnyegeket ár- engedményesen kínálja a környékbeli települések lakóinak az ÁFÉSZ. Szintén hétfőn kezdődik és 30-án, a mezőberényi gimnázium szabadtéri színpadán, gyermeknapi divatbemutatóval zárul az egy héten át tartó húsz- százalékos árengedményes vásár. A mostani, május 24. és június 6. közötti vásárral egybekötött bútor- és lakberendezési árubemutató azonban csak kezdetét jelenti az újabb rendezvényeknek. Június utolsó hetében a „Be- rényi napok” keretében különböző nagykereskedelmi vállalatok közreműködésével „Minden más — olcsóbban” címszó alatt újabb nagyszabású vásárt rendez boltjaiban a Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ- Ez egy héten át tart, amikor a mezőberényi boltok előtt az utcán sátrakban is árusítanak. Majd augusztus 19—20-án „falunapok” keretében Kö- röstarcsán rendezi meg az ÁFÉSZ az iparcikk- és szakcsoporti termelést segítő gépek, eszközök vásárral egybekötött árubemutatót. Köz- ben e két napon át Mezőbe- rényben és Köröstarcsán is sor kerül ételkóstolóra, melyeken a korszerű táplálkozást népszerűsítik. Balkus Imre > 11 rendszerező Linné Ha kézbe veszünk egy mai tudományos növénytankönyvet, gyakran láthatunk benne egy rövidítést, egy nagy L betűt, amely sok-sok növényfaj latin neve után áll. A rövidítés Linné nevének a kezdőbetűje, és azt jelzi, hogy ő e növényeket a XVIII.- században már tanulmányozta, és tudományosan leírta. Carolus Linnaeus, svéd természettudós, 275 éve, 1707. május 23-án született egy svéd falucskában, Ros- hult-ben. Nagyapja földműves volt, apja lelkipásztor, aki maga tanította gyermekét a természet szeretetére. Érettségi után egyetemre került. Nélkülözésekkel teli, nehéz, küzdelmes évek következtek. Orvos-botanikusnak készült, Uppsalában, az ország leghíresebb egyetemén folytatta tanulmányait. Az egyetem befejeztével az uppsalai tudományos társaságtól megbízást kapott a Lappföld természettudományi felkutatására. 1730—32- ben jórészt lóháton járta be a zord északot, ellátogatott finn és norvég földre is. Erről az útjáról jelentek meg első könyvei is. Később Hollandiába került, ahol a jó hírű harderwicky főiskolán megvédte doktori értekezését. Három évig Leydénben dob gozott. megírta első alapvető művét, a Systema Natu- rae-t (A természet rendszere). Ellátogatott Angliába, majd Párizsba is. 1738-ban ért haza, megnősült, jól menő orvosi praxist kezdett, s a megalakuló svéd tudományos társaság -az elnökévé választotta. 1741-ben az uppsalai egyetemen az anatómia és gyógyászat tanára lett. majd elnyerte a régen áhított természetrajzi katedrát. Huszonkét éven állt a tanszék élén, kiépítette a botanikus kertet, s megírta legielentősebb műveit, a Pilosophia botanicát, és a Species plantarumot, 1757- ben nemességet nyert, ezután használja a Linné nevet az eredeti Linnaeus családi név helyett. 1778. január 10-én hunyt el. Linné tudományos munkásságában — ebben vált közismertté — első helyen említhetjük a rendszerezés bevezetését, a természettudományokba, elsősorban a biológiába. Linnét elsősorban a növények rendszerezése érdekelte. és £gy mesterséges rendszert állított fel, amelybe besorolta az addig ismert növényeket. Közismert, hogy a növényvilágot 24 osztályra osztotta, amelyből 23 a virágosokra esett, ezeket a porzók száma, nagysága, szabad vagy összenőtt volta, az alosztályokat a bibék száma alapján állította fel f (ezért rendszere ún. ivari j rendszer). Linné rendszerének kategóriáit: osztály, I sorozat, nemzetség, faj, változat, összehasonlította a fi- I lozófia, a földrajz és a ka- I tonpi szervezet egységeivel, J így kapcsolódik össze XIV. Lajos hadrendszere és Linné Systéma naturae-ja. Maradandóbb, sőt valószínűleg örök életű a Linné által bevezetett kgtszavas el- j nevezés, a binominális nómenklatúra. A XVIII. század szigqrú polgári rendjében mindenkinek kettős nevet kellett viselnie, akkor vált a születési bizonyítvány fontos okmánnyá. Linné felismerte, hogy ez a módszer az élők világában is használható: a családnevek, a nemzetség (genus), a személynévnek a faj (species) név felel meg. Linné előtt a természetrajzban teljes zűrzavar uralkodott. Bár korábban is voltak rendszerezési törekvések, Linné volt az, aki tudományos pontossággal meghatározta a faj és a nemzet- j ség rendszertani kategóriát. I Felismerte a természetben a I fajt, mint létező, objektív I valóságot. Minden élőlény I valamely fajba tartozik, s I csak ugyanabból 'f a fajból származhat. Az \dszont ter- I mészetes, hogy a XVIII. szá- j zad feudális társadalmának I tagja az élet eredetét és a fajok keletkezését a teremtőre vezette vissza. A faj fo- í galmát ma is használja a tudomány. Igaz, Linné azt hitte, hogy annyi faj létezik, amennyi „kezdetben terem- s tetett”, de korában még alig indult meg az őslénytani ku- f tatás, nincsenek megfigyelések a fajok darwini változatosságára, új fajok keletkezésére. A származástan, örökléstan, a mutációkutatás még a távoli jövő zenéje. A barokk XVII. százád, a mechanika századának lendületét, amely nemcsak a világegyetem mozgásának törvényeit, az égi mechanikát, de az emberi szervezet vérkeringését és a növényi test felépítését is megismerte, felváltotta, a XVIII. szá- j zad, a felvilágosodott abszo- I lutizmus korának, a rokokó j és copf korszakának rendje. [ E kor méltó képviselője volt Linné. H. J. I Tavaszi BNV 1982 Az orosházi Alföldi Kőolajipari Gépgyár gyártmányai a vásáron A bolgár elektronikai ipar évről évre újabb termékeket mutat be a BNV-n. Ezúttal az ESZR-családhoz tartozó legújabb számítógép-generációt mutatják be Szovjet távközlési berendezések láthatók a híradástechnikát bemutató A pavilonban Fotó: Lónyai László A Békés megyei Vegyesipari Vállalat ÉTI-kazáncsaládja energiatakarékos üzemével jól szolgálja a takarékossági program végrehajtását
